Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-21 / 272. szám

BÉKÉS MB a megyei pártbizottság és a m,ejgyei,tan ács lapja *fc£. Világ proletárjai, egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG 1973. NOVEMBER 21., SZERDA Ara: 80 fillér XXVin. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM MA : A FORMA TARTALOMMAL v TELÍTETT (3. oldal) • A HELYI GONDOKKAL TÖBBET KELL TÖRŐDNI <5. oldal) Âraczlcï Jánost jelölték tanácstagnak Békéscsabán Hétfőn, november 19-én Bé­késcsabán, a 11-es számú vá­lasztókerület lakói a városi tanács dísztermében tartották meg az időközi tanácstagi vá­lasztásokat megelőző jelölő- gyűlésüket, Miután Kovács Ferenc, a HNF II. kerületi bizottságá­nak elnöke megnyitotta a je­lölőgyűlést, Mázán Mátyás, a HNF városi titkára tájékoz­tatta a választópolgárokat az időközi helyi tanácstagválasz­tások szükségességéről. Arról a már ismert tényről, hogy a békéscsabai 11-es választóke­rület eddigi tanácstagja dr. Haraszti János felmentését kérte a választott megbízatás­ból. Röviden arról is szólt, hogy az ez év áprilisában megtartott tanácstagi válasz, tások óta mivel gyarapodott Békéscsaba 11-es választóke­rülete. Ezután a Hazafias Népfront békéscsabai városi bizottsá­gának nevében Araczki Já­nost, az MSZMP békéscsabai városi bizottságának titkárát javasolta jelöltnek. A gyűlés részvevői egyhangúlag elfo­gadták a jelöltet. Araczki János megköszönte az előlegezett bizalmat. El­mondta: amennyiben decem­ber 9-én megválasztják, köte­lességének tartja, hogy min­den tudásával az állampolgá­rok érdekeit szolgálja. Megszüntetik a gazdaságtalan termelést Értekezletet tartottak a kohó- és gépipari vállalatok igazgatói Kétezer Ilszáz látogató mezöberényi sajtéMállílásoa A mezöberényi aajtókiállí-1 tást négy nap alatt 2500-nál többen tekintették meg. Alá. ' togatők nagy többsége a ti­zen- és huszonévesek közül került ki. Sokan álltak még karon ülő babával is az „így készül a Békés megyei Nép- | újság” három tablója előtt. ; Megcsodálták ahogy a matri­ca, az öntvény készül, 'a be- tű-, a szedő- és a telexgépet, ! mert ilyet bizony addig nem láttak. A régi napi- és heti­lapoknak is sok nézője akadt, így az 1888. december 23—i Szarvasi Lapok társadalmi és közgazdasági hetilapnak, az 1919. április 6-i Békés me­gyei Népszavának, amely nagy, nyilvános népgyűlésről ír, ahol a napirend „A politi­kai helyzet és a Tanácsköz­társaság Alkotmánya”, vagy az 1944. október 31—i Hírek­nek az arcvonal politikai osz­tályának kiadásában, melyben felhívás volt „A Vörös -Had­sereg által a német fasiszta elnyomás alól felszabadított magyar lakossághoz”. Sokan gyönyörködtek Várkonyi Já­nos tanár festményében, amely Mezőberény 250 éves fejlődését reflexióban mutatja be, és a tanácsházát ábrázoló nagy központi tablóban. Az érdeklődésről tanúskodtak a vend éekönwbe írt vélemé­nyek is. Miklósi Endre evan­gélikus lelkész ezeket jegyez­te be: „A kiállítás nagyszerű­en mutatja be hazánk sajtójá­nak fejlődését felszabadulá­sunk óta. Nagyon tetszett a külföldi, főleg a szocialista országok sajtótermékeinek be­mutatása.” Somogyi Margit tanárnő pedig ezt írta a ven­dégkönyvbe: »Köszönjük szé­pen a gazdagon megrendezett, nagy élményt nyújtó kiállí­tást”. Litvai János kőműves így emlékezik: „A kiállítás hasznos és tanulságos. Javas­lom, hogy bizonyos időközön­ként ismételjék meg, mert így értesülünk arról, hogy melyek azok a folyóiratok, amelyeket továbbképzésünkre fel tu­dunk használni”. Mezőberény lakosságának a kultúra iránti érdeklődését fe­jezik ki a vendégkönyvi be­jegyzések is. Dr. Kántor Loránd Kedden a MOM Szakasits Ár­pád Művelődési Házában tartot­ták meg a kohó- és gépipari vállalatok összevont igazgatói értekezletét. A tanácskozáson részt vett dr. Horgos Gyula ko­hó- és gépipari miniszter. Méhes Lajos, a Vas- Fém- és VÙlamos- energiaipari Dolgozók Szakszer­vezetének főtitkára és Rév Lajos, az OKISZ elnöke. A megnyitó beszédet dr. Horgos Gyula tar­totta. Népgazdaságunk általános egyensúlyi helyzete számotte­vően tovább javul, a termelés és a nemzeti jövedelem gyor­sabban növekszik, mint a fel- használás — kezdte összefogla­lóját a miniszter. — A kohá­szatban és a gépiparban az el- ) múlt két év tényszámai és az i idei várható eredmények alap- I ján a negyedik ötéves terv idő­arányos részinek teljesítésével, illetve túlteljesítésével számol­hatunk. Az ágazat legdinamikusabban fejlődő alágazata a közlekedési eszközök gyártása, amely az el­múlt háromnegyed év alatt 23 százalékkal emelkedett. A má­sik kiemelt program, a számí­tástechnikai program idei elő­irányzatát is teljesíti az ipar. A két ágazat termelését az érté­kesítés alakulása alapvetően be­folyásolja. Kiemelte a miniszter, hogy ebben az évben a gépidbr rubelelszámolású exportja 18 százalékkal növekszik, és ezzel eléri az 1975-re előirányzott szin­tet. A dollárelszámolású kivi­tel is az előirányzottnál lénye­gesen jobban ' emelkedett, a tavalvihoz képest mintegy 30 százalékkal. A belkereskedelmi értékesítés­ről szólva elmondotta dr Hor­gos Ovula, hogv a kohászati termékekből körülbelül 14 szá­zatokkal a gépipari termékek­ből mintegy 6 százalékkal ha­ladja meg a forgalom a tavalyit. A beruházási és termelési célra ugyanannyi, illetve kevesebb árut szállították, mint tavaly. Ezt a jelenséget és a külföldi piacokon jelentkező magas mi­nőségi követelményeket figye­lembe véve tovább kell javí­tanunk a termékek korszerűsé­gét, minőségi színvonalát. Ennek egyik fontos tényezője — hangsúlyozta a miniszter —, hogy az elmúlt évben a gép­ipari vállalatok mintegy három- milliárd forint értékű gazdaság­talan termelést szüntettek meg, és idén ennél nagyobb volume­nű korszerűtlen gyártás meg­szüntetése várható. Mindkét ágazatban .emelkedett a munka termelékenysége, a gazdaságos» ság fokozására tett intézkedések hatására ebben az évben egy- milliárd forint termelési több­lettel számolunk. Az eredmé­nyekhez hozzájárult a munka­erőhelyzet javulása, a Közpon­ti Bizottság 1972. novemberi ál­lásfoglalása alapján végrehaj­tott központi bérintézkedések és a vállalati források felhasz­nálása alapján a munkások na­pi bére a kohászatban átlago­san 11 százalékkal, a gépiparban 9 százalékkal emelkedett az év első kilenc hónapjában. Az exportpolitika megvalósí­tásáért fokozott figyelmet kell fordítani a gazdasági munka hatékonyságának növelésére — mondotta a miniszter. Gyor­sítani kell a termelés szerke­zetének átalakítását. Fontos ve­zetői feladat az ellenőrzés haté­konyságának növelése, a tár­sadalmi tulajdon fokozottabb védelme és az üzemi demokrá­cia szélesítése. Ezután az értekezlet hozzá­szólásokkal folytatódott, ame­lyekben a felszólalók a kohó- és gépipar eredményeiről szól­tak fejlődését fékező problé­mákra hívták fel a figyelmet és azok megoldására javaslatokat tettek. Magyar felszólalás az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés plenáris ) ülésén felszólalt Hollai Imre | külügyminiszterhelyettes, a ma­gyar ENSZ-küldöttség vezetője annak a szovjet határozati ja­vaslatnak a vitájában, amely indítványozta, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagállamai csök­kentsék tíz százalékkal katonai kiadásaik összegét és az így meg­takarított összeg egy részét for­dítsák a fejlődő országok támo­gatására. A magyar külügyminiszterhe­lyettes bevezetőben küldöttsé­günk teljes támogatásáról biz­tosította a szovjet határozat- tervezetet és mint mondta, úgy «•■■asaeeesaeas8t98fleaaaaaaeaeee6seaoee9eeasa3eaa&afi«c£(9aaae< aeaaoaasaaeaaaaa> Fotocellás minőségellenőrzés az Orosházi Üveggyárban FWn<*eii£g ?wAfl«rei>rel allen Srzîfc a iw»n<Ssígét a tízéves Orosházi Üveggyárban, sM $ tfe ®v alatt mintegy 1 milliárd tobet ftésatçttek ebből a termékből feté: Bernesi's? tekinti azt, mint a nemzetközi béke és - biztonság érdekében tett erőfeszítést, amely a fegy­verkezési verseny megfékezésé­re irányul. Hollai Imre emlékez­tetett az ENSZ-közgyűlés 13. ülésszakán előterjesztett szovjet javaslatra, amely annak idején a Szovjetunió, az USA és Nagy- Britannia számára írta volna elő a fegyverkezési költségek 10—15 százalékos csökkenését és azt, hogy az ily módon megtakaiított összeget fordítsák a fejlődő or­szágok megsegítésére. Sajnos, a javaslat akkor nem kapta meg a szükséges támogatást. Most a Szovjetunió ismét kezdemé- nyezőleg lépett fel, a megválto­zott nemzetközi helyzetben, amelynek jellemzője az enyhü­lés. Ebben az összefüggésben — mutatott rá a magyar külügy- miniszterhelyettes — hangsú­lyozni kívánom, hogy a Szov­jetunió, a szocialista közösség minden erőfeszítést megtesz an­nak érdekében, hogy a politikai enyhülést összekösse a katonai­val. A magyar delegáció vezető­je teljes egyetértését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a ja­vaslat a Biztonsági Tanács va­lamennyi állandó tagjára vonat­kozik, hiszen ezek azok az or­szágok, amelyek a fő felelőssé­get viselik a békéért és bizton­ságért, ugyanakkor ezek költik a legnagyobb összeget a fegy­verkezésre. Korábbi és mostani tapasztalatok egyaránt azt bizo­nyítják, hogy az állandó tagok közös akcióinak kiemelkedő fon­tosságuk van. Közös fellépésük ugyanakkor elősegítené a lesze­relési világkonferencia összehí­vását is, amit egyébként a tag­államok többsége támogat. A szovjet kezdeményezés további fontos eleme — mutatott rá Hollai Imre —, hogy rávilágít a nemzetközi biztonság, a lesze­relés és az országok gazdasági fejlődése közötti Összefüggésre. Énoen ezért a magvar küldött­ség teljes támogatásáról biztosít­ja a szovjet határozati iavaslatot és sürgeti a közgyűlést, balogé: , tas nélkül fogadja azt el. I

Next

/
Thumbnails
Contents