Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-07 / 261. szám

is®®=ss**Ä se sesssn

r r

JUBILÁL A BÉKÉSCSABAI MEZŐGÉP VÁLLALAT

S mint az elődök, mórt rajtuk Î már dinamó szolgáltatta a vilá- ; gításhoz szükséges áramot. így » leszerelhették a MÁVAG-trak- « torokról, meg a Hoffherrókról a : viharlámpát, melyet az első ke- ; rék agyához kötöttek, hogy éj- ; szakai szántás esetén a barázdát » megvilágítsa. És azután jöttek a

• korszerűbbnél korszerűbb gépek. » AK—25-ös Zetorok fogasolásnál ; és vetésnél, valamint szállítás• nál bizonyultak a legjobbnak. Az SZ—100-asok és a DT—54-es traktorok már lánctalpon jár! lak, kezelésükhöz, vezetésükhöz sokoldalúan képzett traktorosokat igényeltek. Időközben 1600- ra nőtt a gépállomások traktorparkja. A szükséges kezelőszemélyzetről kezdetben maguk az állomások gondoskodtak úgy, hogy alapfokú traktorvezetőguk a parasztok voltak a szállás, csinálói. Ezüstkalászos gazdatanfolyamok szerveződtek gépállomási körzetenként, községenként, ahol a gépállomás mezőgazdászai, brigádvezetői tartottak előadást a növénytermesztés korszerűsítéséről, az állattenyésztés fejlesztéséről. Ilyen küldetés kapcsán valamennyi gépállomás a korszerű termesztés központjává nőtte fel magát. Ha azt is ideszámítjuk, hogy ebben az időben állami költségvetésből tartották fenn ezeket az egységeket, akkor azt mondhatjuk; mindez a társadalom segítsége volt; a gazdasági élet talpra állítása, a termelés megalapozása, a gépállomási hálózattal jónak bizonyult.

A gépállomások történetében 1963-ig két időszakot említenék.

bár 1948-tól 63-ig az egész szervezetre a szántás és vetés volt jellemző. Az első időszak 1957- ig tart, amelyre a költségvetésből való gazdálkodás a jellemző.

A másik, ettől az időponttól 1963-ig az önálló gazdasági tevékenység, a vállalatszerű gazdálkodás kialakítása, amely egybeesik az MSZMP agrártézise- inek megfogalmazásával. A mezőgazdaság szocialista átszervezése ugyanerre az időpontra jut. A gépállomások ekkorra beváltották a hozzájuk fűzött reményeket és munkájukkal sikeresen készítették elő a falu új, szövetkezeti életformáját Megyénkben a termelőszövetkezetek jó részét gépállomásiak se- segítségével hozták létre. A traktorosok népnevelőkként is dolgoztak, nem is eredménytelenül magyarázták az embereknek, hogy miként lehet jobbra fordítani, könnyebbé tenni életüket, a mezőgazdasági munkát. Erre az időre már 3500-an tevékenykednek a gépállomásokon, melyek egy részét, a kisebbeket a nagyobbakkal összevonták, brigádszervezetet hoztak létre, a gépállomások száma még így is 28 körül alakult. ‘Új gépek érkeztek Csehszlovákiából, NDK. ból. Szovjetunióból, melyek elhelyezésére, javítására, karbantartására újabb műhelyeket, raktáraikat, szervizlehetőséget teremtették. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének első évében 240 tsz igényelte a gépállomás segítségét a kezelésében levő csaknem 600 ezer kataszteri hold szántására, vetésének és növényápolásának egy részére. Ebben az időszakban két és fél

millió normálhóid gépi munkát teljesítettek a traktorosok 200- 220 millió forint évi termelési

értékben.

A szövetkezeti gazdálkodás szinte egyik évről a másikra átütő sikert hozott Csaikis ezzel magyarázható, hogy a közös gazdaságok egyre inkább az önálló gépesítésre gondoltak s ezt meg is valósították. Példájuk kedvezően hatott a többiekre s így a gépállomásokra újabb feladat várt Gépjavító állomásokká szerveződték. A kezelésükben levő gépeket 1963- tól 1968-ig folyamatosan átadták a termelőszövetkezeteknek, gondoskodtak arról, hogy ezek műszaki állapota kifogástalan legyen. Karbantartó brigádokat szerveztek és a szövetkezetek teljes műszaki ellátását vállalták. Nagy szükség volt erre abban az időben, hiszen a tsz-ek gépesítése ugyanazokat a kezdeti lépéseket tette meg, mint 1948- tól a gépállomások. Itt sem volt műhely traktorjavításra és pótalkatrész-raktár. Ehhez meg kellett teremteni a tsz-ekben is az anyagi feltételt.

Az új feladatra, a mezőgazdaság teljes műszaki ellátására úgy készültek fel a gépállomások, hogy a szerelőgárdát szakmailag tovább képezték. Azok a traktorosok, akik gépük átadása után nem mentek a tsz-ekbe dolgozni. 3—6 hónapos továbbképzés keretében elsajátították a szerelő szakmát, munkacsoportokba tömörülve UAZ-típusú tehergépkocsit szereitek fél szervizberendezéssel, így járták a tsz-eket és messzemenően gondoskodtak a traktorok magas fokú műszaki állapotáról. Ezek az emberek tavasztól őszig a barázdában töltötték munkaidejüket, mert a helyszínen, egy ásott kút közelében mosták tisztára a munkában elszennyeződött traktort, olajozták és zsírozták, ősztől tavaszig pedig a gépállomás valamelyik szerelőcsarnokában ízeire szedték a traktorokat, hogy a hibás alkatrészeket kicserélve tavaszra azokkal ismét dolgozhassanak. Erre az időszakra a 28 gépállomás 11 gépjavító állomásra csökkent. Va- lemennyi helyen a szakosított javítást vezették be. A megyei igazgatóság koordinálta a munkát. Ennek alapján Békéscsabán MTZ, Orosházán RS—09, Szarvason DT—54 és Sz—100-as. Dévaványán hasonlóan, Mező- kovácsházán a zetorcsalád, Gyulán a szállítójárművek javítását szervezték meg, máshol szerkezeti részeket újítottak fel, gépegységeket készítettek elő teljes cserére. Az egykori szántó-vető traktorosokból szerszámgépkezelőket, hegesztőket, szerelőket képeztek. Hogy ez a

szervezet miként teljesítette feladatát, híven tükrözik a munkában elért eredmények. 1963- ban 967 traktor javítását vállalták, 1966-ban pedig 1639-ét. A 240 körüli tsz-ből 130-140 igényelte 1963-tól 67-ig a teljes

műszaki ellátást.

zemélyi állománya a gépállomásoknak az évek során cserélődött, frissült. A 25 éves munka- viszonyt mindössze kilencen érték el. akiket a jubileumi ünnepen aranygyűrűvel jutalmaztak. Köztük Farkas Istvánt, a mezőkovácsházi gépállomás egykori főagronómusát, ma a gyáregység igazgatóját, Garzó Imrét, Hegyesi Lászlót és Marsi Ferencet, akik Kétegyházán töltöttek el negyedszázadot. Kubik Mártont Sarkadon, Somogyi Ferencet Dévaványán, Takács Gábort Körösladányban, SJhrin Bélát Mezőberényben, Zémám Ferencet pedig az orosházi gyáregységében érte a jubileum.

A többiek termelőszövetkezetekben vállaltak munkát, traktorosként vagy más beosztásban dolgoznak. Balázs András 1967- ben a békéscsabai Lenin Tsz-be kérte felvételét, ma is ott traktoros. Botta Pál egykori traktorosból ma művezető lett a gyáregység szerelőcsoportj ánál. Ba- ■binszki András munkagépkezelő volt, időközben megszerezte a gépkocsivezetői jogosítványt s így ma a központi gyáregység gépkocsivezetője. Kovács János brigádvezetőként kezdte s ma a megyei központ személyzeti osztályvezetője. Kokavecz János traktorosból szerelő lett, majd gyáregységi kooperátor. Kocsis Sándor szerelő csoportvezető a lakatosműhélyben ugyancsak Békéscsabán, Szaszák György csaknem húsz éven át raktárosi teendőket látott el. Ma a vállalati központ vezetőrendésze.

Mezőkovácsházán Szelezsán. György brigádvezető nyugdíjba vonult. Varga István a batto- nyai Petőfi Tsz egyik szakvezetője. Kovács Imre a battonyai gépállomáson kezdte az életet, ma a gyulai gyáregység igazgatója. Molnár András Bat- tonya nagyközségi Tanács V. B. titkára. Radovics Ferenc a dombegyházi Petőfi Tsz főagro- nómusa. Kovács András a nagy- bánhegyesi Zalka Máté Tsz gépcsoportvezetője. Varga István gyáregységi kooperátor szb-tit- kár. Pusztai Sándor brigádvezető ma üzem rendész. Lipták István traktorosból a gyáregység portása lett. Orosházán Gajdén József, Tarján János alapító traktoros ma is fontos beosztást tölt be a gyáregységben. Bakos Imre rokkantsági nyugdíjat kap, Gyulai József pártmegbizatást teljesít az Űj Élet Tsz-ben, Ko~ móczi Sándor a Béke Tsz-ben dolgozik, Darabos János pedig üveggyári munkás iett. Dévává- nyáról Szabó Antal a Körösi Állami Gazdaságban vállalt munkát, Erdős Lajos és Szűcs Lajos nyugdíjas napjait tölti, Váradi Menyhért a Nagykunsági Állami Gazdaságban tevékenykedik. Az alapító traktorosok

közül egyedül Somogyi Ferenc ; maradt, mint betanított lakatos ; dolgozik. Körösladányban Ta- ; kács Gábor főgépészként kezd- ■ te, majd műszaki vezető, majd : főművezetői beosztást látott, il- : letve lát el. Sarkadon Kubik « Márton egyedül a 25 éves dől- ■ gozó. Az állomás hírnevét jó • munkájukkal öregbítették Var- Z ga János, Mészáros István, id. : Balogh Sándor, Gyöngyösi Bé- j la, Molnár János, Szenczi Gé- ■ za és Orosz György. A kétegy- | házi, már említett három 25 éves ■ dolgozó mellett Szántó János, 5 Szántó György, Fretyán György, • Szabó István Balázs György, • Csécsei István és Botye Tiva- « dar kezdő traktorosok neve ke- ! rült szóba az emlékezés útján, s Közülük többen magas beosztást : töltenek be. Szántó György disz. ; pécser, Csécsei István csoport- ■ vezető, Szabó István pedig a he- : gesztőmunka legjobb kivitele- : zője,

A műszaki gárda nagy része ■ tehát máshol vállalt munkát. A S gépekkel együtt főként terme- ; lőszövetkezetben helyezkedtek ■ el, ott vetették meg az üzemi ! gépesítés alapját. A gépjavítás, jj a teljes műszaki ellátás biztosi- i tása azért is állította jelentős ! feladat elé a gépjavító állomá- ■ sokat, mert a megcsappant sze- ! mélyi állományt pótolniuk kel- | lett. Nagyarányú mnnkásfelvé- ■ tel kezdődött. Ha szakmája volt, Ï mindjárt a szerelőműhely vala- ! melyik felelősségteljes munka- E körét bízták rá, ka nem volt, ; akkor a gépjavító állomás gon- ■ doskodott arról, hogy valamilyen : szakmát betanított munkás szín- E vonalon megismerjen az új dől- ; gozó, később pedig az üzemek- 5 ben szervezett szakmunkás-tan- » folyamokon biztosították a mű- : szaki felkészülést a szakmunkás- : bizonyítvány megszerzéséhez. ;

m

űködésük idején lé- ; nyegében hármas E feladatot teljesítet- E tek a gépjavító ál- ! lomások. Megszer- ! vezték a gépjavítást és karban- : tartást, a teljes műszaki ellá- ; tást, továbbá hathatós segítséget ; nyújtották azoknak a termelő- ; szövetkezeteknek, melyek hi_ « ányos gépparkkal rendelkeztek. E A bevételhiányos szövetkezetek E támogatása feladatként hárult ; rájuk, különösen a mélyszántás jj és az aratás elvégzése. A 60-as • évek derekán ezért született E olyan döntés, hogy a lánctalpas S traktorokból ne értékesítsék az E egész állományt, gépjavító áL • tamásonként, a körzetben mű- ! ködő tsz-ek műszaki felkészült- E sége alapján hagyjanak vissza : néhányat s ezekkel két műszak- * ban vagy három műszakban úgy ! szervezzék meg a szántást, hogy ! optimális időben, de legkésőbb ; december 31-ig valamennyi te- E rü letet felszánthassanak.

Hasonló volt az aratás meg- ; ítélése is. Ebben az időszakban ! még nem tudott mindegyik ter- E melőszövetkezet kombájnt vá- : sárolni. Ezért a gépjavító álló- E másokon — szinte kivétel nél- ; kül — mindenhol visszatartót- Î tak öt-hat kombájnt, sőt he- : lyenként többet is a megye E

; fj profilt honosítottak meg a* orosháziak. Az ipari és a mezőgazdasági üzemek forgácsoló szerszámgépeit újítják fel immár több százas szériában

tanfolyamokat szerveztek, majd Mezőhegyesen létrejött a traktorosképző iskola. Aki elvégezte az alapfokú tanfolyamot vagy pedig Mezőhegyesen eredményesen vizsgát tett, ültették felkészültségének megfelelően a nagyobb szaktudást követelő gépre.

A parasztság egyes csoportjai arra törekedtek, hogy a gépet minél jobban kihasználják, ezért géptársulásokba tömörültek, tszcs-ket alapítottak, keresték a közös gazdálkodás útját A traktorosok mindenben segítették őket. Kétegyházán, Békéscsabán,

Csorváson, Orosházán olyan vonószerkezeteket állítottak össze, melyek segítségével a lóvonta- tású vetőgépeket, ekekapákat traktor húzhatta. Vetőgépből hármat is egymás mellé állítottak s így összekapcsolva azokat, vetették a magot.

r vről évre kedvezően ha- ^ tott a terméseredmények ^ növekedésére a traktor- ral művelt föld, a mélyszántás. A gépállomásról kiáramló szaktudás mezőgazdászok révén szintén a többtermeléshez vezetett. Elsőnek gépállomási szakemberek ajánlották a nagyobb tenyészértékű búza, kukorica vetését a földtulajdonosoknak. Az ajánlat kiállta az élet próbáját, mert több termett, s így az újnak már mamusssss IS

1973. NOVEMBER X,

— ------.. T —I—*

A munkás ellátás javítására korszerű szociális létesítményt építettek Békéscsabán. Konyha, ebédlő, öltöző és fürdő áll a gyáregység dolgozóinak rendelkezésére.

"

!2ïÂSs«s»**ai*st!ï»***** aggggsgBggsssaBgggggfwwirwftwiWFWia»gggwiga«gg«*gg-»**•••;?***•••«#»•»>. •