Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-15 / 267. szám
Eleken végeztek Szarvasmarha-tenyésztők Közismertek országunk nemzetközileg is elismert eredményei a baromfihús- és a tojástermelésben. Ugyanezt egy darabig sajnos nem mondhatjuk még el a marhahús- és tejtermelés esetében. Pedig a marhahús ugyancsak keresett cikk a világpiacon és hazánk lakosságának is van mit még „behoznia” a tejfogyasztásban, mivei e tekintetben Európa országai között mi csak a tizenhetedik helyen állunk, vagyis a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését célzó kormányprogram nem véletlenül született. Mi kell e program megvalósításához? Először is szarvasmarha: ebben az évben, egymillió 965 ezer van ba'.őle az országban, ennek több, mint hat százalékát, mintegy 126 ezret megyénkben gondozzák. Ha ez nem is annyi, mint amennyi kellene, hát majd szaporodik. Kell azután még istálló, meg takarmány. Az istállókat építik, a takarmányt termesztik. Az előbbit állami támogatással, az utóbbit egyre szebb eredményekkel. Most már csupán gondozók, szarvasmarha-tenyésztő szakmunkások kellenének, akik hozzáértésükkel járulnának hozzá a hozamok fokozásához. Magyarország jelenleg ugyanis a KGST-tagállamok között az ötödik helyen áll az egy tehénre jutó tejtermelésben. Nem akármilyen feladatok várnak tehát a gyomai Mezőgazda- sági Szakmunkásképző Intézet eleki tagozatán végző szarvasmarha-tenyésztőkre a megye gazdaságaiban. Vajon milyen körülmények között kell e feladatoknak eleget tenniük? Vasas Ilona Chrappán Mihály Talán még fél év sem telt el azóta, mióta munkába állt. Jelenleg a mezőberényi Petőfi Tsz szarvasmarha telepének 25 „lakóját” gondozza. Napi hét órában. havi 1800-ért. — Munkatársaim rengeteget segítenek, enélkül egy kezdő, még ha szakmunkás is, nem sokat kezdhetne. Mindenesetre az iskolát szerintem minden állatgondozónak el kellene végezni Nem elegendő csak ellátni a jószágot, tudni kell mi miért van, s azt is, hogyan lehet az állatokból minél többet kihozni. Én jól érzem magam a tsz-ben. megtaláltam a számításomat, s az Eleken tanultak alapján a munkámban sem csalódtam. Tavaly végzett Eleken. Nem is akárhogyan. A szarvasmarha- tenyésztők tatai országos, illetve csóti nemzetközi versenyét is megnyerte. Ez volt az igazi szakmunkásvizsga. Amit tanult, most két helyen is hasznosítja. A csárdaszállási Petőfi Tsz- ben 24 tehenet, otthon, Mező- berényben pedig két tehenet és két hízóbikát gondoz. — A 24-gyei boldogulok könnyebben, mert a tsz-ben géppel fejünk. Hárman dolgozunk együtt, mind a hárman fiatalok vagyunk. Szinte játék így a munka. Van úgy, hogy négyezret is megkeresünk egy hónapban. Átlagban pedig háromezret. háromezerötszázat. “Ügy érzem jól választottam; A mezőberényi Petőfi Tsz-ben '— Vasas Ili mostani munkahelyén — 1971-ben 405 szarmasmarhát tartottak, ez a megye akkori állományának 0,6 százaléka volt, mégis legalább húsz szakképzett dolgozó kell ennyi állat szakszerű nevelési munkájához. Ugyanis a csárdaszállási Petőfi Tsz 150 tehenének ellátásához sem elegendő a mai követelmények mellett egyedül Chrappán Misi szakértelme. De nincs ez másként a sarkad! Lenin Tsz-ben és a biharugrai Felszabadult Föld Tsz-ben sem. Ungor Imre Vasas Ili évfolyamtársaként szintén ebben az évben végzett a sarkadi Lenin Tsz ösztöndíjasaként. Munkájával a szövetkezetben máris nagyon elégedettek. Azt latolgatják: Imi talán vezetésre is alkalmas. — Édesapám is ebben a tsz- ben tehenész. így én szinte ebben a szakmában nőttem fel. Most, hogy befejeztem az iskolát, itt tizenhét állatot bíztak rám. Elboldogulok velük. Nyolcán dolgozunk együtt, jól megvagyunk és nem panaszkodom arra a havi 2500 forint keresetre sem. félévi munkaviszony után. Guj Sándor A Szakma Kiváló Dolgozója címért folyó versenyen az idén második lett. Az ezért az eredményért kapott szakmunkás bizonyítvánnyal a hóna alatt Bi_ harugrán, a Felszabadult Föld Tsz-ben próbált szerencsét. Sikerrel. — Reggé! 4—8-ig, délután 4—6-ig ellátom azt a 18 állatot. Ezenkívül tulajdonképpen állandóan szabad vagyok. Lenne időm a továbbtanulásra. Talán neki is vágok. A költségeit bírnám, hiszen ötödik hónapja hogy dolgozom, s eddig még mindig megvolt, a 2400 forintom havonta A gyomai Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet kihelyeziett tagozatán, az eleki állattenyésztő szakon az idén. 13_an végeztek. A 13_ból nyolcán voltak Békés megyeiek. A nemrég munkába állt szarvasmarha-tenyésztő szakmunkások elégedettek. Helyzetükkel 's. keresetükkel is. Bizakodva néznek a jövőbe. Miként az a 44 Békés megyei tsz és négy állami gazdaság, amely jelerv’eg' összesen ÎT5 szarvasmarha-tenyésztő szakmunkást Wem« Kovary E. Péter Kristályosítási módszerek, folyamatos szűrőberendezés, granulált gyógyszerek Az elmúlt esztendőben fogadta el a kormány a biológiailag aktív vegyületek kutatási célprogramját, amelynek megvalósításával új gyógyszereket, tápszereket és növényvédő szereket állíthatnak elő. Százhatvan kutatóintézet, egyetemi és üzemi kutatócsoport kezdte el a nagyszabású kutatómunkát, amelyet a Nehézipari Minisztérium koordinál. A rendkívül szerteágazó kutatási témák mindegyike a megvalósítás első stádiuma után szoros kapcsolatba kerül a Magyar Tudományos Akadémia műszaki, kémiai kutatóintézetével. Hogyan készült fel erne a munkára az MTA műszaki-kémiai kutatóintézete? Erre a kérdésre kért választ az MTI munkatársa dr. Blickle Tibortól. az intézet igazgatóhelyettesétől. — A tudományos célprogram kidolgozását követően, átcsoportosítottuk az osztályokat, megerősítettük a témához kapcsolódó kutatócsoportokat, nemcsak új munkaerővel, de számos értékes műszerrel is. Legutóbb például automatikus szemcsemérő berendezést állítottunk munkába. Ilyen egyedül az országban nálunk működik. — A biológiailag aktív v<e- gyületek előállításánál alapvető követelmény a tisztásáé és az egyenletes szerkezeti elosztás. Ezek biztosítására új kristályosítási eljárásokat dolgoztunk ki. Olyan módszereket is kikísérleteztünk, amelyekkel biztonságosan szétválaszthatok a kristályok és az oldószerek. Ezek az új eljárások nemcsak a minőséget garantálják, de az előállítás hatékonyságát is növelik. Főleg a gyógyszeriparban használhatják majd a nálunk konstruált folyamatos szűrőberendezést. a szárításhoz pedig új. korszerű módszert az úgynevezett geisires eljárást, amely megkíméli a-z érzékeny szerkezetű anyagot a hőtől és a súrlódástól. — Az új gyógyszerek, növényvédő szerek felhasználásánál fontos tényező, hogy azok milyen. formában kerülnek ki az üzemből, kapszulánként porként vagy tablettánként jutnak el_ a fogyasztóhoz. A legkorszerűbb „megjelenési formának” ma a granulált anyagokat tartják, amelyekből aztán tablettákat préselhetnek vagy kapszulákat készíthetnek. A granulált szemcséjű gyógyszerek gyorsabban oldódnak a szervezetben, a mérgező növényvédő szerek pedig kevésbé ártalmasak az emberre ebben a formában. A granulálásihoz kidolgoztuk az úgynevezett fluodizációs eljárást — Ezek az említett új eljárások az alapot képezik a program megvalósításáhan való részvételünkhöz. Mindenki a maga helyén A beszámoló parttaggyűléseken, de a közvéleményben is különösen előtérbe kerül: a kötelességteljesítés. Van ebben a témában — némelyek szerint — valami erőltetett. Nem olyasvalamiket ismételge- tünik-e, nem olyasmiről próbáljuk-e meggyőzni az embereket, ami a legegyszerűbb és legtermészetesebb dolog a világon, — kérdezik sokan, jó szándékú és jóhiszemű emberek. Mi a kiindulópontjuk? Az a meggyőződés — és ez természetes —, hogy az embert, a lelkiismeretes, nemcsak a maga, de a közösség érdekeit néző. a maga társadalmában élő embert, egyszerűen nem kell figyelmeztetni a kötelességére. Hogy tehát a kötelességteljesítés, a fegyelmezett, derekas munka magától értetődik, az életnek természetes jelensége. Jó lenne, ha itt tartanánk. De sajnos, az élet tényei, még nem győznek meg arról, hogy a dolgok maguktól is mennek, hogy társadalmunkban mindenki a legtökéletesebb igyekezettel próbálja tenni a magáét a maga helyén. Ez a „mindenki a maga helyén” is azok kpzé a meghatározások közé tartozik, amelyeket a buzdítás és a meggyőzés „elvi ellenfelei” kissé szószaporításnak tartanak. Hiszen — mondják •— világos, hogy mindenki a maga helyén dolgozik és csak ott adhatja azt. amit a társadalom tőle elvár. Tehát miért erre még emlékeztetni is? Nos mindenekelőtt azért, mert — megint csak az élet tényei tanúskodnak erről — sokan tévesztenek utat ebben is. Nem rossz szándékból és ilyen indítékkal. Sokkal inkább azért, mert esetleg nem érzik a legfontosabbnak azt. amit. éppen művelnek, de olyanok is akadnak közöttük, akik túl fontosnak tartják posztjukat is, saját magukat is. Mindenki a maga helyén... Nemrégiben egy nagyvállalat igazgatójával beszélgettünk erről a kérdésről. Őszintén beszélt. Elmondta: zavarják azok a gazdasági vezetéssel kapcsolatos bírálatok, megjegyzéseik, amelyek a vezető nyakába akarják varrni a legaprólékosabb, kevésbé jelentős tennivalókat is. Még utasítás is akad olyan, amelyeket ha betű szerint betartana, éppen a vezetés lényeges, áttekintést, távlatot nyújtó feladatait nem lenne képes ellátni. Időben sem, fizikailag sem. Azt is nagyon jól tudja azonban — mondotta —, hogy az ő munkája ugyancsak megnehezedik, ha a beosztottak közül akár a legkisebb reszortban dolgozó is az átlagosnál töb'b hibát követ el. Más szóval: ha a legkisebb beosztásban dolgozó ember a maga helyén megállja a sarat, „fent” is könnyebb a távlatokra, a nagyobb összefüggésekre figyelni. Igaz dolog. De fordítva is ki lehet mutatni a kölcsönösséget, az egymás meghatározását. A „felső szint” hibái, vezetési tévedései, esetleg kapkodása persze még jobban éhezhető „odalent” a műhelyben vagy a szántóföldeken. Mind a két pólusnak éreznie kell azonban: nem lehet meg a másik nélkül: s a másik sem lehet meg amaz nélkül Ide tartozik a vezetés ..mesterségének” egy nem lényegtelen részlete. Az, hogy a vezetőnek tudnia kell, mit követelhet reálisan azoktól, akiket vezet. Van a mi életünkben — különösen az idősebb korosztály életében — olyan katonaemlék, amikor a rajparancsnok az erdőben gyakorlatozó katonáknak a következő parancsot adta: három percen belül a fákon, hat méter magasban, vonalban sorakozó! Számolok — mondja: fél három. Akkor még nehéz volt bárkinek is a .lelkiismeretre, az időre apellálni. Ritka volt az az ember, aki szót emelt volna a lelketlen, emberileg is végrehajthatatlan parancs miatt. Ki szólt azért, hogy a parancsnokló ember nem vette figyelembe a'döntő tényezőt: az időt. M más a helyzet. Igaz, néha tornyosultak, g ma is tornyosulnak előttünk megmászhatatlannak hitt magaslatok. De megmásztok ezeket a csúcsokat, néha foggal-körömmel kapaszkodtunk, hogy le ne zuhanjunk. De bíztunk. Bíztunk azért, s egyre jobban bízunk, mert ma átgondoltabb, emberibb az intézkedés. Jobban emberközelben van. Jó ezt tudni s nem feledni: ha azok. akik utasítást adnak, összhangban. jő kapcsolatban vannak beosztottjaikkal, ha ismerik munkájukat és lehetőségeiket, úgy okos és reális utasításokkal is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy mindenki a maga helyén, a lehető legtöbbet és legjobbat adja. E gyébként a vezetőnek — a maga helyén — az egyik legfontosabb tennivalója : mindenkitől annyit várná, amennyit tőle követelni lehet és kell. Részletkérdésnek tűnik? Talán az is. De az egészre kihat’. Szép szavakat az építő munkáról könnyebb mondani mint egy — esetleg nem egészen népszerű — feladatot minden részletében megvalósítani. A szocializmus építéséhez azonban — ha kell a szép szó öröme, a lelkesedés pá_ tosza — elsősorban tettek kellenek. Mindenkitől a maga helyén. Ezt is számon, kérik napjainkban a beszámoló párttaggyűléseken, bízván abban, hogy az értékelések még jobban arra serkentenek, hogy egészebbé válhasson mindenki a maga posztján. felelősségteljesebben dolgozhasson vezető és beosztott, vagyis: mindenki a maga helyén Deák Gyula A békési Városi Tanács V. B. üléséről jelentjük: fl honvédelmi igazgatási és a polgárivédelmi feladatokról tárgyalt a testület Tegnap, november 14_én a, békési Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága meghallgatta és megtárgyalta az igazgatási osztály, valamint a város pol- gárivédelmi törzs parancsnokának a honvédelmi és polgárivédelmi feladatok végrehajtásáról szóló jelentését. A beszámoló megáUapította, hogy a megyei kiegészítő parancsnoksággal és a járási, valamint a városi kiegészítő megbízottakkal, a városi MHSZ-klubok vezetőivel, a járási MHSZ-titkárokkal jó az együttműködése az igazgatási osztálynak, finnek eredményeként a sorkötelesek megfelelő előkészítés után kerülnek a honvédség különböző alakulataihoz és ott becsülettel helytállnak. Egyre több azoknak a száma, akik a leszerelésig kiváló katonák lesznek, kitüntetéseket érdemelnek ki és érik el a tiszt- helyettesi rendfokozatot. A polgárivédelmi munka értékelésével kapcsolatban, számot adott a jelentés arról, hogy júniusban megalakult a városi polgárivédelmi törzs. Ezt követően a szolgálatparancsnokságok az átszervezéssel kapcsolatos mtoden feladatot végrehaj-i tottak, így a kiképzések, oktatások. gyakorlatozások és bemutatók folyamatában nem következett be törés. A törzsek és a szolgálatok parancsnoki állománya tovább bővítette általános ismereteit, A választott testület a jelentést elfogadta és elismerését fejezte ki az igazgatási osztály és a polgárivédelmi törzspa-' ranesnokság munkájáért. Ezt: követően a vb megtárgyalta a szakmaközi bizottság, valamint a Békési Kosárgyár munkáját i B, J
