Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-24 / 275. szám

Szabók-szűcsök szövetkezete Munkájuk ismert országunk határain túl is — Tízezer müvelűr nadrág, dzseki az NDK-nak újítok A Békés megyei Méretes Sza_ ! bók és Szűcsök KSZ-nek Bé- i késcsabán hat, Orosházán, Gyű- | Ián és Békésen egy-egy kiren­deltsége működik eredménye, j sen. . Megtudtuk, hogy a dolgozók munkavédelmének fokozását nemcsak azzal próbál táv előse­gíteni, hogy 10—20 százalékos béremelést hajtottak végre, hanem munkakörülményeik ja­vításával is. Ezért, a. békési új konfekciót; üzem átadása után a régi telephelyen zuhanyozót öltözőt és más szociális helyisé, get hoztav létre a dolgozók szá­mára. A szövetkezet gondoskodik az utánpótlásról is. Mint el­mondták, a foglalkoztatottak mintegy 60 százaléka 30 éven aluli, s most is 80 körüli az ipari tanulói, száma. A 'szakmai továbbképzést tanfolyamok szervezésével segítik elő. A na­pokban fejeződött be egy 100 órás női szabásztanfolyam, amit 16-an végeztek el- Ugyancsak 16-an. a szövetkezet támogatá­sával ruhaipari technikumban sajátítják el a szakmát. A rendszeres szakmai képzésnek eredménye, hogy a közelmúlt­Békéscsaba sok száz — most nyolcadik osztályba járó — ta­nulójának szeretne segíteni a pályaválasztás nem kis gondjá­ban a megyei gyermek és ifjú­sági könyvtár. A pályaválasztási játéksoro­zat első fordulóját október 23- án rendezték meg. A nyolcadi- iíOs diákov irodalmi, zenei, kép­zőművészeti kérdésekre vála­szoltak: a helyes megfejtések után szakemberek, pedagógusok ismertették röviden a pályát, valamint azt is. hogyan lehet valakiből például fodrász, bol­gárkertész vagy éppen magas- uvomó gépmester. A második, november 20-i dél­után programja a televízióból közismertté vált kicsoda-micso­da? —• játév volt Tizennyolc pályaválasztással kapcsolatos tárgy-, fogalom, és személy­kérdés közül választhattak a szlovák tannyelvű, a 8, £>., és a 10. sz. iskola tanulói. A logikai { készség mellett megyénk és a J továbbtanulásnál választható1 Gazdaságpolitikai hetilapunk, a Figyelő november 21-1 számá­ban közli Kovács József bé­késcsabai agrármérnök írását „ A termelési rendszerek egyik fékje” címmel. E cikkében a szerző kifejti, hogy a követ­kező ötéves terv időszakában a fejlett technikát és technoló­giát alkalmazó növénytermelési rendszerek elterjedése határoz­za meg mezőgazdasági nagy­üzemeink fejlődését. A továbbiakban a cikkíró megállapítia, hogy az iparsze­rű termelési rendszerhez eddig elsősorban a jól gazdálkodó nagyüzemek csatlakoztak. Gé­peik többségét ezek a gazdasá­got tőkés országokból szerez­ték be. mivel a szocialista Or­bán Miskolcon megrendezett országos szabászversenyen, az üzem nyolc benevezett fiatalja közül négyen oklevelet, négyen pedig ezüstérmet nyertek. Azonban nemcsak a dolgozók tudása és munkakedve dönti el egy-egy bunda vagy ruha kivá­lóságát hanem a nyersanyag is. Ennek figyelembevételével ké­szültek fel a téli szezonra Csak­nem 200 ezer forint értékű^ leg­újabb divat szerint összeállított textil és egymilló 200 ezer fo­rint értékű neme» szőrme közt válogathatnak a megrendelők. Munkájuk ismert országhatára­inkon túl is. A Német Demok­ratikus Köztársaságból 10 ezer művelúr nadrág, dzseki együt­tes készítésére kaptak megren­delést, amit most gyártanak. A nyugati országoknak: Holland*, ának, a Német Szövetségi Köz­társaságnak és Ausztriáhák pedig bérmunkában dolgoznak. Az OKISZ-labor által ter­vezett ruhák divatbemutatóit a nyár folyamán, nagy számú kö­zönség. nemcsak Békés megye, hanem Szeged. Budapest. Sop­ron és nem egy építőtábor lakói is láthatták. N. A. szakmák, pályák ismeretét bizo­nyították a nyolcadikosok. Gü­tig János (10. sz.) Náíor Anikó és Engelhardt Róbert (9. sz ) Czipó Mária (8. sz.) Popik Zol­tán (szlovák iskola) voltak a legtájékozattabbak. A győztes csapat a 10. sz iskola lett. A kezdeményezés nagyszerű, a pályaválasztás előtt álló nyol­cadikos diákok előtt könnyed, játékos formában bővül a to­vábbtanulási lehetőségiek isme­rete. Egy probléma azonban most is jelentkezik : a csabai is­kolák közül mindössze négy-öt vett részt a délutánokon. Pe­dig a pedagógusok saját munká­jukat könnyítik meg azzal ha kihasználják a kínálkozó lehető­séget felhívják rá a tanulók fi­gyelmét. A legközelebbi vetélke­dőt december 18-án rendezi a gyermek és ifjúsági könyvtár a csabai szakmunkásképző intéze­tek. a megyei pályaválasztási tanácsadó intézet valamint az ifjúsági és úttörőház segítségé­vel. N. L. szágok csak néhány év múlva kezdik meg a termelési rendsze­rek gépeinek gyártását. Ám a tőkés importot igen magas Importvám terheli és a gépek beszerzési költségének ilyen nö­velése nagymértékben emeli a rendszerek beruházási költsé­geit. Vagyis az importvám ez esetben olyan gazdasági sza­bályzó. amely közvetvP gátolja a mezőgazdasági termelés mű- I szaki fejlesztését — jegyzi meg a békéscsabai agrármérnök, I majd így fejezi be cikkét: Az import vám elengedése csak a nádudvari kukoricaprog- ramhcv most kapcsolódó gaz­daságot részére is 178 millió forint amortizációs és fejlesz­tési alap megtakarítást jelen­tene. Az ebből eredő költség- vetési bevételkiesést viszont sokszorosan felülmúlná az a többletnyereség, amit az ipar- szerű hús, kenyérgabona és takarmánygabona termesztésé­nek kitérj észté ével a népgaz­daság S.T exporton elérhet. Az A Békéscsabai Earomfifeldol-! gozó Vállalat víziszárnyas-tele-1 pének három dolgozója, Várady Aladár, Búvár Mihály, Moch- nács Pál 1972 áprilisában elké­szítették az új önetetők tervét. A régi olajhordókból kialakított önetetőket naponta kellett megtölteni takarmánnyal. Sok gondot okozott a kezelésük, be­ázott a takarmány, egy része megromlott, s ez gyakran oko­zott megbetegedéseket. Megfele­lő önetetőket nem lehetett kap­ni. Ez késztette a három dolgo­zót arra. hogy egy olyan ön­etető tervét dolgozza ki, amely teljesen kiküszöböli a régi hibá­it. A vállalat több vezetője el­ismeréssel nyilatkozott az új önetetőkről. Az újítási javasla­tot kísérletként alkalmazták a telepen. A kísérlet sikerrel zá­rult. Ennek ellenére bíróság elé került az ügy. A vállalat közben elismerte az újítást. Pe­ren kívüli egyezségre is sor ke­rült. A kísérletek alapján az előkalkulált eredményt, mely több, mint 3 millió forintot tett ki, elfogadták. Megegyeztek, hogy a három dolgozó a gazda­sági haszon 2 százalékát kanja meg újítási díjként. Igen ám, csakhogy a vállalat 100 új ön­etető helyett csak 60 darabot gyártott. A víziszárnyas-tele- pen tehát a régi és az új ön­etetők egyaránt üzemben voltak. Az újítás gazdasági hasznát nem lehetett egyértelműen meg­állapítani. És a vita továibb gyűrűzött. m — Több, mint tíz éve dolgo­zunk a vállalatnál. Soha nem volt nézeteltérésünk a vezetők­kel. De most nagyon szorult helyzetbe kerültünk — mondja Várady Aladár. — Hogyan? — Tudja, hogy van az. Nem úgy szemtől szembe. Kérdezze meg Búvár Mihálytól. Búvár Mihály halk szavú em­ber. Elgondolkozva néz maga elé: — A feleségem a gyárban dol­gozik. Egyik nap azt mondja, hogy az újításunkból nem lesz semmi, ha sokat makacsko- dunk, nézhetünk állás után. Hogy kitől hallotta? Ezt suttog­ták odabent, a gyárban — Más is volt? — Más nem. Csak a suttogás. Hogy ez meg ez ilyen és ilyen kijelentést tett ránk. Vida Ká-| roly mezőgazdasági főosztályve­zető viszont mellettünk áll. Az újítási előleget is kifizették. A bizonytalanság volt a leg­rosszabb, hogy mi lesz az újí­tás sorsa, a vállalat mikor ké­szíti el az összes önetetőt. Meg voltunk gvőződve újításunk hasznosságáról. Várady Aladár folytatja. — A múlt évben 50 ezer libát és 130 ezer kacsát neveltünk a telepen. Ebben az évben a libák száma megduplázódott. Mégis sikerült csökkenteni az önköltséget. Az idén 60 száza­lékkal kevesebb munkaórát használtunk fel, mint tavaly. A gyár történetében most for­dult elő először, hogy a pecse­nyelibák átlagsúiya meghalad­ta a 4 kilogrammot. Több. mint 50 százalékkal csökkent a meg­betegedések száma is. A régi önetet^k --an beáztak, ha pedig kisütött a nap, a takar- mánv bomlásnak indult. Ez okozta a toxikus megbetegedé­seket. — Nyolc éwei ezelőtt volt egy újításom — mondja Moch- nács Pál. — Egy új formátumú tojásszálli tó-ládát készítettem, — M; lett az újítás sorsa? — Bevezették. Ma már ilyen ládákban szállítja a vállalat a tojásokat, noha akkoriban az újítási előadónak nem valami jó véleménye volt a javasla­tomról. Háromszáz forintot kap­tam. — Azóta volt újítása? — Nem, csak most. Elment akkor a kedvem. Sok minden kell ahhoz, még az ember eljut odáig, hogy benyújtson egy újí­tási javaslatot. — Elsősorban? —- Jó kollektíva, másodsor­ban, hogy érezze az ember, nem a levegőnek dolgozik, a vállalat igényt tart. az újításra. — Miért fontos a kollektíva? — Ösztönző ereje van, per­sze mondom, csaik akkor, ha jó a kapcsolat. Az újítás végső­sorban a kollektíva munkáját könnyíti meg. Mi egymást is biztattuk és természetesen so­kat vitatkoztunk, míg az újítási javaslatot kidolgoztuk. Amióta benyújtották az újí­tási javaslatot, majdnem két év telt el. — A napokban kint járt a tele­pen a vállalat igazgatója, Szép elvtárs. Azt mondta, hogy most már be kell fejezni ezt az újí­tási ügyet — veszii át a szót Vá­rady Aladár. — És? — Befejeződött — válaszolja derűsen. — Hogyan? — Ügy. hogy elfogadták az újításunkat. Újítási díjként 39 ezer forintot kapunk. Az idén a telepen 75 vagon pecsenyeka­csát és libát neveltünk, jövőre ennek a dupláját. Hát szükség lesz az új önetetőkre. És hogy nagyobb nyomatékot adjon szavainak, előkeresi az újításra vonatkozó hasznosítási szerződést. A szerződést a válla, lat igazgatója írta alá. —; És az újítási kedvük? ES-rnosolyintják magukat mind I a hárman. 1 — Újra megjött, de úgy iga­zából él sem ment. Van egy má- j sík újításunk is. Ez azt hiszem mindent megmagyaráz. Egy ön­kiürítő takarmány os kocsiról van szó. A takarmányt zsákok­ban szállítjuk a telepre. Éven­Lehullatta ezer színű „őszi köntösét” a szarvasi arborétum. A 156 holdas természetvédelmi kertben csupaszak a fák, bok­rok, díszcserjék. Csupán a fe­nyőfélék örökzöld lombkoronái virítanak, s az Észak-Ameriká- ból származó lombhullató fe­nyő (mocsári ciprus) őriz még rozsdabarna tűleveleket. Az őszi facsemeteszállítás szintén befejezéshez közeledik. Agliába, Nyugat-Németor­szágba. Ausztriába szállítanak ezüsthárs- és különböző fenyő­te, mintegy 107 ezer papírzsákot használunk fel. Egy papírzsák ára 6 forint. Az újítás fölösleges, sé teszi a papírzsákok használa­tát és természetesen a munkát is megkönnyiti. m Dr. Szép Ferenc, a Békéscsa­bai Baromfiíeidoigozo V auaiat igazgatója. — Az újítások, a különböző ésszerűsítések felülbírálása * vállalat műszaki osztályának a hatáskörébe tartozik. Külső szakértők i* foglalkoztak ezzel az üggyel. Egyeseknek az volt a véleménye, hogy az önetetők- re vonatkozó újítási javaslat nem újítás. A másik nehézséget az újítás hasznosságának a megállapítása okozta. Az ellent­mondó véleményezések arra késztettek, hogy magamhoz ve­gyem az ügyet. Azt hiszem, hogy jő és hasznos újításról van szó. November 12-én meg is állapod­tunk a három dolgozóval az új önetetők alkalmazásáról ég az újítási díjban. Különben tudok a másik újításukról is. — Hány újítási javaslat érke­zett a vállalathoz ebben az év­ben? — Októberben tartottuk meg az újítási hónapot. A vállalat dolgozói 75 újítási és ésszerűsíté. sí javaslatot tettek, örvend ites ez a szám. A dolgozók aktivitá­sát, kezdeményező készségét tükrözi. — Mi lesz ezeknek az újítá­soknak a sorsa? — Természetesen valameny- nyit értékeljük. Az újítások na­gyon fontosak. Hasznosításuk a vállalat gazdasági érdeke. Az emberi történelem legfé­nyesebb lapjaira van írva a ta­lálmányok története. Mindert ta­lálmány a fejlődés egy-egy lép­csőfoka. Az emberi elme ragyo­gó diadala a természet gúzsba­kötés ereje felett. Ki merne hát perbe szállni jelentőségükkel?! A találmányok „kisebbik testvé­rei” az újítások, a különböző ésszerűsítések. Társadalmi hasz­nuk nia már vitathatatlan. És I azokról, akik újítanak ésszerű- I sítenek csak elismeréssel, meg- ! becsüléssel lehet szólni. Serédi János csemetét. Az idén először vágott fenyőt is exportálnak: ezer da­rab jegenyefenyőt szállítanak Nvugat-Németországba. Az őszi képbe azonban tava­szi színfolt vegyül: virágzik a varázsmogyoró a szarvasi arbo- ré tűm ban. Az egzotikus növény lombkoronáin levélhullatás után jelennek meg a sárga, apró vi­rágok. A termést tavasszal lát­hatják majd az érdeklődők. A szarvasi arborétum csodás lát­vány a tavaszi színfolttal tar­kított késő őszi „köntösben” A. Ep 201/43 tip. elektrotargoncák karbantartásához és foIyamatos (n. évi) szervizeléséhez (gépi, elektromos és akku) vállalatot keres a Sarkad! Cukorgyár Telefon: Csausz Gyula Anyag- és Aruforg. Csoportja Sarkad 101. 5722 Sarkad, 2 Cukorgyár 199. mellék Válasszunk pályát! Vetélkedősorozat a csabai gyermekkönyvtárban A FIGYELŐBEN OLVASTUK: Békéscsabai agrármérnök írása a termelési rendszerekről Tavasz az őszben.., Virágzik a varázsmogyoró Szarvason — Nyugat-Németországba exportál karácsonyiát az arborétum

Next

/
Thumbnails
Contents