Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-30 / 280. szám
Megsúgom | Megbecsülés nélkül í nincs njítómozgalom Szakszervezeti és gazdasági vezetők tanácskozása vL agának hogy az az eset, amelynek ■ a minap puszta véletlen foly- 3 tár. szemtanúja lehettem, ko- : rántsem öregbíti a posta — ; egyébként közismerten patinás « — jó hírnevét. Tüstént előre is J bocsátom, távol áll tőlem, hogy ; az egész lakosság osztatlan bi- ; zalmát élvező, nélkülözhetetlen ! intézmény eme makulátlan jó • hírnevét egy — remélem: el- 3 szigetelt — jelenség felidézésé- i vei egy jottányit is csorbítsam. : Pusztán azért súgom meg Ma- 3 ß - k mert az ominózus eset l r , *? ismétlődését „társadat- ; r.uag veszélyesnek” tartom— ■ Történt pedig az eset novem- : bet 24-én, tizennégy óra tizen- ; őt perckor, Békéscsabám A Madách és a Tompa utca ■ kereszteződésénél találjuk az 3 Élelmiszer Kiskereskedelmi 3 Vállalat 31. számú árudáját. ■ Falán automatikus üritőberen- ; dezéssel ellátott postaláda ■ (szaknyelven: levélszekrény), j rajta « felirattal: „A leveleket s elvisták 14—15 óra között”. A * bolt előtti járdaszigetre befaro- ; 16 postaautó —- mint mindig! « — ezúttal is pontos volt. Euer- ! gikus, fürge mozgású, 20 év 3 körüli „postás bácsi” ugrott ki 3 a kocsiból: egy nyomás, egy ; húzás az önürítő ■zsákkal, s ! máris újra az autóban termett— 3 Talán fél percbe sem tellett s az egész művelet s a postaautó ■ már«s tovasuhant. Megsúgom ; Magának, az első spontán gon- 3 doíatom ez volt: ejnye, de 3 ügyes fickó! Ám közeiébb lég; s ve, nyomban vissza is vontam ■ az elismerést. A levélszekrény ■ alját lezáró két fémlemez kö- 3 zé szorulva ugyanis három, 3 jobb sorsra érdemes külde- : ményt fedeztem fel. Íme: „fej- \ jel lefelé” az EL 1 320 055 szá- ! mú december havi előfizetéses l lottószelvényt (gazdája a nála : marudt igazoló szelvény alap- j ján bizonyára ráismer), mel_- J lette egy tárgyheti (szombat j délutáni volt!) totószelvény, \ amelyről csak az l-x-2 bejegy- \ zéseket olvashattam le, végül ! pedig egy kék színű levélborí- j ték kb. 4x4 centiméteres csúcs- ; ke„. ! • Megpróbáltam ezeket a kill- j deményeket „szorult helyzetük- j bői” megszabadítani, hogy legalább újra bedobhassam azokat a levélszekrénybe. Ám ez sehogysem sikerült, így további sorsukról nem tudhatok. Persze, tüstént felvillant bennem a gondolat: mi van akkor. ha a totószelvényen nyerő találat van?! Tudom, tudom.„ a Részvételi Szabályzat.... a pos- ] ta nem vállal felelősséget_ _ I Nos, elsősorban ez utóbbi miatt véltem felfedezni az eset kapcsán a „társadalmi veszélyességet”. A közvélemény ugyanis hajlamos az általánosításra. Viszont semmi szükség sincs arra, hogy —_ mint ez esetben — egy ifjú postás bácsi” trehánysága miatt bárminő csorba érje a közmegbecsülésnek örvendő postai apparátus jó hírnevét! Az lenne tehát az üdvös, ha a jövőben hasonló esetről nem kellene sem sugdolózni, sem szót ejteni... Kavar Mátyás I Állami és szövetkezeti kis• kereskedelmünk újítói, szakszer. ! vezeti és gazdasági vezetői ta- ! nácskoztak november 28-án dél- : előtt Békéscsabán, az SZMT- ; székházban. Nem kisebb jelen■ tőségű témát tűzött napirendre J a KPVDSZ megyei bizottsága, : mint az említett ágazat újító— : mozgalmának helyzetét. A ta■ nácskozáson Steigerwald György, [ a megyei tanács osztályvezetője • tette kritikusan mérlegre az : újítási mozgalom helyzetét, ; amely sok kívánnivalót hagy Î maga után. Bevezetésként arról/ ■ szólt: most 25 éve. hogy e moz- : galom hazánk állami és szövetkezeti kiskereskedelmében is elindult hódító útjára. Ez az évforduló különös hangsúlyt ad ahhoz, hogy újítók, szakszervezeti titkárok, gazdasági vezetők együttesen vegyék számba nemcsak az eredményeket, hanem a tennivalókat is. Ezután azzal folytatta, hogy e mozgalom forintban ki nem fe- jezhetően segítette hosszú éveken át a megye kiskereskedelmének fejlődését. Mint mondotr ta: a 44 órás munkahétre való áttérés különösen feltételezi a nagyobb munkaszervezést, az ésszerűsítések, illetve újítások fokozottabb fellendülését. Következik ez abból a szigorú tényből, hogy az V. ötéves terv kiskereskedelmi és vendéglátóipari forgalma várhatóan 40 százalékkal növekszik. Ezzel szemben tudni kell, hogy a bolthálózat mindössze néhány százalékkal növekszik. Az említettek szabják meg, hogy minden korábbinál nagyobb jelentőséggel kerül előtérbe a korszerű kereskedelem-technika. technológia, valamint a munka* és üzem- szervezés alkalmazása. Ugyanis a bolthálózat lassú ütemű növekedése dacára is jói kel] ellátni fogyasztási cikkekkel a lakosságot Ez — hangsúlyozta Steigerwald György — politikai kérdés. Számolva tehát a keres- kede'mi forgalom növekedésének állandósulásával. a hálózatfejlesztés korlátolt lehetőségeivel. a ^zükös munkaerőhelyzettel. s a bolti és vendéglátóipari do'gozókkal szembeni növekvő elvárásokkal — egyetlen lehetőség marad. Nevezetesen a munka- és üzemszervezés magasabb szintre emelése, melynek egyik főpillére az újítómozgalom kell hogy legyen. BBSZélt arrói ^ a7 előadó, hogy sokan azzal érvelnek: a kereskedelem nem tartozik Tangazdaságunk. azon ágai közé. ahol műszaki és üzemszervezési újításokat lehetne rendre- sorra megvalósítani. Ennek egyenes cáfolataként máris a szellőzőberendezések korszerűtlenségét. a fizikai munkát köny- nyítő kisgépek hiányát, 3 raktárak gépesítésének alacsony fokát, a csomagolás kulturálatlan- ságát tag’alta. Sok bajt okoznak azok a munkavédelmi hiányosságok is. melyek az emberek egészségét, sőt életét veszélyeztetik. Erre a balesetek számának növekedése a legnagyobb figyelmeztető. Itt tette szóvá: az lenne a jő, ha e mozgalomnak fő hordozói, első számú istápolói a szocialista brigádok lennének. Vagyis azok az olv nagyszerű eredményeket elért kollektívák vállalnák a — sajnos már jó ideie — stagnáló újítómozgalom felkarolását sőt fellendítését. Annál w inkább, mert az újítómozgalonr nemcsak összefügg a munkaver- sennye1, hanem annak szerve része is Az újítók anyagi és erköl. esi megbecsülését hangsú lyozta a továbbiakban. B máris bírálta azokat a gaz dasági vezetőket, akik az újító kát — mert jól megérdemelt dí jazásukért esetenként szót emelnek — anyagias emberek vádjával illetik. Ilyen és hasonló, de nagyon bántó megjegyzések után nem csoda, ha a munkahelyek dolgozói passzívak lesznek és távol tartják maguktól az újításnak még a gondolatát is. Más he’yeken pedig a gazdasági vezetők kifejezetten jutalomnak tekintik az újításért adott pénzt Súlyos szemléletbeli fogyatékosság ez. Az újításért kifizetett forintok kötelező ellenszo’gálta- tásnak minősülnek. Vagyis ez munkadíj az újításért. Ezzel még nem jutott kifejezésre a társadalom megbecsülése. Ezen túl és ettől függetlenül illeti meg az adott dolgozót külön is azer_ kölcsi és anyagi elismerés. Következésképpen, mert többet adott a vállalatnak, a szövetkezetnek. vagyis a népgazdaságnak. mint több más társa. Az újítás és annak díjazása tehát — hangsúlyozta az előadó — ne hátrányként hanem előnyként jelentkezzen a dolgozó számára, vatods az anyagi és erkölcsi megbecsülés kiérdemlésé- nél. Az említettekkel párhuzamosan hívta fel a gazdasági vezetők figyelmét arra, hogy az újítókat a kiváló dolgozókkal együtt és nyilvánosság előtt nép_ szerűsítsék. Javasolta, ismét fel kell eleveníteni, illetve é’etre kell kelteni a tapasztalatcserékkel összekapcso't újítási kiállításokat. Igv és sok más módon kell törekedni arra. hogy az állami és szövetkezeti kereskedelemben stagnáló újítómozgalom kimozduljon a holtpontról — fejelte be előadását Steigerwald György. Ezt követően Sárkád i István, a MÉSZÖV elnökhe’yettese tartotta meg kiegészítő referátumát Miközben sokoldalúan elemezte az 1800 különböző egységben szorgoskodó csaknem 7 ezer dolgozó helyzetét, máris önkritikusan tette szóvá, hogy a Szövetkezetek jó részénél az újítási mozgalom évek óta nem kapta meg a megérdemelt segítséget. Még akkor is igaz ez. ha azt is tudjuk, hogy néhány szövetkezetnél gazdája van az újítómozgalomnak. Itt beszélt arról, hogv az ÁFÉSZ-ek zöménél elkészült az újítási ütemterv, amely a kollektív szerződés szerves részét képezi. Negatív tapasztalat az is, hogy a legtöbb helyen tárgyalták ugyan az újítás helyzetét, azonban határozatot nem hoztak. Így e mozgalom nem is lépett előbbre a szövetkezeteknél. Ojítókör csak két szövetkezetnél működik. Mindezekből következik, hogy az újítók erkölcsi és anyagi megbecsülésére is kevés jó példát lehetne említeni. fl KPVDSZ megyei bizottságának titkára, Rákóczi Ferenc az utóbbi két évben végzett vizsgálatok tapasztalatait összegezte. Bírálta azokat az állami és szövetkezeti kiskereskedelmi vállalatok vezetőit, akik úgy utasítják el az adott újítást, hogy a dolgozóval arról személyesen nem is beszélnek. A leg* több helyen nem szerveznek újítási hónapot, nem adnak ki feladat tervet, sem pályázati, felhívást és nem tárgyalják meg a mozgalom he’yzetét a munkahelyi kollektívákkal, valamint a szocialista brigádokkal. Voltak olyan gazdasági vezetők — hallottuk Rákóczi Ferenctől — akik e megyei tanácskozásra is azért nem „tudták” dolgozójukat elküldeni, mert „más. fontosabb elfoglaltsága van...” Ezzel szemben elismerően szólt az UNIVERZÁL és az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat, valamint a Mezőkovácsházi ÁFÉSZ vezetőinek újítást segítő és ösztönző munkájáról. A beszámoló és a két referátum ut-s- újítók, szakszervezeti és gazdasági vezetők vitatták a hallottakat. Felszólalt a tanácskozáson dr. Forgács Endre, a KPVDSZ központi vezetőségének képviselője, és dr. Takács Lőrinc, az SZMT titkára is. Mindketten hangsúlyozták az újító- mozgalom fellendítésének fontosságát, a gondolkodva dolgozó ember megbecsülését A hozzászólásokat és a vá’asz- adásokat követően a tanácskozás résztvevői megválasztották azt a 9 küldöttet, akik Békés megye állami és szövetkezeti kiskereskedelmének dolgozóit az újítók országos ágazati tanácskozásán képviselik. Ezután Steigerwald György Kiváló Dolgozó kitüntetést adott át Palotai Ödönnek, az UNIVERZÁL, Vegroszta Gyu_ Iának, a megyei vendéglátóioari vállalat és Balogh Ferencnek, a megyei élelmiszer kiskereskedelmi vállalat dolgozójának, majd Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei titkára és Sarkadi István, a MÉSZÖV elnökhelyettese pénzjutalmat adott át azoknak az újítóknak és gazdasági vezetőknek. akiket az országos vezetőség emlékplakettel tüntett ki az újítómozgalom segítéséért. §Z 3 i i 3 tl ; és szövetkezeti újítómozga’om helyzetét és meg* annyi tennivalóit értékelő megyei tanácskozás Lipták András szervező titkár zárszavával fejeződött be. Balkns Imre A Béke és Szocializmus új száma A folyóirat cikkei közül a legnagyobb érdeklődésre Volo- dia Teitelboimnak, a Chilei Kommunista Párt Politikai Bizottsága tagjának írása számíthat. „A forradalom győzelméért, tanulva a drámai tapasztalatokból” című írásban a szerző elemzi a tragikus chilei eseményeket és vázolja a párt és a népi baloldal jövő teendőit, A Béke és Szocializmus szerkesztősége nemrégiben Prágában nemzetiközi szemináriumot szervezett. amelyen a kínai maoista külpolitika elméletét és gyakorlatát vették bonckés alá. A vitáról részletes beszámolót olvashatunk a folyóirat hasábjain. A pártrovatban Gerry Cohen, az Angol Kommunista Párt PB tagja, a londoni pártbizottság titkára írt beszámolót az angol munkásmozgalom helyzetéről. Érdekes beszámolót közöl a folyóirat Juszif Esz-Szibai egyiptomi politikustól, az Afroázsiai Szolidaritási Szervezet főtitkárától az erősödő szervezet működéséről. Tauuló dolgozók A békési gépgyár anyagilag is támogatja dolgozóinak az általános iskolai tanulmányait. Én nek eredményeként az elmúlt tanévben 22 dolgozó végezte el sikeresen a dolgozók általános iskoláját. Uj könyvek Titkok és mesék i Caspar Hauser, az 1828-ban Nürnberg utcáin fölbukkant tizenhat éves fiú, aki sem beszélni. sem járni nem tudott. találgatások. legendák költője volt. Híre bejárta Európát, személye híveket és ellenfeleket toborzott. Vélték badeni trónörökösnek, Napóleon fiának, egy magyar grófnő gyermekének... Alig több, mint öt évet töltött az emberek között, s ahogy feltűnése, úgy halála is ködbe burkolódzott. Jakob Wassermann regénye — „Caspar Hauser”, Európa Könyvkiadó — e furcsa sorsot követi nyomon, úgy, hogy közben széles korrajzot nyújt a német városról, polgárairól, arról a közgondolkodásról, amelynek számára minden gyanús, ami elüt a szabályostól, a megszokottól, ami nem gyömöszölhető a rend skatulyáiba. Huszonkilenc elbeszélés Ennyi található abban a két kötetben, amelyet az Európa jelentetett meg. Az egyik szerzője Wojciech Zukrowski, a másiké Siegfried Lenz, mindketten ismerősei a magyar olvasóközönségnek. Zukrowski elbeszélésfüzére, az „Ariadna éjszakái”, elsősorban a lélekre, Lenz könyve, a „Világítóhajó” a történésre, a cselekvő emberre vet erős fényt. Remek írások lelhetők a huszonkilenc között, így a címadók, s Zukrowski „Lotna”-ja, Lenz „A futó”-ja. A válogatást Murányi Beatrix, illetve Györffy Miklós végezte, az alkotók minél több arcának, jellemzőjének megmutatására törekedve. SikerreL A LAKÁS, A CSALÁDI OTTHON ÉRTÉK Berendezése, felszerelése, sok évi takarékosság eredménye. Legyen előrelátó, ne hagyja otthonát anyagi védelem: HÁZTARTÁSI BIZTOSÍTÁS nélküL A biztosítás • tűz, betöréses-lopás, rablás, vihar, ablak- és ajtóüveg-törés, robbanás, esőrepedés okozta víz- és gőz-, valamint felelősségi károkra érvényes • a család tagjainak baleseti térítést is nyújt A biztosítás anyagi biztonság I
