Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-16 / 268. szám

Tanácskozna! m építők szocialista brigádvezetői

A Békés megyei Állama Építőipari Vállalat november 17-én, szombaton délelőtt 9 órai kezdettel rendezi meg a szocialista brigádvezetők tanácskozását.

A konferenciáin Korek Ferenc igazgató tájékoztatja a résztvevőket a szocialista brigádmozgalom továbbfejlesztésére hozott párthatározat végrehajtásának eddigi tapasztalatairól, a kollektívák eredményeiről, valamint a további feladatokról.

Segítség matematika felvételi vizsgákhoz

Jő néhány íelsőokatási intézmény felvételi vizsgáin kötelező tárgy a matematika. A felvételire készülőknek ad segítséget a TIT Békés megyei Szervezete azzal a november végétől májusig tartó békéscsabai konzultáció-sorozattal, amelyet a MTA Földrajztudományi Intézet Alföldi Csoportjának matematikus, munkatársai vezetnek.

Jegyzet az utolsó esélyről

Egyik hetilapunkban egy kocsmáról, pontosabban annak megszűnésével kapcsolatban olvastam a következő sorokat:

....A vendéglátókat megkérték,

a

laíkítsák át a helyiséget eszpresszóvá. Ha annak se válik be. tejboltot csinálunk belőle.”

Természetesen semmi okom kételkedni, hogy a szóban forgé kocsma valóban megszűnik. Nem is ezért idéztem a fenti két mondatot, hanem mert szép megfogalmazását látom bennük egy általánosan elfogadott, rossz gyakorlatnak. Annak, hogy úgy bánunk- a különböző, züllöttnél züllöttebb lebujokkal, mint fejlett pedagógiai érzékkel rendelkező szülő vásott gyermekével. — Adunk, fiam, még egy utolsó lehetőséget, aztán, ha nem javulsz meg, jön a könyörtelen vasszigor!

Ráadásul az erkölcsiek mellett anyagi támogatást is adunk a jó útra téréshez. Kicseréljük a régi kocsmák megkopott asztalait, átfestjük a füstös falakat, a kármen-tős italpultot korszerűbb váltja fel. És a leglényegesebb: az ajtók fölül leszerelik az Italbolt feliratú táblákat, helyükre a sokkal különbül hangzó Falatozó. Büfé. Talponálló elnevezés kerül.

Miután mindez megtörtént és eltelt a nyitást követő két-há- rom hét is. csodálkozva állapíthatjuk meg: a kocsma — kocsma maradt. Árnyalatnyival jobbat mutat ugyan, mint elődje, de már itt is koszosai,- az asztalok. piszkosak a függönyök (ha vannak), sáros a padló és a levegő is átvette a helyhez illő szagot.

Lehetne most az alkoholizmus mértékét demonstráló statisztikai adatokat sorakoztatni, de nincsi értelme a számok ci~ tálasának, semmi újat nem árulhatnak el. Tudjuk, hogy az alkoholfogyasztásban igen előkelő helyen áll Magyarország. A népbetegiségi szintet elérő alkoholizmus veszélyeinek felismerésén már túl vagyunk, túl kell lennünk. Határozott és eredményes tettek szükségeltetnek. Persze nem adminisztratív jellegű félintézkedéseket várunk. Mert amíg csupán a cégér változik az italboltokból előtántorgók léje felett és amíg a megbocsájtó szülők szerepét játsszuk eme intézményekkel szemben, addig biztos, hogy minden marad a régiben, fErőssi

Hogy reggelre friss kenyér legyen,..

7-én 300 forint jutalmat kaptam,

A kemencék átforrósodtak. Netye Jánosné a hosszú nyelű falapátra borítja a kiskosarak tartalmát. Szeredi István bevető évtizedek gyakorlott mozdulataival hasítja fel a tésztát és csúsztatja be a kemencébe.

Amikor beköszönt AdorjSn Mihály — a kisütő —, még van ideje, hiszen csak fél óra telt éL azóta, hogy bezáródott az első kemence vasajtaja. A kenyérnek pedig háromnegyed óra kell, amíg jól átsül Átöltözik, s mire visszatér és bekukucskál a kemence ajtaján, már pirospozsgásokká váltak a cipók. Az utolsó kemencénél még tart a bevetés, az elsőnél pedig már sze.

Tóth György indul hazafelé, amikor Patkó Istvánné érkezik. Beosztása: kenyérfelhordó. A kisült kenyereket rakja kocsira és úgy szállítja be a raktárba. Egy műszakban 70 mázsát. Nem könnyű munka. különösen nem egy asz- szonvnak,

A gázolaj szaga furcsán keveredik a frissen sült kenyér illatával. A fehér trikős pékek keveset beszélnek munka közben, Erre nemigen jut idő. A kemence nyitott szájjal várja a hófehér tésztát, nem lehet várakoztatni. Meg aztán igyekezni is kell. hogy amikor hajnali 4 órára megérkeznek a gépkocsik, kisüljön a város egynapi kenyere. Akkor kezdődik a szállítás, hogy reggele re friss kenyér legyen a munkába indulók asztalán.

Béla Ottó

JSe*3»e Jánosné faiapátra borítja a kiskosarak tartalmát,

I

Elsőként még kora déi- wtan — Tóth György, a kovászos érkezik. Előkészíteni a kenyérnek való tésztát, hogy mire a dagasztó Szigetvári Árpád megérkezik, ne legyen a munkával fennakadás. Estéire a hatalmas csészékben már szépen megkell a tészta, magasra púpozódott, ma jd kicsordult körös-körül.

Korszerű üzem ez. A munka legnehezebb részeit a gépek vették át,

— Van már ennél jóval modernebb is — világosít fel Szigetvári Árpád, miközben a dagasztógép acélkarja át- meg1 átmozgatja a masszát —, Miskolcon épült fel nemrégiben. Ha jól tudom, angol, osztrák, német automata gépeket szereltek be. Mondtam is a szakiknak, el kellene menni körülnézni.

ja kî a két- és tóromkífös tömböket, majd a formázóhoz kerül, aki a liszttel leszúrt asztalon gömbölyíti, majd a kelesztőkosarafcba rakja. Fiatalember gyúrja a tésztát, Zsigovits István.

— Ebben az évben szabadultam, június 6-án Szabadkígyóson. Nem mondom, más itt, mint a tanműhelyben volt. de azért itt is meg lehet szók. ni. Meg vagyok elégedve a keresettel, 12 forintos órabért kapok, ez pedig egy kezdőnek nem rossz. Az első havi keresetem 3100 forintra rúgott. A fizetésemből 5—600 forintot hazaadok, 250-et kell fizetni az albérletért, a többit magamra költőm. Nem tudom, ntí lesz később, amig be nem hívnak katonának, itt maradok, aztán majd meglátom. Megbecsülnék itt, november

Szigetvári Árpád: — Mondtam is a szakiknak, el kellene menni kő Fölnézni,,.

Melegszenek a kemencék. Hangos suhogással fújja az olajégő a porlasztóit gázolajat. A hőmérsékletet regisztráló óra mutatója alig észrevehetően kúszik a 250 fokot jelző szám felé. A gyulai kenyérgyárban kezdődik az esti műszak

A jól átdolgozott tésztát egy elmés gép viszi a mérőhöz. Gyors mozdulatokkal szaggatZsigovits István: Megbecsülnek itt,

dik a frissen gőzölgő cipókat.

Tóth György, a kovászos készülődik hazafelé. Fáradt.

— Negyvenegy éve vagyok a szakmában. Gépszerelő szerettem volna lenni, de hát kilencen voltunk testvéi-ek. azt a szakmát kellett választani, ahol a tanulóidőre teljes ellátást kapok. Így kerültem Barázda Ferenc orosházi pékmester műhelyébe. Hajnali 3- kor kezdtünk, este 9-kor végeztünk. Persze a pékmunka mellett még fát vágtam, takarítottam, piacra Loholtam Másfél év van még a nyugdíjamig. Ügy számolom a napokat, mint valamikor a katonaságnál, leszerelés előtt.

197.1. NOVEMBER 1«.

Tóth György: Számolom ï napokat