Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-13 / 265. szám
Antikvár könyvek Békéscsabán Tegnap, hétfőn délelőtt újra az immár hagyományos kép fogadta a Jókai Színház előcsarnokába érkezőket: régi könyvbarátok s ennek révén régi ismerősök hajoltak a pultok fölé, keresve egy-egy boltban nem kapható ritkaságot, kínálták eladásra szánt köteteiket, öt kérdés az időszaki antikvárium vezetőiéhez; — Milyen a kínálat? — Mintegy másfélezer kötetet hoztunk Szegedről. — A legérdekesebb könyvek? — A magyar irodalom története s jé néhány különböző témájú lexikon — Az első vásárló mát vett? — A személyautó-vezetés alapismeretéiről szóló művet. — Mi volt eddi? a leginkább említésreméltó vétel? — A húszkötete® Tolnai Világtörténet. — Mire számítanák a csütörtök délutáni zárásig? — Az eddigi tapasztalatok alapján azt mondhatjuk, hogy megvásárolunk mintegy kétezer kötetet s eladunk közel negyvenezer forint értékű régi könyvet. Hatszázötven sikeres terv Több mint félezer — egészen pontosan 650 — népgazdasági nagyberuházás tervezésében vett részt fennállása óta a Szófiában működő Építőipari Kibernetikai Intézet kollektívája. A mindössze néhány esztendeje működő intézet munkatársai többek között hozzájárultak a Durgasz melletti Vegyiművek, a Kozlo- duj város melletti atomerőmű; egy hatalmas cementgyár, több erőmű, üdülő-kombinát, továbbá színháztervezési munkáinak; elvégzéséhez. Legújabb sikerük: a Nigéria fővárosában, Lagosz- ban készülő Nemzeti Színház épületének tervéi, az Építőipari Kibernetikai Intézet készítette. sereg ilyen vadállati módon igyekezzék vérbe fojtani minden kísérletet, amely akadályozza hatalmának megszerzését.” Némán nézem őket. Talán olvassam most a fejükre, hogy az elmúlt hónapokban mennyire kivették óik maguk is részüket a mostani katonai hatalomátvétel előkészítéséből ? A chilei középosztály tipikus képviselői ők. Bár sápífcozva beszélnek a vérengzésekről, a tömeges kivégzésekről, melyek ide_ gén ék a „chilei demokratikus hagyományoktól” és az „egész nemzeti jellemtől”, mégis, mint kiderült, azt szeretnék, ha a junta uraival „ki lehetne egyezni” és valamilyen engedmények árán az ‘ ellenzéki pártok politikusai is szerepet kapnának. Akkor mindjárt vége szakadna a kegyetlenkedéseknek és a tömeges kivégzéseiknek, hiszen a vezetők belülről — mint fejtegetik — „a hatalom résZbirtoko- salként befolyásolhatnák a katonai vezetőket.” A Népi Egységre a legutolsó márciusi parlamenti választáson a lakosság 44 százaléka szavazott. A kereszténydemokrata pártból pedig az elmúlt négy év leforgása alatt kétszer is kiszakadt egy-egy olyan frakció, amely nem tudta elviselni, hogy a hivatalos pártvezetés a jobboldallal keres szövetséget. Azt sem szabad elfelejteni hogy az alig három éve megtartott, 1970A tetfvágy köti a KlSZ-hez a szarvasi ifjakat A Kommunista Ifjúsági Szövetség városi küldöttértekezlete Szarvason azzal kezdődött, hogy egy ifjú elmondta Váci Mihály „Még , nem elég!” című versét. Majd pedig a tanácskozás során a Szarvasi Állami Gazdaság KlSZ-szervezetének képviselője hivatkozott Váci Mihály- ra. Prózai szavakkal fejezte ki a költemény mondanivalóját, s mintegy a kilencvenvala- hány küldött és meghívott értelmi-érzelmi hevületét: „És nem elég akarni: de tenni, tenni kell!” A városi ifjúsági szövetség kétévi munkájáról adtak számot a küldöttek. Önvizsgálatot tartattak. Megvolt rá az alapjuk, mert előzőleg az alapszervezetek tették ezt. S egyben tükörképe volt annak is, hogy az ipari szövetkezetek, a mezőgazdasági üzemek, a vállalatok, a kereskedelmi egységek, a hivatalok, a felső- és középfokú tanintézetek mit tesznek az ifjúságért. Az önvizsgálódásnak jó eszköze és jó tükre azoknak a közösségeknek az is, ahol az ifjak élnek, dolgoznak, amint ez kifejezésre jutott: több helyen nem elóg az ifjak érzelmi kötődése a közösségi munkához. Ennek érzékelésére azt fejtegették többen, hogy nem elégséges az ifjak politikai, társadalmi életbe való bekapcsolódása. Az természetes, hogy a fiatalokat a KISZ- mozgalomba bevonni az ifjúsági szövetség alapszervezeteire tartozik, s az is, hogy jóval többen lépjenek tagjai sorába. De az már nem a KISZ-szervezeteken múlott, hogy az ifjúsági törvényből adódó intézkedési tervet csak hét vállalat készített a nem is tudom hányból. Van olyan üzem, ahol a szakmunkás- tanulókkal úgy bánnak, mint évtizedekkel ezelőtt az inasokkal. Pelenkát ugyan most nem kell mosniuk, de ha vaas választásra e pártkongresszusa egy olyan liberálisabb gondolkodású, a középbal irányzatához tartozó elnökjelöltet in_ dított, mint Tomic. Ez a politikus ugyan az elmúlt hónapokban a pártvezetésben eluralkodott légkör hatására „jobbra, csúszott”, de most. ha későn is, „önkritikát gyakorolt” éa fájlalja, hogy az államcsíny előtt a kereszténydemokrata pártvezetés nem fogadta el a Népi Egység által akikor felajánlott tárgyalásokat a válságból való kibontakozásra, a puccs megelőzésére. Mikor egy nagyáruház parkolóihelyén a közben megszerveződött és az üldözötteket, lebu- kottakat és családtagjaikat támogató „vörös segély” megíbí- zottainak átadom azokat a takarókat. edényeket, ruhaneműket, melyeket családunk élhatár- rozásából nem hozunk haza Budapestre, stencillel sokszorosított, összefűzött papírlapokat csúsztatnak kezembe. Később, amikor megnézem, örömmel látom, hogy az El Siglo, a Chilei Kommunista Párt első illegálisan megjelentetett példányát tartom kezemben, melynek vezércikke a Népi Egység erőinek földalatti újjászerveződésére mozgósít. Feltámadt tehát az első halvány reménysugár a chilei fásdszta diktatúra kietlen sötét éjszakájában... Arkus István (Vege) lamelyik szól valamiért, utána bizony ráreccsennek: minek beszéltél! A tanácskozáson kifejezésre is jutott, hogy a jövőben ne nézzék el az ilyet a pártszervezetek. Hiszen , a tizenvalahány éves korban ért hatásokat magán hordja az ember egész életében és mi azt akarjuk, hogy a felnövő generációt minél kisebb sérülések érjék, tes- tileg-lelkileg épségben érje el a felnőtt kort. És már helyben is vagyunk, hogy mit jelent az ifjak érzelmi kötődése a közösséghez, amelyben él. A tanácskozáson a vendégek megtudtak, hogy Szarvason négyezernél több olyan fiatal él, aki „KlSZ-korú”- nak számít, s a szövetség tagsága kétezer körül van. És kiderült az is, hogy a KISZ-is- ták nem mindig élhetnek azzal a jogukkal, hogy kit szeretnének soraik közé fogadni, mert olykor csak az alapiszervezet titkára, jobbik esetben vezetősége dönt, kit vesznek fel a KISZ közösségébe. Márpedig a szövetség kommunista jellege erősödésének egyik eszköze, ha a tagjai élhetnek jogaikkal. Mint ahogyan azt az egyik küldött kifejezte: az alapszervezeti vezetőségválasztó taggyűlések a demokratizmus iskolái voltak, mert alkalmuk volt a résztvevőknek bármiről is gondolataikat. érzéseiket elmondani. Ez azt jelenti: érzik, nemcsak formailag tartoznak az ifjúsági szervezethez, hanem részesei annak, odakötődnek, életelemükké válik az odatartozó». Bensej ükből vezérelt akarat és tettvágy köti őket oda. Ahol ezt még nem sikerült elérni, mutatja a szervezet taglétszáma is. Ilyen a Vas- és Fémipari Szövetkezet; az üzemben dolgozó ifiknek csak 12 százaléka tagja a KISZ-nek. És ellentéte ennek a Ruházati Szövetkezet, ahol az ifidolgozók fele a tagja az ifjúsági szövet- ségnek. Nyilvánvaló, hogy a g KISZ-alapszervezet befolyása ; az üzem egész fiatalságára ; összemérhetetlenül nagyobb Î a ruházati, mint a vas- és J fémipari szövetkezetben. Ez • pedig a KISZ fő feladata a szö■ vétség kommunista jellegének S erősítésével egyidőben, hiszen í a kettő összefügg, egyik fel- j tételezi a másikat. Ezzel függ ; össze a szövetségnek a külön- : böző rétegek közt végzett : munkája is. Más módszerek, ■ eszközök szükségesek a me- ! zőgazdasági szövetkezetekben, j mások az oktatási intézmé- ; nyékben és megint mások az : ipari szövetkezetekben. Alakí- « tottak is városi mukabizott- Ï Ságokat, rétegtanácsokat, de • ezek egy-két tanácskozáson : kívül mást nemigen tettek. ■ És mint a küldöttértekezleten ! kiderült, a rétegtanácsok ak• tívái nem is igen kaphattak 5 feladatokat, mert nem volt a 5 rétegtanácsoknak konkrét \ programjuk. S a küldöttérte• kezleten erőteljesen kícsen- s dűlt: csak úgy tudnak dol- j gozni a fiatalok is, ha meg• bízást kapnak. Mintegy „alá- ; festették” a költő szavait: s „És nem elég akarni: de ten- j ni, tenni kell!” Tenni bizony, • mert kitűnt az is, hogy egyes \ helyeken nemigen tájékoztat• ták az ifjúsági szövetség tag• jait. Márpedig a tájékoztatás : az aktivitás forrása. Ha az nincs, rontjuk a vitapozíciót és nem mi alakítjuk a közvéleményt, hanem a már kialakult és rendszerint torz közvéleménnyel hadakozunk. A tájékoztatás hiánya rontja a KISZ tömegkapcsolatát, hiszen védekező pozícióba szorítja tagjait és utólagos magyarázkodásra. A tájékoztatás elhanyagolása mögött rendszerint a nyilvánosságtól való félelem rejtőzik vagy az az illúzió: amiről mi nem beszélünk, az nem is létezik. Egyértelműen választ adott erre is a küldöttértekezlet. Amikor az ifjak megismerték a célt, akkor beálltak a sorba. Jelöljön a cél akár üzemi, akár városi feladatot, akciót. Vissza veti tették azt a kezdeményezést. amikor az ifjúsági szövetség Vili. kongresszusa tiszteletére az Építő-, Lakás- karbantartó Szövetkezet KISZ-istái felhívással fordultak a város ifjúságához: vegyenek részt a „Nyolc órát a városért” . mozgalomban. S 1973-ban 5871 órát dolgoztak a szarvasi ifik a mozgalom sikeréért, 1972-ben meg még ennél is többet. Ha az „Egy napot az óvodáért” akció/ eredményét is hozzáadták volna ehhez, akkor az évi társadalmi munkaórák száma elérte volna a dupláját. Az üzemi akciókat „Ifjúság a munkahelyért” cimen emlegetik. Bár ezek nagyrészt kampányszerűek. De ugyanakkor megmutatták ezek is, ha meg ■ van jelölve, hogy mit kell tenni, akkor az ifjak nem restek. A küldöttértekezleten kifejezésre jutott az is, hogy a KISZ-szervezetek nem használják ki az Ifjúsági brigádokban rejlő erőt. Kivéve az állami gazdaság és a ruházati szövetkezet KlSZ-szerve- zetét. Bár ez már a mindennapi termelőmunkához tartozik, de hát a társadalmi munkát és ezt aligha lehetne légmentesen elzárni egymástól. Egyik hat a másikra. Az egyik küldött arról beszállt ezzel kapcsolatban, nem tudja, nem érti, miért kevés náluk is a szocialista brigád. Pedig a fiatalok és idősebbek együtt dolgoznak s ez nem akadályozná a szocialista, az ifjúsági brigádok alakítását Ö a KISZ-szervezeteket okolta, ami igaz az egyik oldalon, ugyanakkor a gazdaságvezetők, a szakszervezetek, a pártszervezetek is okai ennek. Nem értik még eléggé: szocialista brigád tagjának lenni a közéletben való részvételt is jelent. S a mozgalomnak, a társadalomnak egyik erőforrása ez, hiszen a szocializmus nagy előnye minden más társadalmi rendszerrel szemben éppen az, hogy a dolgozók tudatos tevékenységével épül fel. A küldöttértekezleten elhangzott az is, hogy mélyíteni szükséges a fiatalokban a munka, a szakma szeretőiét. A szocialista brigádmozgalom pedig ennek a bábája. Mint ahogy a szellemi értékek megbecsülésének, közkinccsé tételének is. Más vonatkozásban erről is szó esett a tanácskozáson. Nevezetesen: a KISZ-tagaknak több mint a fele lány, asszony. Mégis olykor statisztika javító szemlélet alapján választják be Őket a különböző testületekbe s a feladótok elosztásánál a férfiak maguknak tartják] „És nem elég akarni: ] ! de tenni, tenni kell!,> j Váci Mihály ! fenn a fontosabb munkákat. Ez is a felnőttek tükörképe, a nők egyenjogúságának formális elismerése. Ennek a múlt társadalmi rendszer örökségének a leküzdése is a párt, a KISZ, a gazdasági és a szakszervezetek együttes feladata. Beszélt az egyik küldött arról a bizonyos stafétabotról. Azt szeretnők valamennyien, hogy ezen a boton minél kevesebb „óság?’ maradjon. Ugyanakkor azt is idejegyzem: a stafétabotot mindig viszik, azt soha nem lehet letenni, mint a sportversenyeken, amikor célba érnek a versenyzők. Az emberi társadalomnak ez az állapota is állandó mozgásban van, mindig vannak tízévesek és 70—• 80 évesek. Kifejezésre jutott a küldött- értekezleten, hogy a KISZ- szervezetek anyagi, tárgyi feltételei javultak két esztendő óta. Több alapszervezet igénybe veheti a vállalat, az intézmény tanácskozótermét, klubját, amikor valamilyen rendezvénye van. Több helyen — mint a ruházati szövetkezetben — ingyenesen biztosítanak autóbuszt a KlSZ-isták- nak, ha szabad időben vállalaton, üzemen kívüli programot szerveznek. Az üzemek, intézmények klubjai enyhítik az ifjúság szórakozási gondjait s a KISZ kulturális tevékenysége is részben a klubokban zajlik. Ami viszont hiba, hogy városi kulturális rendezvény csak alkalomszerűen van. Ide tartozik, hogy a művelődési központot nem sikerült az ifjúság otthonává tenni, pedig az év elején együttműködési megállapodást kötött a városi KISZ-bizottsággal. A művelődési központ és a KISZ- városi Végrehajtó Bizottsága hivatott arra is, hogy Szarvas ifjúságának kulturáltabb szórakozását biztosítsa. A hétvégeken csak alkalmakként szórakozhatnak zene mellett, életkori igényeik szerint, mert az Árpád étterem és a Halászcsárda nem táncos szórakozóhely. Az ÁFÉSZ KISZ- küldötte elmondta: Egy hónapon belül biztosítják, hogy az Árpád díszterme táncos szórakozóhely legyen. A küldöttértekezlet munkájában részt vett Vrbovszki György elvtárs, az MSZMP városi Bizottságának első titkára, Szabó Miklós, a KISZ megyei Bizottságának első titkára, valamint a közélet más személyiségei. Miután a küldöttek megválasztották a városi KISZ-bizottságot, ezt követően az újra Szabovik Jánost választotta meg a titkári tisztségre. Végül mi is leballagtunk a Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses, Meliorációs Főiskolai Kara tanulóinak pinceklubjába. Láttam ott hirtelen rex-asztalt, rádiót, magnót, bárpultot feketefőző géppel. Még napközben tudtam meg, hogy a Vas- és Fémipari Szövetkezet november 17-én nyitja meg pinceklubját, amely jó 400 ezerbe került. Ennek egy részét társadalmi munka fedezi. Abban is lesz rex, aztán biliárd- és pingpong-asztal, meg nem tudom még mi. Ha jól emlékszem, könyveket is helyeznek él benne. Ergo: vannak buktatók Szarvason, de akarnak és tesznek is az i fiúságért. Cserei Pál
