Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-10 / 263. szám
Mlödött a szocialista mankaverseny — Még hatékonyabb támogatásra van szükség Ülést tartott az SZMT elnöksége Szocialista munka verseny, a [ ezen belül annak magasabb ! formája: szocialista brigádmozgalom nélkül elképzelhetetlen az egyre nagyobb termelési és gazdálkodási eredmények elérése, a termékek és termények minőségének szüntelen javítása. Sőt, még az emberek tudatának állandó fejlesztése sem valósulhat meg az erre jól ösztönző és mozgósító verseny nélkül. Ezért is tekinthető igen időszerűnek az a jelentés, amelyet a párt Központi Bizottságának 1971. december 1-i határozata alapján a szocialista munka- verseny helyzetéről terjesztett elő az SZMT elnökségének tegnapi, pénteki ülésére az SZMT közgazdasági munkabizottsága. A jelentés megállapítja, hogy a szocialista munkaverseny az elmúlt évben tovább fejlődött Növekedett a munka brigádok, ezen belül a szocialista címért küzdő kollektívák, illetve a címet elnyert brigádok és tagjainak száma. Meggyőzően érzékeltetik ezt a számok. Megyénkben tavaly 1774 brigád, 22 ezer 342 taggal nyerte el a szocialista címet. Azaz egy esztendő alatt a kollektívák száma 81- gyel, tagsága pedig 1303-mal növekedett Kedvező, hogy ebben a legnépszerűbb versenyformában mintegy egyharmadá- ra tehető a nők létszáma. A jelentés az elért eredmények mellett természetesen elsősorban azokat a gondokat ösz- szegezte, amelyek még most is gátoljak a mozgalom gyorsabb fejlődését Ezzel azokra a halaszthatatlan tennivalókra figyelmeztet amelyek megoldására még több energiát és figyelmet szükséges fordítani. Ahhoz ugyanis, hogy a kollektívák munkája még gyümölcsözőbb legyen, lényegesen javítani kell a tájékoztatáson, az adott vállalat, gyár és üzem előtt álló feladatok ismertetésén, mert csak ez ! segítheti elő a valóban jó és reális vállalásokat, az olyan elhatározásokat amelyek mentesek a formális elemektől. A kellő ismeretek alapján elkészült vállalások teljesítéséhez viszont a feltételeket is jobban meg kell teremteni. Ehhez hasonlóan a szocialista munkaverseny szervezésének és irányításának egységes értelmezése is rendkívül fontos, mégpedig 1007/1972. (IV. 12.) sz. kormányhatározat előírásainak megfelelően, amely kimondja: A munkaverseny szervezése és ösztönzése a gazdasági irányító munka szerves része, a gazdasági vezetők munkaköri kötelessége. Sok még a tennivaló abban is, hogy folyamatosabbá váljon a munkaverseny értékelése, a részvevők a többletmunkáért megfelelő anyagi és erkölcsi elismerésben részesüljenek. Mindemellett természetesen nem hanyagolható el az egyszerű raun, kabrigódok, az egyének közötti versenyformák segítése, értékelése és jutalmazása sem. A verseny élenjáróinak népszerűsítésében is jócskán van még javítanivaló a vállalatokon, az üzemeken belül és a sajtóban is. Többek közt erről is szólt hozzászólásában Baukó Mihály, a megyei pártbizottság gazdaság- politikai osztályának vezetője. És akárcsak ő, a vitában felszólalók valamennyien hangsúlyozták: a verseny a gazdasági célok jó végrehajtására mozgósítson. Ahol Indokolt és szükséges, ott a termelés növelésé, re, másutt, még az elavult eszközökkel és technológiával is. a termékek minőségének javítására, a versenyképes áruk gyártására, vagy — különösen az építőiparban — a határidők csökkentésére. Az elnökség ezután meghallgatta és jóváhagyta azt a tájékoztató jelentést, amely a párt Központi Bizottságának 1972. június 15-1 határozata alapján elfogadott SZMT elnökségi feladatterv időarányos végrehajtásának tapasztalatait foglalta össze. Nevezetesen a felnőttoktatásban, a szakmai képzésben és továbbképzésben, a fizikai dolgozók tehetséges és rátermett gyermekei továbbtanulásának segítésében elért ^eredményeket, valamint az ezzel összefüggő jövőbeni feladatokat. amelyeknek ismertetésére lapunkban még visszatér” *vk P. P Egyébként — tette hozzá —• nem hiszi, hogy bármi probléma keletkezzen, ha szabad elvonulást biztosítanak, az elnöknek, családjának és mindazoknak, akiket magával akar vinni. Latin-Am erika más országaiban sem volt ez másként, ha a hadsereg közbelépett”. — Allende erről a puccs-szer- vezésrői tudomást szerezve, elfogadta Ruiz lemondását a miniszteri rangról és menesztette a légierők főparancsnoki tisztségéből is. Miután a puccsterv lelepleződött, Pinochet hűségnyilatkozatot tett az elnöknek. Monteroval, a haditengerészet főparancsnokával egyetemben. — Ezek a figyelmeztető jeleik súlyos válságot robbantottak ki a Népi Egységen belül. Voltak olyan vezetők, akik kijelentették: nem lehet immár tovább bízni a hadsereg alkotmány iránti hűségében és a leggyorsabban munkásmilíciákat, párhuzamos népi hadsereget kell szervezni. A’lende viszont más vezetőkkel együtt úgy vélekedett. hogy a hadsereg vezetői csak tervezgetnek és nyomást akarnak gyakorolni a kormányra, de nem mernek egyértelműen elmenni a „legvégsőkig”: a nyílt lázadásig és esküjük megszegéséig. Különben is vannak még lehetőségek a válságból való kilábolásra; igy például a népszavazás és a legnagyobb ellenzéki érővel, a kereszténydemokrata párttá1 való • tárgyalás a polgárháború elhá_ ; rítására. Ha „párhuzamos” népi ! hadsereget szerveznénk munká- j sokból — érvelt Allende — ez ! annyit jelentene, hogy letérnénk : az alkotmány útjáról. így a ; hadsereg .jogcímet kaphatna a j kormány megdöntésére. Ha • mégis á’lamcsínykísérlet kéz- ! dődne, elegendő lesz a gyárak • és n szolgáltató üzemek meg- ; bénítása. — A kormány így inkább arra : összpontosította erőit, hogy fel- ; lépjen a szélsőjobboldali terro- ■ risták ellen és szüksérintézke- S désekkel legalább részlegesen : megindítsa a fuvarozósztrájk ; miatt megbénult gépezetet. — így a puccsistáknak vo’t : idejük arra, hogy felkészülhes- ; senék a „G”-napra (G = a golpe: ■ államcsíny spanyol nyelvű rö- ; vidftése). Sajnos, a jelek szerint ; jóidőre minden elveszett. A fa- ; siszta hatalomátvételt már nem j tudjuk megakadályozni”. Egyszerre őrjárat jelenik meg ; lent a kapuban. Távoznunk kell ! az épületből. Búcsúzóul meg- : ölelnek: „Ha alkalma lesz, : mondja el mindenkinek: to- 1 vább harcolunk. Chilében idő- ; legesen felülkerekedhet a fehér ! terror, de tartós nem lehet a ! fasiszta diktatúra”, • Arkus István t Következik: Roham a La ? Borja ellen. * Felelősség az emberekért és a munkáért Beszámold taggyűlés a Vízgépészeti Vállalat piai gyáregységében Szamanik Mátyás, az alapszervezet titkára így összegezte a taggyűlésen szerzett tapasztalatát: ez nem volt nagyon aktív. Ezzel a megállapítással nem szeretnénk vitatkozni. Elöljáróban annyit viszont nyugodt lelkiismerettel kijelenthetünk, hogy ez a számadás aktív volt. Csak Szamanik Mátyás többet várt. Azt szerette volna, ha a pártcsoportértekez- letek aktivitása most megismétlődik. Elmondták a párttagok, i hogy ott egy-egy témát nagyon ! is kivesézteik. így a taggyűlésre alig maradt valami mondanivaló. A hat felszólaló a felvetett gondolatokkal mégiscsak nagyon jól hozzájárult a taggyűlés sikeréhez. Miről is beszéltek? Bármelyik pártalapszervezet büszke lehetne arra, ha tagságának 80 százaléka pártmeg- bízatásokat, teljesítene jó eredménnyel! A Vízgépészeti Vállalat gyulai gyáregységében megszívlelték az alapszervezeti pártmunka javítására hozott határozatokat. Ugyanakkor azonban a másik igen fontos feladatot, a párt sorainak bővítését, új tagok felvételét, elhanyagolták. Egy esztendő telt el úgy, hogy ebből a gyáregységből nem került be senki a munkásosztály élcsapatába. Pedig lennének rá érdemesek! Olyan kollektívában, mint a Pribék János vezette szocialista brigád, bizonyosan lett volna utánpótlás. Azért említjük ezt a brigádot, mert ennek vezetője nemcsak beszél, hogy mit hogyan kellene csinálni, hanem a munka nehezebb végét megfogja és megoldja a legnagyobb nehézséget jelentő feladatot is. Nemrégiben új megbízatást kapott a gyáregység: az egyik hazai nagyberuházáshoz 2 800 milliméter átmérőjű csővezeték gyártását. A t>z méter hosszú, 4-5 méter széles acéllemezeket körkörösre kell hajlítani és összehegeszteni. Amikor ezt a nagy acélpalástot félig meghajlították, saját súlyától ösz- szecsuklott. Szaladtak a műszakiak, s nézték, beszélgettek a brigádvezetővel és a dolgozókkal. mit lehetne csinálni, hogy a félig hajtott lemez henger- alakban maradjon? Ezzel elkezdődött a műszaki megoldás vitája az irodán. Az arra Illetékes osztály megkapta a feladatot, tervezzen egy kitámasztó készüléket, amely... Konzultáció konzultációt követett. Eltelt, néhánv nap, de lehet, hogy hét is, mire a műszakiak újra eljutottak a kész tervdokumentációval a külső telepre, azzal, ha ezt megcsinálják a lakatosok, akkor majd megáll az acéllemez henger alakban is. Ekkorra Pribék Jánosék már több csővezetéket összehegesztettek. Ott a munkahelyen összedugták a fejüket a lakatosok, hegesztőt és műszaki rajz nélkül megszerkesztették és megcsinálták a kitámasztó berendezést. A csővezeték így odaérhetett határidőre a nagyberuházás színhelyére. Ha az ötlet, a találékonyság, a munka szeretete hiányozna Pribék János szocialista brigádjából, bizonyára nem vállalta volna azt, amit tett. Arról nem is szükséges beszélnünk, hogy a készülék láttán kis perpatvar támadt az alkotók és a műszakiak között. A műszakiak úgy vélekedtek, hogy a berendezés szülőatyja! tulajdonképpen ők mert ők súgták meg Pribékéknek, hogyan kellene megcsinálni. Akkor viszont nagyot néztek, amikor a tervrajzot egyeztették a berendezéssel és az sehogyan sem stimmelt. Végül is olyan határozat született, hogy újításként kezelik a brigád kezdeményezését. Érdekes színfoltja volt ez a taggyűlésnek. Tanúsította, hogy ott, ahol szükséges, ahol kell és mindenhol mennyire biztosak saját dolgaikban a kétkezi munkások. Lehetséges, hogy ez a gondolat adta az ötletet ahhoz, hogy a pértcsoport-szervezést a gyáregységben felül kellene vizsgálni. Olyasmit éreznek a műhelyekben dolgozó párttagok, hogv a műszakiak, még a párttagok is. velük szemben tartják a három lépés távolságot. Az alapszervezetben a párttagok egyenrangúak, járjanak kék színű munkaruhában, vagy éppen fehér köpenyben. A társadalmi továbbhaladásért ki-ki képessége szerint dolgozik. A nagyobb felkészültséggel rendelkező párttagnak nemcsak foga, hanem kötelessége többet tenni elvtársaiért, a társadalomért, mint annak, aki; nek valamivel kevesebb a fel- készültsége. Biztosra vesszük, hogy megtalálják annak a mód. ját, hogy a műszakiak a termelési profilnak megfelelően együtt dolgozzanak a gyáregység valamelyik pártcsoportjá- ban. Nem rossz az. ha a munkás, a technikus és a mérnök egy asztalt ül körül a pártcso- port-gyülésen is. Ebből még haszon is származhat mindkét irányban. Pergessük csak visz- sza azt a bizonyos kitámasztó szerkezetet. Felkészültek a téli szezonra az Univerzál-boltok Beköszöntött a hideg idő, s az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban megkezdődött a téli szezon. Mint elmondták, a vállalat már 4—5 hónappal ezelőtt megrendelte a szükséges készletet. A napokban lengyel műszőrme bundák érkeztek bakfis méretben. s a tavalv annyira kere- ett Gipsi-csizmáidból is kellő mennyiségben és választékban áll a vevők rendelkezésére. Ugyancsak jó a kiegészítő ruházat- a sál-, a kesztyű-, a kalapellátás. Nagy gondot fordított a vál1973. NOVEMBER 10, lalat a férfi ruházati cikkek és lábbelik beszerzésére is. Bőrkabátok, bőrzakók, s a hagyományos műszőrmebélésű kabátok egyaránt megtalálhatók az üzletekben. Az idei félcipők fazon- és színválasztékban minden igényt kielégítenek. A szülők nagy mennyiségű kabát és téliesített anorák közt választhatnak gyermekeiknek. A békéscsabai gyermekruházati boltban például csaknem 500 féle fazon áll a vásárlók rendelkezésére. A gyermekcsizmák mennyiségé megfelelő, bár nincs akkora választék, mint a női csizmáknál. Az árupótlást folyamatosan biztosítja a vállalat és nemcsak a nagykerrel, hanem a megyén kívüli partner-vállalatokkal is tartja a kapcsolatot. N, A. Soltész Emil azt fejtegette, hogy a fizikai dolgozók szakmai tovább/képzése nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Maga a párttagság azt várta ettől az intézkedéstől, hogy növekszik majd a dolgozók műszaki felkészültsége, nő a termelékenység. Sajnos, bizonyos fokú érdektelenséget mutattak a fizikai dolgozók a továbbképzés iránt. így nagy részük lemorzsolódott. Valahogyan érdekeltté kellene tenni a dolgozókat a továbbképzésen való részvételben, s a tanultaik gyakorlati alkalmazásában. De hogyan? Érdemes lenne megvizsgálni az elhangzott javaslatot, mely szerint a fizikai dolgozók előmenetelét újabb, nagyobb felkészültséget igénylő munkakörben a továbbképzésen való részvétel függvényévé kellene tenni, ahogyan ezt a felszólaló is mondotta. Azt is tapasztalni lehet gyáregységen belül, hogy néhány jól dolgozó fizikai munkás fél az előléptetéstől. Nem a több gond, felelősség riasztja el ettől, hanem az, ami a beosztással jár. Panaszos, hangon említették, hogy a művezetői beosztás megítélése a gyáregységben olyan, hogy inkább alkalmazottnak tekintik, mint fizikai munkásnak. De nemcsak a gyáregységben ítélik ilyennek, hanem a városban is. S ha történetesen ennek a művezetőnek van egy. vagy két gyereke, s ha ezek egyetemre készülnek, mindjárt hátrányos helyzetbe kerülnek a fizikai dolgozókhoz képest. Az egyetemi előkészítőre ugyanis csak fizikai állományú szülők gyermekét veszik fel, az alkalmazottét nem. Ez ugyanis nem lehet hátrányos helyzetű. Pedig gyakran megesik, hogy az alkalmazott, akitől a gyáregység többet követel még munkaidőben is a napi nyolc óránál, nem tud családjával foglalkozni, így az kerül hátrányosabb helyzetbe. De hát a besorolás... Ezek a gondolatok a társadalmi életet formálják, felvillantanak egy-egy olyan kérdést, melyre választ, megoldást kellene keresni. A társadalmi ranglétrán való mozgás kötelékeit, visszahúzó erőit nem fellazítani, hanem egyenesen elvágni kellene itt is és máshol is. Nagyon nagy felelősségérzettel szólt a taggyűlés ezekről, meg azokról is. hogy mennyire fontos az általános műveltség a vasas szakmában. Akik régebben dolgoznak a gyáregységben, többszöri kérésre, a meggyőzés hatására már elvégezték az általános iskola nyolc osztályát. A fiatalabb dolgozók közül sajnos a 18 és 20 évesek általános műveltségével akadnak problémák. Néhány uknak nincs meg a nyolc általánosa. Hogyan lehetne ezekkel a fiatalokkal egyezségre lépni, hogy végezzék el a nyolc általánost? A pártvezetőség és az üzem vezetősége rövidesen megvizsgálja ennek lehetőségét. Ha csak ezeket a gondolatokat emeljük ki a Vízgépészeti Vállalat gyulai gyáregységének párttaggyűléséről, már akkor is így összegezhetünk: eredménye* volt és igen aktív a taggyűlés. A felelősség érzése a gyáregységért. az itt dolgozókért nyilvánvaló volt. A ma gondjai, feladatai, a holnap eredményei ötvöződték a felszólalásokban. Ott lélegzett az egész gyár. szinte hallani lehetett a kalapácsok koppanását. a csövek csengését, a targoncák robaját, a teherautók tülkölését, a késztermék előtt nyíló kapu nyikorgását. Dupsi Károly
