Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-14 / 266. szám

Losonczi Pál és kísérete LagosMI Kanéba utazott Imagos Kopreda Oezsó, az MTI kü­löntudósító ja jelenti: Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének nigériai és több más afrikai országban te­endő látogatása azt a célt szol­gálja, hogy erősítse a kétoldalú kapcsolatokat, megalapozza a magas szintű személyes kapcso­latokat és hogy a tárgyalásokon eszmecserét folytassanak nemzet­közi és regionális kérdésekről. Ennek jegyében került sor kedden délelőtt Lagos ban, Go. won elnök rezidenciáján Lo­sonczi Pál és Yakubu Gowon hi­vatalos megbeszéléseire. A ba­ráti légkörben lefolyt tárgyalá­sokon áttekintették a kétoldalú kapcsolatok kérdését és eszme­cserét folytattak nemzetközi és regionális kérdésekről. Losonczi Pál és Yakubu Go­won tárgyalásai előtt és azokkal párhuzamosan az Elnöki Tanács elnökével érkezett szakértők ni­gériai partnereikkel folytattak megbeszéléseket. Az E'nöki Tanács elnöke és kísérete kedden kora délután Lógósból Kanóba. az ország északi részén fekvő szövetségi állam azonos nevű fővárosába repült. Űtiára elkísérte Usman Katsina vezérőrnagy, miniszter, vezérkari főnökhelyettes is. A Losonczi Pált és kíséretét szállító, Boeing-típusú nigériai £ép több mint egyórás repülés után szállt le Kano modem re­pülőterén. Az Elnöki Tanács el­nökét Alhaji Audu Bakó, Kano állam katonai kormányzója és a szövetségi állam vezetői üdvö­zölték. Losonczi Pált államfő­nek kijáró katonai tiszteletadás­sal fogadták. Losonczi Pál nem sokkal meg­érkezése után találkozott Kanó­ban dolgozó magyar szakértők­kel. akik a két ország közötti megállapodások alapján tevé­kenykednek Nigériában. Este Alhaji Audu Balko. Kano állam katonai kormányzója fo­gadást és vacsorát adott Lo­sonczi Pál tiszteletere. A vacso­rán pohárköszöntők hangzottak el. Losonczi Pál szerdán a dél­utáni órákban repül vissza La­gos ba. Folytatódtak a szovjet—jugoszláv tárgyalások Kijev Kedden Kijevben folytatódtak Leonyid Brezsnyev és Joszip Broz Tito tárgyalásai. Az elvtársi légkörben és a kölcsönös megértés szellemében lefolytatott eszmecserén átte­kintették a két ország politikai, kereskedelmi, gazdasági, tudo­mányos-technikai és kulturális kapcsolatainak időszerű problé­máit. A két államférfi fontos j nemzetközi problémákat, köztük az európai béke és biztonság erősítésével, valamint a közel- keleti helyzettel kapcsolatos kérdéseket vitatott meg. Andrej Gromiko. az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere kedden találkozott Mi’os Minies jugoszláv miniszterelnök-helyet- tesseL külügyminiszterreL Meleg, baráti légkörű eszme­cseréjükön a két ország kapcso­latainak néhány kérdését, vala­mint a két országot érdeklő idő­szerű nemzetközi problémákat tárgyaltak meg. (MTI) Elutazott a finn honvédelmi miniszter Kristian Gestrin, a Finn Köz­társaság honvédelmi minisztere és kísérete az elmúlt napokban baráti látogatás során ismerke­dett hazánkkal, a Magyar Nép­hadsereg' életével és tevékeny­ségével. Gestrin miniszter és kísérete, valamint Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi mi­niszter és a néphadsereg más vezetői között soko'dalú meg­beszélésre került sor. Áttekin­tették és értékelték a finn had­erő és a Magyar Néphadsereg közötti jelenlegi kapcsolatokat és azok bővítésének lehetősé­geit. A baráti finn nép katonai kül­döttségének látogatása, a szívé­lyes. őszinte légkörben lezajlott tárgyalások jól szolgálják a finn ‘és a magyar nép, a két ország hadseregei barátságának elmé­lyítését. a két államnak a béke megszilárdítása és a haladás ér­dekében kifejtett tevékenységét, s annak többoldalú továbbfej­lesztését. A finn haderő vezetőinek ka­tonai programja alatt Eddina Gestrin és Hertta Sarmanne asszony az ország nevezetessé­geivel ismerkedett. Többek kö­zött látogatást tettek a fóti gyermekvárosban, a Május 1. Ruhagyárban és a Herendi Por- ce'ángyárbi*n. Kristian Gestrin és kísérete kedden dé'után elutazott Buda­pestről. A finn vendégeket a Fe­rihegyi repülőtéren ünnepélye­sen, katonai tiszteletadással bú­csúztatták. Czinege la jós vezér- cared es, honvédelmi miniszterrel az élen a búcsúztatásnál jelen voltak a Honvédelmi Miniszté­rium Katonai Tanácsának tagjai, Nagy János külügyminiszter- helyettes. Rónai Rudolf, hazánk helsinki na-"követe, valamint Paul Jyrkä Kai Ho budapesti finn nagykövet. (MTI) Izrael akadályozza a tűzszünet-megerősítő megállapodás végrehajtását Kairó, Tel Aviv Egyiptomi illetékesek szerint Izrael akadályozza a tűzszünet- megerösítö megállapodás végre­hajtását, — je'enti a UPI Kai­róból. Hivatalos helyen „súlyos nehézségekről” beszélnek a hét­fői Gamazi—Jariv találkozó után. Ensio Siilasvuo tábornok, a közel-keleti békefenntartó erők parancsnoka kedden hajnalban kiutazott a Szuez közelében le­vő 101-es közúti kilométerkő­höz, ahol az e’őző nap csaknem súlyos tettlegességre került sor a7. ENSZ-katonák és a nekik ellenszegülő izraeliek között. Siilasvuo kivizsgálni indult az incidenst, de arról hogy mit végzett, visszatérte után sem le­hetett információt szerezni. A tábornok kedden Tel Avivban Dajan izraeli hadügyminiszter­rel talá'kozott, s ez az utazás is az összetűzés körülményeinek felderítését hivatott szolgá'ni. (MTI) Az Elnöki Tanács elnökének látogatása Afrikában ........> fc. .. : ......................... S zadat egyiptomi elnök Kairóban fogadta Arafatot, a palesztin felszabadítást mozgalom veze- tijét. (Teleíoto; AP—MTI—KS) \ Losonczi Pál az Elnöki Ta­nács elnöke a nigériai, a ghánai, a Sierra Leone-i és a tunéziai államfő meghívására hivatalos látogatásra Afrikába utazott. Látogatása során az alábbi négy országot keresi fel: NIGÉRIA. 923 773 négyzetki­lométer területű 57 mülip lako­sú ország. A nagyszámú népes­ség 200 különböző törzshöz, tar­tozik. Területén már a XIII. században magas kultúrájú, fej­lett állam volt, a XIX. század kö­zepén kezdődött az angol gyar­mati uralom, mely 1963 októbe­réig — a független köztársaság kikiáltásáig — tartott. 1967-ben a keleti országrész vezetőinek szeparatista törekvése következ­tében polgárháború tört ki az or­szág egysége és békéje csak 1970 januárjában állt helyre. Az ország földrajzilag három jól elhatárolható részre tagozó­dik: a parti síkság, a középső fennsíkra és az északi meden­cék vidékére. Ásványi kincsek­ben gazdag (koluinbit, kőolaj, fémek), <■ a legtöbb afrikai or­szágtól eltérően jelentős iparral is rendelkezik. Számottevő az élelmiszer-, textil- és épító- anyag-ipar, sőt a kohászat is. Mezőgazdasága számos ex­portcikket termel, melyek közül a pálmaolaj és a -mag, kakaó, valamint a földi mogyoró a 1«8- jelentősebb. GHÁNA. Területe 238 339 négyzetkilométer, lakosainak szádba 8,9 millió. Területén már a Vili. szazad folyamán önálló néger állam alakult ki. A XVII. századtól portugál, holland, svéd, dán, német, majd angol gyarma­tosítók jelentek meg. 1957-ben Ghána volt az első afrikai or­szág, amely elnyerte független­ségét. Az ország területe föld­rajzi szempontból két részre ta­gozódik. Á két rész között a legfontosabb különbség a csa­padék mennyiségében jelentke­zik. Míg a tengerparti sáv évi 1 500 mrn-es csapadékátlaggal rendelkezik, a szárazföld belse­jében ez az érték az 500 mm-t sem éri el. Ezt a jelentős kü­lönbséget hívatott felszámolni az úgynevezett Volta-terv, melynek keretében felépült víztároló szá­mottevő területek öntözései te­szi lehetővé. Az ország ásványi kincsekben igen gazdag. Arany- és gyémánt- bányászata, valamint a mangán­érctermelése előkelő helyen áH a tőkés világban. A kitermelés­sel kapcsolatos feldolgozóipar — elsősorban angol és amerikai tőkével — kifejlesztése az el­múlt években történt. A gyar­mati uralom örökségeként még mindig elégtelen a közlekedési hálózat. SIERRA LEONE. 72114 négy­zetkilométer területű, 2,6 millió lakosú ország. Főleg a szudáni négerekkel rokon törzsek, vala­mint Angliából é$ az USA-ból idetelepített, volt rabszolgák utódai lakják. A félévszázadot* gyarmati elnyomás után 1961- ben nyerte él az ország a füg* getlenségét. Földrajzi szempont­ból jól elkülönül a mangrove- mocsárerdők által szegélyezett, öblökkel tagolt partvidék az északi, északkeleti fennsíktól Sierra Leone gazdasági életét a jelentős bányászat, s az egyol­dalú — exportra specializált — mezőgazdaság jellemzi. Az ipart elsősorban élelmiszer-, textil-, cernent-, s újabban néhány fes­tékgyár képviseli. A gyarmati örökség nyomai nerrtcsak a gaz­dasági életben, de kulturális té­ren is megtalálhatóak. A lakos­ság közel 90 százaléka írástudat­lan. TUNÉZIA. Területe 164150 négyzetkilométer lakóinak szá­ma 5,1 millió. Az „Arab-Afri- ká”-hoz tartozó észak-afrikai or­szág területén már az időszámí­tás előtti I. évszázadban fejlett föníciai rabszolgatartó állam lé­tezett (Karthágó). Római, ger­mán, majd bizánci fennhatóság után került az arabok kezére. Közel másfél évszázados török uralom után a francia gyarma­tosítás korszaka következett. 1957-ben — hosszú felszabadító harc eredményeként — kikiál­tották a független Tunéziai Köz­társaságot. Az ország felszíne négy részre oszlik; a tengerparti síkság, az Atlasz-hegyvidék, a hegység közötti völgyek, vala­mint az ország déli, sivatagos része. Gazdasági életében jelen­tős a mezőgazdaság é* a bányá­szat. A növénytermesztésben kü­lönösen a szőlő, citrusfélék, zöldségek, továbbá a szemes ter­mények a legfontosabbak. A bányászat jelentős termékei : a vas, a cink, az ólom és a föld­gáz. A fejlődő gyáripart az élelmi­szer-, a textil- és az építőanyag- gyárfás képviseli.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents