Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-16 / 268. szám

Megsúgom Elhalványult végegyházi lények Magának ...hogy kedvenc időtöltésein közé tartozik a napilapokban megjelenő néhány soros hírek, tudósítások böngészgetése. Ezek „műfaja” tömör, mert csak a lényeget tartalmazzák, elolvasá­sukhoz nem kell sok idő. Még annyi sem, mint a TITÁSZ Be- rettyóújfalusi Igazgatósága dol­gozóinak, akik — mint olvasom — 34 „nagyon modern, tükörbe­állítású, nagy teljesítményű hi­ganygőzlámpát” szereltek fel a közelmúltban Szeghalmon. És nem is akármennyi 'dő, hanem egy nap alatt! Ez aztán a mun­kaszervezés teteje — gondoltam magamban. De ahogy gondol­kodni kezdtem, az is eszembe jutott, hogy bravúr ide, bravúr oda, engem mégiscsak érdekel­ne, hogy hány dolgozó végezte ezt a munkát? Mert ha 34, akkor koponyánként egy lámpatest esett, ha csak 17, akkor már ket­tő, és így tovább... De például, ha ötvenen vonultak ki. vagy még ennél is többen, akkor fe­jenként már egy lámpatest fel­szerelése sem jut egy dolgozóra, feltéve, ha az ötven fő mind­egyike dolgozó, a szó szűkebb értelmében. Nem tudom, érti-e, hogy mire akarok én most kilyukadni eb­ben a sugdosásban? Hogy, érti? Rendben van. én elhiszem Ma­gának, de biztos, ami biztos, azért mégis leírom: sohasem csak a teljesítmény a fontos, ha­nem a teljesítményt produkáló, azonos munkáért azonos bérben részesülők száma sem elhanya­golható, ha egy munka sikerét kívánjuk a mérleg serpenyőjébe tenni. Mert klasszikussá vált már a mondás: úgy is lehet i .,dolgozni”, hogy annak segítünk, ] aki semmit sem csinál, s ilyen- j kor csak egy a fontos, az, hogy \ szerepeljünk a jelenléti ivén! \ De félre a tréfával, és még annak a látszatával is, hogy sér­tegetni kívánom a fenti TITÁSZ derekasan dolgozó szerelőit. Ez annál is inkább távol áll tőlem, mert szerencsére egyre több azoknak a száma, akik rájöttek már arra, hogy másodállásban nem lehet felépíteni a szocializ­must, de még az utcai közvilá­gítást sem korszerűsíteni. Es ezekkel a dolgozókkal én szíve­sen koccintanék is egy pohár whiskyvel közös ügyünk sike­rére. Hogy honnan vennék annyi whiskyt? Ezt is megsúgom Ma­gának. A Perzsa-öbölből, ahova 25 ezer palackkal öntöttek ebből a tüzes italból a kuvaiti állam- ügyészség utasítására, mivel — több iszlám államhoz hasonlóan — itt. is szigorúan tilos a szesz­árusítás. (Ezt is olvastam.) Ku- vaitba szóló útlevél-ilnyben vi­szont. már csak az IBUSZ tud sugdosni. Szilard Ádám 4 1973. NOVEMBER 16. BIZONYARA sokan emlé­keznek még arra az időre, ami­kor a végegyházi Szabadság Tsz nevével az ország megismerke­dett. A szövetkezeti mozgalom kibontakozásának időszakában erre az apró községre figyelt a megye s az ország. Felrajzoló­dott a mezőgazdaság jövője azo­kon a termelési eredményeken, melyeket itt elértek. A tsz-elnök Kossuth-dijat kapott, a szövet­kezet több vezetőjét kormány­kitüntetésben részesítették. Az­után jött a nemzedékváltás. A tsz egykori vezetői kiöregedtek, nyugdíjba vonultak, s az új nemzedék mintha nem tudta volna megőrizni az apáiktól át­vett munka sikereit. Hellyel- közzel egyes ágazatokban elő­rébb léptek olykor-olykor, de minden egy® előrelépést visz- szazuhanás követett. Miért? Ez egv olyan kérdés, melyre e rövid írás keretében nem lehet kimerítő választ fogalmaz­ni. Mégis meg kell kísérelnünk a valóság megközelítését. Miről is van szó? Hegedűs Istvánnak, a tsz elnökének mandátuma de­cemberben lejár. Üj vezetőség választására készül a szövetke­zet A párttagság nem szavazott bizalmat az elmúlt taggyűlésen az elnöknek, mert úgy vélte, hogy a gazdálkodás fejlesztésé­ben az elmúlt négy esztendő alatt megrekedt a szövetkezet sőt bizonyos esetekben a ter­melés visszafejlődött. A SZAMOK azt tanúsítják (zárszámadási adatok), hogy a közös vagyon 1971-ben 57,1 mil­lió forint volt, 1972-ben pedig 54,9 millió forint. Ka ezt a két számot egybevetjük, olyan kö­vetkeztetést vonhatunk le, hogy Hegedűs István legfőbb felada- 5 tát, a szövetkezet vagyonának • védelmét, gyarapítását elhanya- ; golta. A számok 2,2 millió fo- ; ríntos apadásról beszélnek. ■ Sok minden közrejátszhat a ! közös vagyon csökkenésében. Az : értékleírások éppen úgy, mint a S felértékelések. Mindenesetre az ; a tény, hogy ebben a szövetke- ; zetben egy év alatt a közös va- ; gyón csökkent, jól szemlélteti, ; hogy a gazdaságszervező mun- ; kában nincs minden rendben. ; Bár a szövetkezet árbevételei S növekedtek, ez a növekedés ; mégsem a termelésből szárm a- « zik, hanem a közös vagyon pi- jj acra dobásából. Súlyosak ezek a ; szavak, hirtelenjében azonban ■ még könnyűek is. Lehetne sü­li lyukat fokozni s alkalomadtán ! majd fokozzák is az újabb párt- : taggyűlésen és a közgyűlésen. : Mert azért számot kell adni ar- ; ról. hogy hová került 200 tehén? ! Miért nem fejnek tejet ebben a : tsz-ben immár második éve? ! Végegyháza tejellátását miért ; Nagy bánhegyesnek kellett vál- ; lalnia, amikor tehenészeti telep­; pel rendelkezik a gazdaság? ■ ■ A tehénállomány értékesítését : tbc-mentesítéssel magyarázzák. A tehenek értékesítéséből be­folyt összegből mégsem ezt az ágazatot fejlesztették. Kiosztot­ták részesedés címén, hogy a jövedelmezőségi színvonalat, a község jó hangulatát tartani tudják. A tehénállomány értékesítésé­nek azonban van egy másik va­lós oldala is. Épített a végegy­házi Szabadság Tsz egy szakosí­tott sertéstelepet, amely még nem az, aminek szánták. Saját erőből vállalkoztak erre a prog­ramra, időközben azonban ki­fogyott a pénz. s hogy év végén a gazdaság ne fusson a mérleg­hiányosak vágányára, eladták a szarvasmarha-állományt. Tehát az az érv, hogy az árbevételét növelte á szövetkezet, tulajdon­képpen úgy következett be, hogy az állatállományt csökken­tette, a sertéshízó-létszámot pe­dig a szint körül tartotta. — BENNÜNKET immár egy éve foglalkoztat a végegy­házi Szabadság Tsz gazdálkodá­sában bekövetkezett törés — mondotta Cseszkó Sándor, a já­rási pártbizottság első titkára. — Egy évvel ezelőtt jártam Vég­egyházán, ahol az akkori párt- taggyűlésen megbeszéltük a helyzetet. A párttagság nagy ré­sze sajnos nem hitte el, hogy tulajdonképpen milyen gazdasá­gi körülmények között dolgoz­nak. Most a legutóbbi taggyű­lésen elfogadták érvelésünket arról, hogy itt gondok vannak. Mi segíteni szeretnénk a vég­egyházi elvtársaknak, hogy sa­ját sorsuk rendezését ne az ol­csó népszerűség oldaláról köze­lítsék meg, hanem a kialakult tényeket vegyék figyelembe | döntésüknél. A szövetkezet el­nökével sajnos nem tudtunk szót érteni, mert amikor bon­colgatni kezdtük a gazdálkodás­ban bekövetkezett fejleménye­ket, vette a kalapját és sző nél­kül elhagyta a taggvűlést. Va­lamennyien meg voltunk bot- ránkozva. Egy vezetőnek, egv párttagnak az alaposan átgon­dolt kritikai megjegyzésekhez ilyen magatartással egyáltalán nem szabad viszonyulnia. Akkor ott, ebben, valamennyien egyet­értettünk. Amikor egy-egy szövetkezet munkáját, tevékenységét minő­sítik, általában mindig alapul vesznek egy azonos területen és körülmények között gazdál­kodó másik közösséget. Mezőko- vácsházán a párt járási bi- [ zottsága és a megyei tanács já­rási hivatalé is ezt tette. A nagybánhegvesi Zalka Máté Tsz-t szemelték ki erre, de ala- j pul vehették volna a járás bár­melyik közös gazdaságát. A ter- ! mésátlagok évenkénti alakulási- ! bői, az állattenyésztés hozamai­ból, az egy kiló élősúly előállí­tására felhasznált takarmány­ból. a halmozott és halmozat- lan termelési értékből, a terme­lés összes költségéből, a forgó­eszköz-értékből a fejlődés tük­rében olyan következtetést von­tak le, hogy az adottságokat, a végegyházi földben rejlő erőt nem használták ki a lehetősé­gekhez képest. A gazdálkodás hatékonysága egy bizonyos pontnál megrekedt. A tsz veze­tősége az éves termelési tervek megvalósításánál túlzottan óva­tosnak bizonyult, nem mert kockáztatni, kockázatot vál­lalni, többre törekedni úgy, mint ahogyan a töt bi termelőszövetkezet tette. Ez az óvatosság annyira túlzott volt, hogy egyszerűen bizonyta­lanná tette a szövetkezet erői­nek fejlődését. Ugyanakkor nagy gondot fordított a tagrészesedés fokozására. Tehát a korábbi ter­melési eredmények fénye, mely rangot adott ennek a községnek, elhalványult. TÉVEDÉS ne essék, senki se vonjon le ebből olyan követ­keztetést, hogy a végegyházi Szabadság Tsz egy csapnivaló szövetkezet. Egyáltalán nem er­ről van szó. Hanem arról, hogy az adott lehetőséggel a termelé­si eredmények növelésére nem éltek. Végegyháza többre képes, mint amennyit nyújt! Ezért emelünk szót. Lehetne még tovább görgetni a következtetéseket. Köztük az is helyet kapna, hogy a tsz ve­zetésében az elnök személye úgy dominált, hogy az néha sértette a választott testületek hatáskö­rét, jogkörét. Valaki úgy fogal­mazta ezt meg. hogy az elnök a kollektív bölcsességet mellőz­ve, a szövetkezet egészét érintő kérdésekben egymaga akart dönteni és olykor döntött is. Ez talán a legnagyobb sérelem, ami a végegyháziakat érte. Hegedűs István ugyanis nem végegyházi születésű. <5 csak odaszármazott, és most, miután lejár a mandá­tuma, el készül Végegyházáról. Szegeden épített családi házat, oda költözik. MOST ebből a helyzetből keresnek kiutat a szövetkezeti erők Végegyházán. Dupsi Károly «•■•■•••a Gerencsér Miklós *\RADI NAPLÓ Eredményes vállalkozás a Budapesti Vegyiművek és a megye tsz-ei között Tudományos tanácskozás a MAE Kertészeti Szakosztályában A Budapesti Vegyiművek kez­deményezésére új, nagv hatású műtrágyát és a növény fejlődé­sére serkentően ható anyagot próbáltak ki elsőnek nagyüzemi méretekben a kondorosi Dolgo­zók Tsz-ben, a békéscsabai Le­nin Tsz-ben és a Szabadság Tsz- ben. Az eredmény rendkívül jó­nak bizonyult, mivel a Starter műtrágya a paradicsomit! tet- vényben hektáronként 800 forint többletköltséget igényelt, ugyan­akkor 5000 forint terven felüli jövedelmet adott. A kondorosi Dolgozók Tsz- ben jövőre a kertészeti növé­nyek csaknem mindegyikét Starter műtrágyával indítják. A Plantosan 4—D-t ugyancsak a paradicsomon próbálták ki- Az eredmény kiváló volt. Tulajdonképpen a nagyüzemi kísérletek során szerzett tapasz­talatok elterjesztése szerepelt a Magyar Agrártudományi Egye­sület Békés megyei Szervezete Kertészeti Szakosztályának no­vember 15—i tudományos tanács­kozásán. Magyart István, a ve­gyiművek növényvédelmi szak­mérnöke és Világi Egyed, ugyan­csak növényvédelmi szakmérnök a megye tsz-eivel kia'akult kap­csolat tovább bővítését szorgal­mazta. Az újabb nagy hatású magyar növényvédő szerek és növény- védelmi anyagok kipróbálására, gyakorlati alkalmazására a ta­nácskozás után több szövetkezet vállalkozott. Így nem okoz gon­dot a RAVIXEN, új kukorica növényvédőszer és a QINOLATE típusú, higanymentes csávázó­szerek kipróbálása, a hazai ipar világszínvonalon álló új termé­keinek elterjesztése. 34. — Nézze, százados úr, nekünk az a véleményünk, hogy meg kell könnyítenünk az ön Vizs­gálódását. Bizonyosra vesszük ön is meg fog győződni Lenkey János alakoskodásáról. Vallo­más! jegyzőkönyvében rögzítet­tük egész pályafutását. Minden oka megvan arra, hogy retteg­jen a legszigorúbb felelősségre vonástól. Howiger tábornok úr, tisztelt várparancsnokunk ötle­tét tolmácsolom a magam leg­teljesebb helyeslesével. Szíves­kedjék elolvasni a vallomási jegyzőkönyvet. Hasonló kenetességgel próbál­tam válaszolni. — Az ötlet bölcs felfogásra vall. Nekem nem jutott volna eszembe. Kötelességem élni ve­le. Vártam, hogy nyomban elol­vashatom a jegyzőkönyvet. De a törzshadbíró nem szerette a rögtönzéseket. Mint közölte, a hivatali kötelmek szerint föl kell keresnem a hadbíróság irattá­rát. Ott majd a rendnek megfe­lelően betekintést nyerhetek a lerakott iratkötegbe. Éppen a hadbírósági tárgyalá­sok iparszerű elgépiesedése, erő­szakolt irama miatt esett sére­lem a sémán. Amikor elmentem az irattárba, kapkodó sietség­ben találtam az adminisztráció kulijait. Itt működött papírban és tintában fuldokolva a má­soló iroda is. A hivatal vezető­je egy elnyűtt, horpadt mellű, búskomor hadnagy. Megkapta az utasítást, tudta, mi járatban vagyok. Kopár szobába vezetett, ahol poros széken és a korha­dó asztalon kívül egyéb nem volt. Fáradtságához képest a le­hető legszívélyesebben hellyel kínált, mentegetőzött, amiért ilyen barátságtalan' környezet­ben kénytelen szolgálatomra len­ni, majd sietett a szóban forgó irattári anyagért. Alig akartam hinni a szemem­nek, amikor Lenkey János val­lomásával együtt a lázadó tá­bornokok teljes irathalmazát a vastag dossziéban találtam. Elő­ször mondani akartam, hogy félreértés történt, de váratlan elhatározással magamnál tar­tottam az egészet. — Köszönöm, hadnagy ur — mondtam a legcsekélyebb izga­lom nélkül, mintha pontosan erről a dossziéról lett volna szó. A vakmerőség súlyát csak percek múlva fogtam fel. De a kockázattól már nem léphet­tem vissza. Abból származhatott az irat­tárat vezető hadnagy tévedése, hogy az akták megszakítatlan egybefüggéssel rögzítik a tábor­nokok vallomásait. Egyazon ív első felén még Nagysándor Jó­zsef kihallgatási jegyzőkönyve fejeződik be, majd a papír má­sodik felén új vallomás kezdő­dik. Így: „Ezek után a vádlott a fog­ságba visszavezettetett és a kö­vetkező lázadóvezér, Lenkey kapitány hivatván elő, az igaz­mondásra való figyelmeztetés / után előadta az alábbiakat. Általánosságban : — Nevem Lenkey János, Egerben, Heves megyében szü­lettem, negyvenkét éves, kato­likus, nőtlen. 1822 július hu­szonkettedikén Boroztattam be a barmi nckettedik gyalogezred­be, mint hadapród és az utász hadapród iskolában, Komeu- burgban nyertem kiképzésemet 1827 január elsején áthelyeztet­tem a Württenberg-huszárokhoz. ahol 1828 január huszonyolcadí- kán hadnagy, 1832 október else­jén főhadnagy, 1839 április el­sején másodkapitány, 1843 ja­nuár tizenhatodikán elsőkapi­tánnyá léptettem elő. A hadicik­kekre az esküt letettem had­bírósággal soha dolgom nem. volt. Folyó év március tizenha­todikán lettem a magyar had­seregben tábornok és a nyolca­dik hadtest parancsnoka vol­tam. Semmi magán vagyonom nincs”. A szűkszavú bevezetőt a „Részletesen” című fejezet kö­veti. Nem érdemes szó szerint idézni mert szövege meglehe­tősen elkapkodott és a darabos részletek csak elnagyoltan tár­ják fel a Lenkey-ügy hátterét. Világosan kitűnik a jegyző­könyvből, hogy diktálóját kizá­rólag azok az elemek érdekel­ték. amelyeket a vád támaszté-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents