Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-10 / 237. szám

Ülést tart cts SZMT elnöksége Ä Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának elnöksége október 12-én, pénteken délelőtt 9 óra­kor tartja ülését Békéscsabán, a Békés megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál. Elsőként a kezdő fiatal szak­munkások helyzetéről elhang­zó szóbeli tájékoztatókat vitat­ja meg, amelyeknek eTőadőja: a Békés megyei Állami Építő­ipari Vállalat és a Férfi Fehér­neműgyár békéscsabai gyáregy­ségének szb-titkára lesz. Ez­után a szakszervezeti ifjúsági klubok helyzetéről szóló írásos jelentést tárgyalja meg az el­nökség. Három általános iskolai osztály a téglagyárban Az elmúlt héten a békéscsa­bai téglagyár mintegy fél­száz dolgozója kezdte meg ta­nulmányait az általános iskola ötödik, illetőleg két hetedik osztályában, annak kihelyezett, hallgatóinak októbertől a Jövő év januárjáig képzést adó ta­gozatán. A Békés megyei Tég­la- és Cse népi pari Vállalat tan­könyvvel s a szükséges szabad idő biztosításával támogatja dolgozói tanulását. Megnőtt a jogászok közéleti szerepe Beszélgetés dr. Nyíri Bélával$ a Magyar Jogász Szövetség Békés megyei titkárával Az utóbbi években hazánkba^ előtérbe került a törvényalkotó munka. Az országgyűlés leg­utóbbi ülésén három törvényter­vezetet tárgyalt meg és fogadott el. A törvényesség megszilárdí­tása a gyakorlatban a jogszabá­lyok érvényesítését jelenti. Mindez a jogászok közéleti, tár­sadalmi aktivitását vonja maga után. Kifejezésre jut az alapos jogismeret igénye is, mely indo­kolttá teszi nemcsak a jogproipa. sanda fokozását, hanem a jogá­szok rendszeres továbbképzését. Vajon ehhe7 milyen segítséget nyújt a Magyar Jogász Szövet­ség? Erről beszélgettünk dr. Nyí_ Szakemberek tanácskozása a jobb cipőellátásról Bővíteni kellene a „hétköznapi" cipők választékát A cipőellátás javítására va­ló törekvés jegyében a napok­ban megbeszélésre került sor az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalatnál. A tanácskozáson részt vett Kassai Béla, az Uni­verzál igazgatója, a vállalathoz tartozó cipőboltok vezetői, Ko­vács József, a Tiszántúli Cipő­kereskedelmi Vállalat igazgató- helyettese, valamint a megyei tanács kereskedelmi osztályá­nak képviseletében Kolozsi Gyula osztályvezető-helyettes. Kassai Béla bevezetőjében elmondta, hogy többek között arra Is szeretnének választ kap­ni, mi az oka annak, hogy a cipőforgalom növekedésének üteme elmarad az egyéb ruhá­zati ágazatok fejlődésétől. Ezt követően a boltvezetők f, vásárlók kívánságait saját észrevételeikkel, kérdéseikkel kiegészítve tolmácsolták a megjelenteknek. ftr és minőség Szóba került a cipőárak alakulása mellett a minőség és a választék is. Megállapították, hogy a cipőárak nem minden esetben tükrözik a lábbelik tényleges értékét, esetleg ha­sonló termékek között ár­aránytalanság mutatkozik. A minőség tekintetében számot­tevő javulás nincsen, sok a fo­gyasztói reklamáció, melyeknél az eladók számára külön mun­kát jelent, hogy a vásárlók sokszor koszosán, sárosán viszik vissza a hibás cipőt. Hiányos a méretválaszték — állapította meg több boltveze­tő. Kevés a közepes méretű cipő. Kényelmes, lapos sarkú női cipőből — melyet főleg az idősebbek hordanak — szintén nincs elegendő az üzletekben. Az eladóknak sok nehézséget okoz munkájukban a gyártó vállalatoknál előforduló ha­nyag csomagolás. Nemegyszer fordul elő. hogy eltérő méretű cipőket csomagolnak egy do­bozba. A cipődobozokon feltüntetett méretek nem mindig egyeznek a dobozban rejlő áru tényle­ges nagyságával. Máskor nincs is jelölve a csomagoláson a méret, vagy át van ragasztva. amelyek a KISZ most folyó vá­lasztásai idején erre külön fi­gyelmet fordítanak. Nem elegendő azonban, ha a munkásfiatalokkal való törődés leszűkül a KISZ-re. A fiatalok nevelése, politikai megedzése nem csupán az ifjúsági szerve­zet dolga. Azok a pártszerve­zetek járnak helyes úton, ame­lyek követelményként szabják ezt minden gazdasági, munka­helyi vezető, valamennyi tár­sadalmi szervezet számára. Hi­szen a mi körülményeink kö­zött — de sokszor elmondták, leírták már ezt! — a vállalati, üzemi, gyári szervezetben irá­nyító tisztséget betöltők mind­egyike politikai felelősséget is vállal. S talán nem túlzás azt mondani, ha általában nem te­kinthet közömbösen az irányí­tása alá tartozó terület politi­kai hangulatára, állapotára úgy kétszeresen igaz ez az ott dol­gozó fiatalok tekintetében. Nem háríthat tehát minden te­endőt és felelősséget az ifjúsá­gi szervezetre. S ha esetleg probléma akad, nem kérdezheti csupán azt, hogy „hol volt a KISZ?” — azt is meg keli kér­deznie: „hol voltam én, hol vol­tunk mi?” E gondolkodásmód kialakítá­sát a pártszervezet különféle módszerekkel segítheti : például azzal, hogy egv-egy vezetőt — '«ssgr társadalmi szervet — kü­iKiiitiiniitmuiif Az üzletvezetőik: és a Kiske­reskedelmi vállalat nehezmé­nyezte, hogy a bemutatókra a cipőket gyártó vállalatok nem viszik el valamennyi modellü- ket. Ez megnehezíti a megren­delések összeállítását. fi divat A szállítási problémáikról szólva a boltvezetők elmond­ták, hogy nem mindig a kért áru érkezik az üzletbe. Kovács József, a Cipőkeres­kedelmi Vállalat igazgatóhelyet­tese a felmerült kérdésekre válaszolva többek között el­mondta, hogy a választék szű­kösségét — más okok mellett — a gyártókapacitás hiánya okozza. Azt, hogy az üzletek­be ne kerüljön rossz minősé­gű cipő, a többszörös ellenőrzés sem képes megakadályozni, mivel minden egyes párt nem lehet átvizsgálni. A szállítások késése, a megrendelések telje­sítésének elhúzódása az import­ból származó nyersanyagok be­szerzési nehézségeire vezethe­tők vissza. Az ipar erőfeszítéseket tesz a divat változásainak gyors követésére, de az átállási idők még mindig hosszúak. Ezzel szemben bővíteni kellene a mindennapos szükségletet ki­elégítő, „hétköznapi” cipők vá­lasztékát. Iz ipart is bevonni Kolozsi Gyula elmondta, hogy a ruházati cikkeken belüli megkülönböztetett gondot for­dítanak a cipőkereskedelem helyzetére. Ezért is üdvözlik örömmel az ilyen megbeszélé­sekre irányuló kezdeményezést. A kis- és nagykereskedelem igényli az egymással való kap­csolat tartását, szorosabbra fű­zését. A megbeszélés haszna nyil­vánvaló. A fogyasztók igényei közvetlenebbül jutnak el a nagykereskedelemhez. Felmerül azonban a kérdés, hogy nem lenne-e célszerű a jövőben az ilyen tárgyalásokba az ipar képviselőit is bevonni. A cipőgyártás és kereskede­lem helyzete javulófélben van. E megbeszélés résztvevőinek is közös célja, hogy egyre keve­sebb vásárló távozzon üres kézzel az üzletekből. Amennyi­ben sikerül a tárgyaláson le­szűrt tapasztalatokat a gyakor­latban is hasznosítani, számít­hatunk az újabb javulásra me­gyénk cipőellátásában. (Erői J lön beszámoltat a munkásfiata­lok nevelésében kifejtett tevé­kenységéről, vagy ha más, át­fogóbb beszámoltatások kapcsán ezt is szerepelteti a kérdések között. De még fontosabb az olyan légkör kialakítása, amely_ ben ez mind a vezetők, mind a szocialista módon gondolkodó munkások számára magától ér­tetődő kötelezettséggé válik. Amelyben természetes, hogy az adott műhely, üzemrész régeb­bi dolgozói nemcsak a gyakor­lati eljárásokat, szakmai fogá­sokat mutatják meg a pálya­kezdőknek, hanem bevonják őket a közösségbe, a mozgalmi szervezetek életébe, s nemcsak szakmai ismereteik bővítését segítik, hanem világszemléletük csiszolódását, mélyülését is. Olyan légkör szükséges ehhez, amelyben minden kommunista munkás ezt külön pártmegbí­zatás nélkül is eleve kötelezett­ségének érzi, s amelyben a pártcsoport, az alapszervezet ezt magától értetődően várja el és kéri számon tőle. S nemcsak a párttag, hanem a pártonkí- vüli szakszervezeti aktivisták, szocialistabrigád-vezetők is ha­sonló természetességgel töreked, nek erre. Ügy. ahogyan ezt az a bízó- S nyos Bozóki szaktárs tette an- ’ nak idején ... • Gyenes lá.«ló ! ri Bélával. a Békés megyei Fő­ügyészség csoportvezető ügyé­szével. a Magyar Jogász Szövet­ség Békés megyei Szervezetének titkárával. — A Magyiair Jogászi Szö­vetség VIH. küldöttközgyűlése értékelte a szövetség tagjainak közéleti tevékenységét. Az áffia- mi és társadalmi szervek vá­lasztott testületéiben egyaránt növekedett a jogászok száma. A Magyar Jogász Szövetség a tár­sadalmi feladatok ellátásában való aktív közreműködést, a közéleti tevékenységet a jogász hivatás természetes velejárójá­nál?; tekinti. A közéleti aktivitás mértéke azonban attól függ, hogy a társadalom mit vár a jogászoktól. Tények _ igazolják, hogy a társadalmi igény ezen a téren ig©n nagy. Ezzel magya­rázható, hogy megnőtt a jogá­szok társadalmi, közéleti sze­repe. A Békés megyei szervezet tevékenységi köre a? elmúlt években kiszélesedett A fel­adatok bővültek. E7 elsősorban az új gazdasági irányítási rend­szerbői. másrészt a jogszabály­alkotás adta feladatokból és a megyei szervezetben bekövetke­zett változásokból adódott. Szer­vezetünk tevékenysége a7 elmúlt évekhez viszonyítva sokat ja­vult. A Békés megyei jogászok átfogó egyesületévé és politikai jellegű társadalmi szervezetévé vált. Ma már hat helyi csopor­tunk van. melyekben 263 jogász tevékenykedik. — A Magyar Jogász Szövet, ség a jogászok helyzetének fel­mérését kezdeményezte. Miért volt erre szükség? Milyen ta­pasztalatok vonhatók le a* előzetes vizsgálatokból? — A klasszikusnak tekinthető jogászi pályákon kívül — a bí­rói. az, ügyészi, az ügyvédi — egyre több jogászra van szük­ség más munkaterületeken is. Szinte az állami mechanizmus egés7. területe és az államigaz­gatás minden ága igényli a jog­képzett dolgozók munkáját. Ilyen tapasztalatok alapján vég­zett elnökségünk már több fel­mérésit. A Magyar Jogász Szö­vetség most egy átfogó elemző felmérést kezdeményezett, me­lyet a Magyar Tudományos Akadémia szociológiai intézeté­vel és az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem bölcsészkarának szociológiai tanszékével karöltve végeznek el. A megyénkben te­vékenykedő jogászok közéleti tevékenységéről, anyagi helyze­téről kíván meggyőződni a jo­gász szövetség. A felmérés ta­pasztalatait az illetékes párt- ál­lami és társadalmi szervekkel együtt értékelik majd. Az elő­zetes felmérés azt igazolja hogy megyénk jogászainak nagy há­nyada vállal közéleti feladatot. A Magyar Jogász Szövetség me­gyei szervezete ehhez minden segítséget megad. — Mi volt az utóbbi évek­ben a jogászok legjelentősebb feladata? — Az utóbbi évek egyik lég­jelentősebb feladata volt az új gazdasági irányítási rendszer megalapozása, eredményes mű­ködésének biztosítása. A jogá­szok helyesen úgy fogták fel a gazdasági reformot, hogv annak sikere nemcsak gazdasági, kér­dés, hanem társadalmi is. A másik társadalmi méretű fel­adat az állami élet és a szoci­alista demokrácia továbbfejlesz­tése. A iopászdk nemcsak a szakszerű jogalkalmazással. ' ha­nem éppen a hivatásuk politikai lellepn miatt a társadalmi tudat formálójaként is tevékenyen ki­veszik részüket a szocialista tár­sadalom és az állami élet to­vábbfejlesztésében. — A tnegnövekedeff. feJada- tolmai, a érászok csak akkor tojnak etovet tenni, ha to­Tábhképaésüfe felrfesíMí, Mi­lyen segítséget nyújt ehhez a Magyar Jogász Szövet­ség? — Alapszabályunk egyik leg­fontosabb feladatként említi a jogászok marxista—leninista szellemű politikai és szakmai képzését, valamint továbbképzé­sét. Szövetségünk támogatja az állam, és jogtudomány műveié, sét, a gyakorlati jogászi munka színvonalának emelését. Elősegíti az elméleti és gyakorlati jogá­szók együttműködését. Taggyű­léseinken mégis ekörül van a legtöbb vita. Egyes jogágakban ugyanis végbemegy a tartalma és alaki differenciálódás, azon­kívül szinte minden jogágban az évente megjelenő temérdek új jogszabály ég annak többszö­rös módcisítása, kiegészítése, va­lamint az igen sok állásfogla­lás nagy terhet ró a jogászok­ra, különösen a bírákra, az ügyészekre és az ügyvédekre. A Magyar Jogász Szövetség tehát szinte érdekvédelmi feladatot teljesít, ha megszervezd az egy­séges szakmai továbbképzési rendszert. Az elnökség már ál­lást is foglalt ebben a kérdés­ben. Nem lehet azonban fiigyei­men kívül hagyni, hogy az a központi intézkedés, amely a Jogász Továbbképző Intézőt fel­állítására vonatkozik, csak alap­ja lehet a továbbképzésnek. A helyi szervezeteknek is nagy gondot kell erre fordítani. Ezt ismerte fel a Békés megyei ve­zetőség, amikor az országban elsőnek már ebben az évben megszervezte a jogász szövetség helyi csoportjainál a szakmai továbbképzést. — Milyen arányban vesznek részt a szervezet tevékenysé­gében a fiatalok, a jogász­nők? — A jogász szövetség megyei szervezete nagy súlyt fektet a jogász-utánpótlásra. Megfelelő feladatokkal bízza meg a fiata­lokat, Az utóbbi két évben a békési, a szeghalmi, a szarvasi és a gyulai helyi csoportok több fiatal jogászt és jogásznőt vá­lasztottak a vezetőségibe. A gyu­lai helyi csoport titkára egy fi­atal bírónő lett. dr. Csákábonyi Ágnes. A szarvasi helyi csoport vezetőségének ugyancsak egy fiatal jogásznő a tagja. A bé­kési és a szeghalmi helyi cso­port vezetőségében pedig két fiatal ügyvéd tevéktenykedik. — A Magyar Jogász Szövetség Békés megyei szervezete mi­lyen támogatást kap az álla - mi é« a társadalmi szerveze­tektől? — Az igazsághoz tartozik, hogy más megyékben az állami a társadalmi, a gazdasági szer­vezetek igen sok támogatást, még anyagi támogatást is nyúj­tanak a szövetségnek. Megyénk­ben viszont egyedül csak a Köz- alkalmazottak Szakszervezeté­tnek Békés megyei Bizottsága az, amellyel nemcsak jók a kap­csolataink. hanem anyagi támo­gatást is kapunk tőlük. Mivel feladataink igen széles körűek, különösen az oiktatás, a tovább­képzés, a jogipropaganda terén indokolt, hogy más szervek is nyújtsanak támogatást a me­gyei jogász szervezetnek # A Magyar Jogász Szövetség Békés megyei szervezete októ­ber 12-én tartja taggyűlését Bé­késcsabán. Fölmérik a szerve­zet eddigi tevékenységét, a jo­gászok egyre növekvő közéleti szerepét. Megvitatják azt is, hogy a szervezet miként tölti be érdekvédelmi funkcióját. (Serédi)

Next

/
Thumbnails
Contents