Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-14 / 266. szám

Ä munkáscsaládok érdekében

Lakás —

gyorsabban

À? ntnhhí két e'vben ar*

r-%,1, uluuuj szágszerte ezernyolcszáz család költözött olyan komfortos lakásba, amelyet egymással társulva, szövetkezve építettek. Jelenleg hárómszáz- valáhány lakásépítő szövetkezet szervezkedik, tervez és épít kereken huszonötezer laikást. kd- basználva az állami kedvezményeket, a vállalati támogatást és a saját erőforrások minden előnyét. Néhány éven belül mintegy százezer állampolgár költözik saját tulajdonú új lakásba, többnyire olyanok, akik még évekig várhatták volna, hogy tanácsi lakást kapjanak.

Hogyan segítenek hát magukon? A dolog viszonylag egyszerű. Egy városban vagy községben összefog egy tucatnyi ember, — mert legalább 12 tag kell a lakásépítő szövetkezet megalakításához — s elmennek

a MÉSZÖV lakástitkárságára. Ott — ha az előírt feltételek adottak — a 'formaságokat gyorsan elintézik. Kérnek a tanácstól egy építkezésre alkalmas területet, s akár magántervező, akár a szövetkezet által készített — s jóváhagyott — tervek alapján elkezdik az építkezést. Jő, jó — de ehhez pénz kell, hiszen egy kétszobás lakás kb. 380 ezer forintba kerül. Csakhogy éppen arra való a szövetkezet, hogy a lakás ne csak gyorsabban, hanem olcsóbban is épüljön. Ha többen szövetkeznek, akkor már nem családi | házakat építenek, hanem több szintes lakótelepi épületeket, amelyhez kisebb telek kell, kevesebb vízvezeték és csatorna.

S mert a telepszem építkezéseket várospolitikai szempontokból is kedvezőbbnek ítélik meg, így” ezek nemcsak olcsóbbak, de rá- » adásul nagyobb hitelt is kapnak, jj előnyösebb feltételekkel.

Np77Íink mee példakéní: : ítczzuun egy számvetést S

egy lakótelepi (legalább 60 la- ï

kásos, többszintes) építkezésen: ;

Ha egy kétgyermekes munkás- ;

család mondjuk egy 330 ezer fo- j

rint értékű lakáshoz akar jutni, s

akkor többféle választási lehe- :

tősége van. Ha egyedi többszín- ;

tes házban építtet, akkor 40 ■

ezer forint szociálpolitikai ked- ■

vezményt kap. Ha telepszerű !

emeletes házak egyikében lesz a ■

lakása, akkor már 60 ezer forint :

az állami támogatás, tehát ;

amennyiben a második format ;

választja, ezzel máris 20 ezer :

forintot nyerhet. S ha ez az ál- ;

lami vállalatnál dolgozó mun- ;

kás szövetkezeti és társasházi :

építkezésbe kezd, akkor a leg- i

újabb rendeletek szerint továb- j

bi 60 ezer forint állami támoga_ :

fást is kap. (Els a kedvezmény j

csak az állami vállalatok mun- :

kásáinak és termelésirányítóinak ■

jár a többszintes telepszerű épít- *

kezes esetén.)

A vállalati hozzájárulás a te- : kást építő számára 42 ezer fo- : rint, az OTP ad 147 ezret, s a ; munkásnak 21 ezer forintot kell í előre összegyűjtenie, hogy együtt ' legyen a 330 ezer forint, kéz- : dődhessék aZ építkezés. ;

Á íplptilptrí előírások sze- : leiemegi rint a havi 51g :

forint hiteltörlesztést csak a ■

beköltözés után kérik. Ameny- !

nyiben a SZÖVOSZ tervei való- S

ra válnak, a fiatal házasok a :

törlesztés megkezdésére kapnak j

1—2 év haladékot, hogy legyen !

idejük a lakásukat bebútoroz- ■

ni, felszerelni. 5

S az említett módon épülő la- ■ kások még lehetnének olcsób- ! bak is. A vállalatoknak módjuk • van a dolgozóik lakásépítkezé- ! sót okssó bontott anyaggal, ön- ’

költséges gépkocsifuvarokkal segíteni, szakmunkásai, szerelőbrigádjai, akárcsak az építők, részt vehetnek a belső szerelésben, padlózásban, parkettázásban, festésben, egyszóval ezernyi önköltségcsökkentő munkát végezhetnek ei. S mindezt tetézi még egy lehetőség, amely látszólag csak jogi fogalom, hegy a lakásépítő szövetkezet önálló jogi személy. De ez tulajdonképpen azt is jelenti, hogy joga van nagykereskedelmi áron vásárolni az építőanyagot, kőbányát, homokbányát bérelhet, nyithat, s ott saját erővel kitermelni, tehát ezzel is az önköltségiét csökkentheti.

Ez az építkezési forma a politikai és állami szervek szorgalmazására jött létre, hiszen az MSZMP X. kongresszusán meghirdetett életszínvonal-politika elválaszthatatlan részének kell tekinteni a lakásépítési program megvalósítását is. Mégsem

mondhatjuk, hogy ez az építkezési módszer mindenütt zökkenőmentesen terjed. Néhény helyen még akadályozza a bürokratikus huzavona, az állami és társadalmi szervek kellő összhangjának hiánya, s a születendő, ma még csak embrionális állapotban levő új rendelkezésekre való várakozás. Több községben és városban idén azért nem tudták megkezdeni az építkezést, mert a tanácsok nem jelöltek ki megfelelő területet. Néhány kérdésről még vitatkoznak az illetékesek, de az ma már semmiképpen nem vitás, hogy a lakásépítő szövetkezetek egyéni és társadalmi szempontból egyaránt hasznos, életképes közösségek.

A módszereket 4S? £

nomítani, javítani, ám mindenképpen érdemes a szövetkezeti építkezést népszerűsíteni és tömegessé tenni.

R. I.

Jövő tavaszra elkészül a Budapest-Mezőtúr közötti vasútvonal villamosítása

A Budapest — Űjszász - Szolnok közötti vasútvonal villamosítása az idén elkészült. Szolnok és Szajol között a (debreceni) vonal néhány éve villamosított. Szajoltól — Mezőbe- rónyig — megszakításokkal — már felállították a vezetéktartó oszlopokat. Tiszatenyőig mindkét vágányon befejezték a felsővezeték építését is. A Két- pó és Csugar közötti pályaszakasz átépítését hamarosan befejezik. ami lehetővé teszi majd, hogy a vonatok Mezőtúrtól

Szajolig 125 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedjenek.

Ugyancsak átépítik a pályát Nagylapos és Gyoma között egy szakaszon. Itt a vonatok óránkénti sebessége 60-ról 100 kilométerre lesz növelhető

Szajol — Mezőtúr között 1974 tavaszán, az egész vonalon, Lökösházáig pedig a* év végén közlekedhetnek majd villanymozdonyok. Ezzel nemcsak meggyorsul, hanem kényelmesebbé is válik az utazás.

Három és fél millió forint értékű játék

Igaz. a télapó csak három hét múlva érkezik és a karácsonytól is több, mint egy hónap választ el. de az UNIVER- ZÁL Kiskereskedelmi Vállalat játékárubolt-vezetői már ké_ | szülnek a nagy ajándékozási | időszakra. A napokban az orosházi, békéscsabai, a gyulai, a szarvasi boltvezetők fent jártak Budapesten a TR1ÁL Nagykereskedelmi Vállalatnál, és amint Laurinyecz György, a vállalat áruforgalmi osztályának előadója elmondta. 3,5 millió forint értékben vásároltak játékokat A foglalkoztató játékok 1

mellett a hagyományos babák, mackók, és még ki tudná felsorolni mi minden lesz található a boltokban A vásárolt áru egy része már meg is érkezett az üzletbe és a napokban várják az importból származó játékanyagot.

Képünkön Zentai ístvánné. a szarvasi játékbolt vezetője és Mészár Sándor, a gyulai játéküzlet vezetője válogat a TRIAL árujában. mellettük Gróz Gábor, a TRIAL Tanács körúti bemutató termének helyettes vezetője.

F»t*' Oeménj

Két taggyűlés között

A pártszervezetek, 3

kommunisták aktivitása most, a beszámoló taggyűlések időszakában különösen időszerű és sokakat foglalkoztató téma. Gyakorta felmerül, hogy egyáltalán minek alapján mérjük az aktivitást. Egyes helyeken elsősorban a taggyűlési hozzászólások gyakoriságát veszik alapul. Másutt — helyesen — nem elégszenek meg ennyivel.

A taggyűlési hozzászólásoknak, és még inkább azok tartalmának kétségtelenül megvan a maga jelentősége. Nem lebecsülendő, hogy ezen a nagy jelentőségű fórumon a döntéseket, elhatározásokat, állásfoglalásokat miként, milyen viták, vélemény- cserék alapján hozzák meg. A tapasztalatokat a maguk környezetében észlelt jelenségek közreadásával a kommunisták elősegíthetik megfontoltabb és megalapozottabb döntések születését. Ezért csak helyeselni lehet, ha bármelyik pártszervezetben a taggyűléseken való aktívabb részvételre ösztönzik a párttagokat.

Nem kevésbé szükséges ez a kommunisták felelősségérzetének növelése miatt is. A hozzászólások — megfelelő tartalom esetén — a párttagok felelősségtudatát is jelzik. Elzért az, hogy ki hányszor és hogyan szól hozzá a taggyűlések témáihoz, nem egyszerűen illendőség, szokás kérdése, nem statisztikai probléma, hanem politikai ügy, a kommunista nevelés fontos eszköze is.

9

A »fi bármennyire fontos is a taggyűlési aktivitás, a munka nehezebbjét a kommunistáknak még ezután kell elvégezniük. Bármilyen jó határozatokat is hoz a taggyűlés, azokból még csak azután lesz valóság, attól függően, hogyan hajtják azokat végre. Ez így megfogalmazva roppant egyszerűnek és nyilvánvalónak tűnik, a gyakorlatban mégis, mennyi gond kapcsolódik hozzá! S milyen ritkán szoktuk megkérdezni az egyes párttagokat arról, hogy mit csináltak a két taggyűlés között, mit tettek a határozatok megvalósításáért!

E munka eredményességéhez mindenekelőtt azt kell elérni, hogy a szavakban való egyetértés a tettekben kifejeződő egyetértés rangjára emelkedjék. Hányszor tapasztalni a kettő között szakadást, aminek sokszor nagyon is egyszerű okai vannak. Például az, hogy a párttagok eltérő módon értelmeznek azonos határozatokat, vagy bizonyos sajátos egyéni érdekék, körülmények akadályozzák, hogy mindannyian mély meggyőződéssel képviseljék a közösen kialakított álláspontot. Ritkán fordul elő, hogy egy határozat azonosan érintsen minden egyes párttagot. Vegyük csak a legegyszerűbbet, a szocialista elosztási elv érvényesítését célzó helyi döntéseket. Nyilvánvaló, hogy nem egyformán érintik az igyekvőket és a kevésbé szorgalmasakat, a magasan képzetteket és az alacsony szaktudásúakat stb. De hasonló eltérések szinte minden más döntésnél megfigyelhetők. Ezért a határozatok egységes értelmezése és következetes, tettekben kifejeződő meggyőző- déses képviselete a kommunisták körében is — a pártcsoportokban és azokon kívül — megfelelő propagandát, agitációt, elvszerű példamutatást és követelménytámasztást. harcos kiállást és határozott fellépést igényel

Egy építőipari vállalatnál mondták el annak az osztályvezetőnek a példáját, aki a párttaggyűléseken mindig rendkívül aktívan szerepel és helyes álláspontokat képvisel. Hivatali munkájában, hatáskörében viszont semmit sem tesz a költségszint növekedése ellen, s kész a népgazdaság érdekét figyelmen kívül hagyó intézkedésekre is, a vállalati nyereség növeléséért. Nos, az ilyenfajta aktivitás édeskeveset ér, hiszen a szavaknak nincs a tettekben fedezetük.

A pártmunka hatósugarának ki kell terjednie a pártonkí- vüliek körére is. Hiszen a párt- taggyűlés határozatai nyilvánvalóan csak a kommunistákra kötelezőek, akik mindenekelőtt politikai befolyásukkal szereznek érvényt azoknak. Elhatározásaikat az egész munkahelyi kollektívával el kell fogadtatniuk, hogy azokat a többiek is saját programjuknak tekintsék, és szívvel-lélekkel dolgozzanak a kommunistákkal vállvetve megvalósításukért. Itt is milyen türelmes, fáradságot nem ismerő munkára, mennyi okos szóra van szükség! A taggyűlés ehhez csupán útmutatást adhat az egyes kommunistáknak, de természetszerűen nem végezheti el helyettük. Taggyűlés utáni feladata ez minden párttagnak, amit szűkebb-tágabb környezetében kell, hogy végezzen. Az egyes párttag munkája, aktivitása megítélésének éppen ez az alapvető mércéje. S ha ez a legfontosabb. akkor jogos az az igény, hogy a pártvezetőségek gyakrabban kérjék számon az alapszervezet tagjaitól: kikkel beszéltek, vitáztak, hogyan és milyen eredménnyel érveltek. De nem elég számon kérni: megfelelő érvekkel, információkkal segíteni is kell őket abban, hogy még eredményesebben harcolhassanak a párt politikájának megvalósításáért.

Rosszul értelmezi szerepét, az a vezetőségi tag vagy párttag, aki a két taggyűlés közötti feladatát csupán abban látja, hogy összegyűjti a „problémákat”, ahelyett, hogy azokat igyekezne mindjárt megoldani. A pártmunka mozgalmi jellegének éppen az az egyik legfontosabb vonása. hogy folytonosan élő, eleven kapcsolat van a vezetőség és tagság között a gyakorlati feladatok eredményes végrehajtása céljából. Ez a munkában való folytonos és mindennapos együttgondolkodás és cselekvés a pártéletnek legalább olyan lényeges jellemzője, mint az időnkénti fórumok, összejövetelek.

A kommunisták számára a taggyűlés utáni feladatok nemcsak propagandát és agitációt jelentenek tehát, hanem jelentős szervezési teendőket is. Hiszen a párttagság jelentős része tömegszervezeti tisztség- viselő, aktivista, vagy munkaköri beosztásánál fogva tölt be valamilyen irányító, vezető posztot. Megfelelő átgondoltság és körültekintés szükséges ahhoz, hogy a taggyűlési határozatokból adódó következtetéseket a társadalmi tisztségükből vagy munkaköri beosztásukból eredő tevékenységükben is levonják, alkalmazzák. Ha egy párttag vezető beosztásban dolgozik, felelősséggel tartozik azért is, hogy beosztottai a párt- határozatok szellemében kapják meg és végezzék el munkaköri feladataikat.

Szerteágazó, bonyolult es

sokirányú tevékenységet kell tehát a kommunistáknak két taggyűlés között végezniük. Ebben a mindennapos pártpolitikai munkában fejeződik ki elsősorban a kommunisták százezreinek élenjáró szerepe

K. I

m&smsia.

1973, NOVEMBER 1«