Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-02 / 282. szám

így látja a ftetet kommentátorunk, Réti Ervini 1 Tárgyalások — halogatások A szovjet—Ifid sí barátság nyolcszázmillió embert fűz osz- sze — ezekkel a szavakkal üdvö­zölte Delhiben a felsőház elnö­ke Brezsnyevet, amikor az SZKp főtitkára látogatást tett a par­lamentben. A megnövekedett számú emberiség csaknem ne­gyedét tehát közvetlenül érinti a világ második és harmadik legnagyobb lélekszámú országá­nak kapcsolata, ám túl ezen is, a szovjet—indiai viszony fontos építőköve Ázsia és a világ biz­tonságának. Az aláírt dokumen­tumok híven tükrözik a két or­szág alapvető egyetértésének po­zitív tényét és törekvésüket a sokoldalú kapcsolatok további fejlesztésére. Az indiai pariáment szószé­kéről elhangzott Brezsnyev-be- szédet természetesen megkülön­böztetett figyelemmel, tanulmá­nyozza a világ. Egy hónappal azután, hogy a szovjet pártveze­tő két és fél órás nemzetközi át­tekintést végzett az emlékeze.es moszkvai béke-világkongresz- szuson (éppen azokban a napok­ban, amikor tetőpontján volt a közel-keleti válság) — most is­mét alkalom kínálkozott több jelentős megállapításra. Brezsnyev hangsúlyosan szólt földrészünk ügyeiről és többek között kijelentette: „A háborút, beleértve a nukleáris háborút, mint az európai problémák meg­oldásának eszközét, teljesen ki­zártnak kell tekintenünk”. Kon­tinensünk új politikai arculatát alátámaszthatták a néten érke­ző hírek is. Géniben tanácsko­zott az európai biztonsági érte­kezlet második szakaszának ko­ordinációs bizottsága, s lényegé­ben felállította a szeptember óta tartó előkészítő munkálatok be­fejezésének menetrendjét. Az igazsághoz tartozik, hogy a tem­pó gyorsabb is lehetne — a ha­logatás különben; nem a szocia­lista országokon, hanem néhány nyugati kormányon múlik —, ds a haladás így is kétségtelei. A mindennapossá vált európái kor­mányfői és külügyminiszteri ta- Hálkozók közül is kiemelésre méltó egy jelentős mozzanat: Otto Winzer belgiumi és luxem­burgi látogatása. Az NDK kül­ügyminisztere első ízben érkezett hivatalos keretek között égy NATO-tagállam fővárosába. Hz euróD^i biztonság szí­lárdulása érthetően biztatást je­lent az ázsiai biztonság kialakí­tására is. Brezsnyev fogalmazá­sa („Időszerűnek tartom a kol­lektív ázsiai biztonság eszméjé­nek alapos és sokoldalú megvi­tatását, mert ez lehetővé tenné, hogy kipuhatoljuk annak együt­tes és valamennyi érdekelt állam számára elfogadható megközelí­tését...”) megfontolt realitást mutat Az ázsiai eszmecsere egyelőre még kezdeti szakaszá­ban van, nem vagyunk híjával a nehézségeknek, de a vitát meg kell indítani. A Valamennyi ér­dekelt állam bevonásának elő­térbe helyezése a szovjet szán­dékot mutatja, hogy Moszkva senkit sem akar kizárni, vagy el­szigetelni. Kár, hogy a legna­gyobb lélekszámú ázsiai ország, . Kína nem mutat hajlandóságot a kapcsolatokra, s a minden konstruktivitást nélkülöző pe­kingi álláspontot — a jelek sze­rint — belső, hatalmi harcok is terhelik. (A héten érkezett hírek a Kínában indított új kampány­ról, amelynek során a hajdani filozófus, Konfuciusz bírálatá­nak ürügyén hangzottak el kü­lönböző megnyilatkozások, a kí­nai belpolitika szövevényességét mutatják.) Ám .Ázsia gazdasági éllovasa, Japán sem túlságosan aktív — energiagondjaival, s ugyancsak belső pártharcaival van elfoglalva. Tanaka minisz­terelnök e heti kormányátalakí­tása során tizenegy minisztert váltott le huszonegy tagú kabi­netjéből. Az ázsiai biztonság ügyét viszont jótékonyan moz­díthatták elő a Teheránban le­zajlott mongol—iráni magasszin­tű tárgyalások, s a bangla-deshi amnesztia, amely megkönnyíti majd a Pakisztánnal kapcsolatos nézeteltérések rendezését. Brezsnyev ismét érintette a szovjet—amerikai kapcsolatoxat és azt a meggyőződését fejezte ki, hogy az ésszerű politika ed­digi vívmányait senki sem másít- hatja meg. Megjegyzésének ha­tározottsága nyílván nem füg­getleníthető a különböző ameri­kai körök és érdekcsoportok he­ves belső tusájától,. minthogy akadnak egyesek, akik a Water- ' gate-ügy vihara mögött a Fehér Ház realistább külpolitikáját is igyekeznek célba venni. Az SZKP főtitkárának nyomatékos szavai a szovjet—amerikai vi­szony fontosságának objektív jellegére hívtak fel a figyelmet. A hét tényei ismét bebizonyíthat­ták, milyen nagy következetes­séggel folytatódik az SZKP 24. kongresszusán , elfogadott béke­program végrehajtása, s az MSZMP KB nemzetközi kérdé­sekkel foglalkozó állásfoglalása is kjehiélté: a, ihágunk részéről teljes mériékbön támogatjuk a •' szovjet . párt- és:;kórmány erőfe- g szításéit e program teljes meg- ! valósítására. £ fi Síé'es nemcsak tárgyaltak. | de elhalasztottak és felfüggeszt S tettek tárgyalásokat A DIFK g kénytelen volt lemondani a két : dél-vielnami fél párizsi megbe- ; széleseinek esedékes ülését, mi vei a saigom i erők folytatták és | fokozták területszerző akcióikat £ Felfüggesztették a kilométerkő- I tárgyalásokat is: Kairó kényte- £ len volt ily módon tiltakozni az * izraeli szabotázs miatt. Miután • egyiptomi részről végrehajtották : az elsősorban Izrael által szór- : galmazott kívánságokat (fogoly- ; csere!), izraeli oldalról nem haj- ; landók teljesíteni a hatpontos : kompromisszumos megegyezés S alaptételét: a csapatok visszavo- ; nását az október 22-i vonalakra. ; Nyilván az erőfitogtatás kedvé- * ért, az izraeli fegyveres erőket ; közben riadókészü.ltségbe he- Î lyezték. Ezek a jelek máris arra : vallanak, hogy a közel-keleti ki- £ bontakozás útja sem könnyű- ; nek. sem rövidnek nem ígér- j kezik... < ■ Dr. Markója Imre államtitkár nyilatkozata a szocialista országok igazságügyi miniszterének miszkvai tanácskozásáról Dr. Markója Imre igazságügyi I minisztériumi államtitkár veze-l téséve’ vett részt a magyar kül_ döttség a szocialista országok igazságügyminisztereinek Moszk­vában — november 27. és 29. között — rendezett konzultatív tanácskozásán. Szombaton érke­zett vissza Budapestre a dele­gáció, s fogadásara a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Ko­rom Mihály igazságügyminisz­ter. A megérkezéskor dr. Markója Imre az MTI tudósítójának, Tóth Ferencnek adott nyilatko­zatában elmondta, hogy a szo­cialista országok igazságügymi­nisztereinek tavaly Budapesten rendezett első nemzetközi talál­kozójához képest a mostani ta­nácskozás részvevőinek köre bő­vült : Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyar- ország. az NDK, Románia és a Szovjetunió küldöttségeivel együtt most első ízben ott voltak a Mongol Népköztársaság igaz­ságügyi minisztériumának és a Vietnami Demokratikus Köztár­saság Minisztertanácsa jogi bi­zottságának vezető képviselői is. Három fő témája volt a mi­niszteri értekezletnek: az állam­polgárok jogi nevelése és a jog- propaganda; a jogalkotás töké­letesítése, különös tekintettel a KGST-re, a szocialista országok gazdasági integrációjára; s vé­gül a minisztériumok szervezeti együttműködése, a kölcsönös nemzetközi információcsere és a jogsegély-kapcsolatok fejleszté­se. Az egyes szocialista országók jogalkotásának tökéletesítését jó' szolgálhatja az összehason­lító jogtudomány a maga vizs­gálódásaival; nemkülönben az is, ha a tervezett új jogszabályok­nak már az előkészítése idején megismerik egymás gyakorlati tapasztalatait, véleményét a kü­lönböző országok jogászai. A közeljövőben ilyen gyakorlati teendő lesz több szocialista or­szágban — így hazánkban is — például a tervezett természet- védelmi törvény megalapozása, előkészítése. A gazdasági integ­ráció is feltétlenül szükségessé teszi a jogi együttműködés fo­kozását, hiszen a KGST-ben se­gítő szerepe van a jognak is. Kádár János nyilatkozata a Rabotnicseszko Deloban A Rabotnicseszko Delo. a Bol­gár Kommunista Párt központi lapja interjút kért. Kádár Já­nostól, az MSZMP Központi Bi­zottsága első titkárátá’ abból az alkalomból, hogy bolgár párt- és kormányküldöttség érkezik Ma- gyaror szagra. Az interjút a lap vasárnapi száma közli, (MTI) Elutazott Budapestről a iengvel parlamenti küldöttség Egyhetes magyarországi láto­gatása befejeztével szombaton elutazott Budapestről a lengyel szejm küldöttsége, amely a magyar országgyűlés maghívá­sára tartózkodott hazánkban. A küldöttséget Jan Szydlak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára ve­zette. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke. Varga Gáborné, az országgyű­lés alalnöke. dr. Pesta László, az országgyűlés jegyzője a szo­ciális és egészségügyi bizottság elnöke. Pólyák. János, az or­szággyűlés jegyzője és Roska István külügyminiszter-helyet­tes búcsúztatta. Jelen volt a búcsúztatásnál Tadeus Hanu- szek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete ésa nagy- követség több tagja. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke a dél-vietnami te­rületeket ért természeti csapás kapcsán táviratban fejezte ki együttérzését dr. Nguen Huu Tho-nak, a Dél-Vietnami Nem­zeti Fekszabadítási Front Köz­ponti Bizottsága Elnöksége el­nökének, a Dél-Vietnami Köz­sasasa társaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya mellett működő Ta­nácsadó Testület elnökének. A Magyar Népköztársaság kormánya a természeti csapás során keletkezett károk enyhí­tésére rendkívüli segélyt aján­lott fel a Dél-Vietnami Köz­társaság Ideiglenes Forradalmi Kormányának. (MTI) Bulgária mezőgazdasága I Ipari mezőgazdaság — mezőgazdasági ipar : Miért függesztették fel a megbeszéléseket? Egyiptom az ÉNSZ-határoza- tok és a hatpontos megáll ' p;dás végrehajtására irányuló akarat legcsekélyebb jelét sem tapasz­talta az izraeli félnél, és ezért függesztette fél csütörtökön egyoldalúan a tárgyalásokat. Jariv izraeli tábornok azzal magyarázta Egyiptom döntését, hogy a hatpontos megállapodás második pontját (a haderők szétválasztásáról és az október 22-i arcvonalhelyzet visszaállí­tásról) a két: fél „eltérően ér­. telmezte”. A nézeteltérések, tette hozzá, a kérdéskomp- lexum mind a négy alapvető vonatkozásában fennállnak, és­pedig: 1. A csatorna nyugati partján levő erők csökkentését; 2. Az egyiptomi hadosztályok keleti parti állomásozását; 3. A haderőket elválasztó vonalat; -. 4. A szükséges intézkedések menetrendjét illetően. AZ izraeli tábornok végül méltatta Gamazival tartott esz­mecseréik légkörét, hangnemét.. tesítménye volt. Az öntözés fejlesztésének virágkorát azon­ban kétségkívül az elmúlt ( 26 év jelentette, amikor 35 ezer hektárról több, mint 1 millió hektárra növekedett az öntöz­hető terület. A 2014, több mint 5 millió köbméter vizet befo­gadó víztároló, a 2400 szivattyú­állomás és a több millió kilo­méter csatornahálózat a bolgár mezőgazdaság fejlett vízgazdál­kodásáról tanúskodik. Egyre előkelőbb helyre kerül a ranglistán Bulgária a műtrá­gyatermelés és -felhasználás nemzetközi statisztikájában. A felszabadulás után a népgaz­daság legintenzívebben fejlődő ágazata lett a vegyipar, mely­nek termékei között a műtrá­gyák az első helyen állnak. Az elmúlt évben minden hektár­nyi területre 157 kilogramm kémiai hatóanyag jutott. A vi­lágpiacon is kivívott elismeré­sek pedig a mezőgazdasági gép­gyártás fejlődését igazolják, az érdeklődés középpontjában az öntözőgépek, a kertészeti, állat- tenyésztési berendezések állnak. Mindezekre szükségük van a nagygazdaságoknak, hogy meg­felelhessenek az elvárásoknak. Különösen akkor, ha figyelem­be vesszük, hogy — ha esek körvonalaiban is — kialakuló­ban van a fejlődés következő állomása, az ipari-agrár komp­lexumok létrehozása. Az agráripari kompi rxumo^ modem, ipari módszerek alkal­mazásával termelő, de mégis elsősorban mezőgazdasági jelle­gű nagyüzem ék. Ezek megerő­södésével megértek a feltételei a mezőgazdaság és a feldolgo­zóipar vertikális integrációjá­nak. Ez az integráció — éppen a fejlettség magas színvonala miatt — nem mehet végbe a feldolgozóipar mezőgazdasági termeléshez való csatolásával, hanem éppen fordítva, a me­zőgazdaság kapcsolódik az ipa­ri termeléshez. ... S már példa is van — ha csak kísérleti stádiumban is — az elképzelésre: az úgynevezett „Bolgár cukor” program. Né­hány hónapja született a terve­zet. a feladat: az ország cukor­szükségletének kielégítése ha­zai termelésből. A bázis hét cukorgyár, mindegyikhez akko­ra mezőgazdasági terület tar­tozik, amennyin a gyár feldol­gozó kapacitásának megfelelő mennyiségű cukorrépa terem. Természetesen koncentrált, nagyüzemi, zárt konstrukciós cukorrépatermesztésről van szó. A cukorrépa feldolgozásával egyidőben melléktermékek is jelentkeznek: a leveles répafej, a répaszelet és a melasz. Mind­ezek a melléktermékek első­rangú takarmányként haszno­síthatók az állattenyésztésben, így egy-egy gyárhoz állatte­nyésztő egység is kapcsolódik, ahol 25 ezres tehenészet talál­ható, továbbá 30 ezer hízó mar­hát és 100 ezer sertést tarta­nak. így már világosan kirajzolód­nak a vertikum vonalai.: cukor­répatermesztés, cukorgyártás, hús- és tejtermelés. Olyan komplexum jön így létre, ahol az ipari feldolgozás az elsődle­ges tevékenység, s ehhez kap­csolódnak a mezőgazdasági ágazatok, mindez egyetlen köz­pont irányításával, amelyre rá­illik az elnevezés: ipari-agrár vomplexum. Urbán Péter Következik: Előrevetített kép az ezredfordulóról. Losonczi Pál részvéttávi rata ; „Bulgária a korszerű mező- j gazdaság próbapadja”. Ezt a ! címet adta a bolgár mezőgazda. ! Ságról szóló cikkének a Figaro i című francia lap munkatársa, i Merész kísérletről beszél, ami- 5 kor a bolgár mezőgazdasag je- ! lenlegi helyzetét elemzi. Beszá- ! mol a gammasugaras vetőmag- ! kezelésről, a mezőgazdasági re- i pülőgápek. helikopterek széles j körű alkalmazásáról, rácsodál- j kozik a lejtős területeken léte- ! sített rizsföldekre. A bolgár mezőgazdaság ma j már valóban a legfejlettebb j technika vívmányait állítja a ' termelés szolgálatába, de ko­rántsem kísérleti jelleggel. Az agráripari komplexumok, ezek az átlagosan 26 ezer hektár te­rületen gazdálkodó, 23 millió leva alaptőkével rendelkező, 10 —15 ezer tagot számláló spzcia- lizált óriásgazdaságok beváltot­ták a hozzájuk fűzött reménye­ket. A koncentráció, a specia- lizáció megteremtette a komp­lex gépesítés lehetőségét. Nem ritkák a 60 ezer hektáros sző­lők. a 40 hektáros üvegház- kombinátok, a 4-6 ezer hektáros búzatáblák. * Bulgáriában soha nem látott fejlettséget ért el az öntözés színvonala. Igaz, hogy itt az öntözésnek hagyományai van­nak. első történelmi emlékek a XV. századból maradtak fent, de bizonyított tény, hogy a Marica völgyében már a X. században is öntöztek. Az első öntözőcsatoma 1470-ben épült, kora egyik legnagyobb vízi lé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents