Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-15 / 267. szám

Megegyezés a vitás kérdésekben KAIRO A Közel-Keletről érkező hír­ügynökségi jelentések szerdán kora este arról számoltak be, hogy megegyezés született a Biztonsági Tanács legutóbbi tűz- szüneti felhívásainak végrehaj­tását célzó hatpontos egyipto-. mi—izraeli megállapodás vitás kérdéseiben Gamazi egyiptomi és Jariv izraeli tábornok szer­dán délelőtt megtartott három­órás találkozóján, amelyen En- sio Siilasvuo tábornok, a közel- keleti ENSZ-békeerók főpa­rancsnoka elnökölt. A közép-európai idő szerint 14 óra után befejeződött eszme- cseréről távozóban Siilasvuo tá- ; bornok újságírókkal közölte: a| két fél — a hatpontos egyez­mény szellemében — csütörtö­kön reggel hét órasor (közép­európai idő) a sebesültekkel megkezdi a hadifoglyok kicseré­lését, és addig az izraeliek át­adják az ENSZ-katonáknak a Szuezt. Kairóval összekötő or­szágúton levő ellenőrzőponto­kat. A sebesült hadifoglyokat a Nemzetközi Vöröskereszt repü­lőgépei viszik Kairóba, illetve Tel Avivba. (MTI) Befejezőinek ; a szovjet-jugoszláv tárgyalások K1JEV Szerdán Kijevben befejeződ­tek a tárgyalások Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtit­kára és Joszip Broz Tito jugo­szláv államelnök, a JKSZ elnö­ke között. A tárgyalások eredményeiről közös közleményt hoznak nyil­vánosságra. (TASZSZ) Losoncsi Kano államban A közel-keletj tüzszüneti meg állapodat értelmében az ENSZ. csapatok átvették a fontosabb stratégiai pontok ellenőrzését. A képen: egy ENSZ-egység a Kairó—Szuez országút 10l.es ki­lométerénél (Telefotó—AP—MTI—KS) Magyar—iraki tárgyalások Elutazott az iraki tervezésügyi miniszter November 6—13 között Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökhelyettesének, az Országos Tervhivatal elnökének meghívá­sára dr. Dzsavad Hasemnek, az Iraki Köztársaság tervezésügyi miniszterének vezetésével szak­értői delegáció tartózkodott Ma­gyarországon. Az Országos Tervhivatal el­nöke és az Iraki tervezésügyi miniszter tárgyalásain megvitat- j ták az együttműködés kiszélesí­tésének lehetőségeit a népgaz­dasági tervezésben, különös te­kintettel a két ország központi tervező szervei közötti rendsze­res, szervezett, hosszabb távra alapozott tapasztalatcseréjére. Megállapodtak abban, hogy a magyar—iraki gazdasági együtt­működési állandó vegyesbi­zottság keretében tervezési munkabizottságot hoznak létre a további szervezett együttmű­ködés érdekében. Az iraki tervezésügyi minisz­tert fogadta dr. Bíró József kül­kereskedelmi miniszter, dr. Hor­gos Gyula kohó- és gépipari mi­niszter és dr. Szekér Gyula ne­hézipari miniszter. Az iraki tervezésügyi minisz­ter szerdán elutazott hazánk­ból. aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaai Rosonczi I'á1, az Elnöki Tanács elnöke Nigériában. Képünkön: Jakubu Gowon tábornok, nigériai elnök üdvözli Losonczi Pált. (Telefotó—UPI—MTI—KS) Losonczi Pál, az Elnöki Tanács j elnöke és kísérete az előzetes program szerint szerdán, a dél­utáni óráikban tért vissza a Ni­gériai Szövetségi Köztársaság fővárosába, Lagosba. Mint isme­retes, Losonczi Pál és kísérete kedden utazott el a fővárosból Kanóba, az ország északi részén fekvő szövetségi állam azonos nevű fővárosába Kanóban a vendéget az állam katonai kormányzója és a szö­vetségi állam más vezetői üdvö­zölték, majd az Elnöki Tanács elnöke találkozott az itt dolgozó magyar szakértőkkel. Este a katonai kormányzó fo­gadást adott Losonczi Pál tiszte­letére. A kormányzó pohárköszöntő­jére válaszolva Losonczi Pál egyebek között kijelentette: örömmel látogatott el Kano ál­lamba, amely évszázadok óta A Közös Piac kormányfőinek csúcstalálkozójára tett javasla­tával Pompidou francia köztár­sasági elnök hosszas tartózkodás után egy csapásra a nyugat­európai reflektorfénybe került. Szerte a világon politikusok és kommentátorok találgatják: mi­lyen okok kényszeríthették a francia államfőt ily váratlan és látványos kezdeményezésre. Az okok sorában a kényszerítő nemzetközi körülmények (a Kö­zös Piac éles olajválsága és po­litikai statiszta-szerepe a közel- keleti konfliktusban) me'lett fel­tétlenül döntő szerep jutott a francia belpolitika eseményei­nek. Mindenekelőtt: meg kellett erősíteni az államfő meglehető­sen meggyengült szemé­lyes pozícióját Akár meg­engedhetőnek ítéljük erköl­csi és emberi szempontból, akár nem — tény marad, hogy a Pompidou egészségi á'lapota körüli találgatások a francia belpolitikai harc szerves részévé váltak. Az elnök a csúcskonfe­rencia összehívására tett javas­latával meg akarta mutatni, hogy változatlan fizikai és szel­lemi energiával vállalkozik nagyszabású kezdeményezések­re. S ez nem csak egészségi okok­ból volt időszerű. A gaulle-istá_ kát. a francia kormányzópártot a közelmúltban olyan politikai vereség érte, amely igen érzéke­nye» befolyásolta Pampádon PoMpiriN kártyái helyzetét. Sőt : felfedte, hogy a kormánypárt egysége felbom­lott Ez a politikai kudarc az el­nöki mandátum időtartama kö­rüli vitában érte a kormányt Látszólag lényegtelen alkot­mányjogi kérdésről volt szó, amely az ország közvéleményét teljesen hidegen hagyta. A De Gaulle által kezdeményezett, érvényes alkotmány szerint egy francia áHamelnök hivatali ide­je hét esztendő. Ennek megfe­lelően 1976-ban tartanak majd elnökválasztást Franciaország­ban. Pompidou és kormánya azt javasolta a törvényhozásnak, hogy az elnök hivatali ideiét csökkentsék öt esztendőre. Az indítványt à törvényhozás mind­két háza (a nemzetgyűlés és a szenátus) elfogadta. Miután azonban alkotmánymódosításról volt szó. a harmadik és végső lépést , egy alkotmány-módosító kongresszusnak kellett volna megtennie. Itt az érvényes hatá­rozathoz háromötödnyi többség szükséges. A törvényhozás sza­vazati aránya azonban azt mu­tatta, hogy ilyen többség létreho­zása reménytelen feladat lenne. Pompidou és> kormánya ezért kénytelen vo't az egész tervet elejteni.* E látszólag formai vita mögött a francia belpolitika legfonto­sabb elvi kérdései körül dúló küzdelem húzódott meg. Először: a baloldal is öt évre akarja csökkenteni az álam­éi nők hivatali idejét — de úgy, hogy ezzel egyidőben igazi al­kotmánymódosítást hajtsanak végre. Azaz: módosítsák az ere­detileg De Gaulle testére sza­bott „elnöki rendszert” és növel­jék a parlament tényleges poli­tikai-hatalmi szerepét. Pomoi- dou egyik legnagyobb csalódása az ügyben éppen az vo’t, hogy a kommunisták és szocialisták egységfrontja szilárd maradt és nem ingott mog — mint azt a kormány titkon remélte. Ebben az értelemben az alkotmányjogi vita már az 1976-os elnökvá­lasztás egyik elócsatározása volt. Másodszor: a vita megmu­tatta, hogy a baloldal egysége nem jelenti „automatikus” vá­laszként a jobboldal sorainak szilárdítását. Az ellenzéki cent­risták — Amerika-harát burzsoá párt létükre — nem siettek az egyesült baloldali ellenzékkel küzdő Pompidou segítségére. Ez jelezte, hogy a jövőben is ön­álló politikai játszmát folytat­nak. Harmadszor: nyílt titok, hogy a kormánypárt tekiatelyes része — mlndene'ke’őtt a legmere­vebb, hagyomány tisztelő gaulle. isták — elkeseredetten ellenez­ték Pompidou tervét. Mégpedig azért, mert jelképnek tekintet­ték. Az ő szemükben a ..tábor­noki alkotmánytól” való min­den eltérés gyengíti a rendszert és a hatalom elvesztésével jár­hat. Az egész ügy azt mutatta, hogy a kormány hatalma ha­nyatlik. Pompidou ezért kényte­len volt olyan politikai kezde­ményezésre vállalkozni, amely alkalmas lehet megtépázott te­kintésének helyreállítására. S valóban, ha az elnök a tőle megszokott finomsággal kezeli „kártyáit” a csúcsértekezleten — megerősítheti pozícióit a centrista ellenzék köreiben. A kezdeményezésében szerepet játszó belpolitikái okok között szerepel nyilván az is, hogy a szilárdu’ó egységfrontban levő francia szocialisták és kommu­nisták álláspontja persze a Kö­zös Piaccal kapcsolatban nem teljesen azonos. Pompidou te­hát úgy véli. hogy itt is kínál­kozik alkalom az ellenfelek megosztására. Ennek a reményteljes számí­tásnak döntő gyengesége, hogy a francia kormány belső nehéz­ségei nem elsősorban külpoliti­kai — hanem gazdasági és tár­sadalmi természetűek! Eveket nedig egy mégoly látványos csúcsértekezlet! szereplés is csak ideig-óráig enyhítheti. (—I—e) nagy szerepet játszott Nigéria népeinek történetében. Külön öröm számunkra — mondotta —, hogy a baráti magyar—nigériai kapcsolatokban Kano állam igen fontos helyet foglal el; az együtt­működés jelentős eseménye volt a kormányzó idei magyarországi látogatása. Az eseménydús kanói látoga­tás utolsó programja az átalakí­tott és kibővített Nassarawa kórház felavatása volt. Az ün­nepségen részt vett Alhaji Audu Bakó, Kano állam katonai kor­mányzója. Beszédében nagy el­ismeréssel szólt többek között dr. Eperjesi Lajosnak, a kórház igazgató-főorvosának tevékeny­ségéről: az ő tervei, elképzelései alapján hajtották végre a kór­ház bővítését, modernizálását. Szerdán este Yakubu Gowon hadseregtábornok, a Nigériai Szövetségi Köztársaság elnöke a ‘ lafosi Federal Palace hotelben díszvacsorát adott L-osonczi Pál tiszteletére. A meleg, baráti hangulatú va­csorán pohárköszöntőt mondott Yakubu Gowon és Losonczj Pál. Zsivkov Poznanban « ■ Todor Zsivkov, a BKP KB el­■ ső titkára, az Államtanács el- : nöke vezette bolgár párt- és ; kormányküldöttség szerdán len- ; gyelországi hivatalos baráti lá- * togatásának 3. napján Poznan- ; ba érkezett. (MTI) Latin-amerikai fegyvermentes övezet Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága (az egyes számú főbi­zottság) szerdán túlnyomó több­séggel határozatot fogadott el, amely támogatja a latin-ameri­kai atomfegyvermentes övezet létesítéséről szóló 1967-es late- lolcói egyezményt. A küldöttek elégedetten nyugtázták, Hogy az egyezményhez az idén csatlako­zott Franciaország és Kína is. A határozatot 104 szavazattal 14 tartózkodás mellett fogadták el. ellenszavazat nem volt. A Szovjetunió és Kuba tartózko­dott. mivel az egyezmény nem vonatkozik az Egyesült Államok latin-amerikai támaszpontjaira.

Next

/
Thumbnails
Contents