Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-27 / 277. szám
Akkor is sorakozni kell, ha kérnek az embertől! Bagyinka János gyártmányszerkesztő az R—5-ös esztergagépen dolgozott. Az esztergák, a marógépek fogaskerekei ugyanúgy forogtak, késeik éopúgy hasították a fémet mint máskor, és a sajtoló zubbanása sem volt a' szokottnál gyengébb. A műhely _ levegőjében is ugyanúgy érződött az ed- zőolaj és a hűtőfo'yadék szaga, a vasforgács is ugyanolyan acélkékes színben hullott, és a kcr szörűkövek alól is ugyanúgy vágódtak a szikrák, mint máskor. A gépek mellett dolgozó emberek szájában sem. füstö'gött másképp a cigaretta, az asszonyok, lányok keze is ugyanolyan olajfoltos volt, és mégis érződött valami, ami ezt a vasárnap délelőttöt megkülönböztette a mindennapoktól. Sok olyan arcot láttunk a műhelyekben, ame'yeket a hét többi napján nem. A gépek mellett dolgozó férfiak közül jó néhány fogta kicsit szakszerűtlenebbül a szer- számot, mint ahogyan azt megszoktuk. A munkalapok is eltértek a szokásostól november 25_én. vasárnap, a Forgácsoló Szerszámgyár békéscsabai gyárában. A dolgozó nevének a helyén bélyegző lenyomata állt a következő szöveggel: „kommunista műszak”. . **» — Amikor a műszakot szervezni kezdtük, hogy az aznapi keresetet a Békés megyében épülő tanyasi kollégiumok építésére ajánljuk fel, arra számítottunk, leszünk úgy százan — mondta a gyár szakszervezeti bizottságának titkára. Bodor Sándor, és érthető büszkeség csendült hangjában. amikor fo’ytatta: — háromszáznegyven- négyen jelentkeztek. A kétszázharminchét fizikai dolgozó mellett százhét alkalmazott is Itt van ma a műhelyekben. Közöttük mérnökök, technikusok dolgoznak a gépeken. Miért vállalták a műszakot? Erre az egy kérdésre kerestük a válaszokat. íme néhány vélemény a sok közül: Jakusovsziki Pál. a személyzeti osztály vezetője köszörűgép mellett dolgozik. Fején régi munkásőrsapka, a keze olajos. — Kicsit szokatlan a gép mellett, de azért nincs baj. Unták Gyurival még fogadást is kötöttünk. hogy ki csinál több kúpos- tenga'yt — mondja nevetve, és hozzáteszi azt is. bárki is nyeri a fogadást, ennek a versenynek nem lesz vesztese. Nyertesei viszont azok a tanyai iskolások, akik nébánv év múlva a meg" épülő kollégiumokban tanulhatnak. Kráfki Pál húsz éve dolgozik gépen. — ‘Ügy van ez szakikám, hogy az ember ne csak a markát nyújtsa, de adni is tudjon, ha kémek tőle... Az esztergakések edzőkemencéje mellett két fiatal szerkesZ' tőmémök, Sásdi András és Be- nyó András szorgoskodik. — Lehet, hogy a mi gyermekeink nem tanulnak azokban a kollégiumokban, de nem is ez a lényeges. Hanem az, hogy minél több épüljön Békés megyében. Frank Mária munkabeíró keze is olajos. Kúpsüllyesztő fura* tokát tisztít, mellette pedig a gyár igazgatója sorjáz. Az ajtó közelében az „irodisták” festik védő mázzal a frissen gyártott esztergakéseket. Csáki József hosszú hajú, fiatal szakmunkás, serkenő bajusz- szal. — Jó helyre megy az a pénz, amit ma keresünk. Hagyó Gábomé leállítja a gépet. mert beszélgetni és dolgozni nem lehet egyszerre. — Igen, van családom. De a mai keresetemmel más anyákat segítek. Érdekeltek vagyunk abban, hogy kik kerülnek vezető beosztásba Beszélgetés Csaba János elvtárssal, a szarvasi járás pártbizottságának első titkárávr1 Gazdasági életünkben végber menő nagyarányú tudományos és technikai változás, a termelés anyagi és műszaki bázisának igen gyors ütemű fejlődése megköveteli a politikai és gazdasági vezetés színvonalának állandó növelését. Az önálló vállalatszerű gazdálkodás sokkal nagyobb felelősséggel jár, mint az irányított termelés. így a döntések meghozatalában nélkülözhetetlen a magas fokú elméleti és gyakorlati felkészültség. A gaz- | daságvezető és irányító munka (• tehát a termelési tevékenység fontos részévé vált. Talán éppen ezért fordítanak az utóbbi időben egyre nagyobb gondot a vezető beosztású dolgozók kiválasztására. a kádermunkára, a személyzeti ügyekre. Pártunk káderpolitikai elvei világosan kimondják, hogy vezetői tisztségbe tehetséges, a szocializmushoz hű, ke'lő politikai és szakmai felkészültségű, vezetésre képes és irányítani tudó embereket kell helyezni. Ennek a 4 hogyanjáról és a mikéntjéről beszélgettünk Csaba János elvtárssal, a párt szar-vasi járási bizottságának első titkárával. — A személyzeti munka sriíkséorességét többen vitatják. Minek az? Kis ország vagyunk; ismeriük egvmást. Felesleges időtöltés.,, és így tovább. A munka szervezése során tapasztaltak-e ezekhez hasonló megjegyzéseket? — A személyzeti munkát nem mi. kommr’rristák találtuk ki. A múlt rendszerben még a fizikai dolgozók magatartását is nyilvántartották. Az idősebb generáció átélte ezt. A Horthyrend- szer egyszerűen nem támogatta a kommunista érzelmű dolgozókat. de még azokat sem. akik a néppel együttéreztek. Q’van nyilvántartást vezettek ezekről az emberekről, hogv a kenyér- kereseti lehetőségből teljeserrTri- zárták. Az akkori személyzeti munka az egész országra kiterjedt. Ha egy munkásérzelmű ember az ország egyik részéből a másikba ment, hogy munkát Néhányan az alkalmazotti állományból festik. az esztergakéseket Fotó: Bódis Miklós 3 1973. NOVEMBEB 27, Palágyi Andrásné az eszter- gakéseket köszörüli. — A kislányom is kollégista volt. Sokat kaptunk az államtól a tanításhoz. Jólesett a segítség. Amit ma csinálok, csak kevés törlesztés... **» Kétszázharminchét vasmunkás. 107 alkalmazott dolgozott hat órát azért, hogy minél több tanyasi kollégium épülhessen Békés megyében. Mintegy 40 Ö00 forintot kerestek a kommunista műszak alatt, és félmillió forint termelési értéket hoztak létre. Szabad idejüket áldozták a nemes cél érdekében, de szó nélkül, szívesen tették, tudván, hogy a segítségükre szükség van. Botyánszki János vállaljon, küldték utána a jellemzést. Ha már dolgozott, utcára tették. Abban a rendszerben nagyon is megnézték, hogy ki milyen munkakört tölt be. A kapitalista országokban is folytatnak személyzeti munkát, feltehetően sokkal bővebben és titkosabb módon, mint nálunk. A szakemberek beállítása előtt széles körben informálódnak, tanulmányozzák a jelöltet, s ha alkalmasnak találják valamilyen vezető posztra, akkor a felkészítésével, speciá'is ismereteinek bővítésével megkülönböztetett módon törődnek. Ha a kapitalisták érdekeltek abban, hogy vállalataikat hozzájuk hű emberek irányítsák, vezessék, akkor mi is érdekeltek vagyunk abban. hogy a szocializmus ügyéhez hű, művelt, politikai és szakmai szempontból jól felkészült, vezetésre, irányításra képes emberek kerüljenek vezetői beosztásba. Mi nem vitatjuk a személyzeti munka szükségességét, bár ismerjük egymást nagyon jól itt a szarvasi járásban is. de más az ismeretség, a barátság és más a gazdaságszervező és irányító munka. Lehet valaki jó barátja valakinek, de ez nem jelenti azt, hogy jó vezetővé is válhat Jó gazdaságszervező viszont csak az lehet, aki a káderpolitikái elvekben kifejtett hármas követelménynek megfelel. A gazdasági élet valósággal követeli a politikai és a szakmailag jól képzett, a vezetésre felkészített embereket. — Valószínű, az előbbiek hitelesebbé tételére helyi példákat is tudna mondani Csaba elvtárs. Ettől azonban most tekintsünk el, hiszen a vállalati személyzeti munka még nem érte el a vele szem. ben támasztott követelményeket. Éppen ezért inkább erről váltsunk szók — A járási pártbizottság errik Ülésén, amikor erről a nagyon fontos kérdésről vitatkoztunk, azzal indokoltuk állásfoglalásunkat, hogy a vezetői beosztások betöltésére fel kell készíteni az embereket. Meg kell velük ismertetni a rájuk váró munka súlyát, az azzal járó felelősséget. Fontosnak tartjuk ezt nálunk, mert azt tapasztaltuk, hogy egyes gazdasági vezetők nem fordítanak kellő gondot a vezetői utánpótlás nevelésére, a fiatalok és nők bevonására. A járásban jó értelemben vett közismert üzemek vannak, így a gyomai Kner Nyomda, az Endrődi Cipész Szövetkezet, néhány ÁFÉSZ, ktsz, állami gazdaság és termelőszövetkezet. Ezekben nincs mindenhol rend a vezetésben. A vezetés első vonala hellyel-kőzzel megvan. A második vonalat aligha tudnák kiállítani a gyomai Kner Nyomda, az Endrődi Cipész Szövetkezet, az endrődi Lenin Tsz, a békésszentandrási Tessedik Tsz és a kondorosi Do'gőzök Tsz kivételével. Ezért úgy foglalt állást a pártbizottság, hogy bővíteni szükséges a kört, s olyan embereket kell kiválasztani, felkészíteni a vezetésre, akik bármikor képesek átvenni az irányító posztokkal járó munkát. Azért is fogla'kozunk ezzel, mert több vezetőnk közel áll a nyugdíjazáshoz. S ha nyugdíjba vonulnak. valakinek vagy valakiknek át kell adniuk az intézmény irányítását a munka folyamatosságának biztosítására. Erről intézményesen gondoskodunk. Elsősorban vezetésre al_ ka'mag fiatalok és nők kiválasztására gondolunk. — A gazdasági vezetők munkájának minősítése bizonyára kedvezően hatott az egyénre, s az ebből levont következte, lések előnyösen éreztetik hatásukat a gazdasági életben is. Mit tapasztaltak ezzel kapcsolatban? — 'Úgy érzem, hogy a káderpolitikai elvek gyakorlati alkaL. mazásában jó úton járunk. Valamennyi gazdaságvezetővel személyesen magam is elbeszélgettem. Az összegyűjtött információk alapján megfogalmaztuk a minősítést és erről őszintén, nyíltan beszéltünk az érdekelttel. Elmondtuk azt, hogy milyen lehetőség rejlik abban a gazdasági egységben, amelynek élén áll, s hogyan teheti önmagát alkalmassá arra, hogy ezeket kiaknázza. Elsősorban a tanulásra inspiráltuk a járásban dolgozó vezetőket. Ez sikerült. A Marxizmus—Leninismus Esti Egyetemen tízről huszonhatra nőtt a járásban do1 gozó vezetők 6záma. Egyetemen, főiskolán — iparin és mezőgazdaságin — százan tanulnak. A tanulási kedv növekedett, de még mindig nem érte el a kívánt szintet. Hogy ez mennyire így van. hivatkozom a kondorosi Dolgozók Tsz-re. Ebben a szövetkezetben háromszor annvi szakember dolgozik, mint más háromban. Meg is lehet nézni gazdasági eredményeiket. Szeretnénk példájukat megismertetni, módszerüket a járás termelőszövetkezeteiben köz. kinccsé tenni. — Elsősorban csak a vezetői beosztások betöltésével foglalkoztak ennyire körültekintően, részletesen? — Ahhoz, hogy a személyzeti munkában rendet tegyünk, szükséges volt a hatáskörök, a jogkörök elkülönítése. Járási hatáskörbe tartozik az első számú vezetők kiválasztása, felkészítése a munkára, minősítése, nevelése. Vannak feladatok, melyeket a. községi vezetésnek vagy éppen a vállalati, illetve szövetkezeti vezetésnek kell megoldania. A feladatokat decentralizáltuk, s így tartjuk kézben, napirenden. Az eredmény a gyakorlatban maris jelentkezik. Az új vezetők beállításánál a kiválasztásra illetékeseik testületi úton ionjainak állást. Ezzel magyarázható, hogy a járásban dolgozó vezetők túlnyomó többségé jól felkészült, jól látja el feladatát. Érdekes, hogy a hatáskörök megosztása után a felelősség érzése mennyire nyilvánvalóvá vált- Az üzemi vezetők nagy része rádöbbent arra, hogy a hatáskörében dolgozó középvezetők felkészültségével gondok, problémák vannak. Most ők is ugyanolyan erőfeszítést tesznek a középszintű vezetői gárda kialakítására. mint amilyet mi tettünk az első vonalban dolgozók kiválasztásánál. Üzemi vezetőink rájöttek arra. hogy több technikusra és szakmunkásra lenne szükségük. Készen egyik üzem sem kap ilyen embert, embereket. Maguknak kell kinevelni. Nem. is egy vezető ajánlással keresett lei: hogyan tudnánk módot találni arra hogy technikumokba és szakmunkás- ! képző iskolákba az eddiginél többen jussanak ei? »»* A gondolatsort folytathatnánk tovább. Mindenesetre annyi levonható tanulságként ebből a beszélgetésből, hogy a szarvasi járás ipari és mezőgazdasági üzemei nemcsak igénylik a jól felkészült munkaerőt, hanem tesznek is érte, anyagi iavaikat is latba vetik a szakember-és a szakmunkásképzés szélesítésére. A vezetés színvonala így fokról fokra emelkedik, hasznosságát elsősorban az üzem dolgozói érzik, s maga a társada'om látja. Dupsi Károly
