Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-30 / 280. szám
„Mozgósítanak és példát mutatnak a munkában, a tanulásban és a közösségi életben Tanácskoztak a Körös-vidéki tsz-ek szocialista brigádvezetői Tegnap, november 29-én dél-1 előtt a békéscsabai ifjúsági I ház nagytermében Nagy Mihály, a Körösök Vidéke Területi Tsz Szövetség titkára nyitotta meg a szövetséghez tartozó közös gazdaságok szocialista brigádvezetőinek tanácskozását A tanácskozáson Balogh Sándor, a tsz- szövetség elnöke tartott vitaindító előadást A tsz-szövetség elnöke a mezőgazdasági termelő« }v ékezetekben folyó munkaverseny- és szocialista brigádmozgalom eredményeit taglaló, hibáit feltáró és további tennivalóit megjelölő beszédét azzal kezdte, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodás megszilárdítása lehetővé tette a korszerű technika alkalmazását. a nagyüzemi termelési eljárások bevezetését, aminek kedvező hatását és ió eredményeit legjobban az átlagtermések és az átlaghozamok állandó emelkedése bizonvítia a Körösök m°ntén gazdálkodó tsz-ek- ben. összességében ebben az évben a növénvtprmesrtás árbevétele előre!átbátólag 10—ló. az áll attenvésztésé 7—8 százalékkal nő az előző évhez kénest, a veszteséges üzemek száma is lévai kevesebb lesz az idén a Körösök vidékén. —■ Me»gvŐZŐdé«fln.k. hogV az eddig elért gazdasági eredmé- nvekben jelentős szerepet látszottak a szövetkezetbe működő szocialista brigádok is — mondotta az előadó, majd így folvtatta: Eredményeink maffletf azonban vannak elvan gond iáink, amelyeket szintén csak ermitte- «en, a szocialista brigádokra támaszkodva tudunk menoidnnl. A vállalatszerű gazdálkodás fokozott felelősséget ró a szövetkezet vezetőségére és tagságára egvaránt. E felelősségüket a tagok a szövetkezeti fórumok mellett a szocialista munkaversenyben érvénvesí+bétik leffiobban. A szocialista munkaverseny * kezdettől fogva jól szolgálta és ; szolgálja a termelés fejlesztését ! a nagyüzemi agrotechnikai el- J járások meghonosítását, a kar- : szerű gépesítést. Ez a mozgalom £ a termelőszövetkezeteik alakulá- | sával egyidőben elterjedt a Kö- » rösök Vidéke Tsz Szövetség te- £ rületén is. A kezdeti szakaszban ■ a verseny célját a termelés mö- • velésében határozták meg. A ; szövetkezeti gazdaság politikai, £ gazdasági megszilárdítása ez- £ után nemcsak számszerű fej- ; lődést hozott a munkaverseny- ■ ben, hanem tartalmában is újat ! teremtett : Balogh Sándor a szocialisita £ brigádok tevékenységéről szólva jj említést tett arról, hogy azok- ; ban a szövetkezetekben, ahol g legelőször alapozták meg a szó- i cialista munkaversenyt, ma már £ jó néhány olyan brigád él és g dolgozik, amelyik többször is g elnyerte a megtisztelő szociális- : ta címet. A füzesgyarmati Vörös £ Csillag Tsz-ben 19, a kondorosi g Dolgozók Tsz-ben 9. a sarkadi g Lenin Tsz-ben három ilyen bri- g gád működik. ; A szövetség 76 tagszövetkezete • közül 42 termelőszövetkezetben g mintegy 4 252-en vesznek részt a g szocialista munkaversenyben. A ■ 42 szövetkezetből pedig 35 közös gazdaságban összesen 93 szocialista brigádot alkot csaknem 1600 tsz-tag. Ezekben a brigádokban az utóbbi években igen kedvezően alakult a fiatalok és nők száma, aránya. Jelenleg mintegy 1 300 harminc éven aluli tsz-tag, illetve több mint 1 000 asszony és lány dolgozik a szocialista brigádokban. A békéscsabai Lenin Tsz baromfikombinátjának nődolgozói már hat, a vésztői Kossuth Tsz növény- termesztési brigádjai pedig négy alkalommal nyerték el a szocialista brigád címetA szocialista brigádok többsége rrvnesak a termelés növelésében és a szocialista, politikai, szakmai műveltség gyarapításában ért el jelentős eredményeket — állapította meg az előadó —, hanem emberségből is jelesre vizsgázott a környezetében élő rászorulók segítésével. Az elért eredmények ellenére azt kell mondani mégis, hogy a szocialista brigádtuozgalom kibontakozása nem volt zökkenő- mentes. A szövetkezeti mozgalom a Körösök mentén is több szocialista brigádot mondhatna magáénak, ha a szövetkezetek egy részében a vezetők nagvobb figyelemmel, hathatósabb szervezőmunkával segítenék elő a brigádok megalakulását. A továbbiakban a tsz-szövetség elnöke vitaindító előadásában arról beszélt hogy a gazdasági hatékonyság fokozására mér szélesebb utat kell nyitni a tr ŰNzaki Haladásnoz. növelni kell a termelési kultúrát és a szak- képzettség színvonalát. Ebben a komplex feladatban különleges, mondhatni elsődleges szerepe van a szocialista munka verseny továbbfejlesztésének, -i szocialista brigádok ugyanis mozgósító és példamutató szerepet töltenek be a munkában, a tanulásiján és a közösségi életben. Példamutatásuk a velük egy mun- kehelyen dolgozókat is aktív cselekvésre készteti. Beszédének befejezéseként Balogh Sándor megerősítette, hogy a szocialista munkaverseny, ezen bcliil a szocialista brigádmoz- gaJom elért eredményei bizonyítják, hogy ez a mozgalom jó célt szolgál és a termelőszövetkezet megalakulása óta tarló, állandóan erősödő folyamat. Mégis egy-egy kiemelkedő esemény lendületet adott ennek a mozgalomnak és űjabb jelentős sikerek elérésére ösztönözte azt. A negyedik 5 éves terv hátralevő részének sikeres teljesítésének, s ezzel az ötödik ötéves terv megalapozásának feladatai ösztönözzék most arra a Körös menti tsz-eket, hogy újabb brigádokat alakítsanak és a már működő brigádokkal együtt tűzzék ki célul, hogy munkájukkal méltóképpen ünnepeljék meg országunk és megyénk felszabadulásának közelgő 30. évfordulóját. \ Kocssak Vidéke Tsz «Szövetség dlnö.V<4nek gondolatébresztő előadását a hnzz-Ss-yúók és a felszólaló termelSszövetkezeti szocialista brigád vezetők (Bánki fivúla. a ko-Viorosi Dolgozók Tsz-böl, Antovszki András, a békéscsabai Szabadság T«z-ből, Kacsain M'hálvné a békéscsabai Lenin Tsz-ből, Pet- romszki Mihály, a k^teonronyi Rákóczi Tsz-ből dr. Bő István, a kamuti SFRKÖV-ből. Juhász Pétemé. a füzesevarmati Vörös Csillag Tsz-ből, Szentannai Pál, a füzet gyarmati SERKÖV-ből, Fekete Lászlóné, a vésztői Petőfi Tsz-ből, Forrás János, a vésztői Aranykalász Tsz-ből, Bagi Sándor, a sarkadi Lenin Tsz-ből. Knós Istvánná, a füzes- gyarmati Vörös Csillag Tsz-ből, illetve Fehér Gyula, a MÉM főosztályvezetője. Gajdács György, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője, valamint Fórján Mihály, a KISZ Békés megyei Bizottságának munkatársa) tapasztalataikkal, javaslataikkal, észrevételeikkel egészítették ki. A hozzászólásokat és a válaszadást követően a tanácskozás résztvevői felhívást szöve- geztek meg a Körösök mentén gazdálkodó termelőszövetkezetek munkaverseny- és szocialista brigádmozgalmának: fellendítésére. majd a tanácskozás Nagy Mihály zárszavával véget ért. Válasz a cikkünkre: Lesz gáz Eleken is Gázcseretelep épül Szeghalom térségében A Békés megyei Népújság J 1973. november 10—i szamában ! „Miért nem kapható Eleken gáz” tárgyú cikkünkkel kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adta dr. Varga János, a Délalföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat igazgatója: Mint ismeretes. vállalatunk 1972. november hó folyamán vette át fokozatosan, korábban a Volán kezelésében működő cseretelepéket ‘ Békés megyében. A mintegy 47 községben levő cseretelepek ellátására csak Békéscsabán volt egy 1200/11 befogadóképességű elosztó cseretelepünk. A megye községeinek ellátására naponta mintegy 800/11 palackot kellett átlagban biztosítani. Egyértelműen megállapítható, hogy az elosztótelepünkön tartalékkal nem rendelkeztünk. Ellátási problémát okozott továbbá, hogy a meglevő gépkocsiállományunk műszaki állaga nem volt kielégítő, a javító kapacitás szűk keresztmetszete nem biztosította, hogy ezen gépjárműveket soron kívül megjavítsák (alkatrészellátási zavarok), de problémát jelentett továbbá az a tény, hogy a Volán 8. számú Vállalat egy időben elzárkózott pébégáz-fu- varozással a gépjármű biztosításától. Új gépjármű beszerzésében is nehézségeink merültek fel, nem tudtuk olyan ütemben kicserélni a szállítókocsijainkat, mint ahogy az igény azt megkövetelte volna. Azért, hogy a megye ellátása biztosítva legyen, a lakosság időben és megnyugtatóan el legyen látva gázpalackkal, az alábbi intézkedéseket tettük: 1973. november 23-án üzembe helyeztünk Makó városban egy 2000/11 palack befogadóképességű elosztó cseretelepet. Ez a telep kapacitása lehetővé teszi, hogy az Orosháza, Kétegyháza, Elek vonal által határolt terület községeit december első napjaitól ezen cseretelepről lássuk el. © A békéscsabai bázistelepről jelenleg biztosítani tudjuk a megye középső és északi részében levő községek ellátását A megye ellátásának végleges megoldását az adja, hogy Szeghalom térségében 1974-ben létesíteni kívánunk egy 1200/11 palack befogadóképességű cseretelepet, mely a megye északi részének ellátását biztosítja. Ezen cseretelep létesítésével, hely kijelölésével kapcsolatban a megyei tanács kereskedelmi osztályával a kapcsolatot felvettük és bízunk abban, hogy amennyiben a tanácstól a területkiutalást megkapjuk, az üzembe helyezést 1974. év első félév végén el tudjuk végezni. Ügy érzem, hogy ezen intézkedéseink megoldása után hosszú távon biztosított a megye zavartalan ellátása — írja levele végén az igazgató. Népesedés és gazdasági fejlődés t. „Szántunk, de nem vetünk” Ez a mondás járta a század elején az egykéző, azaz a vagyon, a birtok együttmaradása miatt családonként csak egy utódot világra hozó Ormánságban. Jogos a kérdés: minek akkor a szántás, ha nem kerül bele a mag? A társadalom ezerféle kötelezettséget lát el, hogy fenntarthassa magát. E kötelezettségek legfontosabbjai közé tartozik a „vetés”, az utódok nevelése. Magyarország népessége 1850-ben — a mai területére átszámítva — négymillió lélek volt. 1870-ben, az első hivatalos népszámláláskor 5 011310. 1920. december 31-én 7 990 471. Az 1970-es népszámláláskor 10 315 597. Mit takar a számok köpönyege? Hegyről völgybe Tíz év alatt, 1960. és 1970 között a tényleges szaporodás 3,5 százalékkal, 354 553 fővel gyarapította hazánk lakosságát. Az átlagos évi szaporodás mértéke 0,35 százalék; nagyon alacsony. 1890 és 1900. között még 1,25 százalékra rúgott. Hegyről völgybe érkeztünk, ez — nemzetközileg is — a gazdasági fejlődés csaknem törvénvszerű kísérője. Am a völgyből még tovább lépkednénk a legmélyebbe? Ezt már csak jövőjét kockára téve tehetné meg a társadalom. Azaz nem teheti meg. Miért? Mert ellenkező esetben kockáztatja jövőjét; veszélybe sodorja a gazdasági fejlődést. Aminek lényeges tényezője a — I szakkifejezéssel — néoességrep- i redukció. Miért kívánatos a j gazdasági növekedés? Mert a J társadalmi haladásnak ez az j egyik alapja, közepesen fejlett j országunk csakis így maradhat i versenyben a fejlettségi szintek J kiegyenlítődéséért; mert a tár- j sadalmi. gazdasági egyenlőség elvét csakis az anyagi javak bőségének nagvobb tömegével, más minőségű összetételével valósíthatjuk meg. Egy régi inná Iskolás ízű okoskodásunkat mentsük egy régi tanú, a nagy hírű jogász, történész, Bolgár Elek szavainak fölidézésével, aki a „Huszadik Század” című folyóirat 1908. decemberi számában ezt írta: „Magyarország népmozgalmi tényei háromféle eredményben nyertek kifejezést: a gyermekhalandóságban, a mind jobban terjedő egy gyermek rendszerben és a kivándorlásban. M íg az előbbi kettő a modern Magyarország anyagi és szellemi kifejlődése szempontjából mérhetetlen lucrum cessans (elmaradt ‘haszon), addig a legutolsó effektive nyilvánuló damnum emergens (tényleges kár).. ” A gazdasági növekedést alapvetően három tényezőcsoport határozza meg: a műszaki fejlődés és a termelőeszközök bővítése; a munkaerőforrás nagysága és minőségi kor szerinti összetétele; a természeti és társadalmi környezet. A munkaerőforrás táplálója a természetes szaporodás. (Vendégmunkások tényleges alkalmazásáról hazánkban aligha lehet szó.) Változó arányok Az 1061—1717 között élt Anna angol királynő tizenhét gyermeket szült, dé csak egyetlenegy érte meg az egyéve* születésnapját. A napjainkban szólásként használt középkori állapo- ! tok iszonyú rendet vágtak az í újszülöttek soraiban. Történelmi tapasztalatok alapján a tudósok négy szakaszt különböztetnek meg az egyes nemzetek, népcsoportok gyarapodásában. Az első: magas születési és magas halálozási arány, azaz alacsony természetes szaporodás. A második: a születési arány magas marad, a halálozási — a társadalmi, egészségügyi stb. fejlődés következtében — lényegesen mérséklődik a természetes szaporodás tekintélyes. A harmadik: a halálozási arány tovább süllyed, de a születési arány is gyorsan apad, azaz a természetes szaporodás Ismét mérséklődik. Végül a negyedik: mind a születési, mind a halálozási arány alacsony színvonalon stabilizálódik. Papíron világos modell... Hazánkban 1910-ben száz keresőre 136 eltartott jutott. A harmincas években átlagosan 70—íoo ezer között volt a teljes munkanélküliek száma. Most teljes a foglalkoztatottság. Hol van a baj? öregebbek lettünk 1941-ben Magyarországon a férfiak átlagos élettartama — azaz a születésükkor várhatóan elért életkor — 54,9 év volt a nőké 58,2 esztendő. 1970-ben ez már 66,3, illletve 72,1 évre módosult. öregebbek lehetünk, tovább élhetünk, mint elődeink. Am ha túl kevés a gyermek, túl kicsiny azok tábora, akik étveszik a sokat emlegetett stafétabotot, öregségünk a nemzet jelenére, jövőjére nehezedik. Hiszen az igények növekednek, a jobb élet mindenki természetes joga. A jobbhoz azonban több kell, a többet pedig meghatározott népesség-utánpótlás, azaz megfelelő számú és arányú munkaképes lakosság révén képes előállítani a társadalom. Tavaly 153 265 élveszülött jött a napvilágra hazánkban, s 118 991 embert temettek el Gondoljuk végig. A most, meg korábban született kis létszámú korosztályok tizenöt-húsz esztendő múlva a mainál is kevesebb utódot szülnek, nevelnek... a népesség fogyni kezd. Kusza térkép Nem kizárólagosan magyar probléma ez. Hasonló folyamat ment végbe a Német Demokratikus Köztársaságban, Csehszlovákiában, különböző tőkés országokban. Tudjuk, hogy a család, mint termelői közösség szerepének csökkenése magával hozza — falun ennek mindenki tanúja vagy éppen részese — a születések számának csökkenését. Tudjuk, hogy a nem azonos társadalmi rétegből házasodok — világszerte! — mindig az alacsony népesedési arányú réteg demográfiai szokásaihoz igazodnak. Tisztában vagyunk azzal, hogy a falun lakó ipari munkások családiában töv,v’ a «verője, mint a városban éiő társaikéban... Kusza térkén ez, mert bár ezernyi jelzést, ábrát láthatunk, sűrűn hiányzik a legfontosabb, a jelmagyarázat. Nehezen, tétovázva igazodunk csak el rajta; a térkép egyszerre tükrözi a társadalom é«. az egyén életének bonyolult viszonyait, egymásra gyataomílt hatását. Mészáros Ottó (Következik: Egy kérdőjel sorsa) tímmm 5 10^9 MnimnDüti on 1973. NOVEMBER 30
