Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-10 / 237. szám

Eredménytelen BT-ülés — Az Egyesüli Államok Izrael kívánságát tolmácsolta — Megoldás: a BT 1967-es határozatának Bizakodás kíséri Tanaka moszkvai tárgyalásait Köves Tibor, az MTI tudó* sítója jelenti: Intenzív, de a jelek szerint eredménytelenül maradt kon­zultációk sorozata után hétfőn este az USA kérésére össze­ült a Biztonsági Tanács, hogy megvitassa a Közel-Keleten előállt helyzetet. Miután a fél- hivatalos megbeszéléseken mindeddig nem sikerült áthi­dalni az egymással szögesen szemben álló nézeteket, a Biz­tonsági Tanács elé nem terjesz­tettek intézkedéseket előíró ha­tározati javaslat-tervezetet. A Tanács magyar idő szerint hét­főn 23.12 órától kedden 01.45 óráig tartó ülésén az amerikai, az egyiptomi, a kínai, az iz­raeli, az angol és a szovjet nyilatkozat meghallgatására szorítkozott. Ezután Lawrence McIntyre, a BT soros auszt­ráliai elnöke elnapolta a Ta­nács munkáját, bejelentve, hogy konzultáció útján álla­pítják meg a következő ülés időpontját. Az elsőként felszólaló John Scali amerikai állandó ENSZ- képviselő ügy vélekedett, hogy nem lenne helyes az egymás­nak ellentmondó harctéri je­lentéseket osztályozni, vagy a történtekért való felelősséget kutatni, hanem első lépésként az ellenségeskedések megszün­tetéséről kell intézkedni. Bár elismerte, hogy „a közvetlen kiváltó okokat nehéz külön­választani a konfiikus alapvető okaitól”, mégis pontosan ezt tette, amikor a továbbiakban csupán a legutóbbi 72 óra fej­leményeire szorítkozott. A „kiengesztelődéshez vezető párbeszéd” megindításának leg­célszerűbb módját a jelenlegi ellenségeskedések kirobbanása előtt fennállott tűzszüneti vo­nalhoz való visszatérésben je­lölte meg. Egyértelműen támo­gatva Izrael követelését, az USA képviselője még csak nem is tett említést a Biztonsági Tanács 1967. novemberi hatá­rozatáról, amely a rendezés alapjaként az Izrael megszállta arab területek visszaszolgálta­tását írta elő. El-Zajjat egyiptomi külügy­miniszter emlékeztette az USA képviselőjét, hogy legutóbb ez év júniusában országa nevében felkérte a BT-t: határozott in­tézkedésekkel vessen véget a hat év óta tartó izraeli meg­szállásnak, a BT többi 14 tag- | államával szemben leadott1 amerikai vétó azonban megaka- ! dályozta a Tanács cselekvését. El-Zajjat a továbbiakban I Golda Meir izraeli kormányfő és Dayan hadügyminiszter nyi­latkozataiból idézve támasztot­ta alá azt a megállapítását, hogy Izrael — amint a meg­szállt arab területek gyorsított ütemű izraeli betelepítése is bizonyítja — katonai hódítá­sainak végleges bekebelezésére törekszik. Élesen elutasította az amerikai képviselőnek az el­lenségeskedések kiújulásának kezdetére vonatkozó ENSZ megfigyelői jelentésekre való hivatkozását. Rámutatott, hogy az egyiptomi erőknek a csator­nán történt átkelését közvetle­nül megelőzte Izrael tengeri támadása a Szuezi-öbölnek ab­ban a részében, ahol (a né­hány nappal korábban nyilvá­nosságra hozott megállapodás értelmében) a Szuezi-csatorna helyettesítésére szolgáló olaj­csővezeték kiinduló állomását készültek megépíteni. „Ezután került sor arra, hogy egyiptomi katonák átkel­tek a csatornán és keleti part­ján — egyiptomi területen — kitűzték az egyiptomi zászlót” — mondotta. El-Zajjat rendkívüli nyoma- tékikal húzta alá : „politikai rendezés nélkül az első lépés­ként elfogadott tűzszünet ál­landósítása nem egyéb, mint a Biztonsági Tanács és az ENSZ- közgyűlés vonatkozó határoza­tainak kigúnyolása”. Az ame­rikai képviselőhöz intézve sza­vait, hozzátette: „ha az Egye­sült Államok valóban előmoz­dítani kívánja a békés rende­zést, akkor itt a kitűnő alka­lom arra, hogy vonja vissza vétóját, amellyel megbénította a BT cselekvését... Fiaink a most folyó harcban azért ál­dozzák életüket, hogy megvéd­jék Egyiotom területi sérthe­tetlenségét, és azért halnak meg, hogy ne engedjék úrrá lenni a világban a hódítás po­litikáját” — fejezte be nyilat­kozatát az egyiptomi külügy­miniszter. Huang Hua, a KNK állandó ENSZ-megbízottja rendkívül „harcos” nyilatkozatban, de pusztán általánosságokra szorít­kozva fejezte ki az izraeli cio­nista agresszorok ellen harco- j ló arab nemzetekkel való „leg­teljesebb együttérzését”. A továbbiakban a már szok­ványos fordulattal egyenlőség- jelet tett az arab népeket te­vőlegesen támogató Szovjetunió és az Izrael mellett kiálló USA között, azt állítva, hogy „Izrael a két szuperhatalom bátorítá­Jelentés a közel-keleti harcokról Az AFP jól értesült kairói for. rásokra hivatkozva jelenti, hogy az egyiptomi haderő a Szuezd- csatornán átívelő pontonba dákon szakadatlanul áramlik a vízi út keleti partjára. A kedden dél­ben kiadott 20. sz. egyiptomi hadijelentés szerint a Sínai-fél- szigeten előretörő egyiptomi egységek — a tüzérség támogatá­sával — megsemmisítették a 190, izraeli páncélos dandárt. A dandárparancsnokot, Asszaf Jagüri ezredest foglyul ejtették. A Tel Aviv-i had vezetőség a szíriai frontról jelentette, hogy meghiúsították egy helikopter- szállítású szíriai egység akcióját a félkatonai El Rom település ellen. Ugyancsak Tel Avivból jelentették, hogy a kedden dél­előtt „igen aktív” izraeli légi­erő bombatámadást intézett a Nílus-deitában fekvő Kutna és Manszura repülőtere ellen. Kedden a déli órákban a Sí- nai-félsziaeten kiegyensúlyozott hadműveletek folytak és izraeli vélemény szerint történelmük „egyik legelkeseredettebb csa­táját’’ vívták; a Go lan magas­latoknál a szíriai erők ismét át­vették a kezdeményezést és el­lenőrzésük alatt tartják a front északi szektorát, az izraeli légi­erő a szárazföldi helyzet ellen­súlyozására három arab ország polgári célpontjai ellen hajtott végre légi agressziót. Az egyiptomi fegyveres erők parancsnoksága közleményben jelentette be, hogy 16 amerikai gyártmányú izraeli Phantom és Skyhawk vadászbombázót sem­misített meg az egyiptomi lég­védelem. A libanoni hadügyminisztéri­um által kiadott közlemény sze­rint, az izraeli légierő Dél-Li_ banonban is lakott területeket támadott. A libanoni miniszter­tanács keddi rendkívüli ülése után Szolh miniszterelnök kije­lentette, hogy a Dél-Libanon­ban tartózkodó Palesztinái el­lenállók semmiféle tevékenysé­gi nem fejtenek ki. (MTI) sával vetemedett újabb agresz­szióra”. A BT „egyetlen lehet­séges” határozatát olyan nyi­latkozat kiadásában jelölte meg, amely „a legerőteljeseb­ben elítéli Izrael agresszív cse­lekményeit és követeli a meg­szállt arab területek azonnali visszaadását”. Abba Eban izraeli külügymi­niszter háromperces nyilatko­zatában aznapi közgyűlési fel­szólalásának tételeit ismételte meg, a „ki kezdte?” kérdésre szűkítve le a problémát, majd az arab országokat az október 6-ig fennállt megszállási status quo helyreállítása alapján va­ló tárgyalásra szólította fel. Donald Maitland brit képvi­selő — feltűnő eltéréssel az amerikai állásponttól — elő­feltételek nélküli tűzszünet ki­mondását indítványozta, nyo­matékosan aláhúzva, hogy a konfliktus tartós rendezése csakis a Biztonsági Tanács ér­vényes, de mindmáig teljesí­tetlen 1967-es határozata alap­ján lehetséges. Jakov Malik, a Szovjetunió ENSZ képviselője ismertette a szovjet kormánynak a közél- keleti háború újra fellángolá­sának okairól és megoldási alapelveiről korábban közzé­tett hivatalos állásfoglalását és idézte Leonyid Brezsnyev az­napi nyilatkozatát, amelyet az SZKP főtitkára Moszkvában tett a Tanaka japán miniszter- elnök tiszteletére adott ebéden. Malik hangsúlyozta: „háború folyik az arab területeket meg­szállva tartó Izrael és az ag- resszor áldozatai között, akik területeik 'felszabadításáért har­colnak. Nincs szükség új biz­tonsági tanácsi határozatra, ha­nem arra van szükség, hogy érvényt szerezzünk a BT he­lyes határozatának. Egyiptom hozzájárult a határozat végre­hajtásához, Izrael nem. Eban külügyminiszter most sem ad­ta semmi jelét annak. hogy kész lenne eleget tenni a BT határozatának. A probléma megoldásához elsősorban arra van szükség, hogy Izrael jelentse ki: kész kivonulni az általa megszállva tartott arab területekről”. Jakov Maliik felszólalása után a elnöke elnapolta az| ülést. (MTI) Kedden a moszkvai Kreml Katalin-termében folytatódtak a tárgyalások Tanaka japán kor­mányfő és a szovjet vezetők — Leonyid Brezsnyev és Alekszej Koszjgin, valamint a szovjet kormány több más tagja között. Az e’ső tárgyalási napról a Pravda „le kell fektetni a jó­szomszédság alapjait” főcímmel, nagy képes tudósításban szá­mol be. Ez a cím, valamint a hétfői villásreggelín elhangzott beszédek szövege is azt a mér­téktartó, de határozott várako­zást tükrözi, amelyet a felek a moszkvai csúcstalálkozóhoz fűz­nek: megfelelő 'égkört teremte­ni a békeszerződési tárgvalások Luis Figueroa, a Chilei Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának tagja, a dolgozók egy­séges központjának (CUT) elnö­ke, a Népi Egység kormányának munkaügyi minisztere a santi­agói svéd nagykövetségen tar­tózkodik. A fasiszta junta hata- lomrakerüiésének pillanatától halálra keresett munkásmozgal­mi vezető hollétéről a svéd dip­lomáciai misszió szóvivője adott tájékoztatást kedden a chilei fővárosiban. A tájékoztatás sze­rint Figueroa politikai mene­dékjogot kapott Svédországtól, de mind ez idáig nincs menlevele j Chile elhagyására. Samuel Riquelme, a bűnügyi I Tiltakozásul a saigoni fegyve­res erőknek a dél-vietnami fel­szabadított területek ellen elkö­vetett sorozatos ..támadásai miatt a DIFK delegációja Saigonban két katonai tanácskozó testület üléséről vonult ki. A DIFK-küldöttek távoztak a dél-vietnami felek kétoldalú ka­tonai vegyesfoizottságának, vala­mint az indokínai háborúban el­tűnt amerikai - katonák felkuta­tásával foglalkozó vegyescso­portnak üléséről. Ngüyen Vansy ezredes, a DIFK szóvivője a kétoldalú ka­tonai vegyesbizottság legutóbbi folytatásához, állandósítani a jószomszédság elveit a két. or­szág kapcsolataiban. Jó előjelnek tekintik a szov­jet fővárosban, hogy a japán kormányfő első nyilvános moszkvai beszédében erőteljesen hangsúlyozta kormányának el­tökéltségét a békeszerződési tár­gyalások folytatására, ugyanak­kor tartózkodott az úgynevezett „területi kérdés” felemlegetésé, tői. A moszkvai értékelések sze­rint Leonyid Brezsnyev pohár- köszöntője is a tárgyalások túlzott váraíkozásoktól mentes, de bizakodó légkörét tükrözte. és politikai -end őrség volt he­lyettes vezetője — ellenőrizhe­tetlen értesülések szerint — hét­főn megpróbált bejutni Argen­tína santiagói nagykövetségére, de a fasiszta hatóságok letartóz­tatták. Állítólag ő is a „legkere­settebb tíz sziemélyhez” tarto­zik. A menlevél kiadásának meg­tagadása illetve a követségekre történő bejutás akadályozása egyértelműen arra utal, hogy a junta — a latin-amerikai szo­kásjoggal szöges ellentétben — számos esetben nem teszi lehe­tővé a diplomácia menedék in­tézményének alkalmazását. I ülésén rámutatott, hogy 25 sze­mély veszítette életét, sokan megsebesültek a légi- és tü­zérségi támadások nyomán, amelyeket a saigoni alakulatait a kambodzsai határ közeiében, Tay Ninh tartomány felszabadí­tott körzetei ellen hajtottak végre. A tűzszünetet sértő aimerikai- saigoni cselekmények miatti til­takozásul a VT>K küldöttei is kivonultak a háborúban el­tűnt és elhunyt amerikai kato­nák felkutatásával foglalkozó katonai vegyescsopart ülésé­ről! (Reuter) A chilei junta még a mentelmi jogot is kérdésessé teszi Tiltakozik a VDK és a DIFK- -«•*«S»*S*íeejB«i»SSlSBÍSíaS»ííiií*SítSÍSÍIISía*Bí*BSBÍíS**íS*lHtíSBeSíSesi****M*«IíS«*li*SSlí*:í*!IS!!!!SNS»!Si!»IISiSS*SS##f**»#«eSt#* Természetes kötelességként „Tegnap találkoztam az öreg Bozókival — jegyezte meg be­szélgetésünk közben váratlanul a tanácsi vezető, s valami külö­nös melegség csengett a hang­jában. — Tudod, ő volt a szak- szervezeti bizalmi abban a mű­helyben, amely életem első munkahelye volt. Bozóki szak- társ vezetett el engem a mun­kásmozgalomhoz, ő vitt el a munkásotthonba, ő adott elő­ször a kezembe értékes, szoci­alista szellemű könyveket. Nem sajnálta az időt rá, szárnyai alá vett engem és a műhely hoz­zám hasonló többi ifjúmunká­sát is. Néha eszembe jut az öreg — folytatta némiképpen eltűnődve —, s ilyenkor elgon­dolkozom azon vajon a mai fi­atal munkások ta.'álkozhatnak_e ilyen Bozóki szaktársakkal, akik egyengetik az útjukat a mozgalomhoz.” Különösnek tűnhet az első pillanatban e töprengés. Hi­szen ma az üzemekben erős pártszervezetek, ifjúsági szerve­zetek működnek, amelyek szin­te „hivatalból” alapvető teen­dőik közé sorolják a törődést a fiatalokkal. A pártszerveze­tek minduntalan arra sarkall­ják a KISZ szervezeteit, hogy .’egyenek bátor és határozott képviselői az üzemi fiatalok ér_ dekeinek, s egyúttal fejlesszék politikai fogékonyságukat, köz­életi érdeklődésüket. Faggassuk akármely üzemi pártszervezet vezetőit — tanácskozások, na­pirendek, akciók egész sorát említik válaszként. melyek mind az ifjúságpolitikai hatá­rozat megvalósulását szolgálják az. adott munkahely ko'lektívá- jában. S a kérdés — mélyet nem­csak előbb említett ismerősöm fogalmaz meg ekképpen — még­is jogosult. Okkal töprenghe­tünk el rajta: vajon mindenütt kellőképpen fáradoznak-e azon, hogy a munkásság új generáci­óiban kialakuljon a szó teljes és igazi értelmében vett osz­tályöntudat? Vajon eléggé fel­készítjük-e a munkásfiatalokat arra a felelősségre, amely a ha­talmon lévő, a,társadalmat ve­zető osztályhoz való tartozással jár? Bizonyos, hogy sok kedvező eredménnyel találkozhatunk, s a párt ifjúságpolitikai határo­zatának megszületése óta a fej­lődés e tekintetben is meggyor­sult. Üzemi pártszervezeteink azonban tovább javíthatnák e munka eredményességét, növel­hetnék hatását, ha néhány do- 'ogra jobban gondolnának, s ha egyes jó elgondolások, törekvés sek általánossá válnának. Kezdjük ott, hogy némelyik üzemi KISZ-szervezet ma még nem eléggé otthona a munkás- fiataloknak. Akadnak egyébként olajozottan működő, eredeti kez­deményezésekkel büszkélkedő, olykor látványos eredményeket is felmutató KISZ-szervezetek, amelyek többnyire a műszaki vagy adminisztratív területen dolgozó fiata'ok igényeit, ér­deklődési körét elégítik ki, s nem jut elég erejük, figyelmük az ifjúmunkásokra. Természe­tesen hibás és káros dolog len­ne mesterséges megkülönbözte­téseket tenni az ifjúsági moz­galomban, de az is biztos, hogy nem lehet jó az az üzemi ifjú­sági szervezet, amelynek prog­ramja, a legfőbb tennivalókat illetően nem az ifjúmunkások­ra szabott. Ennek pedig felté­té'e, hogy valamennyi szintű vezető testületben kellőkéopen legyenek képviselve a munkás- fiatalok. Ez nem statisztikai, hanem politikai kérdés —s jól teszik azok a Pártszervezetek.

Next

/
Thumbnails
Contents