Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-10 / 263. szám

Mlödött a szocialista mankaverseny — Még hatékonyabb támogatásra van szükség Ülést tartott az SZMT elnöksége Szocialista munka verseny, a [ ezen belül annak magasabb ! formája: szocialista brigádmoz­galom nélkül elképzelhetetlen az egyre nagyobb termelési és gazdálkodási eredmények eléré­se, a termékek és termények minőségének szüntelen javítása. Sőt, még az emberek tudatának állandó fejlesztése sem valósul­hat meg az erre jól ösztönző és mozgósító verseny nélkül. Ezért is tekinthető igen idő­szerűnek az a jelentés, amelyet a párt Központi Bizottságának 1971. december 1-i határozata alapján a szocialista munka- verseny helyzetéről terjesztett elő az SZMT elnökségének teg­napi, pénteki ülésére az SZMT közgazdasági munkabizottsága. A jelentés megállapítja, hogy a szocialista munkaverseny az el­múlt évben tovább fejlődött Növekedett a munka brigádok, ezen belül a szocialista címért küzdő kollektívák, illetve a cí­met elnyert brigádok és tagjai­nak száma. Meggyőzően érzé­keltetik ezt a számok. Megyénk­ben tavaly 1774 brigád, 22 ezer 342 taggal nyerte el a szocia­lista címet. Azaz egy esztendő alatt a kollektívák száma 81- gyel, tagsága pedig 1303-mal növekedett Kedvező, hogy eb­ben a legnépszerűbb verseny­formában mintegy egyharmadá- ra tehető a nők létszáma. A jelentés az elért eredmé­nyek mellett természetesen el­sősorban azokat a gondokat ösz- szegezte, amelyek még most is gátoljak a mozgalom gyorsabb fejlődését Ezzel azokra a ha­laszthatatlan tennivalókra fi­gyelmeztet amelyek megoldásá­ra még több energiát és figyel­met szükséges fordítani. Ahhoz ugyanis, hogy a kollektívák munkája még gyümölcsözőbb le­gyen, lényegesen javítani kell a tájékoztatáson, az adott vállalat, gyár és üzem előtt álló felada­tok ismertetésén, mert csak ez ! segítheti elő a valóban jó és reális vállalásokat, az olyan el­határozásokat amelyek mente­sek a formális elemektől. A kel­lő ismeretek alapján elkészült vállalások teljesítéséhez viszont a feltételeket is jobban meg kell teremteni. Ehhez hasonlóan a szocialista munkaverseny szer­vezésének és irányításának egy­séges értelmezése is rendkívül fontos, mégpedig 1007/1972. (IV. 12.) sz. kormányhatározat elő­írásainak megfelelően, amely kimondja: A munkaverseny szervezése és ösztönzése a gaz­dasági irányító munka szerves része, a gazdasági vezetők mun­kaköri kötelessége. Sok még a tennivaló abban is, hogy folyamatosabbá váljon a munkaverseny értékelése, a részvevők a többletmunkáért megfelelő anyagi és erkölcsi el­ismerésben részesüljenek. Mind­emellett természetesen nem ha­nyagolható el az egyszerű raun, kabrigódok, az egyének közötti versenyformák segítése, értéke­lése és jutalmazása sem. A verseny élenjáróinak népszerű­sítésében is jócskán van még javítanivaló a vállalatokon, az üzemeken belül és a sajtóban is. Többek közt erről is szólt hoz­zászólásában Baukó Mihály, a megyei pártbizottság gazdaság- politikai osztályának vezetője. És akárcsak ő, a vitában felszó­lalók valamennyien hangsú­lyozták: a verseny a gazdasági célok jó végrehajtására mozgó­sítson. Ahol Indokolt és szük­séges, ott a termelés növelésé, re, másutt, még az elavult esz­közökkel és technológiával is. a termékek minőségének javí­tására, a versenyképes áruk gyártására, vagy — különösen az építőiparban — a határidők csökkentésére. Az elnökség ezután meghall­gatta és jóváhagyta azt a tá­jékoztató jelentést, amely a párt Központi Bizottságának 1972. június 15-1 határozata alapján elfogadott SZMT elnök­ségi feladatterv időarányos végrehajtásának tapasztalatait foglalta össze. Nevezetesen a felnőttoktatásban, a szakmai képzésben és továbbképzésben, a fizikai dolgozók tehetséges és rátermett gyermekei továbbta­nulásának segítésében elért ^eredményeket, valamint az ez­zel összefüggő jövőbeni felada­tokat. amelyeknek ismertetésére lapunkban még visszatér” *vk P. P Egyébként — tette hozzá —• nem hiszi, hogy bármi probléma keletkezzen, ha szabad elvonu­lást biztosítanak, az elnöknek, családjának és mindazoknak, akiket magával akar vinni. La­tin-Am erika más országaiban sem volt ez másként, ha a had­sereg közbelépett”. — Allende erről a puccs-szer- vezésrői tudomást szerezve, el­fogadta Ruiz lemondását a mi­niszteri rangról és menesztette a légierők főparancsnoki tisztsé­géből is. Miután a puccsterv le­lepleződött, Pinochet hűségnyi­latkozatot tett az elnöknek. Monteroval, a haditengerészet főparancsnokával egyetemben. — Ezek a figyelmeztető jeleik súlyos válságot robbantottak ki a Népi Egységen belül. Voltak olyan vezetők, akik kijelentet­ték: nem lehet immár tovább bízni a hadsereg alkotmány iránti hűségében és a leggyor­sabban munkásmilíciákat, pár­huzamos népi hadsereget kell szervezni. A’lende viszont más vezetőkkel együtt úgy véleke­dett. hogy a hadsereg vezetői csak tervezgetnek és nyomást akarnak gyakorolni a kormány­ra, de nem mernek egyértel­műen elmenni a „legvégsőkig”: a nyílt lázadásig és esküjük megszegéséig. Különben is van­nak még lehetőségek a válság­ból való kilábolásra; igy pél­dául a népszavazás és a leg­nagyobb ellenzéki érővel, a ke­reszténydemokrata párttá1 való • tárgyalás a polgárháború elhá_ ; rítására. Ha „párhuzamos” népi ! hadsereget szerveznénk munká- j sokból — érvelt Allende — ez ! annyit jelentene, hogy letérnénk : az alkotmány útjáról. így a ; hadsereg .jogcímet kaphatna a j kormány megdöntésére. Ha • mégis á’lamcsínykísérlet kéz- ! dődne, elegendő lesz a gyárak • és n szolgáltató üzemek meg- ; bénítása. — A kormány így inkább arra : összpontosította erőit, hogy fel- ; lépjen a szélsőjobboldali terro- ■ risták ellen és szüksérintézke- S désekkel legalább részlegesen : megindítsa a fuvarozósztrájk ; miatt megbénult gépezetet. — így a puccsistáknak vo’t : idejük arra, hogy felkészülhes- ; senék a „G”-napra (G = a golpe: ■ államcsíny spanyol nyelvű rö- ; vidftése). Sajnos, a jelek szerint ; jóidőre minden elveszett. A fa- ; siszta hatalomátvételt már nem j tudjuk megakadályozni”. Egyszerre őrjárat jelenik meg ; lent a kapuban. Távoznunk kell ! az épületből. Búcsúzóul meg- : ölelnek: „Ha alkalma lesz, : mondja el mindenkinek: to- 1 vább harcolunk. Chilében idő- ; legesen felülkerekedhet a fehér ! terror, de tartós nem lehet a ! fasiszta diktatúra”, • Arkus István t Következik: Roham a La ? Borja ellen. * Felelősség az emberekért és a munkáért Beszámold taggyűlés a Vízgépészeti Vállalat piai gyáregységében Szamanik Mátyás, az alap­szervezet titkára így összegez­te a taggyűlésen szerzett ta­pasztalatát: ez nem volt na­gyon aktív. Ezzel a megállapí­tással nem szeretnénk vitatkoz­ni. Elöljáróban annyit viszont nyugodt lelkiismerettel kije­lenthetünk, hogy ez a számadás aktív volt. Csak Szamanik Má­tyás többet várt. Azt szerette volna, ha a pártcsoportértekez- letek aktivitása most megismét­lődik. Elmondták a párttagok, i hogy ott egy-egy témát nagyon ! is kivesézteik. így a taggyűlésre alig maradt valami mondani­való. A hat felszólaló a felve­tett gondolatokkal mégiscsak nagyon jól hozzájárult a tag­gyűlés sikeréhez. Miről is beszéltek? Bármelyik pártalapszervezet büszke lehetne arra, ha tagsá­gának 80 százaléka pártmeg- bízatásokat, teljesítene jó ered­ménnyel! A Vízgépészeti Vál­lalat gyulai gyáregységében megszívlelték az alapszervezeti pártmunka javítására hozott határozatokat. Ugyanakkor azonban a másik igen fontos feladatot, a párt sorainak bő­vítését, új tagok felvételét, el­hanyagolták. Egy esztendő telt el úgy, hogy ebből a gyáregy­ségből nem került be senki a munkásosztály élcsapatába. Pe­dig lennének rá érdemesek! Olyan kollektívában, mint a Pribék János vezette szocialis­ta brigád, bizonyosan lett vol­na utánpótlás. Azért említjük ezt a brigádot, mert ennek ve­zetője nemcsak beszél, hogy mit hogyan kellene csinálni, hanem a munka nehezebb vé­gét megfogja és megoldja a legnagyobb nehézséget jelentő feladatot is. Nemrégiben új megbízatást kapott a gyáregység: az egyik hazai nagyberuházáshoz 2 800 milliméter átmérőjű csővezeték gyártását. A t>z méter hosszú, 4-5 méter széles acéllemeze­ket körkörösre kell hajlítani és összehegeszteni. Amikor ezt a nagy acélpalástot félig meg­hajlították, saját súlyától ösz- szecsuklott. Szaladtak a műsza­kiak, s nézték, beszélgettek a brigádvezetővel és a dolgozók­kal. mit lehetne csinálni, hogy a félig hajtott lemez henger- alakban maradjon? Ezzel el­kezdődött a műszaki megoldás vitája az irodán. Az arra Ille­tékes osztály megkapta a fel­adatot, tervezzen egy kitámasztó készüléket, amely... Konzultá­ció konzultációt követett. Eltelt, néhánv nap, de lehet, hogy hét is, mire a műszakiak újra el­jutottak a kész tervdokumen­tációval a külső telepre, azzal, ha ezt megcsinálják a lakato­sok, akkor majd megáll az acéllemez henger alakban is. Ekkorra Pribék Jánosék már több csővezetéket összehegesz­tettek. Ott a munkahelyen összedugták a fejüket a lakatosok, hegesztőt és mű­szaki rajz nélkül megszerkesz­tették és megcsinálták a kitá­masztó berendezést. A csőveze­ték így odaérhetett határidőre a nagyberuházás színhelyére. Ha az ötlet, a találékonyság, a munka szeretete hiányozna Pribék János szocialista bri­gádjából, bizonyára nem vál­lalta volna azt, amit tett. Ar­ról nem is szükséges beszél­nünk, hogy a készülék láttán kis perpatvar támadt az alko­tók és a műszakiak között. A műszakiak úgy vélekedtek, hogy a berendezés szülőatyja! tulajdonképpen ők mert ők súgták meg Pribékéknek, ho­gyan kellene megcsinálni. Ak­kor viszont nagyot néztek, amikor a tervrajzot egyeztet­ték a berendezéssel és az se­hogyan sem stimmelt. Végül is olyan határozat született, hogy újításként kezelik a brigád kezdeményezését. Érdekes szín­foltja volt ez a taggyűlésnek. Tanúsította, hogy ott, ahol szükséges, ahol kell és minden­hol mennyire biztosak saját dolgaikban a kétkezi munká­sok. Lehetséges, hogy ez a gon­dolat adta az ötletet ahhoz, hogy a pértcsoport-szervezést a gyáregységben felül kellene vizsgálni. Olyasmit éreznek a műhelyekben dolgozó párttagok, hogv a műszakiak, még a párt­tagok is. velük szemben tart­ják a három lépés távolságot. Az alapszervezetben a pártta­gok egyenrangúak, járjanak kék színű munkaruhában, vagy éppen fehér köpenyben. A társadalmi továbbhaladásért ki-ki képessége szerint dolgo­zik. A nagyobb felkészültséggel rendelkező párttagnak nemcsak foga, hanem kötelessége többet tenni elvtársaiért, a társadalomért, mint annak, aki; nek valamivel kevesebb a fel- készültsége. Biztosra vesszük, hogy megtalálják annak a mód. ját, hogy a műszakiak a terme­lési profilnak megfelelően együtt dolgozzanak a gyáregy­ség valamelyik pártcsoportjá- ban. Nem rossz az. ha a mun­kás, a technikus és a mérnök egy asztalt ül körül a pártcso- port-gyülésen is. Ebből még haszon is származhat mindkét irányban. Pergessük csak visz- sza azt a bizonyos kitámasztó szerkezetet. Felkészültek a téli szezonra az Univerzál-boltok Beköszöntött a hideg idő, s az Univerzál Kiskereskedelmi Vál­lalat boltjaiban megkezdődött a téli szezon. Mint elmondták, a vállalat már 4—5 hónappal ez­előtt megrendelte a szükséges készletet. A napokban lengyel műszőr­me bundák érkeztek bakfis mé­retben. s a tavalv annyira kere- ett Gipsi-csizmáidból is kellő mennyiségben és választékban áll a vevők rendelkezésére. Ugyancsak jó a kiegészítő ru­házat- a sál-, a kesztyű-, a ka­lapellátás. Nagy gondot fordított a vál­1973. NOVEMBER 10, lalat a férfi ruházati cikkek és lábbelik beszerzésére is. Bőrka­bátok, bőrzakók, s a hagyomá­nyos műszőrmebélésű kabátok egyaránt megtalálhatók az üzle­tekben. Az idei félcipők fazon- és színválasztékban minden igényt kielégítenek. A szülők nagy mennyiségű kabát és téliesített anorák közt választhatnak gyermekeiknek. A békéscsabai gyermekruházati boltban például csaknem 500 fé­le fazon áll a vásárlók rendel­kezésére. A gyermekcsizmák mennyiségé megfelelő, bár nincs akkora választék, mint a női csizmáknál. Az árupótlást folyamatosan biztosítja a vállalat és nemcsak a nagykerrel, hanem a megyén kívüli partner-vállalatokkal is tartja a kapcsolatot. N, A. Soltész Emil azt fejtegette, hogy a fizikai dolgozók szak­mai tovább/képzése nem vál­totta be a hozzá fűzött remé­nyeket. Maga a párttagság azt várta ettől az intézkedéstől, hogy növekszik majd a dolgo­zók műszaki felkészültsége, nő a termelékenység. Sajnos, bi­zonyos fokú érdektelenséget mutattak a fizikai dolgozók a továbbképzés iránt. így nagy részük lemorzsolódott. Valaho­gyan érdekeltté kellene tenni a dolgozókat a továbbképzésen való részvételben, s a tanultaik gyakorlati alkalmazásában. De hogyan? Érdemes lenne meg­vizsgálni az elhangzott javasla­tot, mely szerint a fizikai dol­gozók előmenetelét újabb, nagyobb felkészültséget igénylő munkakörben a továbbképzésen való részvétel függvényévé kellene tenni, ahogyan ezt a felszólaló is mondotta. Azt is tapasztalni lehet gyáregységen belül, hogy néhány jól dolgozó fizikai munkás fél az előléptetéstől. Nem a több gond, felelősség riasztja el ettől, hanem az, ami a be­osztással jár. Panaszos, hangon említették, hogy a művezetői beosztás megítélése a gyáregy­ségben olyan, hogy inkább al­kalmazottnak tekintik, mint fi­zikai munkásnak. De nemcsak a gyáregységben ítélik ilyen­nek, hanem a városban is. S ha történetesen ennek a műve­zetőnek van egy. vagy két gyereke, s ha ezek egyetemre készülnek, mindjárt hátrányos helyzetbe kerülnek a fizikai dolgozókhoz képest. Az egyete­mi előkészítőre ugyanis csak fizikai állományú szülők gyer­mekét veszik fel, az alkalma­zottét nem. Ez ugyanis nem le­het hátrányos helyzetű. Pedig gyakran megesik, hogy az al­kalmazott, akitől a gyáregység többet követel még munkaidő­ben is a napi nyolc óránál, nem tud családjával foglalkoz­ni, így az kerül hátrányosabb helyzetbe. De hát a besorolás... Ezek a gondolatok a társadal­mi életet formálják, felvillan­tanak egy-egy olyan kérdést, melyre választ, megoldást kel­lene keresni. A társadalmi ranglétrán való mozgás köte­lékeit, visszahúzó erőit nem fellazítani, hanem egyenesen elvágni kellene itt is és más­hol is. Nagyon nagy felelősségérzet­tel szólt a taggyűlés ezekről, meg azokról is. hogy mennyire fontos az általános műveltség a vasas szakmában. Akik ré­gebben dolgoznak a gyáregy­ségben, többszöri kérésre, a meggyőzés hatására már elvé­gezték az általános iskola nyolc osztályát. A fiatalabb dolgozók közül sajnos a 18 és 20 évesek általános műveltségével akad­nak problémák. Néhány uknak nincs meg a nyolc általánosa. Hogyan lehetne ezekkel a fia­talokkal egyezségre lépni, hogy végezzék el a nyolc általánost? A pártvezetőség és az üzem vezetősége rövidesen megvizs­gálja ennek lehetőségét. Ha csak ezeket a gondolato­kat emeljük ki a Vízgépészeti Vállalat gyulai gyáregységének párttaggyűléséről, már akkor is így összegezhetünk: eredménye* volt és igen aktív a taggyűlés. A felelősség érzése a gyáregy­ségért. az itt dolgozókért nyil­vánvaló volt. A ma gondjai, feladatai, a holnap eredményei ötvöződték a felszólalásokban. Ott lélegzett az egész gyár. szinte hallani lehetett a kala­pácsok koppanását. a csövek csengését, a targoncák robaját, a teherautók tülkölését, a kész­termék előtt nyíló kapu nyi­korgását. Dupsi Károly

Next

/
Thumbnails
Contents