Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-04 / 259. szám
Á politikai vitakörök | szerepe az agitáciöban | Naponta 240-250 vagon cukorrépát dolgosnak fel a Sarkadi Cukorgyárban A Sarkadi Cukorgyárban október 19-én fejezték be a rekonstrukciót és a kezdeti nehézségeid után most már napon ta 240-250 vagon cukorrépát dolgoznak fel. A termelésben fennakadás nincs. Az átvételi állomásokon és a gyárban naponta 700-800 vagon cukorrépát fogadnak. Várható. hogy a gazdaságok november 10 és 15. között — tehát még a nagyobb fagyok beállta előtt — az átadájst be feje- ! zik. A termés megóvására annál is inkább szükség van, mert az aszály miatt a vártnál I kevesebb a cukorrépa és a cukortartalom is Megkezdődött a szerződéskötés a jövő évi cukorrépa-termesztésre. A tavaly januárban megállapított magasabb felvásárlási ár és ebből adódóan a nagyobb jövedelem elősegíti, hogy a gazdaságot,- növeljék termőterületüket, valamint azt is, hogy újabb gazdaságok kapcsolódjanak be a cukorrépa-termesztésbe, A Sarkadi Cukorgyár re- konstrukciójá évekre biztosítja, hogy egy-egv 110 naprs kampányban 32 000 (napi 300) vagon cukorrépát, dolgozzon fel. T ÁNCOSOKKAL A VÖRÖS ÖVEZETBEN Barátokhoz érkeztünk I smert az a meghatározás, hogy a pártagítáció lényegében a párt politikájával összhangban álló marxista—leninista eszmei és politikai ismeret_ nyújtás, meggyőzés, s arra hivatott, hogy szocialista céljainkat legjobban szolgáló egyéni magatartást és társadalmi közvéleményt alakítsunk ki. Van írásos, szemléltető és szóbeli, központi és helyi agitáció. Az agitáció formája is változatos, lehet egyszerű közlés is. A helyi szóbeli agitáció egyik alapvető formája, módszere a vita. Az agitációs rendszerről szólva a lényeges az, hogy afc eszközök és a módszereik mindig igazodnak, és kell Is, hogy igazodjanak az agitáció konkrét tartalmához és egy adott embercsoport, a befogadók tudati sajátosságaihoz. Az nyilvánvaló, hogy a párt- agitáció tartalmát minden esetben a párt politikája szabja meg. de miután a politika minden ele_ mét egyszerre nem tudják az emberek áttekinteni, ezért egy adott időszakban csak néhány időszerű és fontos kérdésre célszerű összpontosítania. Ez az elv vezeti a vitaköri anyagok összeállítóit is. Az információból és más forrásokból ismerik azokat a főbb kérdéseket, amelyek közvéleményünket foglalkoztatják s ennek alapján dolgozzák ki az anyagokat, amelyekből a közvélemény érdeklődése alapján lehet választani. Agitáció —, így a vitakörökben folyó munkának is — alapvető feladata, hogy az embereket társadalmilag hasznos cselekvésre ösztönözze. Célunk a közvélemény és az egyes emberek marxista értelmű befolyásolása. A politikai vitakörökben folyó eszmecserék is arra szolgálnak, hogy elősegítsék a szocialista tartalmú eszmei-politikai egység kialakulását, megszilárdulását. Fejlesszék az emberek közéleti érdeklődését és konstruktív kritikai készségét. Ezeken a foglalkozásokon folyó vita egyik fő funkciója, hogy le. hetővé teszi a politika országos és helyi kérdéseinek együttes megtárgyalását. Így a nagyobb összefüggések birtokában jobban tájékozódhatnak munkahelyi környezetükben is, és ami a legfontosabb: véleményt tudnak mondani munkahelyi környezetük dolgairól. Tehát a szocialista agitáció olyan tömegbefolyás, amely arra törekszik, hogy az emberek mindinkább önállóan cselekvő egyénekké váljanak. Az emberek tudatának formálását együtt alakítja az agitáció, a propaganda, és a közművelődés különböző eszközeivel. Ennek a sok elemből összetevődő befolyásolási rendszernek, amelynek része az agitáció is, feladata egyértelműen tisztázni az emberek fejében a politika céljait. Közhelyszámba megy az a tétel: az emberek csak akkor támogatják a politikát — beleértve a politika helyi megvalósulását is —, ha felismerik az egyéni érdekeik és a politika közötti összefüggést. Politikánk helyességéről való meggyőződés kialakításában — a tud-tformálás mechanizmusán belül — nagy részt vállal az agitáció. Rendszeres és szervezett hatása az emberekre tömegméretekben képes a hasznos magatartás kialakítására. A hasznos magatartás természetesen a munkásosztály, a párt támogatása. a politika elfogadása és támogatása. Az agitáció önálló szerepe abban van, hogy jó módszerekkel, hatásos érvekkel fokozhatja, vagv rossz módszerekkel, eszközökkel csökkentheti a politika tömevhatását és ezzel eredményességét ! A KB 1972 novemberi ülésének állásfoglalását a párttagság ismeri, s a megye egész közvéleménye jól fogadta azt. A párttagság, a vezetők és a közvélemény döntő része a KB értékelését az országról, a X. kongresszus óta eltelt időszakról helyesli. Bizonyítja ezt, hogy határozottan erősödött n fizikai dolgozók aktivitása. A munkás- osztállyal való fokozottabb törődést a falusi lakosság is helyesli. A vitakörök eredményes működését megkönnyíti a Politikai Bizottság 1972. júniusában és ezt követően 1972. szeptember 25-én a megyei vb határozata a gazdaságpolitikai tájékozta, tás, agitáció és propaganda fejlesztéséről. A politikai agitáció folyamata alapvetően két rendszerre épül: 1. a tömegkommunikációs 2. s a szóbeli agitációs rendszerre. A vitakörök feladatait, egyéni vitavezetői módszereiket is ebben a rendszerben kell elképzelniük, kidolgozniuk és a tömegkommunikációs hatással számolva szükséges tevékenykedniük. Az együttes hatás hozhat igazi ered. ményt. Persze az eredményes munka alapvető feltétele az alapszervezet ereje, az ott uralkodó szemlélet. Ezért a párt- alapszervezetekben olyan légkört kell teremteni, hogy minden párttag kötelességének érezze az aktív politikai kiállást. Ez feltétele a vitakörök eredményes működésének is. Felmerülhet, hogy miért szükséges a szóbeli agitáció, amikor a sajtó, a rádió. a tv lényegében minden emberhez eljut. A közlő és a befogadó személyes kapcsolata az a többlet, amelyet nem lehet nélkülözni a meggyőzésnél. A hallott híreket az emberek megvitatják. Saját magunkra gondolva igazolhatjuk, hogy mindig szeretnénk megerősíteni az első benyomásainkat, a hírről kialakult első véleményünket. Ezt minden ember a saját közösségében meg is teszi. A többiek, a kollektíva és különösen a hangadók által megerősített benyomás válik maradandó véleménnyé. Bizonyított tény. hogy az információ két lépcsőben terjed. 1. Az értesülés, 2. és a véleménycserélés szakasza. S ebben a lépcsőben szilárdul meg a vélemény. Az a lényeg, hogy a tömegkommunikációs eszközök által sugárzott nagy tömegű hír még önmagában nem biztosít’a az események, döntések mögötti okok, tendenciák ismeretét és a pozitív állásfoglalást sem. Egy hír hallatára — első benyomásként — negatív vélemény is kialakulhat egy emberben. Célunk a pozitív benyomás megerősítése és a nega+ív reagálás megváltoztatása. Es ezt csak a helyi szóbeli agitáció, vita, vélemény- csere során lehet megtenni. Ezért a vélemény megerősödésének szakaszában kell az alapszervezetekben, a munkahelyeken olyan elvtársaknak lenniük, akik az aktuális kérdésekkel tisztában vannak, jól tájékozottak kül- és belpolitikai kérdésekben — vagyis a politika sodrában élnek —, de ugyanakkor ismerik a helyi problémákat is. Ezek az agitátorok részben a vitakörök résztvevői közül kerülnek ki. A vitakörön résztvevőknek ez a pártmegbi- zatásuk. Természetesen nem lehet ezentúl sem csak ezekre az elvtársakra leszűkíteni a szóbeli agitációt. Továbbra Is feladata a gazdasági, a politikai vezetőknek, testületi tagoknak és máspkpak, sőt kötelességük az aktív agitációs, meggyőző tevékenység. Agitácíőval — tájékoztatással elő kell készíteni a helyi döntéseket is. A vitakörön ig az adott témánál el kell mondani a helyi terveket, problémákat. Ezzel a részvétellel beavatjuk az embereket, sajátjuknak tekintik a megértett, elfogadott ügyeket. Leszögezhetjük: a társadalmi célkitűzések és az ezeket formába öntő pártcélkitűzések megvalósításához a párttagság és a párton kívüli tömegek állandó, aktív támogató tevékenysége szükséges. Ezt a tömegtámogatást csak tudatos és folyamatos agitációval tudjuk biztosítani. Ma már társadalmunk szinte valamenyi tagja a politikai érettség magas szintjére lépett. Milliók ügyévé vált a politika. Az ismeretszint növekedésével szoros összefüggésben nagyot fejlődött a beleszólás, a véleményalkotás igénye is. Ez hasznos dolog, s a demokratizmus lehetőségeit tudatosan is növeljük. E két tényező — a társadalmipolitikai szükséglet és az egyéni igények — együttesen megkövetelik azt, hogy feladatunkat átgondoltan, felelősségteljesen végezzük. A vitakör az ideológiai, tudatformáló rendszer része. Agitációs tevékenység. Tehát nem a propagandaformák egyike, nem a pártoktatás legalsóbb foka. Természetesen az ideológiai, gyakorlati tevékenységben szoros kapcsolat van az agitáció és a propaganda között. Többek között azért, mert azonos tartalmat közvetítenek, azonban más módszereket kell alkalmazni egy pártoktatási szemináriumon, mást egy vitaköri foglalkozáson. Ennek célja, hogy biztosítja a napi politikai eseményekről szerzett információk helyes értelmezését, hogy segítse az események, hírek mögött meghúzódó lényegi, meghatározó tényezők feltárását. Ne csak tájékoztasson az eseményekről, a tényekről, hanem a mögöttük levő okokat is tisztázza. Eligazítsa a résztvevőket abban, hogy mi a helyes álláspont, mit kell képviselniük. A legfontosabb feladata à vitaköröknek, hogy a résztvevőkön keresztül, aktív agitációjukkal mozgósítsanak a politikai, gazdasági és a konkrét üzemi feladatok végrehajtására. Érjük el azt. hogy álljanak ki a kialakított vélemények mellett akkor is, amikor már nem a hivatalos fórumokon politizálnak. Minden résztvevő tovább foglalkozzon környezetével, közvetlen munkatársaival. A tömegkommunikáció általános érveit ki kell egészítenünk, hozzá kell igazítanunk a konkrét vitaköri dolgok érdeklődési köréhez Egy adott kérdés elfogadtatásánál abból kell kiindulni, amit a helyi kollektíva jól ismer. Feladatunk, hogy egy adott közösség tudatszintjét, beállítottságát alapul véve segítsünk felismertetni azt, hogy pártunk politikája közvetlen összefüggésben van, mind a csoport, mind az egyes személyek érdekeivel, törekvéseivel. Így tudjuk elérni, hogy az emberek megfelelően alakítsák ki viszonyukat a politikához, a politika helyi megvalósulásához. Ehhez természetesen jól kell ismernünk a kör tagjait, a problémákat, gondolataikat, törekvéseiket egyénenként. a z is fontos, hogy a közlés hangvételére jellemző legyen az elvi szilárdság. Egyes problémák mélyebb ismerete nem vezethet a kétkedő légikör sugalmazásához. Minden állásfoglalásunknak egyeznie kell a pártállásponttal és ezt egyértelműen kell képviselni. A mi feladatunk a meggyőződés erősítése. Cserei Attila, 8z MQZMP megyei bizottságának politikai munkatársa Mindegy, hogy hazánk mely szögletéből indul kisebb-na- gyobb delegáció, avagy éppen kultúránkat bemutató együttes külföldre, amikor országunk határait maguk mögött hagyják, már nemcsak az adott várost, az adott helységet képviselik. Jó vagy rossz cselekedeteikkel hazánkra, a Magyar Népköztársaságra hoznak elismerést vagy szégyent. E gondolatokkal a fejekben, a szívekben indult el egy felelősségteljes meghívás teljesítésére szeptember 10-én reggel Gyuláról a GC 27-00 rendszámot viselő öreg Ikarus „fedélzetén” a 38 tagú Gyulai „Körös” Néptánc Együttes Olaszországba. Most első alkalommal került sor arra, hogy Gyula testvérvárosába, az 1200 kilométerre levő Budrióba és környékére utazzon együttesünk a magyar néptánc és dalkultúra bemutatására. De vajon megér- tik-e majd ott azt a magyar néptáncot, zenét és dalt, amit ők oly sok szeretettel és felelősségérzettel akarnak tolmácsolni? — kérdeztek egymásra táncosaink, miközben elhagytuk a magyar határt. Az ismeret’en helyre érkező vendégen természetszerűen úrrá szokott lenni az izgalom. Így történt ez velünk is, amikor megtudtuk, hogy alig 20 kilométerre vagyunk Budriótól. Kíváncsian figyeltük, hogy mikor tűnik elénk a város. S, egyszeriben kedves meglepetésben lett részünk. Gépkocsi előzött bennünket és iélzett. hogy álljunk meg. Néhány másodperc mú’va a város vezetői által elénk küldött olasz barátaink léptek fel az autóbuszra és kívántak tört magyarsággal jó estét. Mi a legjobban kifejező „eszközzel”, tapssal, köszöntöttük vendéglátóink előőrsét. És a korábbi izgalmat olyan kellemes érzés váltotta fe’, ami sokszor látott ismerős és rokon mielőbbi viszonttalálkozása előtt szokott jelentkezni. Majd feltűntek a régi olasy városokra jel’emző szült, de számunkra érdekes. romantikus utcák, A város központjába haladva, mind több patinás épület árkádjának tartóoszlopain pillantottuk meg az olasz nemzeti zászló mellett a vörös zászlókat. Közben nasv, méretű plakátok sorakoztak amelyek együttesünk ielentő- sebb fellépéseit hirdették. És újabb plakátok, melyeken Gyula és Budrio címere „tekintett” ránk. Végül is az egyik szűk utcából kikanyarodva, a város főterére érkeztünk. A tornyos tanácsháza kedves vendégeknek kijáró ünneoi díszben várt bennünket. Magasba törő falát nagy fényű lámpák világították meg. Itt találkozunk a gyulai Városi Tanács négytagú delegációiéval is. akik már órákkal azelőtt vártai bennünket Közben i-nfp«Ere+(a) prnEpfp> és idősebbek állták autóbuszunkat körül. A négy kilométerre levő Vedránában, egy élelmi- szeripari középiskola kollégiumában kaptunk elhelyezést, ahol gyors mosakodás, átöltözés következett. Ugyanis még visz- sza kellett térnünk Budrióba, a Giardino-étterembe, ahol Roda Giorgio, a városi tanács polgármestere, s a pártok képviselői fogadták a Gyulai „Körös” Néptánc Együttest. A testvérváros vezetői gazdag programmal várták táncosainkat. Azt akarták, hogy a szocializmust építő Magyarország egyik városából hozzájuk érkezett kulturális delegáció az északi vörös övezet minél több helységébe eljusson. A budriói vezetők ezen elképzelésének kettős oka volt. Egyrészt, hogy a múlt évben közülük néhá- nyan már jártak Gyulán, akik látták a jól felkészült együttes színpadi szereolését, s nagy várakozással tekintettek a mostani fellépéseik elé. Másrészt kifejezett kívánságuk volt, hogy Bolognában, az Olasz Kommunista Párt lapiának, az I’Unitá- nak ünnepségsorozatán a gyulai együttes lépjen fel. Mint mondották, a magyar együttes nyilvános szereplése számukra amennyire kulturális esemény, sokkal inkább politikai megnyilvánulás. Vendéglátó barátaink tehát minden napra terveztek együttesünk számára fellépést a környékbeli városokba. A zsúfolt programhoz azonban minden esetben nagyszerű feltételeket biztosítottak. Együttesünk első o’aszországi bemutatkozására szeptember 12-én Bagnacavallóban került sor. Odaérkezésünk pillanatában a városkép ragadta magával táncosainkat. Majd újabb „látnivaló”, a hatalmas méretű plakátok. amely együttesünk esti programjára toborozta a város lakosságát, Amj a fellépést ü- 'eti, az már maga a siker volt. Vágyig az, ami a Gyulai „Körös” Néptánc Együttes útját évek óta Európa számos országában fémjelzi. Táncosainkat előadás után az öreg színház előterében gratuláló olaszok fogták közre. Az idősebb hölgyek ölelgették lányainkat. Ez már a magyar táncnak, a magyar népdalnak, a magyar népzenének szólt. Ha úgy tetszik, hazánknak. Mindez ott. olasz földön. 1200 kilométerre Gyufától. És e siker egyben azt is jelezte. hogy a más nyelven beszélő nép megértette azt. amit az együttes ..mondani” akart. Mint ahogyan megértette a közönség Béres Ferencet, a Magyar Filharmónia kiváló szólistáiét, Simó Katalin énekest és Dobra Károly zenekarát. Megértettél, mindazt., amit ők népünk kultúrájából színre vittek Baíkus Imre Következik: Budrio ünnepelte együttesünket.