Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-30 / 280. szám
Szovjet—indiai okmányok aláírása Delhi j Csütörtökön Delhiben Leonyid I Brezsnyev folytatta tárgyalásait Indira Gandhival. Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és az indiai kormány elnökasz- szomya. ez alkalommal több nemzetközi problémáról folytatott véleménycserét. Brezsnyev kiemelte azt a nagy szerepet, amelyet India tölt be nemzetközi síkon, többek közt az ázsiai béke, kölcsönös megértés és együttműködés megteremtésében. Indira Gandhi nagyra értékelte a békeszereitő szovjet politikát és azt, hogy a Szovjetunió jelentősen hozzájárul az Dr. Ajtai Miklós és dr, Carlos Rafael Rodriguez miniszterelnök-helyettesek, a magyar— kubai gazdasági és műszakitudományos együttműködési bizottság társelnökei csütörtök este a Parlamentben aláírták az együttműködési bizottság 3 ülésszakának jegyzőkönyvét. A magyar—kubai árucsereforgalom az idén mintegy 10 százalékkal haladja meg az elmúlt évit. A Kubából származó legfontosabb importcikk, a cukor, amelyből az idén is jelentős mennyiség érkezett, de hozunk Kubából réz- és nikkelféleségeket és egyéb termékeket is. Magyarország azoknak a termékeknek az exportját fokozza, amelyek a kubai ipar fejlesztését szolgálják. A most aláírt jegyzőkönyv értelmében lehetőség nyílik arra. hogy Magyarország közre-ÍJ működjék például Kuba hús-f‘ iparának, konzerviparának fejlesztésében. Négy baromfi-vá- gőhidat is szállítunk, amelyek egyenként és óránként 2-3 000 baromfi vágására alkalmasak. A két ország bővíti együttműködését a gyógyszeriparban is. Az árucsereforgalom keretében a jövő év folyamán jelentősebb mennyiségű permetezőgépet exportálunk Kubába. Az ülésszakon áttekintették a két ország műszaki-tudományos együttműködésének legfontosabb területeit is. A jegyzőkönyv aláírását követően a két miniszterelnökhelyettes hitelmegállapodást is aláírt, amelynek értelmében a Magyar Népköztársaság kormánya a Kubai Köztársaság kormányának 20 millió kubai Hiring peso értékű áruhitelt nyújt, amelyet 1973 és 1976 között használhat fel a Kubai Köztársaság. igazságos, tartós béke és a nemzetközi biztonság szavatolásához. * # • Csütörtökön a delhi elnöki palotában ünnepélyesen aláírták a közös szovjet—indiai okmányokat. Leonyid Brezsnyev és Indira Gandhi asszony aláírta a közös szovjet—indiai nyilatkozatot, valamint a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi együttműködés további fejlesztését célzó megállapodást. Aláírták a szovjet és az indiai állami tervhivatal együttműködéséről szólő megállapodásit A szovjet—indiai konzuli egyezményt Andrej Gromiko szovjet, illetve Szvaran Szingh indiai külügyminiszter láitta el kézjegyével. Közlemény a* MSZMP KB üléséről „Az algíri csúcstalálkozón a többség közös álláspontra helyezkedett az agresszióval szemben” — jelentette ki Abdel Mo- neim Rifai, Husszein jordániai király személyi képviselője csütörtökön Ammanban. Rifai tagja volt az Algírban járt jordániai küldöttségnek — „gazdasági, politikai és katonai kérdésekben hoztunk döntéseket — hangoztatta. — Ha voltak is nézetkülönbségek bizonyos kérdésekben, ez nem akadályozta a csúcstalálkozót abban, hogy kifejezésre juttassa a háború idejére jellemző arab egységet”. Burgiba tunéziai elnök, ugyancsak Algírból hazatérve nyilatkozott. Kijelentette: „hogy a csúcsértekezlet elhatározta, egy olyan „arab ütőerő létrehozását, amely képes szembenézni Izrael agressziójával”. A csúcs határozatai — tette hozzá — rövid határidősek. Brandt kormánynyilatkozata Az NSZK energiagazdálkodási helyzetéről csütörtökön a szövetségi gyűlésben Willy Brandt kancellár kormánynyilatkozatot tett. A kormányfő bevezetőben megállapította, hogy a helyzet súlyos és tovább romolhat. Az idén már nem (esznek újabb korlátozó intézkedések — ígérte Brandt —, de jövőre, esetleg már januárban számítani lehet rájuk. A terhek zömét a magánfogyasztóknak kell vállalniuk, mert elsőbbséget él* vez a gazdasági élet energiaellátása. Egész Nyugat-Eurőpának össze kell fognia — mondotta —. hogy három-négy év alatt megvalósulhasson az a technológiai ugrás, amely különben 1®— 15 évet venne igénybe. A dolgozóknak számítaniuk kell arra, hogy nem emelkedik reáljövedelmük. ECB» (Folytatás a 2. oldalról.) lyamatosan vezető beosztásokba kerüljenek. Az MSZMP politikai főiskoláján, a budapesti, megyei pártbizottságok oktatási igazgatóságain meg kell terem* teni a feltételeit annak, hogy a fizikai dolgozók az eddiginél nagyobb számban tanuljanak; az állami felsőoktatásban is növelni kell annak lehetőségét, hogy a_fizikai munkások felsőfokú tanulmányokat végezhessenek. A felsőoktatási intézményekben emelni kell az oktató- és nevelőmunka színvonalát, mert viszonyaink között a káderutánpótlás egyik legfontosabb forrása ma már az egyetemet és főiskolát végzettek köre. A vezető posztok betöltésénél jobban számításba kell venni az erre alkalmas nőket. Határozottan fél kell lépni az előítéletek, a pozícióféltésből eredő hátrányos megkülönböztetések ellen, és az ajánlásoknál, kinevezéseknél azonos feltételek esetén előnyben kell részesíteni Siet. A társadalmi érdek és a vezetés folyamatossága is megkívánja a követelményeknek megfelelő fiatalok fokozottabb bevonását a vezetésbe. A párt- és KISZ-szervezetek tekintsék fontos feladatuknak, hogy adjanak lehetőséget a fiataloknak képességeik kipróbálására. A szakigazgatás, a kultúra, a tudomány és az egészségügy területén célszerű a bevált pályázati rendszer kiterjesztése. Az üzemi demokrácia fejlesztésével összhangban biztosítani kell, hogy az állami üzemek, intézmények dolgozói érdekképviseleti szerveik útján nagyobb beleszólási lehetőséget .kapjanak vezetőik kiválasztásába és megítélésébe. 4 A Központi Bizottság eb ■ fogadta és határozattá emelte a párt káderpolitikájáról, 'a káder- és személyzeti munka helyzetéről, valamint főbb feladatairól beterjesztett jelentést. A határozat a Pártélet című folyóiratban megjelenik. A Központi Bizottság javasolja a Minisztertanácsnak, hogy e határozat, valamint a tapasztalatok? alapján módosítsa és egészítse ki a személyzeti munkáról szóló rendeletéit. A Központi Bizottság továbbra is meghatározónak tekinti a X. kongresszus útmutatását: „A pártmunka továbbfejlesztésének és az ország fejlődésének alapvető követelménye a kádermunka javítása”. * * * A Központi Bizottság elfogadta 1974. évi munkatervét. A KGST Rádiótechnikai és Elektrotechnikai Ipari Állandó Bizottságának jubileumi ülése Asztalos Dajos kohó* és gépipari miniszterhelyettes osü- törtökön sajtótájékoztatót tartott a KGST Rádiótechnikai és Elektrotechnikai Ipari Állandó Bizottsága megalakulásának 10. évfordulója alkalmából. Elmondta, hogy a rádió és az elektrotechnikai ipar az egész világon, így a KGST-országokban is igen gyorsan fejlődik. A gyártók és a felhasználók kapcsolatainak fejlődése az egész iparág előrehaladását biztosítja. A KGST Rádiótechnikai és Elektrotechnikai Ipari Állandó Bizottsága december 1-től 7-ig tartja Budapesten 25.. jubileumi ülését, lüaesssesesascEBaasciksaaj» »*»*»■'****«»8« Egyiptomi—izraeli találkozó Lövöldözés a 101-es kilométerkőnél Bulgária mezőgazdasága I Három évtized L Kairó, Te! Avív Több mint 10 perces késedelmet okozott az egyiptomi—izraeli tárgyalófelek csütörtöki találkozójának megkezdésében a Kairó—Szuez útvonal 101-es kilométerkövénél felállított ENSZ-sátortói alig 3 kilométerre lezajlott lövöldözés. Szemtanúk közlése szerint egy izraeli megfigyelő pontról géppuska* és ■aknavető-tüzet nyitottak az Ataka-hegység irányába. A fegyverropogás 35 percig tartott. Egyes feltételezések szerint az izraeliek így akartak jobb pozíciót szerezni maguknak a hegység felé vezető úton. Más hírek szerint az egyiptomi fél viszonozta a tüzet. Nem zárják ki annak lehetőségét sem. hogy az egész akció az izraeli tv-nézők számára készült, a lövöldözés kirobbanásakor ugyanis az izraeli televízió egyik stábja meg_ ja’.ent a helyszínen és felvételeket készített az eseményekről. Gamazi egyiptomi és Jariv izraeli tábornok, akik a fegyveres incidens miatt amúgy is később kezdték tanácskozásukat, félbeszakították a megbeszélést. Jariv tábornok elhagyta az ENSZ-sátort. s felkereste azt az izraeli ellenőrző pontot, ahonnan a lövéseket hallották. Visz- szatérése után rövid ideig ismét tanácskozott a két fél, de Ensio Siilasvuo finn tábornoknak, a tanácskozások védnökének közlése szerint nem sikerült haladást elérni a csapatok szétvá- ! lasztásának kérdésében. Újabb i találkozó időpontját sem tűztek j ki. i I szov^t-ameríkaí diplomáciai kapcsolatok évfordolőla New York | New Yorkban ünnepi estet | rendeztek a szovjet—amerikai diplomáciai viszony megteremtésének 40. évfordulója alkalmából. Az Amerikai—Szovjet Baráti Társaság Országos Tanácsának kezdeményezésére a New York-i munkásság, diákság es értelmiség 1500 képviselője gyűlt össze, hogy megemlékezzék a két ország kapcsolatainak e kiemelkedő eseményéről. W„ Malisba az AmerikaiSzovjet Baráti Társaság Országos Tanácsának elnöke az ünnepi esten mondott beszédében hangsúlyozta: „a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői között lefolyt legmagasabb szintű tárgyalások nyomán, különösen pedig Leonyid Brezsnyev amerikai látogatásának eredményeképpen a szovjet—amerikai kapcsolatok új korszakba, a két ország népeinek javát szolgáló együttműködés szakaszába lép_ tek”. (MTI) A „rózsaolaj országa”- ként, egykor még csak dohányá* róL és zöldségkertészetéről ismert Bulgária ma már olyan mezőgazdaságot mondhat magáénak. mely jelenlegi helyzetét és gyors fejlődését tekintve, szinte páratlan a világon. A gyors fejlődést mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy néhány évtizede Bulgáriát — jóllehet, az ország gazdasági életéi ben a mezőgazdaság játszotta mindig is a fő szerepet — a legelmaradottabb mezőgazdasággal rendelkező európai országok egyikeként tartották nyilván. A mintegy 1,1 millió parasztság földtulajdona 12 millió parcellába volt szétszórva, ez egyben azt is jelentette, hogy ha európai viszonylatban kisparaszti, még inkább törpegazdaságokról volt szó, megint csak Bulgáriát említették az első helyen. Ilyen körülmények mellett korszerű agrotechnikáról, okszerű gazdálkodásról még csak beszélni sem lehet. A legfontosabb földművelőeszköz a faéke volt. a parasztgazdaságok nagy része még igaerővel sem rendelkezett. Az állattenyésztés még a növénytermesztésnél is elmaradottabb volt. A gyökeres változás akkor vette kezdetét, amikor a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Georgi Dimitrov vezetésével a népgazdaság eSvik legbonyolultabb problémájának, az agrárkérdésnek a megoldását tűzte ki feladatul. A feladat megoldásának sikerességét bi* zomyítja. hogy a mezőgazadság nagyüzemi átszervezését a népi demokratikus országok közül. Bulgária elsőként fejezte be. Az egykori kis- és törpebirtokos parasztok országából alig három évtized alatt fejlett, nagyüzemi mezőgazdasággal és iparral rendelkező ipari-agrárország iett. A bolgár szociálisa mezőgazdaság sajátos fejlődése során a koncentráció két fokozaton ment át és jelenleg egy harmadik, felsőbb szakasz végleges formájának kialakításán dolgoznak. Az első koncentrációra köz“ vétlenül a szocialista forradalom győzelme után került sor, amikor a magántulajdonban levő törpegazdaságokból 2500 ter_ melőszöveöíezet alakult. Ezekkel egyidőben jötték létre az állami gazdaságok is. Később, amikor a közös gazdaságok megerősödtek és kifejlesztették anyagi-műszaki bázisukat, létrejöttek a feltétetek a koncentrá" ció második szakaszának megvalósítására, a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok egyesítéssel történő növelésére, erősítésére. Ennek méreteire jellemző. hogy az ötvenes évek végére már csak 800 termelőszövetkezet gazdálkodott a mezőgazda* sági művelésre alkalmas területeken. Az ezt követő gazdasági célkitűzés az ipari termelési technológia és az ennék megfelelő vezetési módszerek mezőgazdaságban való alkalmazása volt. A vezetők az ehhez szükséges gazdálkodási formát az úgynevezett agrár-ipari komplexumban látták és a Bolgár Kommunista Párt 1970 áprilisi plénuma határozatot fogadott el a komplexumok kiépítéséről; Agrár-ipari komplexum. Hogy a fogalom mit is jelent, arra a Sztojan Nikolowal, az agráripari komplexumok főigazgatójával folytatott beszélgetés adott határozott választ. — Az agrár-iparj komplexumok kialakítása a népgazdaság intenzív fejlődési szakaszba történő zökkenőmentes áttérését kívánta biztosítani. Ez a nagyüzemi forma nagyfokú termelési koncentrációval és elmélyített ágazati specializáeióval rendek Kező, gazdaságilag erős mező- gazdasági vállalkozás. Több gaz* daságot egyesít magába, függet_ lenül azok tulajdonjogi hovatartozásától. A komplexumha adott talaj- és klímaviszonyokkal rendelkező gazdasági körzetből hasonló termelési és speciális feltételekkel rendelkező gazdaságok kerülhették. A tervek szerint az agrár-ipari komplexum állandóan fejlődni és tökéletesedni fog, bővülnek majd a gazdasági és termelési kapcsolatok az egyes gazdasá* gok között. Ez a jövőben teljes összeforrásukhoz vezet és a komplexumot; olyan gazdasági, egységgé változtatja, melynék belső, önelszámolási alapon, működő alegységei lesznek. Az agrár-ipari komplexumok egészen fiatal, mindössze hároméves múltra visszatekintő új intézmények. A mezőgazdasági termelés alakulását azonban ma már ezek határozzák meg. Bulgáriában jelenleg 172 agráripari komplexum van, ezek a megművelt szántóföldi terület 92,5 százalékával rendelkeznek és a háztáji termelést is figyelembe véve, a mezőgazdsági termékeknek 95,2 százalékát állítják elő. Urbán Péter Következik; Kombájn mellett számítógén. Magyar-kubai megállapodások Vélemények a csúcsértekezletről
