Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-14 / 292. szám

» Számvetés a megtett útról Beszámoló párttaggyűlés a Mezökovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ-nél Az Önfeláldozás filmjei 0 hét moziműsorán Baumann Péter játssza a Nines idő című színes magyar film egyik főszerepét. Az önfeláldozás a közős motí­vuma a héten bemutatott fil­meknek. Az önfeláldozás értel­me más és más az egyes művek­ben a főszereplők szándékának tisztasága azonban mindegyikben makulátlan. A színes Nincs idő alkotói, Csoóri Sándor író, Kosa Ferenc író-rendező, Sára Sán­dor operatőr és Durkó Zsolt ze­neszerző, valamint a film alak­jait életre keltő színművészek a húszas évek végének Magyaror­szágát idézik fel, amikor egy börtön kommunistái éhség- sztrájkkal idézik fel, amikor sztrájkkal igyekeztek tiltakozni fogvatartásuk — és társadalmi osztályuk évszázados elnyomása — ellen. Vállalva ezzel a még kegyetlenebb megpróbáltatáso­kat, vállalva — az elkövetke­zendő jobb társadalmi rendért — a halált A tömegpusztító fegyverek be­tiltásáért tevékenykedő bizottság egyik tagja, Szmolencev pro­fesszor a főszereplője a Halal- gyár az őserdőben cimű kétré­szes, színes, szélesvásznú szovjet filmnek. A történet egy expedí­ció sorsát kíséri végig, amely Afrika távoli tartományában ku­tatja az ottani, megfékezhetet- lennek hitt titokzatos járvány okait. A csoport vezetője, Szmo­lencev rájön, hogy a járványt emberek okozták, szándékosan, egy fasiszták kezére került ku­tatóközpontban előállított vegyi anyag révén. Szmolencev hírt akar adni e borzalmas bűntény­ről a világnak. Lányát is beavat­ja a tragikus felfedezésbe, s az­tán felül az Európába induló re­pülőre, amelyről a fasiszták tud­ják, hogy az expedíció tagjai is felszálltak rá... Kisebb a tétje a Jog az ugrásra című színes szovjet filmnek. A szó szoros értelmében vett élet­ről és halálról nincs szó a tör­ténetben. A főhős, Viktor Motil — alakját a magasugrás sokáig felülmúlhatatlan bajnokáról, Va- lerlj Brumelről mintázták a film készítői — önfeláldozása volta­képpen annyi: operációk tucat­jait vállalja, hogy súlyos balese­DÉMASZ békéscsabai üzemigazgatóság szerelési osztálya értesíti a lakossá­got, hogy a . kunágota— dombegyházi műúttal párhuzamosan épített 20 kV-os távvezetéket 1973. dec. 15-én feszültség ala HELYEZI A létesítményen elhelye­zett tárgyak érintése élet- veszélyes! 202 759 te után újra versenyezhessen, hogy megmutathassa mindenki­nek, a lehetetlennel határos erő­feszítéseket is meg kell tenni életünk fontos céljainak — az ő esetében az egyik ilyen fontos cél hazája sikeres képviselete nemzetközi sportversenyeken — teljesítéséért, megvalósításáért. ■ Z MSZMP Központi Bi­zottsága legutóbbi ülésén az ideinél nagyobb üte­mű életszínvonalemelkedést határozott el 1974-re. A reáljövedelmek az idei vár­ható 4—4,5 százalék helyett 5—5,5 százalékkal, a reálbérek pedig 2,3 helyett 3,7 százalék­kal növekednek jövőre. Különö­sen szembetűnő a reálbérek je­lentősen gyorsuló növekedési üteme. A jövő évi népgazdasági terv és költségvetés irányelvei a gyorsabb életszínvonal-emelés módjára, összetevőire is utal­nak. így az 1973. évihez hason­ló mértékű központi béremelés­re kerül sor a dolgozók újabb rétegei számára, s a fogyasztói árszínvonal nem emelkedhet 2 százaléknál nagyobb mértékben. A fogyasztói árszínvonal az ide­inél mérsékeltebb emelkedése az életszínvonal-növekedés fon­tos tényezőjévé válik. Az 1973. évi népgazdasági terv eleve magas, 3,6 százalékos fogyasztói árszínvonal-emelke­déssel számolt. S ebben megha­tározó szerepet kaptak a köz­ponti árintézkedések. A tej, a tejtermékek, a dohányáruk, az égetett szeszes italok, illetve az aranyékszerek áremelése, s egyes ruházkodási és tartós fo­gyasztási cikkek árcsökkentése végeredményben 2 százalékkal növelte a fogyasztói árszínvona­lat. A tejáremelés ellensúlyozá­saként 50—50 forinttal emelték gyermekenként a családi pót­lékot, valamint a nyugdíjat, a gyermekgondozási segélyt és az ösztöndíjakat. Részben a köz­ponti bérintézkedések hatására, az állami iparban dolgozó mun­kások átlagbére 12. az állami építőiparban foglalkoztatottaké 10 százalékkal volt magasabb 1973. március—augusztusban, mint egy évvel ezelőtt. Azoknak a családoknak életszínvonala csökkent, akik béremelésben, Illetve a tejáremelés ellensúlyo­zásában nem részesültek. A központi árintézkedéseken túl bizonyos idénycikkeknél a piaci tényezők szintén kedvezőt­lenül befolyásolták a fogyasz­Ahogyan az élet minden te­rületén, a gazdasági munkában, a háztartásban, stb., ugyanúgy a politikai, mozgalmi munká­ban is vannak időpontok, ami­kor számvetést kell készíteni az eltelt hónapokról, a megtett út­ról. Ilyen felmérésekre kersil sor ezekben a hetekben a párt- alapszervezeteinkben. A külön­böző munkahelyeken dolgozó ' kommunisták beszámoló tag- [ gyűléseken elemzik, vitatják meg azt, hogy az 1973-as évben mit tettek jól és mit mulasz­tottak el megtenni. Ezeknek a beszámoló taggyű­léseknek a légköre őszinte, kri­tikus. A kommunisták nyíltan elmondják véleményüket saját maguk munkájáról, azt sem hallgatják el, ha valamit nem jól végeztek. Ilyen gondolatok jutnak az erçvber eszébe, ha olyan beszá­moló taggyűlésen vesz részt, mint a napokban megtartóit Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ kommunistáinak szám­vetése volt Nehéz lenne teljes valóságá­ban visszaadni ennek a tanács­kozásnak a légkörét, hangula­tát. ezért erre nem is vállal­kozunk. Csak néhány gondola­tot rögzítünk a vezetőség be­számolójából és az azt követő vitából abban a meggyőződés­ben, hogy ezzel segítjük a többi alapszervezet munkáját. Mindenekelőtt arról, hogy a tói árak alakulását A mezőgaz­dasági termetes együttesen mintegy 5—6 százaléitáal nőtt 1973-ban az előző évekhez gé­pest, ám a zöldség-, a gyümölcs-, valamint a burgonyatermés főként az aszály miatt nem volt kielégítő, ami a piaci kínálatban és az áralakulásban egyaránt kedvezőtlenül tükröződött Ez az átlagos fogyasztói árszínvo­nalat 0,3—0,4 százalékkal növel­te. Megközelítően 1,2 százalékos fogyasztói árnövekedést okoz­tak a vállalati áremelések, illet­ve az egyes importált termékek drágulása. Végeredményben tehát az át­lagos fogyasztói árszínvonal várhatóan a terveknek megfele­lően 3,6 százalékkal növekszik 1973-ban. A tervezett szint be­tartása azonban nagy erőfeszí­téseket központi intézkedéseket és szemléletváltozást igényelt. Megszigorították az árellenőr­zést és a vállalatok áremelései feltételeit; év közben terven fe­lül csökkentették a műanyag áruk, az import kerékpárok, a kozmetikai cikkek, a szintetikus kötszövött alsóruházat árát, s a szokásosnál nagyobb mértékű volt az árengedményes szezon végi ruházati vásár. Ami a jövő esztendőt illeti, az MSZMP KB javaslata alapján a kormány már döntött: 1974-ben az átlagos fogyasztói árszínvo­nal-emelkedés nem haladhatja meg a 2 százalékot. Ezt részben a vállalati árpolitika szabályo­zásával és fokozott ellenőrzésé­vel érik el. Döntő, hogy közpon­tilag egyetlen tömegfogyasztási cikk árát sem emelik jövőre. A tavaly novemberben hozott párthatározat 1975-re ugyan­csak 1—2 százalékos átlagos fo­gyasztói árszínvonal-emelést irá­nyoz elő. Jelentős központi ár- intézkedésre, a húsárak emelé­sére majd csak 1976-ban kerül sor. Ennek hatását azonban bér- és szociálpolitikai intézkedések­kel ellensúlyozzák. A hústerme­léssel párhuzamosan, a textil­ipari rekonstrukció eredménye­ként a ruházati cikkek árait Is csökkentik, vezetőség beszámolója valóban számvetés volt. Ha nem is tö­rekedett teljességre — nem is törekedhetett —, de a szövet­kezet életét, az ott dolgozó em­berek munkáját, párttagokét és pártonkívüliekét jól összefog­lalta. Számot adott a szövetkezet gazdasági eredményeiről, gond­jairól. Dicsérte a jól dolgozó és bírálta a kevésbé törekvő ve­zetőket. Elmondta, hogy ebben az évben tovább szilárdult a a munkafegyelem és ennek egyenes következményeként nö­vekedett a termelékenység. A jó munka és a jó gazdálkodás gyümölcse pedig az, hogy októ­ber 1-ig tervüket 138,8 száza­lékra teljesítették. Szép eredmény. Olyan, ami­lyet a mezőkovácsházi járás la­kossága joggal elvárhat attól a kollektívától, amely az 1972. évi gazdasági, politikai és tö­megszervezeti munkájáért kiér­demelte az Országos Kiváló Szövetkezet megtisztelő címet Hosszabb távon gondolkozni Az eredmények természetesen nem önmaguktól születnek. Lét­rehozóik gz emberek, akik nap nap után becsületesen megte­szik. amire erejükhöz, tudásuk­hoz mérten képesek. S, hogy a szövetkezet kommunistái ebben mit tettek, arról is hallottunk a beszámoló további részében. A pártvezetőség értékelte a szakszervezetben, a KISZ-ben, a nőbizottságban dolgozó kom­munisták tevékenységét Meg­állapította, hogy az szb jól szer­vezte a szocialista munkaver­senyt, így nem meglepő, hogy 1973-ban 546-an vettek részt a munkaverseny különböző for­máiban. Az sem szokatlan a szövetkezetben, hogy az ott dol­gozó fiatalok közül 15-en a Kiváló Ifjúmunkás, 28-an a Ki­váló Ifjú Szakmunkás, 17-en pedig a Szakma Ifjú Mestere címért küzdöttek, sikerrel. Ar­ról is szólt a vezetőség beszá­molója, hogy a szövetkezet igaz­gatósága az ifjúságpolitikai ha­tározatból eredően milyen anya­gi eszközökkel nyújtott segítsé­get a fiatalok továbbtanulásá­hoz. családi házuk építéséhez. Arról, hogy a munkakörülmé­nyek megkönnyítésére, a szociá­lis helyzet javítására az igaz­gatóság 1973. október 1-ig 4 millió 663 ezer forintot fordí­tott, 739 ezer forinttal többet, mint amennyit a IV. ötéves terv időszakára terveztek. A kommunisták és a párton- kívüliek nagyra értékelik és elismerik a szövetkezet szakmai vezetésének törekvését, amelyet a szociálpolitika területén meg­valósítottak. De... És most idézzük a beszámoló egyik ide­vonatkozó részét: „Ezzel egy- időben azonban jeleznünk kell, hogy a rendkívül dinamikusan fejlődő ipari termelés, kereske­delmi és vendéglátóipari forga­lom. valamint az ezzel járó lét­számnövekedés a szociális el­látottság területén továbbra is feszültséget okoz. Javasoljuk szövetkezetünk igazgatóságának, mérlegelje az V. ötéves fejlesz­tési terv kialakításakor egy hosszabb távra szóló koncent­rált szociális fejlesztési terv be­állítását .. 1 Kritikusan a párt belső életéröl önkéntelen a gondolat: Hét sem­mi sem elég? Nem erről van szó. Hanem arról, amit a be­számoló taggyűlést megelőző pártcsoport-értekezleteken a párt­tagok elmondtak. Arról, hogy a toll-üzemben jelenleg nincs megfelelő étke­zési, tisztálkodási és kulturális létesítmény. Hogy a toll- üzem kommunistái elmondták: a kollektív szerződés módosítá­sánál nem veszik figyelembe javaslataikat Azt sem hallgat­ták el, hogy társadalmi munká­ra a pártonklvülieket meg kel­lett győzni, amikor azonban be­fejezték, maguk a párton- kívüliek mondták, hogy hasz­nos cél érdekében hívta őket a párt Arról van szó, hogy a keltetőállomás pártcsoportjának tagjai felvetették; nagyobb gonddal kell óvni az anyagi eszközöket, az öltözőszekrénye­ket pedig nem szerszámok ta­rolására, hanem rendeltetési cél­juknak megfelelően kell hasz­nálni. Az is benne van a beszámoló­ból idézett fogalmazásban, hogy a vendéglátóipari és kereskedel­mi egységek pártcsoportjainak tagjai kifogásolták: nincs meg­oldva a szociális helyzet, a szál­loda építésénél pedig akadozik az anyagellátás, gyenge a mun­kafegyelem. Es még lehetne sorolni né­hány negatív jelenséget S ami­kor a kommunisták ezekről is szóltak, tették ezt azért, mert tudatában vannak annak, hogy az elkövetkező évek eredményes munkájának nemcsak gazdasági, hanem az emberi oldalát is to­vább kell munkálni, meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy az országos elismerésben részesült kollektíva még jobb eredményeket érhessen eL Nemcsak beszélnek Nem mi, hanem a taggyűlés 13 hozzászólója fogalmazta ősz- szefoglalva az általunk feltett kérdésié: — Hát semmi sem elég? — a választ. Ók, akik párttagokhoz méltóan bírálták a szakmai es a pártvezetést, s benne a maguk munkáját is azért, amit elmulasztottak meg­tenni Akik figyelő szemmel, az élet ritmusán tartva kezüket, elismerik az eredményeket, de figyelmeztetnek is: amit elér­tünk, az jó, szép is, de nem elég. Többet akarnak tenni, hogy munkatársaik és maguk is töb­bet kaphassanak. És ezért a célért nemcsak beszélnek, na- nem cselekednek is, annak a határozatnak megfelelően, ame­lyet a beszámoló taggyűlés vé­gén hoztak, amelyik kimondja: a szövetkezet igazgatósága gyorsítsa meg az üzem- szervezési munkákat, kísérje fi­gyelemmel a rövidített munka­hét bevezetésének gondjait és teremtse meg ennek az átállás­nak a lehetőségét. Az V. ötéves terv előkészítő rendelkezéseiben segítse elő a munkakörülmé­nyek javítását szolgáló beruhá­zások megvalósítását. Amely arról is szól, hogy a pártveze­tőség tekintse továbbra is első­rendű feladatának a jól kibon­takozott pártcsoport-munka to­vábbfejlesztését, hogy az 19?3. évi munkaverseny politikai cél­kitűzéseként az eddigi szempon­tok mellett kapjon megfelelő hangsúlyt felszabadulásunk 30. évfordulója. Szorgalmazza a po­litikai továbbképzést és foglal­kozzon többet a párttaggvűlé- sek napirendjében is az ideou lósiai fejlődést elősegítő téma- körökkeL BotyánszkI János Fogyasztói árak alakulása 1973-ban K, J. 1972. DECEMBER 14.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents