Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-11 / 264. szám
Könnyűipari dolgozók • kitüntetése November 7-e alkalmából megyénkből hét könnyűipari dolgoz» részesült kitüntetésben. A Könnyűipari Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta: Hegyi Sándor, a Békés megyei Tanács ipari osztályának közgazdasági főelőadója; Bankó István, a Szarvasi Járási Hivatal műszaki, ipari és kereskedelmi osztály- vezetője; Madarász Lajos, az Orosházi Faipari Vállalat bútor- részlegének üzemvezetője; Székely András, a Dürer Nyomda gyulai gyártásvezetője; Kiss Fe- rencné, a Gyulai Kötőipari Vállalat főkönyvelője; Tamási Gé- záné, a Békéscsabai Szőrme- és Kézműipari Vállalat főkönyvelője és Dudás Jánosné, a Békéscsabai Patyolat Vállalat minőségi ellenőre. A könnyűipari miniszter megbízásából a kitüntetéseket november 6-án dr. Dankó János, a megyei tanács ipari osztályának vezetője adta át Ellenőrök továbbképzése a gazdálkodási rend és fegyelem megszilárdításáért A belső ellenőrzés fejlesztés- j sérői, képzettségének fokozá- j sáról, működési feltételeik megteremtéséről minisztertanácsi határozat rendelkezik. E határozat jegyében a Békés megyei KISZÖV 1973. október 29—november 2-ig Orosházán megrendezte a belső ellenőrök továbbképző tanfolyamát. A szakmai továbbképzésen a belső ellenőrzés célkitűzéseiről, a feladatok teljesítéséről, az ellenőrzési módszerekről — a vezetői ellenőrzésről, a munkafolyamatba épített ellenőrzésről hallgattak előadá_ sokat a tanfolyamon részt vevők. A KISZÖV által összeállított programsorozatban kiemelt jelentőségű volt a függetlenített belső ellenőrök tevékenységének átfogó ismertetése, A belső ellenőrök az állóeszközökkel, a készletgazdálkodással, a pénzügyi elszámolásokkal, az árképzéssel, a termelési folyamattal, a számviteli renddel, mérlegfelülvizsgálattal kapcsolatos belső ellenőrzési feladatokat és a munka módszereit részleteiben ismerték meg. A KISZÖV és a PM Bevételi Főigazgatóság Békés megyei Hivatalának jó kapcsolatát és együttműködését jelzi az a tény, hogy az ötnapos továbbképző tanfolyamon öt alkalommal a bevételi hivatal vezetője és dolgozói tartottak előadást. A hivatal jól képzett és szakmai — ellenőrzési — gyakorlattal rendelkező dolgozói által tartott előadások és konzultációk anyagait a belső ellenőrök eredményesen haszr- nosíthatják. A belső ellenőrök szakmai továbbképzése remélhetőleg elősegíti a társadalmi tulajdon védelmét, a gazdálkodási rend és fegyelem megszilárdítását. A KISZÖV és a PM Bevételi Főigazgatóság Békés megyei Hivatala megtette a belső ellenőrzés fejlesztéséhez szükséges első lépéseket e tanfolyam megrendezésével. A következő lépést a vállalatok és szövetkezetek vezetőinek kell megtenniük, hogy segítsék és a gazdálkodó egységeken belül teremtsék meg a belső ellenőrzés feltételeit. Bodzás Julianna mányaat által emelt impozáns épület földszintjén nagyszabású kiállítást nyitottak meg azokból a fegyverekből, gránátokból, páncélöklökből és robbantószerekből. melyeket állítólag a La, Borja lakótelepen zsákmányolták. E sorok írójának az egyenruhás kiállításvezetők diadalmasan mutogatták Santiago térképét. melyet úton-útfélen árusítanak az egész fővárosban. „Nézze csak — mondták — e térképen tintával kört rajzoltak a katonai akadémia köré.” Ez lett volna a „bizonyíték” arra, hogy a hadsereg rajtaütésszerű razziájával a La Borja-negyedben, vezető katonai személyek meggyilkolásának kísérletét előzte meg. „Ezek valóban azt hiszik, hogy ennyire ostobák vagyunk?” — mormogja mellettem méltatlankodva az egyik nagy nyugati hírügynökség tudósítója. Hiszen egyrészt semmi sem bizonyítja, hogy ezt a térképet La Borjában találták és egy ilyen kört bárki öt másodperc alatt berajzolhat a katonaiskola köré—” Katonád szállták meg a La Borja negyed kórházát is, ahol a Népi Egység szerintük „heteg_ nék álcázott” vezetői után rendeztek hajtóvadászatot. A súlyos, frissen operált betegeket is kiforgatták ágyaikból és a lepedők, takarók alatt is fegyvereket .^felforgató irodalmat” kerestek. Akit gyanúsnak találtak, nem törődve betegsége súlyosságával, katonai teherautókra dobálták. A kórháziban —-, mint az igazgatóság tanúsította — nincs olyan sebesült polgári személy, akit fegyveres ellenállás közben ért volna golyó. A polgári sebesülteket tehát csakis mint a lövöldözés színhelyén levő járókelőket vagy lakókat érték a lövések. Egyes razziázó katonák alkudoztak velük. Azt próbálták megtudni tőlük: van-e családjuknak megtakarított pénze vagy más értéktárgya, hogy „kiválthassák” őket? Ha ugyanis nincs, „kénytelenek a stadionba átszál- líttatni őket igazoltatásra, mint gyanús elemeket.” A kórházi ágyakra ugyani* szükség van a vidéken még folyó ellenállással vívott ütközetekben megsebesült katonák számára. A „fizetni tudók” átadták hozzátartozóik címeit a katonáknak. De hogy a pénz kifizetése valóban szabaddá tette-e őket. nagyon is kétséges. Hiszen hol van arra biztosítók, hogy e „váltság- díjat” felvevő katona valóban elengedi-e a ,.gyanúsítottat” és nem kerül-e a fizető hozzátartozó —, ha méltatlankodni merészel maga is a stadionba? Arkus István Következik: Halvány reménysugár a diktatúra éjszakájában. Tettek erejével Á zsadányí Dózsa Tsz beszámoló párttaggyűlésének tanulságairól „A jő beszámoló titka, hogy ) azzal foglalkozik, ami az alapszervezet számára a legfontosabb, ami vitára, véleménycserére serkenti a tagságot, amely végül is oda vezet, hogy helyesen elemzik a kommunista kollektíva munkáját és konkrétan határozzák meg a jövő év lényeges feladatait” (Idézet a Pártélet 1973. szeptemberi számából.) A zsadányi Dózsa Termelő- szövetkezet pártalapszervezeté- nek vezetősége az elmúlt csütörtökön, november 8-án számolt be ez évi tevékenységéről a közös gazdaság kommunistáinak. A taggyűlésen a titkári beszámoló után kialakult hangulat is bizonyította: az alapszervezet vezetőségének számvetése eleget tett a fenti idézetben foglalt követelményeknek. Jól sikerült beszámoló volt, mert azokkal a kérdésekkel foglalkozott, amelyek az alapszervezet munkájában, életében az elmúlt esztendőben a legtöbb gondot jelentették. A legtöbb gondot pedig a zsadányi Dózsa Tsz-ben 1970 óta az akkori ár- és belvizek okozták. A termelőszövetkezetet az elmúlt évben szanálták. A tsz eladósodott, a tagok közösből származó, személyes jövedelme a korábbi évek átlagához képest több mint 20 százalékkal kell hogy csökkenjen az idén ahhoz, hogy a gazdaság elakadt szekerét a kátyúból kihúzzák. NEM LEHET ELVÁLASZTANI Ekkor bizonyosodott be, hogy a pártmunkát, a páirtfeladatokat nem lehet az üzem gazdasági gondjaitól, feladataitól elválasztani. Igaz, a csütörtök esti beszámoló taggyűlésen a szeghalmi járási pártbizottság munkatársa, Papnp Endre helyesen figyelmeztette arra a tsz kommunistáit, hogy a párttaggyűléséken, a pórtmunkában az alapszervezetnek a gazdasági kérdésiek mellett az ideológiai, a nevelési, az oktatási és a pártépítő tevékenységre az eddiginél jóval nagyobb hangsúlyt kell fektetnie. Azt kell mondanunk mégis, a közös gazdaság ismeri helyzetében, a gazdasági jellegű problémák szükségképpen kerültek az alap_ szervezeti munka homlokterébe. Ennék köszönhető végül is, hogy a nehéz helyzetben sem változott (nem csökkent) a szövetkezetben dolgozók száma, hogy sikerült a tsz tagjaiban a bizakodó hangulatot ébren tartani, sőt képesek voltak az emberekben rejlő olyan tartalékokat is feltárni, amely minden eddigit felülmúló termelési ered. menyekkel segítette hozzá a Dózsa Tsz kis közösségét a veszteségből való „kiláboláshoz.” A pártvezetőség ugyanis a gépesítés fejlesztésének, pontosabban a meglevő glépek jobb kihasználásának elősegítésére olvan határozatot hozott — miként azt Fábián Imre, a szövetkezet párttitkára beszámolójában elmondta —, hogy a cél érdekében alakítsanak szocialista brigádot és szervezzék meg a munkaversenyt. A határozatot végre is hajtották. Sújtó Jáno* vezetésével, aki maga is tagja a szövetkezeti pàrtalapçzervezetnek. megala. kult a 15 tagú Petőfi brigád, amely nemcsak a beszámoló, hanem a taggyűlésen felszólalt Jenei Mihály tsz-elnök, illetve Izsó József és Szabó Károly tagok szerint is ma már a szövetkezet vezetésének legbiztosabb támogatója. A tavaszi, nyári és őszi csúcsmunkák sikeressége szinte teljes egészében nekik köszönhető. Rajtuk áll az is, hosv az idén, akárcsak tavaly, megint ne maradjon, egyetlen hold szántatlan föld sem. A magasabb követelmények, amelyeket a pórtalapszervezet egyetértésével támasztanak egymás között, egymással szemben és lelkesedésük vonzó példa, nem véletlen hát. hogy a felszólalók javasolták a brigádmozgalom további szélesítését a tsz-ben. Ugyancsak gazdasági jellegű gondnak tűnik a szövetkezetben dolgozó idősebb tagok és a nők foglalkoztatottságának biztosítása. Hiszen, ha megemlítjük, hogy a tsz az alapszervezet kezdeményezésére 25 hektáron gyógynövényt termeszt, így teremtve munkaalkalmat 12 nőnek, s hogy ráadásul a gyógynövény jól is jövedelmez, számokban beszélünk, gazdasági meggondolásokra hivatkozunk. Ki tagadhatná mégis — jegyezte meg hozzászólásaiban a taggyűlésen Eperjesi Vilma tsz-tag is —, hogy ennek egyben politikai jelentősége is van, mint ahogyan annak is, hogy a szövetkezet miiként veszi ki rííjrét a szarvasmarha-program megvalósításálból — tette hozá Eperjesi Vilma felszólalásához Papp János a vita során. Természetesen 1973-ban a zsadányi Dózsa Tsz pártalapszerve- zeténék voltak olyan feladatai, amelyek nem kapcsolódtak szorosan gazdasági kérdésekhez, s amelyekről mégsem állítható, hogy jelentősésgi% kisebb volna az előbbiekneL AMIBEN MAR LÉPTEK Az alapszervezet vezetősége a beszámolási időszakban a többi között a pártcsoport munka megjavítására, a politikai oktatás kiterjesztésére, az agitációs és propagandamunka fejlesztésére is határozatot hozott, tot hozott. A tsz-ben két pártcsoport tevékenykedik, igen hathatós segítséget nyújtva e határozat óta az agitációs és propagandamunkában az alapszervezet vezetőségének. A pártcsoportvezetők rendszeresen tájékoztatták a csoport tagjait a párt- és kormányhatározatokról, illetve beszámoltak a vezetőségnek e határozatok fogadtatásáról. Ugyancsak figyelemre méltó az is, hogy a tsz életét énintő döntések előtt a gazdasági vezetés elgondolásait minden alkalommal ismertették a párttagokkal és csak a vélemények egyeztetése után született meg maga a döntés, a szövetkezeti demokrái- cia követelményeinek figyelembevételével. A pártoktatásban elért eredmények szintén előbbrelépésről tanúskodnak. A párttagok és gazdasági vezetők bevonásával az elmúlt évben 18-am vettek részt a politikai oktatás valamilyen formájában A zsadányi Dózsa Tsz párt- alapszervezetének 1973. évii munkájában kimutathatók a községi pártcsűcsvezetőség, illetve a járási pártbizottság segítségadásának, támogatásának eredményei is. A felsőbb szervektől idejében kapott logos bírálatok jó irányjelzőnefc bizonyultak. így sikerült a szövetkezet pártalapszervezetében idejekorán felismerni, hogy nem fordítottak kellő gondot a Politikai Bizottság 1972. novemberi határozata pártépítésre vonatkozó előírásainak végrehajtására. Hasonlóképpen önkritikusan, szólt a beszámoló arról is, hogy nem minden esetiben készítette él az álapszervezet, illetve annak vezetősége az egyes határozatok megvalósítását szorgalmazó intézkedési terveket. Ilyen tervet általában csak a legfelsőbb szintű határozatok végrehajtására készítettek. S bár a pártmegbízatások rendszerének kialakításában sokat tettek már, annak finomításában még igen sok tennivalójuk maradt. Jelenleg ugyanis csak a párttagok 65 százalékának van valamilyen pontosan körülhatárolható megbízatása, s ez sem oszlik el arányosan, vannak akik túlterheltséget okozón sokat vállalnak magukra. A fenti értékelésből egyébként az is kiviláglik, miben kell a zsadányi Dózsa Tsz kommunistáinak a jövőben többet tenniük. A páirtvezetőség beszámolója is attól vált kerek egésszé, hogy megfogalmazta a soron következő tennivalókat, AMIBEN LÉPNI KELL Sajnos nincs mód itt és most a beszámoló taggyűlésen elfogadott valamennyi célkitűzés ismertetésére. Érdemes azonban a legfontosabbat kiemelni annak bizonyítására, milyen biztonsággal jelölhető ki a további út, ha a döntést megelőzően, bejárt út buktatóiról és emelkedőiről egyaránt őszintén, elemzőén, ön- kitikusan szólnak. A tizenkét pontba foglalt feladatterv a többi között előírja a zsadányi Dózsa Tsz pártalap- szervezetének, hogy tovább-a is kritikusan elemezze a fejlődést gátló okokat, biztosítsa, hogy állásfoglalása következetesen érvényesüljön a termelőszövetkezetben. Továbbá: folyamatosan, készítse el a hiányzó intézkedési terveket, vizsgálja felül a pártmegbízatások rendszerét, végezzen sokoldalú nevelő munkát és segítse elő, hogy a szövetkezet a párt KI. kongresszusa tiszteletére kongresszusi versenybrigádot szervezzen, illetve szélesítse a szocialista brigádmozgalmat. Végül és valóban nem utolsósorban, megszívlelve a községi pértesúcs- vezetőség és a járási pártbizottság bírálatát, tegyen eleget az alapszervi vezetők továbbképzése követelményének. Ez utóbbihoz csak annyit tehetünk hozzá, aki elnyeri a tagok bizalmát és vezető lesz. tartsa meg ezt a bizalmat úgy, hogy állandó önképzéssel készül fel az egyre összetettebb feladatok megoldására. Befejezésül hadd hangsúlyozzuk még egyszer: a zsadányi Dózsa Tsz pártalapszervezetének taggyűlése jól sikerült. De nem is lehet ez másként ott, ahol a párttagok mindennél többre becsülik az őszinte szót és azt, ha tettek erejével bizonyul és helyes határozatokban ölt testet a párt politikájának megértése. Ez pedig a Dózsa Tsz esetében azt jélenti — fejtette ki Nagy Istvánná, a községi pártcsúcs- vezetőség tagja a gazdaság pártvezetősége munkájának ér-' tékeiésekor —, hogy a tsz párt- , és gazdasági vezetése olyan, munkát kell fejtsen ki, amely a jelenleginél magasabb szinten biztosítja a közös gazdaság fejlődését, szilárdítja a munkafegyelmet és lehetőségeihez képest korszerűsíti a termelés eszközeit. Kőváry E, Péter több TIT^eiőadátt fizikai dolgosoknak9 fiataloknak November végén kerül a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei elnöksége elé a Békés megyei szervezet jövő évi munkaterv-javaslata. A szakosztályok most készülő tervei alapján várható, hogy 1974. ben egyötödével — közel három és fél ezerre — nő az ipari és mezőgazdasági fizikai dolgozók és a fiatalok előtt tartott előadások száma,
