Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-15 / 267. szám

Eleken végeztek Szarvasmarha-tenyésztők Közismertek országunk nemzetközileg is elismert eredményei a baromfihús- és a tojástermelésben. Ugyanezt egy darabig sajnos nem mondhatjuk még el a marhahús- és tejtermelés esetében. Pedig a marhahús ugyancsak keresett cikk a világpiacon és ha­zánk lakosságának is van mit még „behoznia” a tejfogyasztásban, mivei e tekintetben Európa országai között mi csak a tizenhete­dik helyen állunk, vagyis a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését célzó kormányprogram nem véletlenül született. Mi kell e program megvalósításához? Először is szarvasmarha: ebben az évben, egymillió 965 ezer van ba'.őle az országban, en­nek több, mint hat százalékát, mintegy 126 ezret megyénkben gondozzák. Ha ez nem is annyi, mint amennyi kellene, hát majd szaporodik. Kell azután még istálló, meg takarmány. Az istálló­kat építik, a takarmányt termesztik. Az előbbit állami támoga­tással, az utóbbit egyre szebb eredményekkel. Most már csupán gondozók, szarvasmarha-tenyésztő szakmunkások kellenének, akik hozzáértésükkel járulnának hozzá a hozamok fokozásához. Ma­gyarország jelenleg ugyanis a KGST-tagállamok között az ötödik helyen áll az egy tehénre jutó tejtermelésben. Nem akármilyen feladatok várnak tehát a gyomai Mezőgazda- sági Szakmunkásképző Intézet eleki tagozatán végző szarvasmar­ha-tenyésztőkre a megye gazdaságaiban. Vajon milyen körülmé­nyek között kell e feladatoknak eleget tenniük? Vasas Ilona Chrappán Mihály Talán még fél év sem telt el azóta, mióta munkába állt. Je­lenleg a mezőberényi Petőfi Tsz szarvasmarha telepének 25 „la­kóját” gondozza. Napi hét órá­ban. havi 1800-ért. — Munkatársaim rengeteget segítenek, enélkül egy kezdő, még ha szakmunkás is, nem so­kat kezdhetne. Mindenesetre az iskolát szerintem minden állat­gondozónak el kellene végezni Nem elegendő csak ellátni a jószágot, tudni kell mi miért van, s azt is, hogyan lehet az állatokból minél többet kihoz­ni. Én jól érzem magam a tsz-ben. megtaláltam a számí­tásomat, s az Eleken tanultak alapján a munkámban sem csa­lódtam. Tavaly végzett Eleken. Nem is akárhogyan. A szarvasmarha- tenyésztők tatai országos, illet­ve csóti nemzetközi versenyét is megnyerte. Ez volt az igazi szakmunkásvizsga. Amit tanult, most két helyen is hasznosít­ja. A csárdaszállási Petőfi Tsz- ben 24 tehenet, otthon, Mező- berényben pedig két tehenet és két hízóbikát gondoz. — A 24-gyei boldogulok könnyebben, mert a tsz-ben géppel fejünk. Hárman dolgo­zunk együtt, mind a hárman fiatalok vagyunk. Szinte játék így a munka. Van úgy, hogy négyezret is megkeresünk egy hónapban. Átlagban pedig há­romezret. háromezerötszázat. “Ügy érzem jól választottam; A mezőberényi Petőfi Tsz-ben '— Vasas Ili mostani munkahe­lyén — 1971-ben 405 szarmasmarhát tartottak, ez a megye ak­kori állományának 0,6 százaléka volt, mégis legalább húsz szak­képzett dolgozó kell ennyi állat szakszerű nevelési munkájához. Ugyanis a csárdaszállási Petőfi Tsz 150 tehenének ellátásához sem elegendő a mai követelmények mellett egyedül Chrappán Misi szakértelme. De nincs ez másként a sarkad! Lenin Tsz-ben és a biharugrai Felszabadult Föld Tsz-ben sem. Ungor Imre Vasas Ili évfolyamtársaként szintén ebben az évben végzett a sarkadi Lenin Tsz ösztöndíja­saként. Munkájával a szövetke­zetben máris nagyon elégedet­tek. Azt latolgatják: Imi talán vezetésre is alkalmas. — Édesapám is ebben a tsz- ben tehenész. így én szinte eb­ben a szakmában nőttem fel. Most, hogy befejeztem az isko­lát, itt tizenhét állatot bíztak rám. Elboldogulok velük. Nyol­cán dolgozunk együtt, jól meg­vagyunk és nem panaszkodom arra a havi 2500 forint kere­setre sem. félévi munkaviszony után. Guj Sándor A Szakma Kiváló Dolgozója címért folyó versenyen az idén második lett. Az ezért az ered­ményért kapott szakmunkás bi­zonyítvánnyal a hóna alatt Bi_ harugrán, a Felszabadult Föld Tsz-ben próbált szerencsét. Si­kerrel. — Reggé! 4—8-ig, délután 4—6-ig ellátom azt a 18 álla­tot. Ezenkívül tulajdonképpen állandóan szabad vagyok. Len­ne időm a továbbtanulásra. Ta­lán neki is vágok. A költségeit bírnám, hiszen ötödik hónap­ja hogy dolgozom, s eddig még mindig megvolt, a 2400 forin­tom havonta A gyomai Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet kihelyeziett tagozatán, az eleki állattenyésztő szakon az idén. 13_an végeztek. A 13_ból nyolcán voltak Békés megyeiek. A nemrég munkába állt szarvasmarha-tenyésztő szakmunkások elé­gedettek. Helyzetükkel 's. keresetükkel is. Bizakodva néznek a jö­vőbe. Miként az a 44 Békés megyei tsz és négy állami gazdaság, amely jelerv’eg' összesen ÎT5 szarvasmarha-tenyésztő szakmunkást Wem« Kovary E. Péter Kristályosítási módszerek, folyamatos szűrőberendezés, granulált gyógyszerek Az elmúlt esztendőben fogad­ta el a kormány a biológiailag aktív vegyületek kutatási cél­programját, amelynek megvaló­sításával új gyógyszereket, táp­szereket és növényvédő szereket állíthatnak elő. Százhatvan ku­tatóintézet, egyetemi és üzemi kutatócsoport kezdte el a nagy­szabású kutatómunkát, ame­lyet a Nehézipari Minisztérium koordinál. A rendkívül szerte­ágazó kutatási témák mind­egyike a megvalósítás első stá­diuma után szoros kapcsolat­ba kerül a Magyar Tudomá­nyos Akadémia műszaki, kémiai kutatóintézetével. Hogyan készült fel erne a munkára az MTA műszaki-ké­miai kutatóintézete? Erre a kérdésre kért választ az MTI munkatársa dr. Blickle Tibor­tól. az intézet igazgatóhelyette­sétől. — A tudományos célprog­ram kidolgozását követően, át­csoportosítottuk az osztályokat, megerősítettük a témához kap­csolódó kutatócsoportokat, nem­csak új munkaerővel, de szá­mos értékes műszerrel is. Leg­utóbb például automatikus szemcsemérő berendezést állí­tottunk munkába. Ilyen egye­dül az országban nálunk műkö­dik. — A biológiailag aktív v<e- gyületek előállításánál alapve­tő követelmény a tisztásáé és az egyenletes szerkezeti elosz­tás. Ezek biztosítására új kris­tályosítási eljárásokat dolgoz­tunk ki. Olyan módszereket is kikísérleteztünk, amelyekkel biztonságosan szétválaszthatok a kristályok és az oldószerek. Ezek az új eljárások nemcsak a minőséget garantálják, de az előállítás hatékonyságát is nö­velik. Főleg a gyógyszeriparban használhatják majd a nálunk konstruált folyamatos szűrőbe­rendezést. a szárításhoz pedig új. korszerű módszert az úgy­nevezett geisires eljárást, amely megkíméli a-z érzékeny szerke­zetű anyagot a hőtől és a súr­lódástól. — Az új gyógyszerek, növény­védő szerek felhasználásánál fontos tényező, hogy azok mi­lyen. formában kerülnek ki az üzemből, kapszulánként por­ként vagy tablettánként jutnak el_ a fogyasztóhoz. A legkorsze­rűbb „megjelenési formának” ma a granulált anyagokat tart­ják, amelyekből aztán tablettá­kat préselhetnek vagy kapszulá­kat készíthetnek. A granulált szemcséjű gyógyszerek gyorsab­ban oldódnak a szervezetben, a mérgező növényvédő szerek pe­dig kevésbé ártalmasak az em­berre ebben a formában. A gra­nulálásihoz kidolgoztuk az úgy­nevezett fluodizációs eljárást — Ezek az említett új eljárá­sok az alapot képezik a program megvalósításáhan való részvéte­lünkhöz. Mindenki a maga helyén A beszámoló parttaggyűlé­seken, de a közvélemény­ben is különösen előtérbe kerül: a kötelességteljesítés. Van ebben a témában — némelyek szerint — valami erőltetett. Nem olyasvalamiket ismételge- tünik-e, nem olyasmiről próbál­juk-e meggyőzni az embereket, ami a legegyszerűbb és legter­mészetesebb dolog a világon, — kérdezik sokan, jó szándékú és jóhiszemű emberek. Mi a kiin­dulópontjuk? Az a meggyőző­dés — és ez természetes —, hogy az embert, a lelkiismere­tes, nemcsak a maga, de a kö­zösség érdekeit néző. a maga társadalmában élő embert, egy­szerűen nem kell figyelmeztet­ni a kötelességére. Hogy tehát a kötelességteljesítés, a fegyel­mezett, derekas munka magától értetődik, az életnek természe­tes jelensége. Jó lenne, ha itt tartanánk. De sajnos, az élet tényei, még nem győznek meg arról, hogy a dolgok maguktól is mennek, hogy társadalmunkban minden­ki a legtökéletesebb igyekezet­tel próbálja tenni a magáét a maga helyén. Ez a „mindenki a maga helyén” is azok kpzé a meghatározások közé tartozik, amelyeket a buzdítás és a meg­győzés „elvi ellenfelei” kissé szószaporításnak tartanak. Hi­szen — mondják •— világos, hogy mindenki a maga helyén dolgozik és csak ott adhatja azt. amit a társadalom tőle elvár. Tehát miért erre még emlékez­tetni is? Nos mindenekelőtt azért, mert — megint csak az élet tényei tanúskodnak erről — sokan tévesztenek utat ebben is. Nem rossz szándékból és ilyen indítékkal. Sokkal inkább azért, mert esetleg nem érzik a leg­fontosabbnak azt. amit. éppen művelnek, de olyanok is akad­nak közöttük, akik túl fontos­nak tartják posztjukat is, saját magukat is. Mindenki a maga helyén... Nemrégiben egy nagyvállalat igazgatójával beszélgettünk er­ről a kérdésről. Őszintén beszélt. Elmondta: zavarják azok a gaz­dasági vezetéssel kapcsolatos bírálatok, megjegyzéseik, ame­lyek a vezető nyakába akarják varrni a legaprólékosabb, kevés­bé jelentős tennivalókat is. Még utasítás is akad olyan, amelye­ket ha betű szerint betartana, éppen a vezetés lényeges, átte­kintést, távlatot nyújtó felada­tait nem lenne képes ellátni. Időben sem, fizikailag sem. Azt is nagyon jól tudja azonban — mondotta —, hogy az ő mun­kája ugyancsak megnehezedik, ha a beosztottak közül akár a legkisebb reszortban dolgozó is az átlagosnál töb'b hibát követ el. Más szóval: ha a legkisebb beosztásban dolgozó ember a maga helyén megállja a sarat, „fent” is könnyebb a távlatok­ra, a nagyobb összefüggésekre figyelni. Igaz dolog. De fordítva is ki lehet mutatni a kölcsönösséget, az egymás meghatározását. A „felső szint” hibái, vezetési té­vedései, esetleg kapkodása per­sze még jobban éhezhető „oda­lent” a műhelyben vagy a szán­tóföldeken. Mind a két pólus­nak éreznie kell azonban: nem lehet meg a másik nélkül: s a másik sem lehet meg amaz nél­kül Ide tartozik a vezetés ..mes­terségének” egy nem lényegte­len részlete. Az, hogy a veze­tőnek tudnia kell, mit követel­het reálisan azoktól, akiket ve­zet. Van a mi életünkben — különösen az idősebb korosz­tály életében — olyan katona­emlék, amikor a rajparancsnok az erdőben gyakorlatozó kato­náknak a következő parancsot adta: három percen belül a fá­kon, hat méter magasban, vo­nalban sorakozó! Számolok — mondja: fél három. Akkor még nehéz volt bárkinek is a .lelki­ismeretre, az időre apellálni. Ritka volt az az ember, aki szót emelt volna a lelketlen, emberi­leg is végrehajthatatlan parancs miatt. Ki szólt azért, hogy a pa­rancsnokló ember nem vette fi­gyelembe a'döntő tényezőt: az időt. M más a helyzet. Igaz, néha tornyosultak, g ma is tornyosul­nak előttünk megmászhatatlan­nak hitt magaslatok. De meg­másztok ezeket a csúcsokat, né­ha foggal-körömmel kapaszkod­tunk, hogy le ne zuhanjunk. De bíztunk. Bíztunk azért, s egyre jobban bízunk, mert ma átgon­doltabb, emberibb az intézkedés. Jobban emberközelben van. Jó ezt tudni s nem feledni: ha azok. akik utasítást adnak, össz­hangban. jő kapcsolatban van­nak beosztottjaikkal, ha ismerik munkájukat és lehetőségeiket, úgy okos és reális utasítások­kal is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy mindenki a maga helyén, a lehető legtöbbet és legjobbat adja. E gyébként a vezetőnek — a maga helyén — az egyik legfontosabb tennivalója : mindenkitől annyit várná, amennyit tőle követelni lehet és kell. Részletkérdésnek tűnik? Talán az is. De az egészre kihat’. Szép szavakat az építő munká­ról könnyebb mondani mint egy — esetleg nem egészen népszerű — feladatot minden részletében megvalósítani. A szocializmus építéséhez azonban — ha kell a szép szó öröme, a lelkesedés pá_ tosza — elsősorban tettek kelle­nek. Mindenkitől a maga helyén. Ezt is számon, kérik napjaink­ban a beszámoló párttaggyűlé­seken, bízván abban, hogy az értékelések még jobban arra serkentenek, hogy egészebbé válhasson mindenki a maga posztján. felelősségteljesebben dolgozhasson vezető és beosztott, vagyis: mindenki a maga helyén Deák Gyula A békési Városi Tanács V. B. üléséről jelentjük: fl honvédelmi igazgatási és a polgárivédelmi feladatokról tárgyalt a testület Tegnap, november 14_én a, békési Városi Tanács Végre­hajtó Bizottsága meghallgatta és megtárgyalta az igazgatási osztály, valamint a város pol- gárivédelmi törzs parancsnoká­nak a honvédelmi és polgárivé­delmi feladatok végrehajtásáról szóló jelentését. A beszámoló megáUapította, hogy a megyei kiegészítő parancsnoksággal és a járási, valamint a városi ki­egészítő megbízottakkal, a városi MHSZ-klubok vezetőivel, a já­rási MHSZ-titkárokkal jó az együttműködése az igazgatási osztálynak, finnek eredménye­ként a sorkötelesek megfelelő előkészítés után kerülnek a hon­védség különböző alakulataihoz és ott becsülettel helytállnak. Egyre több azoknak a száma, akik a leszerelésig kiváló kato­nák lesznek, kitüntetéseket ér­demelnek ki és érik el a tiszt- helyettesi rendfokozatot. A polgárivédelmi munka ér­tékelésével kapcsolatban, számot adott a jelentés arról, hogy jú­niusban megalakult a városi polgárivédelmi törzs. Ezt köve­tően a szolgálatparancsnoksá­gok az átszervezéssel kapcsola­tos mtoden feladatot végrehaj-i tottak, így a kiképzések, okta­tások. gyakorlatozások és be­mutatók folyamatában nem kö­vetkezett be törés. A törzsek és a szolgálatok parancsnoki állo­mánya tovább bővítette általá­nos ismereteit, A választott testület a jelen­tést elfogadta és elismerését fejezte ki az igazgatási osztály és a polgárivédelmi törzspa-' ranesnokság munkájáért. Ezt: követően a vb megtár­gyalta a szakmaközi bizottság, valamint a Békési Kosárgyár munkáját i B, J

Next

/
Thumbnails
Contents