Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-16 / 268. szám
Az ünnepekre készülnek A néhány hónappal ezelőtt megnyílt Delta áruház jól szolgálja Szeghalom és környékének lakosságát. Növekvő forgalma bizonyítja. hogy a sárrétiek megszerették e nagy bevásárló központot. Az áruház dolgozói és vezetői szeretnének jól megfelelni a közelgő karácsonyi ünnepek következtében várható nagy forgalomnak is. A szövetkezet és az áruház vezetői már számba vették vásárlóik várható igényeit. Sőt. több nagykereskedelmi vállalattól már érkeznek azok az áruféleségek, amelyek között mindenki megtalálja azt. amit elképzelt. Kép, szöveg: Balkus Imre Rendezik az árut a kötöttrövid osztályon. Szőnyegekből máris nagy a választék. Dokumenfumgyűjtemény az enyhülésről Kertészek a vasútnál Kevesen tudják, hogy Békés megyében és Csongrád megye egy részén a vasútállomások parkosítása, a virágok ápolása a Békéscsabai Pályafenntartási Főnökség egyik 11 fő® szocialista brigádjának a feladata. Ennek a brigádnak Gyoma a székhelye, ahol négy üvegházban és csaknem 1 hektár területen kertészkedik, Szakmai vezető Ásványi Lászlóné, a szocialista brigád vezetője Tadanaj Jánosné. A brigád évek óta nagy szorgalommal, hozzáértéssel végzi a rábízott nehéz feladatot. Ezenkívül társadalmi munkában részt vesz a község, valamint iskolák, óvodák szépítésében. A brigád tagjai rendszeresen továbbképzik magukat. Schmidt Ilona és Kruchió Gábor megszerezte a szakmunkás-bizonyítványt. Csontos Ilona pedig a kertészeti egyetem III. éves hallgatója. ..Szerződések az európai biz- ! tonság szolgálatában” címmel j dokumentumgyűjteményt jelen- | tetett meg az NDK Állami j Könyvkiadója. A kötetben megtalálható a Szovjetunió és az NSZK, valamint a Lengyel- ország és az NSZK közötti szerződés; az 1971. szeptember 3-i négyoldalú egyezmény; az NDK és az NSZK alapszerződése; a kává tehettek. Én viszont a magatartás, változását kiváltó erkölcsi-értelmi okokat akarom megismerni. A külső körülmények és a belső hajlam összeütközéseit. amelyek előidézték a rneghasomlást Idillikus időben idillikus a tiszti élet is. Magamról tudom. Ahol a* alakulatunk, ott azott- honunk. Kiváltképp a nőtlenek. Jó társaság, lovaglás, vadászat, díjvensenyzés, a legénység kordában tartása, esetleg kártya, mulatozás; megannyi kipróbált alkalom a hivatásos katonának való időtöltésre. A művelődés nem program, hanem a szellemi szórakozások véletlen velejárója Ilyen a színház, esetleg a hangverseny, nagy néha holmi szerelmes könyveik a társaságibéli hölgyek kedvéért. Nyers ég egészségtelen marad a szellem. Ha parlagom pihen, hát annál jobb. Csak annyit mutat magából, amennyi^ a katonaélet igényei megkívánnak. Több nem is kell az alkalmi diskurzushoz. Hasonlíthatatlanul többet ér a talpraesett vaskos szellemiség, mint az intellektuális alaposság. És ez nem is lehet másképp. A lak- tamyaélethez, a köahuszárok kemény kiképzéséhez, a menetgyakorlatokhoz, a lovak dresz- szírozásához, a vételező szolga, latok ellátásához, nem a szellemi’ műveltség kiválóságait, hanem a testi megpróbáltatások becsül óit válogatlak össze. A többiről gondoskodik a szabályzat. Ezt kell tűzön-vízen át betartani és az ehhez való tekintélyt szigorúsággal, személyes közlekedési és a tranzitegyezmény; az NDK megállapodása a nyugat-berlini szenátussal — ■, lényeges kiegészítő jegyzőkönyvekkel és a levelezéssel egyetemben. Ezek a szerződések. egyezmények és megállapodások az Európa enyhüléséhez és biztonságához vezető út fontos szakaszát dokumentálják. Mindezek alapján az idén megkapták a szocialista brigád- jelvény ezüst fokozatát. példamutatással megszerezni. Ha szükséges, párbajozzon a tiszt, ha jólesik neki, az ízlés határain belül mulasson, ha ideje és kedve van hozzá, akkor udvaroljon. Más egyebekben bízza magát feletteseire. Civil hóbortokkal lehetőleg ne foglalkozzon. Kellemes igy nagyon a katonatiszt élete. Főképp a legbüszkébb fegyvernemnél szolgáló huszártiszteké. A hadsereg nyújtotta biztonságban elábrándoz. hatnak szülőföldjükről, de a. honvágy se nagyon kínozza őket, mert egyrészt fiatalok, másrészt a bajtársi as kötelékek sok mindenben pótolják a családot, harmadrészt biztonságban, nyugalomban tudhatják a távoli hazát. Hadseregünk szervezői, irá. nyitói mindezt körültekintő pontossággal kiszámították. Lenkey János sem lehetett más. mint tisztikarunk tagjai általában. A többivel azonos módon öntötték formába, s zökkenő nélkül haladt előre a pályán. Feletteseinek soha nem szerzett gondot., soha sem okozott csalódást tavaly áprilisig. A valószínűség amellett szól, hogy tisztában volt helyzete értékeivel. A kiváltságos fegyvernemnél sem akárhol, hanem a birod álomszert e nimbusszal övezett Württemberg-huszárez- rednél szoleált. Annak is az ezredesi osztályában, a második század parancsnokaként. Kizártnak látszik, hogy ilyen ember huszonhat évi zavarmentes szolgálat után egyik napi-ól a másikra elveszítse a fejét. (Folytatjuk) A Figyelő írja: Figyelemre méltó a Békés megyei közgazdászok októberi vitája Gazdaságpolitikai hetilapunk, a Figyelő november 14-i számában részletes hírt közöl a Magvar Közgazdáiig! Társaság Békés megyei Szervezetének október 26-án megtartott ankétjárói, amelyen a megyei tanács munkatársa, Kropok László tartott vitaindító előadást. Előadásában a megyei tanács közgazdásza a vállalati belső érdekeltségi rendszer továbbfejlesztésének kérdéseiről beszélt a Békés megyei vállalatok gazdasági igazgatóinak és számviteli szakembereinek. Az előadó által java„- solt továbbfejlesztett premizálási rendszert ismertetve a Figyelő cikke kiemeli, hogy az új rendszer lényege, hogy a nyereségprémium ösztönző erejét munkakörönként „testre szabott” feladatok kidolgozásával és kitűzésével növelnék. így többletkeresethez is valóban az jutna, aki az eredmények növeléséhez ténylegesen hozzájárult. : sm wmss R 1373, NOVEMBER 10 Az „Ifjú Töríénelembarátok Köre” második éve előd A mikor egy év-vei ezelőtt — a TIT Országos Történelmi Választmánya kezdeményezésére — hozzáláttunk Békéscsabán az „Ifjú Történelembarátok Köre” szervezéséhez 16—18 éves fiatalok bevonásával, sokakban (talán még magukban a szervezőkben is) támadt némi kétkedés: szükség van-e rá egyáltalán, s fog-e valamiben különbözni az iskolai történelmi-honismereti szakköröktől. Ami az első kérdést Illeti, arra hamarosan megkaptuk a minden kétkedést feleslegessé tevő választ. Kiderült ugyanis, hogy Békéscsaba négy nagy középiskolájában évek óta nem működik történelmi-honismereti szakkör. (Kivétel csak az ötödik, a Szlovák Gimnázium). Nem tudom, miért alakult ez így, az azonban bizonyos, hogy a történelemoktatás politikai-világnézeti jelentőségét figya'embe véve, ez megengedhetetlen luxus! E hiánnyal magyarázható, hogy az iskolák igazgatói és tanárad maguk is hézagpótló' nak tekintették a vállalkozást, s a szervezéshez minden támogatást megadtak. Igaz, ennek „eredménye” meg éppenséggel megijesztett bennünket: az első foglalkozásra csaknem 50 közép- iskolás fiú és lány jött el. Az idő azonban „mego'dotta” a problémát: decemberben 20 körül állapodott meg a létszám — igaz viszont, hogy márciustól, amikor az érettségi előtt állók elfoglaltságukra való hivatkozással kiváltak, már alig voltunk tízen. (Ez azonban az ország más városaiban működő körökben is hasonlóképpen alakult). Az első kérdésre tehát egyértelmű igennel válaszolhatunk. Nehezebb azonban felelni a második kérdésre. Egyrészt azért, mert maguk az iskolai szakkörök is sokfélék, s az iskolán kívüli keretek között létrejövő új forma csak akkor lehet életképes. ha hasznosítja amazok legjobb tapasztalatait. Másrészt a TIT keretében alakult kör sem valami részletesen kidolgozott sablon alapián kezdte meg működését, első évének tapasztalatai alapján tehát kár is lenne végleges választ erőltetni. A TIT Történelmi Választmánya részéről csak a feladat kijelölése volt egyértelmű és világos: keretet és ’ehetőséget biztosítani azoknak a fiataloknak, akik érdeklődnek a történelem kérdései iránt, hogy tudásukat elmélyíthessék; feladatunk a meglevő érdeklődés to- vábbfeilesztése és főleg helyes irányba terelése; végül feladatunk megismertetni a fiatalokat a történelmi kutatás forrásaival, módszereivel és intézményrendszerével. Munkatervünk programpontjai — e célt megközelítendő — a következő lehetőségeket nyúi- tották, illetve fe’adatokat rótták a kör tagjaira: 1. Az intézmények munkáiénak és az általuk nyújtott „szolgáltatásnak" a megismerése céliábó’ több alkalommal kerestük fel a Munkácsy Mihály Múzeumot, a Megyei Levéltárat és a Megyei Könyvtárt. Több alkalommal foglalkoztunk a legfon to- nabb történelmi feldolgozásokkal, forráskiadványokkal és folyóiratokkal. 2. Minden tanuló vállalta, hogy a megadott szakirodalomból égy-egy tanulmányt, illetve valamely könyv 1-2 fejezetét (50—80 oldalnyi szöveg) elolvassa, feldolgozza és ismerteti. (Pl.: Szabó István: A magyar parasztság története ; Berend—Ránki: A magyar gazdaság száz éve stb.) 3. Mindenki vállalta, hogy egy témát (pl: 1848—49 Békés megyei kronológiája; Az ipari forradalom; A békéscsabai vasutassáe rétegződése. életmódja a század első felében stb.) önállóan fe’dolgoz. Utólag el kell ismernünk, hogy a 2—3. pont álta’ körvonalazott követelmények túlzottak, a tanulók iskolai kötelezettségeit ismerve, csaknem teljesíthetetlenek voltak. — Mindkét vállalását nem is teljesítette a kör egyik tagia sem. Ezzel szemben azonban inkább azt hangsúlyozom, hogy azok, akik végig részt vettek a kör munkájában, va’"-^ennyien teljesítették égjük vállalásukat! A terv volt tehát eltúlzott, hiszen nyilvánvalóan nem ’ehet célunk valamiféle tudóskodó társaság vagy éppenséggel egy lélektelen „dolgozat-gyár” létrehozása. A körben továbbra is helye van azoknak, akik egyelőre csak szemlélődni, gyarapodni akarnak, s természetesen örömmel várjuk azokat is, akik már képesnek érzik magukat valamiféle önálló alkotás létrehozására. E z tehát figyelembe veendő az ez évi tervezésnél. Nehezebb azonban a gyerekeknek két többször hangoztatott kívánságát respektálni. Az egyik a gazdaság- és társadalomtörténeti témák .,túl- tengését” kifogásolta. Pedig ezen aligha változtathatunk a jövőben is, ha nem akarjuk szem elől téveszteni a meglevő érdeklődés helyes irányban való továbbfejlesztésének igényét. A legiobb 16—18 éveseknek (akik a körbe je’entkeznek, feltehetően a legjobbak közé tartoznak), már meg kell azt érteni, hogv a történelem lényege nem az események láncolata, hanem a gazdasági, társadalmi és tudati folyamatok összefonódása, változása. Az persze lehetséges, hogy sem az iskolai oktatásban, sem egyéb fórumokon nem tudjuk még ezeket a folyamatokat eléggé szemléletesen, élvezetesen bemutatni. A másik: bizonyos ellenérzés mutatkozik, ha legújabb kori témáik feldolgozása a feladat, függetlenül attól, hogy az ajánlott irodalom és a feldolgozandó témák között bőven szerepe’tek XV—XIX. századi problémák is (Dózsa. ipari forradalom; 1848 stb.) A tapasztalat azt mutatja, hogy az említett változtatások mellett mindenképpen oldottabbá, változatosabbá kell tenni a foglalkozásokat, felhasználva néhány máshol működő kör tapaszta’a- tát. Az egy-egy témára koncentráló beszámolók, beszélgetések mellett növelni keli az egyetemes történelmi ismereteket és látásmódot fejlesztő játékok és az élményt adó kirándulások arányát. Az eddigi kicsit feszes hangulatú ...szakkör” csak így válhat valóban „baráti körré”. Vass István muzeológus Játékmúzeum Jubilál; fennállásának 20. évfordulóját ünnepli az idén az NDK_ban az Érchegyseg egyik nevezetessége, a Seiffeni Játékmúzeum. A maga nemében szinte egyedülálló intézménynek az elmúlt két évtizedben több mint 2,8 millió látogatója volt a világ 90 államából. Az érdeklődők három évszázad 10 000 játékfajtájában gyönyörködhetnek a seiffeni múzeumban, a többi között például Pgv 6 méter magas játék piramisban
