Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-15 / 293. szám
lobb együttműködésre von szükség Élelmiszeriparunk jelentősen hozzájárul az ország ellátásához Ülést tartott a Békés megyei Tanács Tegnap, december 14-én Nagy | János megyei tanácselnök-he- I lyettes elnökletével ülést tartott Békéscsabán a Békés megyei Tanács. Az ülésen részt vett és felszólalt Csatári Béla, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára, valamint jelen volt az országgyűlési képviselők csoportjának több tagja, társadalmi életünk számos ismert személyisége. A megjelentek egyperces néma felállással adóztak a közelmúltban elhunyt Darvas József, a megyei képviselőcsoport tagja emlékének. A tanács tagjai meghallgatták az időközi tanácsválasztásokról szóló tájékoztatást, amelyet Nagy Imréné, a Hazafias Nép- j front megyei bizottságának munkatársa mondott el és g Népfront megyei bizottságának javaslatára egyhangúan megválasztották megyei tanácstaggá Araczki Jánost, a békéscsabai Városi Tanács elnökét. Ezután a tanácsi decentralizált hatáskör rök gyakorlatának tapasztalatait vitatták meg a jelenlevők. A tanácsülés megállapította, hogy a decentralizált hatáskörök ellátása jól szolgálja a lakosság érdekeit, javult a törvényesség helyzete, gyorsult az ügyintézés. Az ebben közreműködőknek a megyei tanács elismerését fejezte kL Alapvető bázis: a mezőgazdaság Megyénk élelmiszeripara jelentős helyet foglal el az ország élelmiszeripari termelésében —■ állapították meg a harmadik napirend tárgyalásakor. A Békés megyei termékek messze meghaladják a helyi lakosság növekvő szükségletét, nagyban hozzájárulnak az ország lakosságának ellátásához. A fontosabb élelmiszerek közül, így száraztésztából, hántolt rizsből az országos termelésnek mintegy egyharmadát, a gyorsfagyasztott főzelékeknek, tejpornak egynegyedét, a cukornak, vágott baromfinak egyhatodát Békés megye élelmiszeripara termeli meg. Más termékekből ez az arány még nagyobb, sőt baromfikon- zervet csak Békés megyében állítatnak elő. Ennek megfelelően az iparban foglalkoztatottak egyötöde megyénkben az élelmiszeriparban dolgozik, s az ipari beruházásokból 30,1 százalékos az élelmiszeripar részesedése. A negyedik ötéves terv célkitűzése szerint megyénk élelmiszeriparának termelési értékét az 1970. évi 4,4 milliárd forintról 1975-re 7,5 milliárd forintra kell növelni. A tanácsülés megállapította, hogy e terv megvalósítására, sőt túlteljesítésére megvannak a lehetőségek. Megyénk élelmiszertermelésének alapvető nyersanyagbázisa a mező gazdaság. Intenzitásának növelése, az igényekhez igazodó termelésszerkezet kialakítása, a termelési feszültségek fokozatos felszámolása alapvető feladat. Az 1975. évi terv a mezőgazdaság bruttó termelésiérték-növelését a növénytermesztésben 14, az állattenyésztésben 16 százalékra határozta meg. A megyei célkitűzés a mezőgazdaság szerkezetén belül az állattenyésztés arányának növelése. Ebben nagy jelentősége van a háztáji és a kisegítő gazdaságoknak. Együttesen a megye élelmiszeriparának 1975-re tervezett termelési értéke 68 százalékkal haladja majd meg az 1970. évit. Az állati termékeket feldolgozó megyei iparvállalatok 1970. évi termelési értékből való részvétele 39 százalékos volt, az országos átlagnál mintegy 2 százalékkal nagyobb. A fejlesztések következtében az elmúlt évben ez az arány elérte a 42 százalékot, s az idén 45 százalékra várható. A megyei célkitűzés: 1975- re az állati termékeket feldolgozó ipar összes termelésből való részesedésének további 5 százalékkal való növelése. Az állami élelmiszeripar tervezett évi átlagos növekedése 14 százalék. Iparvállalataink eredményei A húsipar alapanyag-beszerzési lehetősége teljes egészében biztosított helyi termelésből, szerződéses felvásárlás útján. Alapvető gond a megyei vágóállat termelés-felvásárlás és a vágóhídi kapacitás eltérősége. A kapacitás fejlődésének lemaradása következtében a megyéből ipari feldolgozásra élőállat-kiszállítás, a húsipari termeléshez pedig színhús-beszállítás történt. A baromfiipar élőbaromfi-, árutojás-igényét Békés és Haj- dú-Bihar megyéből elégítik ki. Élő baromfiból 76, árutojásból 85 százalék a megyei termelés. A húsprogram javította a baromfitermelést, s lehetőség van ennek további növelésére. Az 1973. évi termelés szerkezete szerint a feldolgozásra kerülő vágottbaromfi-mennyiség 56,4 százaléka csirke és 40,9 százaléka nagytestű baromfi. A tejipar felvásárlása a negyedik ötéves terv első három évében nőtt, s ez év első három negyedévében a tejfelvásárlás összesen 12 százalékkal több az elmúlt év hasonló időszakánál. Különösen figyelemre méltó a 1 háztáji gazdaságok termelése. A tejtermelés és értékesítés : várhatóan tovább nő, ezért feltétlenül növelni kell az átvevő-, tároló- és feldolgozóhelyeket. A tartósítóipari vállalatok nyersanyag-szükségletének helyi forrásból való biztosítása nem volt akadálymentes. A békéscsabai konzervgyár jelenleg is szabad feldolgozó-kapacitással rendelkezik. 13C-féle terméket állít elő, s a konzervterme- lés 61,5 százalékát a főzelék- konzerv teszi ki. A paradicsom- konzerv-előállítás részaránya 18,6 százalékos. Ennek termelése a korábbi években hullámzó volt, de 1974-ben a nyersanyag javulása nyomán kiugró eredmény várható. Országosan elismert terméke a gyárnak a száraztészta, amelyből 840 vagon az évenkénti termelés. A megye hűtőipara az országosnak egynegyedét, az exportnak pedig 40 százalékát jelenti. Az idei 1 100 vagonos készáru gyártási tervet 1975 végére 575 vagonnal növelni kell. Jelentős kapcsolatai vannak a vállalatnak külföldi cégekkel, elsősorban gyorsfagyasztott főzelék- és gyümölcsfélék exportjában. Egyre jobban nő az igény a gyorsfagyasztott ételek iránt A gabonaipar nyersanyagbázisa az iparágak közül a legkedvezőbb, különösen a malomiparé. A mezőgazdasági nagyüzemek ebben az évben kenyérgabona-termelésük 62 százalékát, 303 ezer 670 tonna búzát értékesítettek a gabonaiparnak. Ez lényegesen meghaladja a megye őrlési kapacitását. Célszerű lenne a régi malmok korszerűsítése helyett újak létesítése, így például Szeghalomban. A gabonaipar feltétlenül kapcsolódik az állattenyésztéshez, az ipari abrakkeverék-gyártá- son, illetve a keveréktakar- mány-értékesítésen keresztül. Az utóbbi években jelentősen megnőtt a keveréktakarmányszükséglet Az Igény egyaránt nőtt a mezőgazdasági nagyüzemekben és az állattartó kisgazdaságokban. Sajnos az elmúlt évben a gabonaipar által előállított takarmánykeverék 4 százalékkal kevesebb volt a megelőző évinél, de a mezőgazdasági nagyüzemek hozzákezdtek keverő-, szárító- és tárolókapacitások létesítéséhez. A cukorrépa-vetésterület a központi intézkedések hatására évről évre nőtt, 1972-ben 14 százalékkal, ami 514 tonnát jelent. Az idén 1634 hektárral nőtt a vetésterület, s igen figyelemre méltó a múlt évi termelési eredmény: 383 mázsa hektáronként. A cukorgyárak tervteljesítése ez évben előreláthatólag 78 százalékos lesz. A biztonságos termelés érdekében szükséges kivizsgálni az idei kedvezőtlen hozamot és a gyengébb minőséget befolyásoló tényezőket. A tanácsi sütőipar termelése a lakosság változó igényeihez igazodik. Az elmúlt két évben 3,2 százalékkal több kenyeret sütöttek, míg a péksütemény- termelés 7,2 százalékkal uőtt. Bővült a termékeik választéka is. A szikvíz- és szeszipar tavaly megkétszerezte az üdítő italok gyártását Dicséretre méltó, hogy „Extra” elnevezésű terméke a Kiváló Áru minősítést nyerte el. Sajnos termelésének további bővítését akadályozza az új üzem építésének elhúzódása. Nagyobbak a követelmények Az élelmiszeripari termelés gazdaságosságának javítására 1972-ben központi határozatot hoztak. Ennek végrehajtására a megyében is megfelelő intézkedéseket tettek, amelyeknek végrehajtását jónak értékelte a megyei tanács. Ezt követően az áruértékesítést elemezte a tanács elé terjesztett jelentés. A negyedik ötéves tervben megyénkben a kiskereskedelmi áruforgalom 53 százalékos növekedését tervezték, s ehhez a bolthálózat alapterületét 37,2 százalékkal kell növelni. A lakosság életkörülményeinek vál- I tozása, a kulturáltabb életmód az ipaiTal, a kereskedelemmel, az áruforgalmazás szervezettségével szemben nagyobb követelményeket támaszt A megyei tanács meghatározta : az élelmiszeriparnak növelnie kell a termékek választékát, javítani a 1 minőséget, a háztartási munkát A Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat eladásra kínálja az alábbi üzemképes pátkocsikat: 1 db. jugoszláv 5 tonnás billenő platós 4 db. román 4 tonnás RBL. típusú 1 db. boleár 5 tonnás 1 db. magyar 3 tonnás 1 db. magyar 2.5 tonnás Érdeklődni lehet: a GFV Központi Karbantartó Üzeménél, Békéscsaba, Kórház u. 1. 202 773 N___________________________ raja Frigyes hazánk új külügyminisztere A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége együttes javaslatára Péter Jánost — érdemei elismerése mellett, más fontos közéleti megbízatása miatt — felmentette külügyminiszteri tisztségéből. Púja Frigyest felmentette kül- ügyminisztériumi államtitkári tisztségéből és megválasztotta I külügyminiszternek. 1 A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Marjai Józsefet külügyminisztériumi államtitkárrá kinevezte. ' ' • • • Púja Frigyes külügyminiszter Losonczi Pál, az Elnöki’ Tanács elnöke előtt letette a hivatali esküt Az eskütételen jelen volt Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és Péter János Púja Frigyes életrajza 1921-ben született kisparaszti családban. Eredeti foglalkozása betűszedő, 1934—45 között nyomdában dolgozott. 1944-ben lépett a pártba. 1966-ban, a IX. kongresszuson a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagjává választották. 1945—46-ban a Magyar Kommunista Párt battonyai járási szervezetének titkára volt. 1946-ban az MKP Csanád megyei bizottságának tagjává választották. Itt dolgozott 1949- ig, amikor a Kinevezési és Alkalmazási Bizottság osztályvezető-helyettesévé nevezték ki. 1949—53 között a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének alosztályvezetője volt, közben kétéves párt főiskolát végzett. 1953-ban megbízták a Magyar Népköztársaság stockholmi, majd 1955-ben bécsi követségének a vezetésével. 1959-ben külügyminiszter- helyettessé nevezték ki, 1563- ban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Külügyi Osztályának vezetője lett. 1968-ban a külügyminiszter első helyettesévé, majd 1973-ban külügyminisztériumi államtitkárrá nevezték kL (MTI). megkönnyítő kész- és félkész termékek gyártását, valamint az olcsóbb áruk biztosítását és a megfelelő csomagolást. Megállapították, hogy az elmúlt két évben már lényeges volt a javulás e tekintetben. Az alapvető élelmiszerek — kivéve a központi keretgazdálkodás alá tartozó húst és húskészítményeket — megfelelő mennyiségben rendelkezésre állnak. Tejből és tejtermékekből az árukínálat meghaladja a keresletet. Az áruk minősége azonban időszakonként „hullámzó” s ez legtöbbször a technológiai fegyelem megsértésével, a forgalmazásra előírt feltételek be nem tartásával, a szavatossági idő be nem tartásával függ össze. A vállalatok törekednek az olcsó termékek gyártására — ha nem is minden esetben. A húsipar töltelék- és vörösáruinak, szalonnakészítményeinek több mint a fele az olcsóbb árkategóriába tartozik. Sajnos nem kielégítő az áruellátás a kéttojásos száraztészta-készítményeiből, és ez országos gond is. örvendetes viszont, hogy a tejipar megfelelően alkalmazkodott az igényekhez, s így az 1975-re tervezett tejmennyiség 70 százaléka úgynevezett tasakos csomagolásban kerül a fogyasztókhoz. Továbbra is nagy gondot kell fordítani — a társszervekkel együttműködve — az iskolatej-ellátás bővítésére. Szükséges, hogy a kereskedelem jobban kihasználja a termelő- egységektől történő beszerzést. Kedvező jelenség, hogy az országosnál jobb a megye lakosságának zöldség-, gyümölcs- és baromfifogyasztása, ami az egészséges táplálkozást elősegíti. Kooperációs kapcsolatok A negyedik ötéves terv során egymilliárd 623 millió forint értékű beruházást tervez megyénk élelmiszeripara a termelés és értékesítés fejlesztésére. A hátralevő két esztendőben nagyon fontos a termelés mellett a feldolgozási kapacitás növelése, a technológia korszerűsííése és a termékek minőségének javítása. Az eltelt három évben több jelentős beruházás valósult meg megyénkben. Jelenleg számos nagy beruházás munkái folynak. Igen fontos a Cvután 1974-ben megkezdődő húskombinát-építés, i A kooperációs kapcsolatokra különös figyelmet kell fordítani — állapította meg a megyei tanács. A termelés és feldolgozás összhangjának megteremtése érdekében kisebb kapacitású húsfeldolgozó üzemek építése szükséges. összegezésként megállapította a megyei tanács, hogy megyénk élelmiszeripara számottevően fejlődött, a lakosság szükségleteit egyre jobban kielégíti, sőt tetemes mennyiség jut más megyékbe, és exportra. Ezt követően a megyei tanács elfogadta az egészségügyi és szociális bizottságok munkájáról szóló jelentést, a tanács és bizottságai, valamint a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság jövő évi munkaterviét. Az egészségügyi és szociális bizottság munkájáról szóló jelentés alapján a jövőben javítani kell az együttműködést, az ellenőrző tevékenységet. A bejelentéseket kővetően Jámbor Emőné (Vésztő) írásos interpellációjára Deák Ferenc, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának munkatársa válaszolt. Jámbor Ernőné ismertette, a vésztői általános iskolai kisegítő tagozat nehéz körülményeit, de ezek csak az Ötödik ötéves tervben szüntethetők meg. Gál Sándorné (Kö- röstarcsa), valamint Kaczkó Mihály (Nagyszénás) községük vízellátásához kért támogatást. A napirendek vitájában hozzászóltak még: Szegedi Lajos (Sarkad), Siklósi Ferenc (Me- zőberény). Hajdú Mihályné (Kondoros), dr. Sós Sándor (Békés), Konczos Józsefné (Orosháza), Hegyest László (Sarkad), Kozák Sándor (Szeghalom), dr. Pintér Miklós (Gyula), megyei tanácstagok. Az interpellációkra adott válaszokat a megyei tanács vb az illetékes osztályaitól tizenöt napon belül megkapják az interpellálok. illetve a legközelebbi ülésükön a megyei tanácstagok. Vitaszek Zoltán 3 Bíxts niera i iái J, 14
