Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-07 / 261. szám

S A* FKA—421-es kukoricabet» karító adapter kiállítás! példá­nya NDK-kom bájnna szerelve. érte a 10 ezres szériát, az esz­J északi részében, hogy az aratási 1 * munkákban közremüködhesse- senek. A gépjavító állomások traktorosai, kombájn vezetői * 1968—69-ben dolgoztaik utoljára « a termelőszövetkezetekben. Erre ; a két esztendőre esik a lánctal- ; pas traktorok és a kombájnok ; eladása, a gépjavító állomások • újabb feladatot kaptak. 1968. január l~ével megalakul : Békéscsabán a MEZŐGÉP Vál- ; lalat, amely Békéscsabán, Oros- ; házán, Gyulán, Mezőkovácshá- ; zán, Sarkadon, Körösiadányban, Ï Dévaványán, Kétegyházán, Í ; Szarvason és Mezőberénybea gyáregységet szervez az egykori gépjavító állomásból. A gépállomások és a gépja- S vító állomások működésének : idején a megyei igazgatóság ; nagy gondot fordított a szarvad ; és a békési egység fejlesztésére. • A beruházás színvonala mind­■ két helyen elérte, sőt meghalad- ■ ta a megyei átlagot. Ezeken a : helyeken is gyáregységet szeret- j tek volna szervezni, de az orszá- : gos érdek mást követelt. A szar- : vasi, szinte mintaszerű gépja- Ï vító állomást átvette az időköz- « ben alakult Tiszántúli Talaj ja- : vító és Talajvédelmi Vállalat. Békésen a Budapesti Mezőgaz- • dasági Gépgyár tulajdonába ke- « rültek az eszközök, felszerelé- S sek. A 60-as évek végén a MEZŐ- ; GÉP Vállalat úgy irányította, : szervezte a gyáregységek mun- ! kaját, hogy az a gépjavításból ; a gépgyártás irányába tartson. » Jól szemléltetik ezt a gép-, a : berendezés- és az alkatrész- : gyártásban elért eredmények. A vállalat megalakulásának első ! esztendejében 92,5, 1969-ben ; 169, 1970-ben pedig 230 millió : forint termelési értéket állítot- S tak elő. Ugyanebben az idő- S szakban a mezőgazdasági gépek * javítása, a szerkezeti egységek • felújítása, az 1968. évi 82 millió • forintról 1970-re 20 millióra i csökkent. ; Az előbb említett három esz­• tendőben összesen 1855 tsz- : traktor nagyjavítását vállalták : és teljesítették a MEZŐGÉP 3 gyáregységei. Ebből 1378 jut ; 1968-ra, 1970-re pedig mind­• össze csak 60. A MEZŐGÉP jj Vállalat első esztendejében 473 ï tsz-pótkocsi, 60 kombájn és 4100 ; szerkezeti egység, főként Diesel- • adagoló felújítása, valamint 82 ; esztergapad javítása hárult a ! mezőgépesekre. Figyelemre mél- • tó, hogy a pótkocsi és a kom- ; bájn javítása két esztendő alatt S szinte teljesen letűnt a munka- j listáról. helyébe a szerkezeti S egységek felújítása, Diesel- 2 adagolók javítása majdnem el­» I II BCtöKMSzi 197S NOVEMBEB T tergapadok javitasa pedig a 175-öt, A gazdaságirányítás reformja a MEZŐGÉP békéscsabai vál­lalatánál is módot, lehetőséget adott a felelősségteljes, önálló gazdálkodásra. A vállalat köz­pontjában olyan főosztályokat, osztályokat, csoportokat hoznak létre, mint a műszaki-tervező, kereskedelmi, piackutató, me­lyek a mezőgazdaság gép- és alkatrészigényének felmérésé­ben már a kezdetkor is igen jó szolgálatot teljesítettek. Ugyan­ekkor olyan műszaki laborató­riumot hoznak létre, ahol az al­katrészgyártás anyagnarmati. váit ellenőrzik és a születő új alkatrészek minőségét meghatá­rozzák. óként a mezőgazdasá­gi üzemi vezetőik pa­naszkodtak sokat 1966-tól 70-ig a pót­alkatrész-ellátásra. A hiány fel­számolásában a MEZiŐGÉP-há- lózaton belül a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat jelentős feladatot vállalt. A pótalkat­rész-gyártás szervezése tulaj­donképpen 1970-ben kezdődött 1971-ben már több százezer fo­rint értékű alkatrészt adtak a mezőgazdaságnak, 1972-ben pe­dig már majdnem 20 millió fo­rint értékű mezőgazdasági mun­kagép-tartozék, alkatrész került a Mezőgazdasági Gépellátó Vál­lalat útján, az AGROKER vál­lalatok közvetítésével az állami gazdaságokba és a termelőszö­vetkezetekbe. Ebben az eszten­dőben tovább bővítették az al­katrészgyártást. Már 35 millió forint értékűt állítanak elő. Ez­zel az alkatrész-mennyiséggel már majdnem megszüntette a MEZŐGÉP-hálózat a nyomasztó gondot. Jövőre az 55 millió fo­rint új alkatrész gyártásával lényegében a mezőgazdasági üzemekben már csak rossz ízű emlékként él az alkatrész- hiány. A MEZŐGÉP-hálózat, melyben a békéscsabai vállalat igen jelentős feladatot lát el, teljesíti az alapító okmányban megfogalmazott feladatokat. Ugyanakkor a vállalat gyár­egységeiben mozgalmas munka kezdődött a mezőgazdasági fel­vevő piac igényeinek kielégíté­sére. Orosházán megkezdték az OROS-adapterek gyártását, mely a kukoricabetakaritásban a nagyüzemek első korszerű ha­zai gépe volt. A napraforgó- termesztő gazdaságoknak SZK- kombájnra szerelhető adaptert szerkesztettek. A mezőkovács­háziak a borsócséplőhöz, melyet a budapesti gépgyár makói gyáregysége állított össze, na­gyon jelentős részegységeket gyártottak. Kétegyházán nagy teljesítményű olajkályhák gyár­tását szervezték meg. Békés­csabán a munkavédelmi előírá­soknak megfelelően tyLTZ-trak­torra szerelhető vezetőfülkét esi, náltak. Sarkadon a lakókocsik gyártását szervezték meg és a Vámosi-féle hideglevegős szé­nakészítési eljáráshoz nagy tel­jesítményű ventillátorokat, kon­zervgyári gépeket gyártottak. Körösiadányban Ikarus-autó- busz karosszériadarabokat, Dé­vaványán az alkatrészgyártás mellett olyan berendezést konst­ruáltak, amely a vetőmagter­mesztő gazdaságokban, a rizs- termesztőikiben ma már nélkü­lözhetetlen a termények minő­ségének megóvásában. Gyulán a szállító járművek javítása mel­lett az igen precíz munkát kö­vetelő Diesel-adagolók felújítá­sát, alkatrész-gyártását is meg­szervezték. A termelési érték 1968 és 1970 között éves átlagban 340 millió forint körül alakult, a foglal­koztatott dolgozók száma pedig alig haladta meg a 2800-at. Ez­zel a létszámánál a MEZŐGÉP békéscsabai vállalata a megye egyik legnagyobb ipari üzeme lett. A vállalati eredmény az 1968. évi 20,5 millióról 33 mil­lió forintra növekedett 1970 vé­gére. Ö rszágos hírű és a megyé­ben elismert közgazdá­szok gyakran elemezték a 60-as évek végén a ME­ZŐGÉP vállalat gyár­egységeiben a gazdálkodás ha­tékonyságát. Figyelemre méltó eredménynek mondották, hogy az egy főre jutó árbevétel az 1968. évi 120 ezer forintról 134 ezer forintra nőtt 1970 végére. A termelés és a gazdálkodás ha­tékonyságát legjobban kifejezi a száz forint eszközre jutó nye­reség, amely 5,49 forintról — 1988-as adat — 11 forintra nö­vekedett 1970 végére. A személyi jövedelem 24 ezer 235 forintról 26 ezer 93 forintra növekedett. A bérfejlesztésiben 1968-tól 1970-ig 8.3 százalékos növeke­dést valósítottak meg. Persze voltak borítékon kívüli juttatá­sok is, melyek szociális, kultu­rális és sporttámogatás révén 2 millió 133 ezer forint, üdülés és üdülőfenntartás címén 698 ezer forint, lakásépítési támo­gatás révén pedig 556 ezer fo­rint összegben kerültek felihasz­nálásra. Mindez azért volt le­hetséges, mert a vállalat jó eredménnyel gazdálkodott. A MEZŐGÉP békéscsabai vál­lalatának gyáregységeiben azért folyhatott magas színvonalon a munka szervezése, mert a gyár­egységekben szinte valamennyi dolgozó magáévá tette a terme­lési feladatokat, célkitűzéseket. A szocialista brigádmozgalom már a gépjavító állomások idő­szakáiban is egyik erőssége volt ennek a vállalatnak. 1968-tól, miután új feladattal bízták meg a megyei vállalatok, a gyáregy­ségek vezetői bátran hozzányúl­tak és felkarolták a szocialista brigádmozgalmat, a gyáregysé­gek előtt álló termelési felada­tok mindegyikébe beavatták a dolgozó kollektívákat. Csakis ez­zel magyarázható, hogy már 1968-ban 105 brigád versenyzett a megtisztelő szocialista címért 1980 dolgozóval. Közülük 85 bri­gád teljesítette vállalását. A kö­vetkező esztendőben 132-çe nö­vekedett a munkaversenyben részt vevő brigádok száma, a dol­gozóké pedig 20 hiányával el­érte a 2300-at. Nagy erőfeszí­tésbe tellett a szervezettség és az anyag biztosítása áhhoz, hogy a versenyző brigádok közül 105 teljesíthesse feladatát. 1970-ben ahogyan javultak a munkakö­rülmények, a szervezettség és a termelés hatékonysága, már 129 brigád jutott el a megtisztelő címig. Az 1970. évi munka alap­ján a termelési tanácskozás 61 szocialista brigádnak ítélte meg a zöld, 33-nak a bronz, 21-nék pedig az ezüstkoszorús jel­vényt. Az önálló vállalati munka eredményei alapján 1968-ban a dévaványai, a mezőkovácsiháai és az orosházi gyáregység kap­ta meg az Élüzem címet, 1969- ben a kétegyházíak és ismét az orosháziak tűzhették a gyáregy­ség bejárata fölé a csillagot, 1970-ben pedig isimét az előző év győztesei kaptak Élüzem cí­met. MEZŐGÉP vállalatok orszá­gos versenyében a békéscsabai vállalatnak egyáltalán nem volt szégyenkeznivalója, hiszen 1969-ben és 1970-ben a kiváló vállalat szint eléréséért a MÉM és a MBDOSZ elismerő oklevelét kapta meg. A IV. ötéves terv elkezdésének első esztendejében tovább foly­tatódott a termelési szerkezet módosítása, átalakítása. A ME­ZŐGÉP Tröszt úgy irányította megyei vállalatait, hogy termeié, sükkél az élelmiszergazdaság­ban jelentkező gépigényeket, al­katrészigényeket maximálisan kielégítsék. Ezért tovább folytat­ták a békéscsabai vállalatnál is a már elkezdett gépgyártási munkát: az FKA—2,6-os kuko­ricabetakarító adapter, 700- as univerzális rakodógép, a GUPO belső üzemi anyagmoz­gató pótkocsi, a napraforgóbe­takarító adapter, az OTR—71 olajkályha technológiai beren­dezéseinek, a szénaszárító ven­tillátor részegységeinek, a Bu­dapesti Mezőgazdasági Gépgyár terméked részegységeinek ké­szítését, a Mezőgazdasági Gép­ellátó Vállalatnak (MEGÊV) pótalkatrészgyártást és egy nemzetközi kooperációban (Bé­késcsaba és a csehszlovákiai Ji- csiru Gépgyár) MF—70 és Terra kistraktor munkagépednek gyár­tását exportra. gyáregységekben fo­lyó termelőmunkára jellemző volt már 1971-ben is a termelé­si érték nagyarányú növekedése. Hogy ez mennyire így van, példának állíthatjuk a békéscsabait, ahol az 1958— 59. évi 8—10 milliós termelési értéket 64 millióra növelték. Azóta viszont csupán két esz­tendő volt szükséges ahhoz, hogy a 64 millió forintot meg­kétszerezzék. Orosházán 95 mii- | lió forint körül alakult a ter- j melési érték 1971-ben. A gyár- ; egység azóta tovább fejlődött, j A mező herényi és a körösladá- ! nyi termelési érték is elérte : 1971-re a 65, illetyg az 50 mil- j lió forintot. A MEZŐGÉP békéscsabai E vállalatának 1973. évi termék­felsorolása már nem ilyen egy- ; szerű. Három évvel ezelőtt a • dolgozók és a vezetőik még csak • álmodni sem mertek arról, hogy félévtized sem szükséges E a nemzetközi hírnév, rang el- 5 éréséhez. S íme ez is bekövet- * kezeit. Plovdivban, Prágában, Újvidéken és Szabadkán nem- ! zetközi gépkiállításokon és vá- j sárpkon már jegyzik a Békés « megyében gyártott mezőgazda- ; sági gépeket. Szabadkán a II. ! Pannónia Vásár keretében a dé- « vaványaiak mutatták be « ! TSZP aktív szellőzd padozatú- 5 kát, a sarkadiak pedig GUPO f anyagmozgató pótkocsijukat. Üj_ * vidéken, a közép- és dél-euró- £ pai hírű mezőgazdasági kiálll- ; táson osztatlan elismerést arat- : tak a dévaványaiak ugyancsak ; a szellőzőpaddal. Prágában az £ orosháziak FKA—411 KL.ADO 5 kukaricabetakarító csőtörő adap- j terét mutatták be. Plovdivban a : dévaványaiak képviselték a ; MEZŐGÉP Békés megyei gyár- { egységeit. A hazai kiállítások egész so- s rán mutatkozott be a bákéscsa- t bai MEZŐGÉP. A Komplex £ Külkereskedelmi Vállalat 20 J éves jubileumi kiállításán, me- ■ lyet Budapesten rendeztek, az : orosháziak kukoricabetakarító ; adaptere kapott helyet. ; Az SZK-kombájnna és az ; NDK-ban gyártott kombájnra £ szerelhető változatot mutatták : be FKA—2,6-os és az FKA—411 ! KLADO típusban, április 9—14-e £ között. ; A kereákedelmi főosztály doD i gozóinak alig jutott idejük a : Komplex Külkereskedelmi Vál­lalat jubileumi kiállításán szer- £ zeitt tapasztalatok összegezésére, £ mert április 18-tól 28-ig már a ■ szentendrei kiállításra vitték ! termékeiket. A háztáji kisgép- ; bemutató keretében a nemzet- ; közi kooperációban gyártott ; MF—70 és Terra kerti kistrak- ! torokat és munkagépeiket vonul- • tatták fel Orosházáról, Mező- s berénybő! és Dévaványáról. A ; siker, az elismerés osztatlan volt. ; Ugyancsak ezen a gépbemutatón ! ÖLTŐL A MIKROMG A fiatalok részére klubot éoítettek Békéscsabán. Ide költö­zött a KISZ-szervezet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents