Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-23 / 274. szám
Jó kereseti lehetőség a termelőszövetkezetben A nők helyzetéről tárgyaltak a geszti tanács vb-ülésén Befejezte munkáját a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének kongresszusa Amikor megjelent a kormányhatározat a dolgozó nők helyzetének és munkalehetőségének javításáról, intézkedési tervet készítettek a geszti Egyetértés Tsz-ben is. A közelmúltban annak végrehajtásáról tárgyaltak a tanács vb-ülésén, melyen élénk vita alakult ki. Többen szóltak arról, hogy a rendelet megjelenése óta a pártszervezet és a tsz vezetősége igyekezett minél jobb munkalehetőséget biztosítani a női dolgozóknak. Éppen ezért határozták ei, hogy növelik mind a fólia alatti, minő a szabadföldi kertészet területét. A munka dandárjában megmutatták a tsz nődolgozói, hogy lehet rájuk számítani. A bab-, a paprika-, az uborka- és a paradicsomszedéskor nem számított, hogy vasárnap vagy ünnep van. Sújtó Imréné, Szigeti Károlyné, Fábián Sándorné, Sújtó Jenőné, Téglás Sándorné, Mihálka Lajosné, Borsós Antal- né és a többiek fáradságot nem ismerve dolgoztak, hogy a termés minél hamarabb be legyen takarítva. Persze a nyári hónapokban a boríték is ugyancsak megvastagodott. A szorgalmasabbal a 3000 forintot is megkeresték. Igen örvendetes jelenség az. hogy egyes cigány családok is megtették a magukét. Így Mohácsi Géza, Balogh Barnabás, ötvös István és a Puj család főleg a bab, uborka és a paradicsom szedésében jeleskedtek. Az ülésen több hiányosságról is szó •esett. Tari Imre például arról beszélt, hogy a község húsellátása nem kielégítő. A községi húsboltról legfeljebb havonta egyszer kerül le a lakat, amikor egy-két kényszervágott birkát vagy sertést mérnek. Ugyanilyen rossz a kon- zervellátás iS. Előfordul, hogy a boltokban hetekig nem lehet kapni húskonzervet. Ez azért is érthetetlen, mert bármelyik várost boltba megy be az ember, ott a polcok dugig vannak. Tóth Andrásné. a nőbizottság elnöke viszont arról szólt, hogy hiába van a községnek kultúr- háza. Sem a fiatalok, sem az Idősek nem találják ott meg a szórakozási lehetőséget. A község vezetőinek meg kell találni a módját, hogy a kultúrház ne üresen pangjon, hanem a falu szórakozásának központja legyen, Jantyik Tibor Csütörtökön az Amerikai úti pártiskolában a referátum fölötti vitával folytatódott a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének V. kongresszusa. A felszólalók többsége a nemzetiségi oktatásügy kérdéseivel foglalkozott. Rámutattak. hogy elsőrendű feladat az anyanyelvi oktatás propagá'ása, az igények felkeltése a szlovák nyelvű oktatás bevezetésére. Hasonlóan fontos teendő a szlovák ajkú Lakosság tájékoztatása az Kendra János v \ , A Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatója, Bé késcsaba kongresszusi küdött' felszólalását a következőkkel kezdte: Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársnók, Elvtársak! Tisztelettel és szeretettel kö szöntöm hazánk szlovák any?, nyelvű lakosságának seregszemléjét. Ml, békéscsabai küldöttek, büszkék vagyunk arra, hogy városunk talán a legnagyobb magyarországi „szlovák város”. Ezután a küldött Békéscsaba újratelepítéséről tájékoztatta a kongresszust, azokról a történeti időkről, amelyekben a szlovák nyelvű emberek új hazát találtak maguknak, az A1 földnek akkor mocsaras, nádas zsombékos tájain. Arról is be szélt, hogy Békéscsaba sok haladó és forradalmár személyiséget adott a forradalmi és haladó mozgalmaknak, majd így folytatta : — Itt. született és dolgozott az agrárszocialista mozgalom vezére, Achim L. András. A háború pusztításai ellen szót emelő Gvóni Géza városunkban járt iskolába. Itt festegette tu- l-'pános ládáit Munkácsy Mihály. Városunk szülötte a kommunista mozgalom mártírja, Kulich Gyula. Nem véletlen, hogy Békéscsabát a Viharsarok fővárosaként emlegetik — Féja Géza nagy jelentőségű munkája után. A világhírű Koer Nyomda alapítóját a szlovák ajkú lakosság ..pán Knihár”-nak szólította. Hagyomány szerint így lett Kitér, anyanyelv tanulására vonatkozó jogairól. A célja az, hogy a tanulók anyanyelvűket és a magyar nyelvet egyaránt magas szinten tudják haszná’ni. Általános követelmény, hogy a szlo. vák anyanyelvű iskolásokat kultúrájuk szeretetére, megbecsülésére neveljék, előmozdítsák a magyarországi szlovákok haladó hagyományainak megőrzését, ápolását. A hozzászó’ók között volt Rusznák János és Kendra János, megyénk küldöttei is: felszólalása Ez a történelem. De mi van ma? Még mindig több ezrer szlováknak vallják és tartják magukat városunkban. Chleb- nicki küldött-társam szólt arról, hogy nemzetiségi emlékeinket egy tájházban gyűjtjük össze az utókor számára. A megyei és a városi pártbizottság, valamint n medvéi és városi tanács vezetői és dolgozói többségükben beszélik a szlovák nyelvet. így például a megyei tanács elnöke is szlovák anyanyelvű. A városi pártbizottság első titkára, városunk szülötte ugyancsak szlovák anyanyelvű. Beszéli nyelvünket a városi tanacss titkára, elnökhelyettese és több osztályvezetője. A város üzemeinek, vállalatainak vezetői, igazgatói között is igen sok a szlovák anyanyelvű, mint például a Kner Nyomda közelmúltban nyugdíjazott igazgatója. Botyánszki Pál elvtárs, valamint a jelenlegi igazgatója is, továbbá a konzervgyár, a hűtőház és sok más üzem vezetője szlovák nemzetiségű, így jómagam is. aki jelenleg a Békés megyei Vizes Csatornamű Vállalat igazgatója vagyok. Nálunk a lenini nemzetiségi politika a fenti példákat igazolva valósággá vált. Városunk ipara ma nem egészen egy hét alatt termel annyit, mint a fel- szabadulás előtt egy év alatt. A Magyar Népköztársaság kormánya városunkat kiemelt központnak ismeri el. A felszabadulás utáni gyors fejlődés, valamint a sajnos nem mindig korrekt propaganda eredményeként bekövetkezett lakosságcsere után a lakosság összetétele megváltozott. 1948-ban több mint 7 ezer ember hagyta el városunkat Célunk, a Magyar Népköztársaság egyenlő polgáraiként a szocializmus építése ügyének szolgálata. Hisszük, hogy városunk. mint kiemelt központ, az eddiginél is gyorsabban fejlődik. Lakosai sok évszázad után büszkén fognak emlékezni a történelmi viharok során ide települt s'lnv^ v sM ír n - gv erőfeszítéseire. Az első szlovák telepesekre. Több mint 250 év óta őrizzük szlovák nyelvünket, kultúránkat. Büszkék vagyunk hagyományainkra és arra. hogy a III. Károly által értéktelennek tartott pusztán virászó várost teremtettünk. S ma. a mi sajátos nyelvünkön, de tiszta szívvel. a maevarsággal és környékünk más nemzetiségeivel együtt a legfejlettebb társadalmat. a szocializmust építjük. Tisztelt Kongresszus! Tisztelt Küldöttek! A magam és küldött-társaim levében a kongresszus beszámolóját. határozati javaslatait, a szervezeti szabályzat módosításait elfogadom, azt elfogadásba javaslom. Mi. békéscsabaiak, azon leszünk hogy a kongresszus határozatait a gyakorlatban megvalósítsuk. Az ezután következő felszólalók aláhúzták. hogy a szövetségnek hatékonyabban részt teli vá’lalnia a kulturális élet szervezésében is Folyamatosan veil gondoskodni a még élő szlovák folklór gvűjtéséről. feldolgozásáról és felhaszná’ásáról. A műkedvelő tevékenység fellendítésére színvonalasabb nyelvművelő és népművészeti anyagok, mintaprogramok, műsorfüzetek kellenek, s arról is gondoskodni kell. hogy ezek vadban eljussanak a művelődési közösségekhez. A vitát Majnek Attila, a szövetség titkára foglalta össze, majd sor került a szövetség alapszabályzatának módosítására. Megválasztották az országos Választmány 55 tagját, s munkabizottságokat alakítottak. A kongresszuson megerősítették főtitkári tisztségében Such Jánost. Az elnök ismét Knyihár János lett. Az alelnökök: Béri Jánosné és Srám András A kongresszus Knyihár János zárszavával ért véget. (MTI) A bemutatkoz jól sikerült Szakmai konzultációk a korszerű üzem- és munkaszervezésről Termelést folytató ipari, mezőgazdasági üzemeink, valamint különböző eszközökkel gazdálkodó szerveink vezetői és szakem- j béréi a megmondhatói annak, j hogy mit jelentenek a különb'.'zó i szakmai tanácsok, a tartalmas ! konzultációk. Ilyennek tartjuk a Szövetkezeti Gazdaságszervezési és Számitástechnikai Iroda néhány hónappal ezelőtti ajánlását. Az említett intézmény sok más mellett arra hivatott, hogy az ország fogyasztási, takarék- és lakásszövetkezeteinek vezetését, gazdasági és gazdálkodási tevékenységét segítse Ezt jelölte meg egyik fontos feladatául az említett iroda, amikor vezető munkatársai megfogalmazták: a párt és a kormány határozatainak végrehajtását segítve minden eddiginél nagyobb részt vállalnak magukra a korszerű üzem- és munkaszervezéssel kapcsolatos ismeretek elterjesztéséből. Így került sor arra. hogy (rövidített nevén) a j SZÖVORG az ÁFÉSZ-ek szá- j mára országos méretű tanács- ! adó szolgálatot szervezett. Három hónappal ezelőtt a takarék- szövetkezetekre is kiterjesztette az üzem- és munkaszervezési is- j mereteket elősegítő ajánlást a j szóban forgó iroda. A SZÖVORG ! már említett tanácsadó szolgálata többek között szakirodalommal, csoportos konzultációkkal segíti az említett szövetkezeteket. A Szövetkezeti Gazdaságszervezési és Számítástechnikai Iroda országszerte ezekben a hetekben kezdte meg tanácsadó-szolgálata keretében a korszerű üzem- és munkaszervezést elemző csoportos konzultációkat. Békéscsabán 1933, NOVEMBER 23. a SZÖVORG konzultációját a közelmúltban megyénk 13 takarékszövetkezete vette igénybe. Szép számmal jöttek el ugyanakkor Bács-Kiskun, Szolnok és Hajdú-Bihar megye szövetkezeti pénzintézeteitől is. E konzultáción dr. Semjén Andomé, a SZÖVOSZ osztályvezetője olyan aktuális és nagyon fontos témáról szólt, mint a takarékszövetkezetek területbővítésének szükségszerűségéről. Ezen belül is az általános hálózatfejlesztésről, e pénzintézetek városokban betöltött szerepéről, népgazdasági szükségszerűségükről. Nagy érdeklődést váltott ki e konzultáció további két témaköre, a béres létszámgazdálkodás hogyanja, s a közgyűlések, részközgyűlések szervezésének mikéntje, valamint a vezetőségválasztás gyakorlati megoldása is. Mindennél jobban telkeltette azonban a jelenlevők figyelmét a szervezés és vezetés elemzése. Illetve e nagy egésznek olyan fontos része, mint a belső szervezet kialakítása. a tudatos és következetes munkaszervezés, s a vezetés színvonalának emelése. Továbbá — és erről is egyre több szó esik napjainkban — a különböző szabályzatok készítése, azok céltudatos alkalmazása. Hogy a Szövetkezeti Gazdaság- szervezési és Számítástechnikai Irodának üzem- és munkaszervezést segítő tevékenysége mennyire éri el célját, arról most, a kezdet kezdetén felelőtlenség lenne véleményt mondani. És tegyük máris hozzá, ez függ a szövetkezetek érdeklődésétől is. Azt viszont máris elmondhatjuk, a SZÖVORG -nak őlső bemutatkozó konzultációia jól szolgálta megyénk szövetkezeti pénzintézeteit. Ugyanis dr. Semjén Andomé a miértekre, a hogyanokra adott félreérthetetlen válaszodat. Nem kerülve meg a sokszor kényesnek kikiáltott szakmai problémákat sem. B alkus Imre fi párt által meghatározott úton haladunk Dr. Rusznák János felszólalása A kongresszus második napjának első felszólalója dr. Rusznák János békéscsabai küldőit volt A párt megyei bizottságának osztályvezetője arról beszélt. hogy a szlovákság együtt dolgozik a magyar és más nemzetiségekkel és ezért is szebb, jobb az életünk. Majd arról Szólt, hogy az MSZMP . által meghatározott úton halad nemzetiségi politikánk. — Ennek a politikának a megvalósulása 1968-ban kezdődött, amikor a párt Központi Bizottsága nagyon fontos határozatokat hozott ebben a kérdésben. Ezeket a határozatokat a' pártszervezetek. a tanácsok és a Hazafias Népfront végrehajtja Tegnapi felszólalásában igaza volt Gosztonyi János miniszterhelyettesnek, amikor arról beszélt, hogy mi. szlovák nemzetiségű magyarok sokat tehetünk ennek a politikának további eredményességéért — mondta többek között. Ezt követően arról szólt, hogy most sokkal többen és jobban beszélik a szlovák nyelvet a Magyarországon élő nemzetiségiek közül, mint négy évvel ezelőtt. Tőben tanulnak a szlovák is kólákban, többen olvassák a szlovák irodalmat és énekelik a szlovák népdalokat de még mindig nem elegen. Befejező szavaiban a felszólaló egyetértését fejezte ki a kongresszusi referátummal, amely a következő négy év tennivalóit határozta meg, azt a kongresszus küldötteinek elfogadásra javasolta.
