Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-23 / 274. szám

M eg súgom I

Magának

■

... hogy mióta az eszemet tu- • dom, szerettem, tiszteltem és be- : csültem a pontos embereket, | akiknek egész élete úgy telik el, : hogy naponta teszik a köteles- ■ ségüket, szinte „menetrend” sze- s vint ébrednek, reggeliznek, dől- 5 goznak, ebédelnek. És mielőtt ; azt hinné, hogy én most ezek- ' röl akarok sugdosni Magának, i az előbbi mondatom utolsó sza- : vánál meg is állok néhány gon- ; dolat erejéig. Igen, az ebédelés- ; ről kívánok néhány szót ejteni. ; Arról a fontos emberi tevékenv- ï ségről. melynek során csillapít- ; juk és megszüntetjük éhség- î érzetünket, s ÍQV pótoljuk azt a « kalóriamennyiséget, melyet az j ebéd előtti tevékenységünk so- ; rán elveszítettünk. Szándékosan : nem használtam tevékenység ; helyett a munka kifejezést, mert s nem szeretném, ha bárki is ol- \ csó általánosításokkal vádolna, ; ugyanis egyelőre csak az biztos, : hogy aki munkaviszonyban : áll, annak az ebédidőt is biz- t tosítani kell. Ez nagy általános- : ságban úgy nyer végrehajtást, 5 hogy 12 és 13 óra között elnép- j telenednek a munkahelyek, s ■ ki-ki pénztárcája, étvágya és : igénye szerinti helyen ül le, : vagy áll fel annak érdekében, : hogy ebédjét elfogyassza. De ki | gondolta volna, hogy az ebédidő 5 olyan komoly dolog, hogy annak ï minden percét komolyan kell S venni, mert nemcsak abból le- | hét baj, ha valaki előbb „ha- | rangozik” magának, hanem ab- i bál is, ha később. Mindezt no- t oember 14-én tudtuk meg. ami- j kor Budapesten, n XI. kerület- ; ben, 12 óra 3 perckor porfel- : hővel kísért robai keretében • megroggyant az OKOT épülő ! irodaházának legfelső szintje, : mert a vasbeton pillérek lesza- s kadtak. „Szerencse a szerencsét- : lenségben. hogy senki sem tar- : tózkodott az omláskor az évidet- : ben. mert a munkások ebédel- : tek— olvastam másnap egyik : napilapunkban. Ami a szeren- : csét illeti, azon nem is vitatko- : zom egy percig sem, hiszen nem : kevesebb, mint 150 ember éle- • téröl volt szó.

A rejtély csupán az előttem, « hogy három perc alatt hogy j sikerült 150 embernek elhagy- : nia a tízszintes épületet? Hogy ne ■ legyek ilyen naiv, mert ennyi idő j alatt ez lehetetlen? Talán Ma- ; gának van igaza, mert a sajtó- ; hír szerint is a „reggeli dolgo- ; zólétszám” volt ISO fő. így már ! egészen más a helyzet, mert eb- jj böl az következik, hogy akik [ közben elmentek „tízóraizni”, j azok ebéd előtt már nem jöttek j vissza. Minek? Hogy rájuk ; omoljon az emelet? Hát nem j azért csinálták meg. Igaz! — de 1 megcsinálták-e? Ezt majd a j szakértők megsúgják. Szilárd Ádáro •

m

*.FIATALOK ’74”

Beszélgetés a „Békéért” kitüntetett Koszta Bozáliával

Derűs színek a palettán, a vásznon, a lakásban. Műterem, hatalmas ablakkal, amelyen beesik az őszi fény, és ahol találkozik az üveggel, ott szivárvány bomlik ki. és addig ragyog, amíg a nap elköszön a nappaltól.

A műteremnek nem egészen a közepén festőállvány. A vásznon bontakozó körvonalak. Már felismerhetően ra jzol ódnak ki a figurák, már „éled” a kompozíció.

— Sok vázlat készült ezt megelőzően, Most már kész van bennem a kép és a színek is megfogalmazódtak.

S amíg az előtérben csendes sustorgással zubog a kávéfőzőben a gőz. halkra fogott szóval — hogy a szundikáló édesapát ne zavarjuk — beszélgetünk Koszta Rozália festőművésszel.

— Az elmúlt harminc esztendőről szeretnék megemlékezni ezzel a munkával.

— Címe van már?

— Igen. Fiatalok — 74. Ránéz a képre és folytatja. Jól ismerem valamennyit, növendékeim. Aztán hirtelen vált.

— Ismeri a „Földosztást”?

— Hogyne. Amelyik a megyei tanács vb-termében van. Ugye arra gondol ?

— Igen. Azzal a képpel a fel- szabadulás utáni idők legnagyobb történelmi eseményének, a földosztásnak szerettem volna emléket állítani. Ezael a képpel azt a gondolatot akarom tovább folytatni. Akkor apáink voltak részesei a történelemnék. Azóta a gyerekek felnőttek — gondolok a mi korosztályunkra — és ami örökséget átvettünk annak idején, most már lassan nekünk kell továbbadni a mostani generációnak.

— Ezek a gyerekek — bízom benne — viszik tovább azt a művészetet, amelyet én a felszabadulás után kezdtem meg.

Felszabadulás, béke. Ez a kőt fogalom már elválaszthatatlanul eggyé ötvöződött.

Béke. Koszta Rozália a békeerők moszkvai világkongresz- szusa előtt néhány nappal kapta meg ..A békéért” kitüntetést

40.

Kimutatható betegsege fizikai természetű voit. A rendkívül hideg 1848—19-es télben áthűltek csontjai, ízületei. Orvosi utasításra kényszerült fürdői kezelésre erős fájdalmai— Hát engem annyira meglepett, hogy jóformán meg sem tudtam köszönni. Megmutassam? — kérdi és vá'aszt sem várva máris veszi elő a vitrinből.

Tényleg nagyon szép. Csillog, villog a bársonnyal bélelt dobozban. Zavarba jön. amikor nekiszegezem a kérdést, mit gondol, mivel érdemelte ki?

— Azt hiszem, egy festő számára nincs izgalmasabb, nagyszerűbb téma. mint az ember. Jómagam mindig is vonzódtam a portréhoz, talán azt, is mondhatom, minden művemben az emberközpontúságra törekedtem. Sajnos, nincsenek túl sokan olyanok, akik a portréfestést művelnék. Én e mellett a műfaj mellett raktam le a garast, vagyis az ecsetet. Él bennem valami emberféltés, hiszen szeretem az alkotó embert, akit csak békében lehet igazán megformálni. A békés alkotómunkában, s én ezt nem szimbolikusan, hanem konkrét megfogalmazásban érzem igaznak. És hogy eav képzőművész mennyire kiállhat az ecsettel is a béke

ügye mellett, ezt mindennél éke. sebben tette Picasso.

— Elég hosszú Időt töltött a Szovjetunióban, tehát ismeri a szovjet népet, akik cselekvőén támogatják az emberiség legszentebb ügyét, a békét. Ebből következik a kérdés, milyen hatással volt a festőre a békeerők világkongresszusa ?

— Nemcsak mint művészt érdekelt, hanem mint embert is. Óriási é’ményt jelentett még így a képernyő előtt ülve is. Megnyugtató érzés volt látni a sok ezer, különféle világnézetű, színű, vallású embert, és azért is volt számomra rendkívüli hatással a kongresszus, mert Moszkvában bebizonyosodott, hogy lehet őszinte szavakkal is közös nevezőre jutni a vitás kérdésekben. És mennyivel verzál v te1 értőbb így.

összecsukja a kitüntetést rejtő kis dobozt és visszateszi a vitrinbe. Ügy érzem, jó helyre került, úgy is mint művészhez, úgy is mint olyan emberhez, aki „nemcsak szimbolikusan, de konkrét megfogalmazásban” is

békeharcos. _

1>* u.

Gerencsér Miklós

ARADI MARLÓ

4

I9"3, NOVEMBER 23.,

vak

Aradról csatlakozott .a világosi fegyverletételhez. Mielőtt megadta magát, összes okmányait elégette. Kivéve azt az egyet, amelyet Kossuth fogalmazott saját kezűleg. Ez az okmány a tábornoki kinevezése.

Tudta, hogv megtett útjához perdöntő bizonyítéknak ennyi éppen elegendő.

Sokféle falragasz olvasható Arad utcáin. Valamennyit gót betűkkel nyomtatták, és valamennyit a hadsereg bocsátotta ki. Működik ugyan a városi tanács, de csak végrehajtó szerepkörrel. Katonai kormányzásnak köté1 es engedelmeskedni a lakosság. Egyébként a falragaszok az egyoldalú kapcsolat kizárólagos megnyilatkozásai Mi írásban közöljük parancsainkat, s aki nem hajlandó odafigyelni, vagy nem tudja elolvasni a gót- betűs német szöveget, az vessen magára.

Ma azonban egy szolid szövegű plakát is a falakra került. Ez a következő:

Licitálás

Hagyatéki tárgyak kerülnek licitálásra. A kiárusításra bocsátott értékek alsó fehérneműből, felső ruhaneműből, ágyneműből, könyvekből és egyéb szét nem válogatott ingó tárgyakból állnak. Elárverezésük időpontja ez év november ötödikén lesz, délelőtt nyolc órától tizenkét óráig, és délután három órától hat óráig. A kiárusítandó holmik készpénz fizetés ellenében a legtöbbet ígérőknek adatnak el. Kiárusítási hely: a központi városi fogadó. Aláírás: a császári és királyi hadseregparancsnokság megbízottja.

Hogy ki ő név szerint, azt a plakát sem árulja el. S azt sem, hogy a ha’álos ítéletekkel elpusztított tábornokok értéktárgyait hurcoljuk árverésre.

Pedig igen. Oda állunk a vendégfogadó ivójába, felmutatjuk a császári és királyi hadsereg nevében Damjanich János dolmányát és megkérdezzük, ki ad többet érte.

Iszonyú. Az aljasságban, a cinizmusban. az ízléstelenségben meddig lehet még licitálni? Azon se csodálkoznék, ha kiderülne, hogy ezek a zsibárus gyilkosok birodalmunk esküdt ellenségei.

Remélem, Howiger tábornok úr várparancsnok a licitálást is megszemléli majd a háttérből, a reá jellemző diszkrét tartózkodással.

Kimerült vagyok. Valaha láttam a Duna hullámterében faágakat, amelyekre vastag hordalékot rakott az ár. így borította be az én tagjaimat is a fáradtság iszapja. Súlyosnak. tompának, közönyösnek érzem magam. Ha nem viselték volna meg idegeimet a tragédiák, akkor sem lenne könnyű talpon maradnom a szakadatlan dologban. A koleragyanús személyek elkülönítésétől a bVincs horzsolta sebek gyógyításáig megannyi nyomorúság enyhülését remélik tőlem a betegek.

Áldás, hogy segítségemre lehet Novak Imre polgári orvos. Lenkeyről ugyanaz a véleménye. mint az enyém. Mégsem hajlandó beletörődni a hadbíróság a vádlott gyógyíthatat’ansá- gába. Közösen kértük Emst törzshadbírót, győződjön meg személyesen Lenkey állapotáról, de kitért a fogoly meglátogatása elől. Ismét célozgatott, hogy színlelés van az állítólagos elmekor mögött. Mintha rajtam is csodálkozott volna: ő igazán segíteni akart álláspontom megváltoztatásában, amikor bepillantást engedélyezett a vizsgalati jegyzőkönyvbe. Próbáltam bizonyítani, hogy az előzmények ismeretében még inkább meg kell erősítenem a diagnózist. Hasztalan Orvosi

OVBR-premíVr

Több mint egy évtizede szervezte meg a TIT és az IBUSZ az OVBK-t. az Onszág-Világjá- róv Baráti Körét, melynek jelenleg öt tagozata működik Békés megyében Több szá-, bév leéscsabai, békési, gyulai, orosházi, szarvasi utazást kedvelő vett részt a megelőző években a körök előadásain vetélkedőin, kirándulásain. Az idei évad november 23-án pénteken kezdődik, amikor délután 5 órakor a békési járási könyvtárban, este 7 órakor a TIT békéscsabai Értelmiségi Klubjában Görögor. szág tájairól, műemlékeiről tart vetítettképes előadást Juhász Árpád, a budapesti Természet- tudományi Stúdió igazgatója. E két említett helyen hat-hat, a többi városban három-három előadáson ismerkedhetnek meg a* érdeklődők hazánk és Európa legszebb vidékeivel, a Balaton környékével, a Duna-ka- nyarral. a Zempléni hegységgel, Olaszországgal, Jugoszláviával, a Magas-Tátrával és szovjet testvérmegyénkkel Penzá- val.

Új típusú bútorok

A zalaegerszegi Zala Bútorgyárban megkezdték egy új típusú bútor gyártási előkészületeit. Ezeknek a bútoroknak — a bútor közismert funkcióján túl — más szerepet is szánnak a tervezők: válaszfal helyettesítő térelválasztó bútorok lesznek. A Zala megyei Állami Építőipari Vállalattal történt megállapodás szerint az egyik most épülő zalaegerszegi lakóházban 9 lakást rendeznek be ezekkel n térelválasztó bútorok, kai, azaz 9-féle változatban készítik el az első szériát. Esetleges sorozatgyártásról, szélesebb körű alkalmazásáról a beruházók, építők és a bútoripar szakemberei a tapasztalatok alapján a későbbiekben döntenek.

indokaimat az ő hadbírói tapasztalataival igyekezett kérdésessé tenni.

Kedve támadt kihallgatni a vádlott bátyját. Lenkey Károlyt, hogy igazolja ítélkező tapasztalatainak jogosságát. Már- már fogadást ajánlott. Úgymond meg merne rá esküdni, hogy Lenkey János a legépebb elméjű emberek egyike volt mindaddig, amíg bizonyossá nem lett előtte a halálbüntetés veszélye.

Elővezették a negyvenhét éves Lenkey Károlyt. Nyúlánk, valaha erős férfi. Most csont és bőr. kezén-lábán lötyögtek a vasalás karikái. Néhai egyenruhája gyűrött, szennyes. Haja, szakálla elvadult. Ezredes volt a lázadóknál, a Vilmos-huszár- ezred parancsnoka. Néhányszor megkergetett bennünket. Többek között Budavár ostrománál. Természetesen halálra ítéltük, de a felsőbb akarat különös kegyéből tizenkét évi vasban töltendő várfogságra mérsékelték büntetését.

Kihallgatásával kudarcot vallott Emst törzshadbíró. A fe- gyencekre érvénye® szabályokat kifogástalanul betartotta, ám az összes kérdésre használhatatlan választ adott. Megértette, hogy öccse eilen akarják felhasználni. Mihelyt átlátta a faggatás célját, komoran az emlékezetünkbe idézte:

(Folytatjuk)