Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-14 / 292. szám

M egsugom Magának S i . hogy először azt hittem, ■ egy ponyvaregény került a ke- ; zembe, vagy egy folytatásos : krimi első fejezete, amikor ol- ■ oasni kezdtem egyik napilapunk- : ban a „Tolvajok árnyéka" cf- : mű cikket. Hamarosan kiderült : azonban, hogy sem ponyvare- : gényről, sem krimiről nincs szó, S hanem egy „szimpla” bűnügyi S statisztikáról, mely szerint: „Az ! 1972-ben felderített vagyon el- ; leni bűncselekmények 200 mii- • Hó forint kárt olMztak a társa- £ dalmi tulajdonban." Ebből kő- ■ rülbelül tíz százalékot, tehát, : mintegy 20 millió forintot ír- : hatunk az üzemi lopások szám- ■ Iájára, ami testvérek között is ; tiz új, százféröhelyes óvoda be- \ ruházási költsége. Ennyivel le- : hetnénk tehát évenként gazda- [ gabbak, ha sikeresen felvehet- ; nénk a harcot az üzemi szar- S kák kifinomult módszerei ellen. : Persze nem úgy, ahogy ezt az : ORION Rádió- és Tv-gyárban ■ teszik, ahol 15 perc alatt há- ; romezer embert motoznak meg ! — négyen! Ez körülbelül • annyit ér, mint amikor a ront- ; genezés tömegessé válásának ■ kezdetén azzal cukkolták az ■ SZTK-t, hogy ha nem fejlesz- : ti műszerállontanyát, akkor csak \ úgy fogja győzni a megnövelte- : dett feladatok ellátását, ha : egyszerre hatan állnak az er- l nyőkép elél m Apropó, emyőkép, kanyarod- ; junk csak vissza az ORION- ; hoz, ahol az illetékesek azzal ■ vigasztalják egymást, hogy \ szinte tehetetlenek azzal : az ötszáz emberrel szemben, aki i ötezer becsületét és jó hírét ! mocskolja be azzal, hogy éven- S ként félmillió forint értékű ai- \ katrészt emel el: „meggondolni- j lanságból, barkácsolási vágyból, : Üzletelést célból." Nem tudom, • Magának mi a véleménye, de l ha lopásról van szó, én azt ; nem minősíteném meggondolta- ! lanságnak, elvégre egy gyárban ; már nem gyerekek dolgoznak. ■ S mivel nagyon is kifinomult : módszerekkel követik el ezeket : a lopásokat —, ha már átcsúsz- : nak a tolvajok a motozáson isi : —, pláne nem meggondolatlan- ! Ságról beszélnék, hanem előre ■ megfontolt szándékról, hiszen ; még üzletelni is akarnak a lo- ; Pott holmikkal. Ami pedig a : „barkácsolási vágyból" kategó- : riát illeti, itt nagyon egyszerű : teendőkkel állunk szemben. : Megtanítottuk az embereket ar- : ra, hogy „Csináld magadr. ! Most már egy olyan mozgalmat | kell társadalmi méretekben ! megindítani, hogy amit csinálsz, j ahhoz „Vedd meg magadnak!" | amire szükséged van. A végre- . hajtás sikerességét pedig vala- ; mennyien ellenőrizzük, meri a « mulasztásokból eredő károk is i oalamennyönk zsebét terhelik! ! Szilárd Adtám : nMiunnuuuuMW A bacskovői kolostor udvarán velünk jár » történetem Novemberi napok Bulgáriában Körű tunk két utolsó állomá­sa: Aszenovgrád és Bacskovó, kolostor a Rodope völgyében. Amíg úton. vagyunk, a Rodope és a Balkán kerül sfcóba: meny­nyire más, szelídebb, vadregé- nyesebb ez a szép leányból lett hegység, mint a döbbenetes erejű Balkán. Kísérőnk, Katalin köziben Ászén bolgár cárról be­szél, akinek sok száz éves vár­kastélyát látjuk majd a rodor pei úton, Bacskovó felé. Olyan ez a hegycsúcson, épült palota, mintha Visegrádot, a fellegvá­rat látná az ember, körülötte magasra törő csúcsok, sziklás meredélyek, és lent. a völgy­ben halk szavú patak, a Rodo­pe körniyeu­Megérkezünk Aszenovgrádbai Itt is, mint bárhol Bu’gáriában, tízemeletes felhőkarcoló az új hotel, és nem messze onnan, oszlopos, a klasszicista stílust utánzó-modemizáló kultúrház, Veszkó Demergyiev birodalma. Az oszlopok előtt hatalmas transzparens hirdeti: most zaj­lik a IV. országos amatőrszín­játszó fesztivál megyei döntő­je. Huszonhárom csoport vetél­kedik 5 napig: melyik juthat tovább, az országosra? Demergyiev Veszkó negyven­éves. Jó kedvű férfi. Miután bemutatja a ház minden részét, irodájába megyünk feketét in­ni, almát enni és amt a leg" fontosabb: beszélgetni. Sok érdekeset, hasznosat ta­pasztalunk. Persze, a mi kuk túrházaink munkája és az asze- novgrádi közt sok a különbség. Egyben azonban hajszálra azo­nosak: mind a kettő azért van, hogy nevelje az embereket, hogy tartalmas, szép szórako­zást nyújtson szabad időben. A hogyan az különbözik, a meg­valósítás formái nem minden­ben egyformák- Ezekről beszél először a kultúrház titkára, mert ő. a vezető, titkár itt és nem igazgató. Huszonkilenc munkatársa van, közülük 18-an végeznek szellemi munkát, nyolcán a kultúrház életét szer­vezik, tizen a könyvtár mun­katársai. A többiek technikai dolgozók. Az 50 ezer lakosú kis­város kultúrháza néhány éve épült, addig bizony igencsak szűkén és sokfelé voltak; is­merős dolog, nálunk is ígv van, ott, ahol még nincs a célnak megfelelő, korszerű épülete a kul­túrának. Ami még a nem nép­műveléssel foglalkozó olvasó számára is érdekes lehet: a kul­túr házat társadalmi tanács ve­zeti, élén a titkárral, aki pél­dául arra kötelezett, hogy ögz- pzeállítsa az évi programtervet, me'yet a tanács hagy jóvá. Har­mincezer leva az évi állami tá­mogatás, (480 ezer forint), de már 51 ezer levât költöttek, és felmegy év végéig hatvanra. „Ilyen esetben, mondja Veszkó Demergyiev, a különbséget is megkapjuk...” önálló műsoro­kat — például úgy, mint ná­lunk énekesek estjét, hangver­senyt. vidám kabaréestet — nem szerveznek. A kultúrház művészeti csoportjai lépnek fel rendszeresen, és színházi elő­adásokat fogadnak. Több klub működik, és igen sok szakkör, tanfolyam- Féltett kincseket is mutat: kitüntetéseket, diplomá­kat. A kultúrház „Nemzeti El­ső” lett az elmúlt évben, és megkapta a Munka Vörös Zász­ló Érdemrendet Délután három óra, amikor kezet rázunk, és sok sikert kí­vánunk Veszkó Dem er gy ievnek. A megyei döntő színjátszócscr portjai már próbálnak a szín­padon. Este hétkor felmegy a függöny-. —Nem győzünk e’eget csodál­kozni ezen a november végi, ra­gyogó bolgár őszön. Olyan a Rodope, mint valami mesevi­lág. különös formájú sziklák bólogatnak fentről, csacsog a kis patak a völgybe vájt ka­nyargós útján, utánunk integet ég és föld közül a szakadék szé­lén egy — ki tudja, hogyan épített? — meszelt falú temp­lom, aztán II. Ászén vára kő- csipkéivel, bástyáival, lassan omladozó tornyaival, amíg egy újabb útkanyamál ei nem tűnik a hegyek mögött. Bacsko­vó felé igyekszünk ebben az őszben, annyi élmény után. Aszenovgrádtól alig nyolc ki" lométer. Jellegzetes bolgár házak, kis erkélyek, fehér falak, kürtös cserepek a tetőn. A kolostor be­járatánál fekete ruhás szerzete, sek. Az udvaron, középen a „Csodatevő Fekete Grúz Ma­donna ’> temploma. a 11- szá­zadból. Többször átépítették, új freskókat festett bent és a nyi­tott bejárat boltíveire a híres bolgár ikonfestő. Zahari Zog- ráf, a XIX. század közepén... Azt hiszem, bibliai jelenetei el­lenére is azt kelj mondanom, hogy vidám, jókedvű freskó­képek ezek, nyoma sincs ko­morságnak, félelemnek; az egész valamiféle színes, kavargó, kö­zépkori templomi színjáték. A kolostor környékét is be­járjuk. felkeressük az 1083-ban épült „csontkamrát” ahol az elhalt szerzetesek csontjait gyűjtötték össze, a Szent Mik­lós temp'omot. Zahari Zográf freskóit csodálhatjuk itt is, és másfél évszázad itt járt turis­táinak, látogatóinak, a felsza­badító harcok katonáinak kéz­jegyeit. Az egyik cirillbetűs orosz név. az Iván jól olvas­ható. 1878-ból. A nagy Balkán­háború egyik katonája járt itt száz évvel ezelőtt.. Másnap Plovdivból Szófiába indu'unk. Az idő elromlott, esik a hó, Szófiában húsz centimé­teres hótakaró szikrázik. Este halljuk, hogy a Sipka-szoros­ban százával rekedtek fent az autók, alig 24 órával azután, hogy mi ott kiskabátos őszben jártunk. Két napunk van még Járjuk a várost és ezekben a sétákban már a búcsúzás is benne van. Pénteken hóvihar, gépünk 9 órás késéssel emelke­dik fel a szófiai repülőtérről, „Davlzsdena, viszontlátásra” mormoljuk, miközben a hófel­hők fölé száll a TU—134-es, és irányítják a radarjelek Magyar- ország felé. „Dovízsdena, csak hamarabb lenne jó újra. nem tizenhárom év után...” Sass Ervin Veszkó Demergyiev, az aszenovgrádi kultúrház titkára (Nagy Jenő felvételei} Kerékasztal- beszélgetés megyénk komplex vízrendezéséről A Köró6Vidékí Vízügyi Igaz­gatóság javaslatára az ország­ban elsőnek megyénkben ké­szült koncepciótanu’mány a vízrendezésről. A Körösök völ­gyének sajátos fekvése, talaj­összetétele megkívánja, hogy tu­dományosan megalapozott, nagy gonddal készült tanulmányterv alapián lássanak hozzá me­gyénkben a komplex vízrende­zéshez. A tanulmányterv elké­szítésében tudományos kutatók, vízügyi szakemberek, az OVH, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Inté­zetének megbízottai vesznek részt A készülő „Békés megye komplex vízrendezési tanulmá­nya” című Okmány részfelada­tainak megvitatására szerdán kerekasztal-megbeszé’ést tar­tottak Békéscsabán a megyei ta­nács székhazában. Párt- és tar nácsi vezetők, tudományos ku­tatók. vízügyi szakemberek, egyetemi tanárok vettek részt n megbeszélésen. Hozzászólásaik­kal sokat segítettek abban, hogy a tanulmányterv minden te­kintetben megfeleljen a követel­ményeknek. Hisz Békés megyé­ben az országban e’őforduló összes talajtípus megtalálható. Szánté táblánként más a vízren­dezés feladata. Csak úgy lesz igazán gazdaságos a vízrende­zés, ha a legapróbb részleteiben, is megfelel a követelmények­nek. Az első hozzászóló dr. Petra­sovits Imre egyetemi tanár volt. Felszólalt és igen hasznos ja­vaslatokat mondott el dr- Orosz­lány István egyetemi tanár. Az OVH, a KÖVIZIG és számos más szerv képviselője ugyan­csak jó ötletekkel szolgálta a kerékasztal-konferencia végcél­ját A békésiek köszönik • •• Szinte hagyomány már a békési járási könyvtárban, hogy kora ősztől késő tavaszig rend­szeresen tartanak előadásokat Irodalmi, történeti, földrajzi, gazdasági és politikai témák változatosan kerülnek napirend­re. Valósággal kialakult egy törzsgárda. Minden nemzedék képviselteti magát: fiatalok, kö­zépkorúak és idősebbek rend­szeresen eljárnak az előadások­ra. Legutóbb dr. Pá’falvy István műszáki mérnök, főiskolai tanár a technikai forradalomról tar­tott előadást Rendkívül hideg, zimankós volt az este, a téma sem érdekelhet mindenkit, ezért dr. Futaky Gergely könyvtár- vezető azzal „nyugtatta” az előadót: „Ma este nem leszünk sokan, hisz kellemetlen az idő­járás. De aki eljön, azt bizo­nyára nagyon érdekli az ön be­számolója.” Nos a könyvtárvezető téve­dett. Az előadás kezdetére szé­pen megtelt a gyermekkönyv­tár. Az előadás lenyűgöző volt- Maguk a résztvevők csodálkoz­tak: erről a viszonylag száraz témáról hogyan lehet ilyen íze­sen, figyelemfelkeltően beszél­ni. Dr. Pálfalvy István bejárta a fél világot Járt Amerikában, Angliában, a skandináv álla­mokban, a Szovjetunióban és számos más államban. Az itt szerzett tapasztalatokat egysze­rű szavakkal tolmácsolta. Ez­után frissitőüi színes filmet vetített Elkalauzolta a néző­ket Moszkvába, Londonba, Amerikába, s fáradhatatlanul mesélt vetítés közben: hol mit láthatnak az érdeklődők. A békésiek köszönik » tar­talmas előadást.., »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents