Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-18 / 270. szám

Nem használják ki a lehetőségeket Haltermelés — halfogyasztás A halászat a legősibb foglal­kozások egyike. A krónikák sze­rint folyóinkban annyi volt a hal. hogy a hálók pillanatok alatt megteltek. A századfordu­lón hazánkban fellendült és iparszerűvé vált a halászat. Ala­posan megcsappant a híres hal­gazdagság. A haltenyésztéssel senki sem törődött. Ez jellemez­te Békés megyét is, A felszaba­dulás után a haltermelés foko­zatosan tervszerűvé vált és meg­nőtt a halastavak szerepe. Elő­térbe került a haltenyésztés. Akadt azonban tennivaló és hi­ányosság napjainkban is. Ezt igazolja a megyei Népi Ellenőrző Bizottság vizsgálata, mely a hal- termeléssel kapcsolatos országos Vizsgálat részét képezi. A HAKI SZEREPE Megyénkben négy gazdaság foglalkozik haltermeléssel. A legjelentősebb a Biharugrai Hal­gazdaság. Területének mintegy a felét a halastó foglalja el. Ez adja a gazdasági eredmény 70 százalékát. A Gyomai Halászati Szövetkezetben az utóbbi évek­ben a halastó szerepe háttérbe szorult. A Körösökből kétszer annyi halat fognak ki, mint a halastóból. A termelőszövetkeze­tek között a gyulavári Lenin Tsz-nek van halastava, de ez a termelőszövetkezet mezőgazda- sági területének csupán 1,6 szá­zalékát teszi ki. Országos jelen­tősége van viszont a szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet­nek. azaz a HAKI-nak. A kuta­tási eredmények elterjesztését szolgáló propaganda, a szakta­nácsadás, a vezetés színvonala és a kutatási jelleggel párosuló technikai felszereltség következ­tében egyedülálló a termelő hal­gazdaságok között. Az utóbbi években előtérbe került a haltenyésztés. A szarva­si HAKI az ivadéknevelés tea-én kiemelkedő szerepet tölt be. Az ivadékok értékesítését a szak- tanácsadási szerződésekhez kap­csolják. Az ivadékforgalmazás­ból három év alatt mintegy 12 millió forint árbevételhez jutot­tak. A Biharugrai Halgazdaság nem vásárol ivadékot. Az iva­dékok nevelése korszerű körül­mények között folyik. A Gyomai Halászati Szövetkezet halastavi ivadékolásd tervét éveken ke­resztül nem teljesítette, ugyan­akkor a folyóvízi ivadékolást túlteljesítették. Ok: az állami tá­mogatás, mely csak az utóbbi után jár. Megyénkben évente egy hek­tárnyi vízterü! étről mintegy 800 kilogramm halat halásztak ki. A HAKI 1 048 kg'’hektárnyi hoza­ma jóval meghaladja a megyei átlagot. HIÁNYCIKK A HALÁSZ-VÉDŐRUHA ! ■ ■ Legnagyobb gondot a munka- : erő-utánpótlás jelenti. Kivételt ■ képez a gyulavári Lenin Terme- ; lőszövetkezet, melynek legki- « sebb halastava van. A Biharug- • rai Halgazdaságban, a szarvasi ; HAKI-nál és a Gyomai Halászati * Szövetkezetben a munkát ha- ; lászdinasztiák utódai végzik. A ! munkaerő hiánya a munkacsú- : csők idején jelentkezik. A gon- ; dokon úgy segítenek, hogy más ; munkaterületről irányítanak át ; dolgozókat. Mivel a halászmes- J terek többsége közel van a nyug- | díj-korhatárhoz. Biharugrán fel- ■ mérték a munkaerő-utánpótlás • A Békés megyei Gdbona Felvásárló Vállalat FELVESZ élelmiszeripari vagy gépipari végzettséggel rendelkező férfit, s technológus!, érettségi- : vei rendelkező férfit külszolgálatos munka- \ körbe, közg. technikumi • végzettséggel könyvelőt. : Jelentkezni : Békéscsaba. : Gyulai u. 2. 202353 | lehetőségeit A tapasztalait le­hangoló volt. A halaszmeslerség iránt a fiatalok körében alig van érdeklődés. Közrejátszik a mun­ka nehéz fizikai jellege és a kedvezőtlen munkahelyi körül­mények. Azokon a munkaterü­leteken, amelyeket gépesítettek, szívesen dolgoznak a fiatalok. A halászattal járó viszontagsá­gok enyhítése nemcsak a gazda­ságon múlik. Csak egy példa a sok közül; hazánkban nem le­het halász-védőruhát kapni. A munkabér nagysága az üze­mek között nagy eltérést mutat Egy halászati dolgozó évi kere­sete 25 ezer forint volt Riliar- ugrán a múlt évben. A Gyomai Halászati Szövetkezetben a ha­lastavi dolgozók évente 18 ezer forintot a folyami halászok 62— 96 ezer forintot kerestek. Ez az aránytalanság nyilván feszültsé­get okoz nemcsak a szövetkeze­ten belül, hanem a két gazdaság között is. Nem megfelelő a tavak kar­bantartása és rekonstrukciója. A Gyomai Halászati Szövetke­zetben elhanyagolják a halastó karbantartását, sót egy részét éveken keresztül nem is üzemel­tették. Ennek következtében hozzávetőlegesen mintegy 3 mil­lió forint árbevételtől estek el. A szarvasi HAKI az elmúlt években több mint 2 millió fo­rintot fordított rekonstrukcióra. Nagyarányú műszaki fejlesztést tervez a Biharugrai Halgazdaság. A tavaik fenntartásához szüksé­ges gépeket vásárolnak, ezen kí­vül melegvizes halkeltető és hal féldolgozó üzemet is létesíte­nek. KEVÉS A VÁLASZ!ÉK A népi ellenőrök megvizsgál­ták, hogy milyen a halhús ke­reskedelmi és vendéglátóipari forgalma megyénkben. A vizsgá­lat kiterjedt a Békés megyei Élelmiszerkiskereskedelmi Vál­lalatra, a Halértókesííő Vál­lalat békéscsabai kirendeltségé­re. valamint az ÁFÉSZ-ekre és a halászcsárdáikra. A reprezenta­tív felmérés szerint a kereslet mintegy 46 százaléka a dobozolt halkészítményekre irányul. Ugyanakkor jelentősen megnőtt az élőhal forgalma is. Megyénk­ben az üzemi konyhákon és a •■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■«■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a Gerencsér Miklós ARADI 36. Bihari, hajdúsági fiúk voltak mindannyian. Jó bordába szőtt férfiak, akiket a toborzó soro­zásokon alaposan megválogat­tak. A magyar pusztán megta­nultak tűrni, az osztrák hadse­regben megtanultak engedel­meskedni. Baj soha nem volt velük. Bízvást hihették a ma­gasabb parancsnokok, hogy a hosszú időben gondolkodó hu­szárok nem vetemednek hirte­lenségre, csendesen fognak vi­selkedni távoli körletükben mindaddig, amíg döntenek sor­suk felől. De megint k-derült, hogy a valóság mindig más, mint amilyennek hisszük. Levél érke­zett az egyik huszár kezéhez. Az otthoniak leírták, mi minden történik a jövendőjére készülő­dő Magyarországon. Két nyom­tatvány is volt a borítékban. Az egyikben a lazító költő, Pe­tőfi verse, a Nemzeti dal. A má­sikon felszólítás az országhatá­rokon túl állcmásozó magyar csapatokhoz, hogy térjenek ha_ za, mert otthon van rájuk szük­ség. Kézről kézre jártak ezek a nyomtatványok. Megfogamzott a szándék: ha­za, Magyarországra. Az ilyesmi lehet persze léha ötlet, könnyel­mű ábrándozás. Gyakran a vé­giggondolt, vagy éppen csak dédelgetett szándék is megnyug­vendéglátóipan vállalatnál a múlt évűén 1 z41 uuvsa luubüi készítettek étert. A lakosság 886 mázsa élónaiat vásárolt. A nal- beszerzest a haiertaKesító Vál­lalat végzi, megpecug eisosoruan a megye négy naigazaasagatol. A baj az, hogy a kereslted elem és a vendegiatóipar ang ren- aelitezik olyan berendezcseititel, melyek alkalmasak az élőhal tá­rolására. Haltároló edénnyel sem a mezoutovácsiházi, sem a gyulai ÁFÉSZ nem rendelkezőit. A békésinek ugyan van, de a vizsgálatkor nasználhatauan volt Az éâekniszerkiskereske- delmi vállalatnál pedig csupán három egységűén van tároló­edény. Lóból adódik, hogy a kereskedelem a megrendeléskor csak a napi szükségletet veszi fi­gyelembe. Kedvezőbb a darabolt és az előfeidolgozott hal tárolá­sa, mivel mind a kereskedelem, mind a vendégiáitóipar el van larva megfelelő hűtőberendezé- sekkeL A hal és a halkészítmények iránti kereslet nőtt, a lakosság igényeit azonban sem a kereske­delem, sem a vendéglátóipar nem tudja megfelelő szinten kielégí­teni. A kereskedelem nem tu­lajdonít jelentőséget a hal for­galmazásának. állapították meg a népi ellenőrök. A választóit sem megfelelő. Kevés a keszeg, a harcsa, a süllő. A megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság vizsgálatát összegezve megállapította, hogy a halgaz­dálkodás, a halhústermelés lehe­tősége nincs kellőképpen ki­használva megyénkben. Az el­múlt három évben a négy hal­gazdaság több mint 53 ezer má­zsa halat adott át a kereskede­lemnek és a'feldolgozó iparnak, az adottságok viszont ezt jóval meghaladó eredménnyel kecseg­tetnek. Nyilván nagyobb súlyt kell hélyezni a halastavait kar­bantartására, a korszerű munka- és üzemszerv ezésre, a hatéko­nyabb haltenyésztésre. Ugyanak­kor a Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet eredményeinek nagyüzemi hasznosítása is mél­tán érdemelne több figyelmet. S eredi János MARIÓ tatja a lelket. S boldog az em­ber, ha cselekvés nélkül túlju­tott gondján. Nehéz oknak kell szorítani az akaratot, ha a szán­dék a veszélytudat ellenére sem áll meg a képzelt cselekvésnél, hanem átlendül a tényleges cse­lekvésbe. A titkot sem könnyű megőrizni. Százharminc ember nagyon sok ahhoz, hogy elegen­dő lenne a közönséges hallga­tás. Dicsekvés, kétség, aljasság, szószátyárság, és még ezernyi más örök emberi hajlamból egyetlen is elegendő lett volna a kudarchoz, mielőtt még tettre kerül a sor. Tisztek nélkül, szabályzat nél­kül bizonyította katonai eré­nyeit a század. Tüzetesen, hibát­lan konspirációval eszelték ki a szökési tervet. Még azt is kiszagolták jó előre, mikor marad tisztek nélkül a század. Előkészületeikről semmi nem árulkodott, mert a részfeltételek biztosítása egybeesett a kötelező napi foglalkozásokkal. Még az is az önszorgalom bizonyítéka volt. hogy május huszonnyolca­dikén, ebéd után. ezen a nyárias meleg vasárnapon fürödni vit­ték a század lovait, a Dnyesz- ter vizéhez. A pihent, fürdéstől felfrissült lovakkal visszatértek a lakta­nyába. Ahogy a tisztek sürgeté­sére tanulták és oly sokszor gyakoroltak, gyorsan és alapo­Oklevél a 25 évi pártssolgálatérÉ A megyei tanács hivatali párt- alapszervezete november 16-án tartotta ez évi beszámoló tag­gyűlését dr. Takács János el­nökletével. Az elnökségben he­lyet foglalt Klaukó Mátyás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságá­nak tagja, valamint a Békéscsa­bai városi Pártbizottság képvi­seletében Gyurkó Pál. A pártvezetőség beszámolóját Hangyái Albert titkár ismertet­te, s ez egyben befejező aktust is jelentett a jelenlegi pártszer­vezet működésében. Ugyanis be­jelentették, hogy 1973. decem­ber 1-től hivatali járási jogú pártbizottság működik majd a megyei tanácsnál. Azon túl, hogy a taggyűlés a kommunisták munkatanácsko­zása volt — ünnepélyessé tette a közelgő átszervezés, valamint a már 25 éve párttagok köszön­tése és az oklevelek átadása. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának oklevelét, mely a 25 éves párt­szolgálat elismerését fejezi ki, öten vették át Hangyái Albert alapszervezeti titkártól: Gácsér József, Király József, Kolozsi Gyula, Makra Ferenc és Nagy Istvánná. ŰJV0MLÜ VÍZTORONY IHIINDSZENTEN A Csongrád megyei Mirdszent nagyközségben szép formá­jú. 506 köbméteres víztorony épül. A régen várt, hasznos építmény érdeke« színfoltja a falunak. (MTI fotó: Tóth Béla felvétele—KS) san felkészültek a hosszú me­netelésre. A legnagyobb elővi­gyázatossággal megtöltötték táskájukat éles lőszerrel, nyűtt ruháikat, erősen használt pus­káikat hibátlanra cserélték. Ma­guknak élelmet és egyéb szük­séges útravalót, a lovaknak pe­dig takarmányt málháztak. Óva­kodtak azonban attól, hogy ma­gukkal vigyék díszegyenruháju­kat, vagy a század pénztárát. Már sorakezón fogta a kan­társzárat a százharminc huszár, épp nyeregbe akarta^ szállni, amikor váratlanul visszatért a laktanyába Fiath Pompejusz if­jú hadnagy. Nem akart hinni a szemének. A fülének se. ami­kor közölte vele megmásíthatat­lan szándékát a legénység. Til­takozott, fenyegetőzött, mire el­vették fegyverét. A málhás sze­kerek egyikére kényszerítették, igy hozták magukkal gondos őrizettel. Sötét este volt, amikor elin­dultak. Pompás rendben, huszá­rokhoz méltó parádéval hagyták el a laktanyát. A ki­vonuláshoz illő dallam szólt a trombitából. A Lehkey-huszárok számol­tak a szökés gyors felfedezésé­vel. Nem is kívánták többet, csak egy órányi előnyt Gyor­san a legcsekélyebb zavar nél­kül átúsztattak a sötét Dnyesz- teren. Még egy szénástól sem veszett a folyóba. Arra is volt gondjuk, hogy Fiath Pompejusz hadnagyot kényelmes ladikkal vigyék át a túlsó partra. Enyhén délnyugatnak tartva siettek, ahogy csak tudtak a májusi éjszakában. Eltökélték, ha üldözőik beérik őket fegyve. résén szállnak szembe velük. Rendesen, ahogy harci helyzet­ben szokás, elő-és utóvédekről, illetve oldalbiztosítókról gondos­kodtak. Fiath hadnagyra már nem kellett vigyázniuk, önként lovagolt velük. Óvatosan elke­rülték Sztaniszlaut. s a hazai föld felé közeledők csalhatatlan szimatát követve az volt a ter­vük, hogy Kőrösmező irányá­ban kaptatnav fel a Kárpátok­ra. • • • Lenkey János leszerelési kérel­mét elutasították. Rendelkezési állományba helyezték, ami any­uját jelentett, hogy felettesei kénye-kedve szerint várakoz­nia kellett további sorsára Szta_ niszlaüban. Sok jóra nem szá­míthatott Lényegében leváí- tottnak tekinthette magát, afe­lől tehát bizonyos lehetett An­nál kevésbé mondhatta ugyan­ezt a jövőjéről. Ama május huszonnyolcadikai vasárnapon barátjával, Orsich hadnaggyal vacsorázott késő es­te. amikor hírét hozták százada távozásainak. Nyomban átlátta, ezért is őt tehetik felelőssé. Az eset példátlanul súlyos volt A legokosabbnak azt vélte Lenkey, ha percnyi késedelem nélkül fölkeresi a dandárparancsnokot és jelenti a szökést, noha de facto nem volt már a század parancsnoka- Arról hallgatnak a följegyzések, hogy a kérdéses időben hol tartózkodott Feste- tich kapitány, a megbízott pa­rancsnok. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents