Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-14 / 266. szám

/ A tanács — tanácsot ad A hivatal kétségtelenül hi­vatalos hely. Vagyis olyan in­tézmény, amelyben azok dol­goznak, akik ilyen vagy olyan ügyekben illetékesek, s épp ezért tanácsot tudnak adni, intézkednek, határoznak, tá­mogatást nyújtanak. A hiva­tal rosszemlékezetű elődjét, melyben kényére-kedvére pac­kázhatott a kisemberrel a hi­vatalnok, immár csak némely „önkéntes” bürokrata idézi emlékezetünkbe. Az államnak, a társadalomnak nem érdeke, hogy a hatalmat megközelít­hetetlen ajtónállókkal őriztes­se. Az egykori elutasító, ki­oktató, megfélemlítő, s épp ezért emberalázó bürokráciát nyugodt és erőteljes mozdu­lattal papírkosárba söpörhet­tük. A hivatal jogait és kö­telességeit törvény szabályoz­za, s e törvény alapelveit olyan emberek fogalmazták, akik a közösség megbízatását teljesítették. A hivatal tehát, ha hivata­los hely i6, ahol különböző feladatokat végző osztályok, csoportok dolgoznak (vagyis, ahol mint másutt is: munka- megosztás van), sosem kap felhatalmazást arra, hogy ön­magát „elködösítse”, hogy arctalan, vagyis embertelen legyen. S az ügyfél sem te­kinthető pusztán sorszámnak, kiikszelendő esetnek. Aki a hivatalban munkát vállal, hi­vatást is vállal. Nem ügyin­tézői megbízást nyer tehát, hanem elsősorban emberi fel­adatot. Sorsokba beleszólni pedig csak felelősségtudattal lehet. Hiszen az íróasztal egyik és másik oldalán em­berek ülnek vagy állnak. A hivatalnak, a hivatalos helynek ma tekintélye van Magyarországon. Akinek ügyes-bajos dolga, sérelme» van, aki valamilyen ügyben „tanácstalan”, az elmegy a ta­nácshoz, vagy más illetékes intézményhez tanácsot kérni. S természetesnek tartja, hegy az arra hivatottak készsége­sen a rendelkezésére álljanak Ki-ki elvárja ügyeinek kielé­gítését, gondjainak orvoslását- A munkáját tisztességesen végző hivatalnok pedig nem is lepődik meg ezen, hiszen megbízatását a közösség szol­gálatának tekinti. S hogy maga a hivatal is fontosnak tartja és szorgal­mazza az egyre gördüléke­nyebb „szolgáltatást’, arra ele­gendő talán egyetlen példát megemlítem. A tanácsok ilyen törekvését igazolják például a nemrég létrehozott „tájékoz­tató irodák”, az „ügyfél-szol- gálat”-ok. Személyesen vagy telefonon is érdeklődhet bár­ki, felvilágosítást kaphat, kü­lönböző nyomtatványokat kér­het külön sorban állás nélkül, megtudhatja, hogy ügyében kihez kell fordulnia, sőt — egyszerűbb esetekben — még konkrét útmutatást, javaslatot is adnak e „kisirodák” dol­gozói. Kétszeresen is haszno­sak ezek az ügyfélszolgálatok: nemcsak az ügyfél jár jól ve­lük, de súlyosabb, időigénye­sebb gondokkal foglalkozó osztályokra, csoportokra, elő­adókra is valamivel kevesebb hárul. Mennek az emberek a hiva­talba és elvárják, hogy a hi­vatal elintézze azt, amiért fel­keresik. Rokonszenves ez a bizalom, jó közérzetet jelez, s a közösségnek azt a reményét, is kifejezi, hogy a hivatal ha­tékony intézmény nálunk. N. T. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1973. NOVEMBER 14., SZERDA Ara: 8« fillér XXVIII. ÉVFOL.ÏAM, 266. SZÁM Acélcsőben muanyagcső Túlteljesítésre kért engedélyt m gázgyártó és szolgáltató vállalat Rendkívüli ülést tartott a békéscsabai Városi Tanács Gyorsítja az országos gáz­program ráeső vészének a meg­valósítását a Dél-alföldi Gáz­gyártó és Szolgáltató Vállalat. A működési területéhez tartozó Bács-Kiskun, Békés és Csöng- rád megye városaiban, községei­ben már több mint 40000 ház­tartást, továbbá ipari és me­zőgazdasági üzemet lát el a szegedi szénhidrogénmező' föld­gázával. Mind több helyen alkalmaz­zák sertéstelepek, hajtatóházak fűtésére, s egyéb nagyüzemi célokra a földgázt. Ehhez az eredetileg tervezett mintegy 100 millió forintos idei beruhá­zási összeg, valamint a 40 ki­lométeres vezetékhálózat már Országos úttörő történeti vándorgyűlés Békéscsabán A Magyar Úttörők Szövetségé­nek Országos Elnöksége — fi­gyelembe véve, hogy az úttörő­mozgalom történetkutatásában Békés megye a Hajdú, Szolnok és Nógrád megyékkel együtt az élen jár — úgy döntött, hogy az első országos úttörő történeti vándorgyűlés Béké^ megyében legyen. Az elnökség tervei sze­rint a jövőben évenként két al­kalommal rendezik meg ezt a fórumot, s biztosítanak az úttö­rő történeti kutatással foglalko­zók számára lehetőséget, hogy kutatásaik eredményét az egész ország úttörőmozgalma előtt ismertessék. Az országos esemény előkészí­tésére tegnap Békéscsabára ér­kezett Dénárt István, az Orszá­gos Úttörő Történelmi Szakbi­zottság titkára és Záhonyi Ede, az Üttörőveziető című havi fo­lyóirat főszerkesztője. A Békés megyei úttörő elnökség vezetői­vel megbeszélték, hogy novem­ber 21—22-én Békéscsabán az ifjúsági és úttörőházban fogad­ják a 19 megye és a főváros út­törő történeti kutatással foglal­kozókat. A vándorgyűlésen többék kö­zött az országos elnökség részé­ről hangzik majd el előadás Szövetségünk hagyományai, tör­téneti kutatások címmel. Ugyan­akkor ismertetőt hallgathatnak meg a meghívottak az 1919-ben alakult Marx Károly Úttörőcsa­pat működéséről, valamint az 1945-ben alakult első számú József Attila Úttörőcsapat törté­netéről. A fogadó megye úttörő­mozgalmának első lépéseiről is szó esik az országos találkozón. A meghívottak 22-én ellátogat­nak a békéscsabai (5-as számú Általános Iskola 88-as számú Petőfi Sándor úttörőcsapatához. B. J. kevés. Ezért az éves előirányzat túlteljesítésére kértek engedélyt a7 Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszttől. Hímellett az országban eddig még nem alkalmazott új módszerek, új technológiák be­vezetésével kísérleteznek. Ezek közül elsőként Szegeden vezették be a gázcsőhálózat bő­vítésére, illetve az elavult régi vezetékek cseréjére a pclielilén csövek alkalmazását. Ez utóbbi­ra azt az egyedülálló megoldást alkalmazzák, hogy gázvezetékre már alkalmatlan, föld alatti acélcsőbe egyszerűen behúzzák a föld felszínén egymásba illesz­tett és összeragasztott új mű- anj agcsöveket. így elmarad az úttestek költségles felbontása, s a közlekedést sem zavarják a nagy forgalmú városi utcákban. A nagy mennyiségű gáz elosz­tása ugyancsak sokrétű techni­kai és adminisztratív feladatot jelent, amelyet rövidesen elekt­ronika, számítógépijei kíván­nak megoldani. Ezért vállalati információs számítóközpontot hoztak létre, s megkezdték a lyukkártyás, számitógépes adat- feldolgozás előkészítését. (MTI) Tegnap, kedden délután 3 óra­kor a békéscsabai Városi Tanács rendkívüli ülést tartott, melyen jelen volt Gyulavári Pál, az MSZMP Békéscsabai városi Bi­zottságának első titkára, Csepre- gi Pál, a Békés megyei Tanács elnökhelyettese. A tanácsülést Vantara János elnökhelyettes nyitotta meg. Tá­jékoztatta a választott testületet, hogy a rendkívüli ülés összehí­vására miért került sor, majd felkérte Mázán Mátyást, a Ha­zafias Népfront békéscsabai vá­rosi titkárát, hogy terjessze elő előadmányát. A HNF városi tit­kára a következőket mondta: — Dr, Haraszti János tanács­tag, tanácselnök az 1970. évi 3- as törvénnyel módosított 1966. évi 3-as törvény 12 fejezet 57. § d.) pontja alapján ez év no­vember 3-án lemondását juttat­ta el bizottságunkhoz. A HNF városi bizottsága nevében a ta­nácsokról szóló 1971. évi 1-es törvény 31. §-a alapján e le­mondást és az ezzel értelemsze­rűen összefüggő választott funk­cióktól való mentesítést elfoga­dásra a tanácsülés elé terjesz­tem. Ezután arról tájékoztatta a városi testületet, hogy dr. Ha­raszti János más felelős beosz­tásba való áthelyezés miatt kér­te a felmentését. Ugyanakkor ja­vasolta a választott testületnek, hogy a legközelebbi tanácsülé­sig és az időközi választások le­bonyolításáig dr. Haraszti Já­Fiatalok kása Győr fejlődő ipara mind több fiatal szakembert vonz a város­ba. A fiatalok lakásgondjain a város vezetői úgy igyekeznek segíteni, hogy házgyári elemekből tízemeletes garzonházat építtettek számukra. Az Ady városrészben felépült garzonház- ban 120 összkomfortos kis lakást adtak át. (MTI Fotó — Had as János felv. * KSjt nőst hagyja meg hivatalában és bízza meg a tanácselnöki teen­dők ellátásával. A tanácsülés az előterjesztést egyhangúlag elfogadta. Ezt kö­vetően a békéscsabai Városi Ta­nács volt elnöke megköszönte a tanácstagoknak, a végrehajtó bi­zottság tagjainak azt a támoga­tást, amellyel három éven át munkájában segítették. A HNF békéscsabai II. kerü­leti bizottsága pedig ugyanebben, az időben kiadta felhívását a város 11-es számú választókör­zet állampolgárainak, melyben értesítette a lakosságot dr. Ha­raszti János tanácstag lemondá­sáról, egyben arról is tájékozta­tott, hogy a Békés megyei Ta­nács az időközi választások idő­pontját kitűzte. Ennek értelmé­ben a választókörzet a tanács­tagi jelölőgyűlést 1973. novem­ber 19-én este 6 órakor a városi tanács első emeleti nagytermé­ben tartja meg. B. J. Százkét lakást ad át az idén a Békés megyei Tanácsi Építőipari Vállalat A Békés megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalat 1971-ben a 23 millió 200 ezer forint fejlesztési összeg arányában növelte a ter­melését, ami az idén értékben várhatóan eléri a 76 millió fo­rintot. Ez a tavalyinál 7 millió­val több. Elkészül 102 lakás, amelyből 50-et már átadott a vállalat és megkezdte újabb 166 lakás épí­tését, mégpedig Szeghalmon. Bé­késen, Mezőkovácsházán és Bé­késcsabán. A lakásokból 96-ot téli munka folytatására is elő­készített. Átadta a békéscsabai vasútállomás, Szeghalmon pedig a Csepel Autógyár új szociális létesítményét és befejezi a KPM Békéscsabai Közúti Igazgatóság központi géptelepének, valamint a Csepel Autógyár szeghalmi üzemében egy 1 820 négyzetmé­ter alapterületű üzemcsarnoknak és más létesítményeknek az épí­tését. Folytatódik a gyulareme­tei nevelőotthon bővítése, Szeg­halmon pedig a paplangyár épí­tése. A téliesítés olyan fokú, hogy a vállalat a nagyobb hidegek beállta után is teljes létszámmal dolgozhat. Békéscsabai beszélgetés a szovjet kolláréról, tudományról Csütörtökön délután két óra­kor a KISZÖV Gyopár Klubjá­ban tartja őszi évadnyitóját a Megyei Közművelődési Klub. Az első találkozó vendége a Szovjet Tudomány és Kultúra Házának igazgatója, aki a néhány napja megnyílt fővárosi intézmény te­vékenységéről, s a testvéri or­szág tudományos és művészeti eredményeiről, életéről beszél a résztvevőknek.

Next

/
Thumbnails
Contents