Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-10 / 237. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1973. OKTÓBER Ht„ SZERDA Ara M fQlér XXVin. ÉVFOLYAM. 237. SZÁM Nem elég a statisztikai átlag „Hatékonyan éh* annyit tesz, mint elegendő informá­cióval élni!5” — Norbert Wie- nernek, a kibernetika atyjá­nak ez a gondolata — ame­lyet oly sokan és oly gyakran idéznek — így voltaképpen csonkának látszik. Elegendő információról van itt szó, de mihez és milyen információk­ról? A mennyiségileg és minő­ségileg elegendő információ történelmi koronként, társadal­mi osztályonként, rétegenként, - sőt, aszerint, hogy ki hol és milyen munkát végez, külön­bözött és különbözik. Fontos információ például, hogy egy vállalatnak meny­nyi az exportterve és ez ho­gyan. milyen országok között oszlik meg? Csak az a kérdés, hogy kinek fontos ez az in­formáció? A szóban forgó vál­lalat vezetögárdájanak ugyan szüksége van az ilyesfajta tá­jékozottságra, amely egy tmk- idkatost viszont aligha érdekel. S ez ilyenformán még rendjén is lenne,.. A bajok akkor kez­dődnek, amiken- az illetékesek nem tesznek különbséget in­formáció és információ között, amikor a tények, adatok, szá­mok — tájékoztatás címen — olyan helyen hangzanak el, ahol arra semmi szükség, a|tol ezzel a tájékoztatással semmit nem tudnak kezdeni az embe­rek. Mert — a példánál ma­radva — a tmk-lakatost in­kább érdeklik szükebb mun­kahelyének ügy es-bajos dolgai, mint a vállalat külkereskedel­mi stratégiájának részletei. De minden további fejtegetés he­lyett nézzünk inkább konkrét példát. Figyelemre méltó vizsgálatot végeztek egy élelmiszeripari nagyvállalatnál a termelési ta­nácskozásokról. A kutatók ap­rólékosan elemezték mindazt, ami ezeken a tanácskozásokon elhangzott. Például az előadói beszédet — mert enélkül, ugye, elképzelhetetlen egy valamire­való tanácskozás —, amely ób- jektívan értékelve — rendsze­rint hosszú és rendkívül unal­mas volt. Éppen ezert, mert nem azzal foglalkozott, ami az embereket érdekelte! A válla­lat általános gazdasági helyze­tének analízise elmúlt terv­időszak — öt év! — eredménye, inek elemzése, s az ehhez ha­sonló, többnyire megjegyezhe­tetlen. sőt első hallásra felfog­hatatlan adathalmazok ismer­tetésére éppen a termelési ta­nácskozás látszik a lehető leg­alkalmatlanabb helynek. Az ef­féle sokat markoló, s ezért ke­veset nyújtó előadói referátu­mok — tájékoztátok — szük­ségszerű következménye, hogy az adott munkahely igazi prob­lémái felett elsikkadnak, s az emberek — annak ellenére, hogr alapos „tájékoztatást kaptak — becsapva érzik ma­gúikat. Sokszor nem is azzal van a baj, amit elmondanak, ha­nem azzal ahogyan elmond­ják. Az említett vizsgáját ké­szítői megállapították, hogy a vállalati gazdálkodás valameny- nyi fontos területe, problémá­ja szóba került a tanácskozá­sokon. De hogyan? Mit kezdjen a hallgatóság az ilyen „értéke­lésekkel”?*5 ,3a a számok alapján vizsgáljuk, megálla­píthatjuk, hogy a kollektíva megtette a magáét és a jövő­ben is lehet rá számítani”. Vagy: .„...törekedni kell a mi­nőség javítására, a gazdaságos munkára, a munkafegyelem megszilárdítására és akkor a munka eredményes lesz”. Ezek a tipikusan semmitmondó, ál­talánosításokba burkolódzó in­formációk éppen a lényeget té­vesztik szem elől. soha nem szabad megfeledkezni arról, hogy amit mondunk, hoiL mi­lyen alkalomból és kinek mond­juk. Gyakran előfordul, hogy » tájékoztátok „más nyelven” be­szélnek, mint azok, akiknek az információkat szánják. Inkább a mennyiséget és a minőséget hangsúlyozzák, míg azok, akik hallgatják ezeket az informá ciötoat, inkább a termelőmun­ka „hogyanjának” részleteire, a munkakörülmények, a szerve­zési, a vezetés és a bérezési feltételek konkrét változásaira, kérdéseire kíváncsiak. Mindez persze nemcsak termelési tanácskozásokra ér­vényes, hanem általában az in­formációra. Idejétmúlt beideg­ződések, a lényeges információ szerepének, közvéleményalakí­tó erejének régen volt lebecsü­lése jellemzi az emberek ilyes­fajta tájékoztatását, s egy bizo­nyos „előkelő” gondolkodás- mód, amit talán „átlagszemlé­letnek” nevezhetnénk. Átlag­számok, átlagtendenciák... s na­gyon kevés valós információ, őszinte válasz az egyenes kér­désekre. Talán sokszor azért is, mert akik tájékoztatnak, maguk sem tájékozottak... Mondhatni, afféle összekötők, közvetítők a kiváncsi közvélemény és a tá­jékozottabb vezetők között. S mire az információk megjár­ják az oda-vissza utat, már ér­dektelenné, lényegtelenné vál­nak, és bizony kevesen veszik tudomásul a tényt: aki kérdez, annak válaszolni kéül! Nyíltan és egyenesen, arra, amit kér­deztek. Ellenkező esetben egy­re kevesebb lesz a kérdés, és egyre nagyobb a csalódottság. Az emberek nem érik be a sta­tisztikai átlagokkal, mert ők sem átlag munkahelyeken, átlag körülmények között dolgoznak, élnek — tehát gondjaik és problémáik sem „átlagolhatok”. Vértes Csaba Foek Jenő fogadta Wolfgang Rauchfusst Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke kedd reggel hivatalá­ban fogadta Wolfgang Rauch­fusst, az NDK Minisztertaná­csának elnökhelyettesét, a ma­gyar—NDK gazdasági és mű­szaki tudományos együttműkö­dési bizottság NDK tagozatá­nak elnökét. A baráti eszmecserén részt vett dr. Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, az együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke, valamint Kovács Imre, hazánk berlini és Günter Kohrt, az NDK budapesti nagykövete. Emlékeztető okmány aláírásá­val kedd délután véget ért a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudományos együttmű_ ködési bizottság elnökeinek bu_ dapesti találkozója. Az okmányt dr. Timár Mátyás és Wolfgang Rauchfuss miniszterelnökhe. lyettesek, az együttműködési bizottság társelnökei írták alá a Parlament gobelin-termében. W. Rauchfuss tegnap eluta­zott hazánkból. (MTI) Lapunk tartalmából: A cipöellatasrol tanácskoztak a SZAKEMBEREK (3. oldal) MEGNŐTT A JOGASZOK KÖZÉLETI SZEREPE (3. oldal) BESZÉLIK, HOGY-, M oldal) • SZAKMUNKÁSTANULÓK könyvtara <5 oldal) MI TÖRTÉNT A MEGYEI U OSZTÁLYBAN? («. oldal) W. Rauchfuss, dr. Tímár Mátyás társaságában. Ülést tartott az MSZMP Békéscsabai Városi Bizottsága A Magyar Szocialista Mun- ' káspárt Békéscsabai Városi Bizottsága Gyulavári Pál első titkár elnökletével tegnap, kedden délelőtt ülést tartott. A pártbizottság a PB 1972. november 21-i határozata j alapján megtárgyalta a pért- ' tagság számszerű növekedé­séről és szociális összetéte- I lének alakulásáról, a tagfel­vétel helyzetéről előterjesz­tett írásos jelentést. A vitá­ban tizenkilencen szólaltak fel, s mondtak véleményt és javaslatokat. A pártbizottság a vitában elhangzottakkal együtt — az írásos jelentést elfogadta. Úgy határozott. hogy az anyagot és a feladatokat a legközelebbi alapszervezeti titkári értekezleten részlete­sen ismertessék. A testületet ezután Araczki János titkár tájékoztatta a végrehajtó bizottságnak a két pártbizottsági ülés közötti időszakban végzett munká­járól. Az ülés a bejelentések­kel fejeződött be. Befejezték Békés megyei látogatásukat vietnami vendégeink A Magyar—Vietnami Barát­sági Napok keretében — mint már lapunkban hírt adtunk ró­la — látogatást tett megyénk­ben Dang Tran Ngoan, a VDK budapesti nagykövetségének el­ső titkára, valamint két mun­katársa: Truong Van Minh és Pham Xuan Thuy. Tegnap dél­előtt Szarvasra látogattak, ahol a, Hazafias Népfront járási bi­zottságán fogadást adtak szá­mukra, majd megtekintették az arborétumot. Délután a Gyo­mai Háziipari Szövetkezetét ke­resték fel. Itt baráti találko­zóra került sor a Ho Si Minh szocialista brigád tagjaival. A vietnami vendégek tegnap, az esti órákban elutaztak me­gyénkből. L ttörő bon védelmi zászlóalj ünnepi gyűlése az ifjúsági és littörőházbao „Tettek beszélnek” — olvas­hattuk a békéscsabai ifjúsági és úttörőház nagytermében hét­fő délután, ahol! a város felsza­badulásának 29. évfordulója al­kalmából ünnepi évnyitó gyű­lést rendezett a Sziklai Sándor úttörő honvédelmi zászlóalj. A Himnusz hangjai után — ame­lyet a Ház úttörő-fúvószenekara játszott — Babák György, a városi tanács elnökhelyettese köszöntötte a megjelent paj­tásokat. Beszédében az új ki­képzési év fő tennivalóira hív­ta fel a figyelmet. A pajtások a szakasz-, a század- és a zász­lóalj-foglalkozásokon megis­merhetik a fegyveres erők munkáját, a partizánmozga) mák történetét, elsajátíthatják az alapvető honvédelmi isme­reteket. Ezután Hanó Pál zász­lóaljparancsnok rövid ismerte­tőt mondott a kiképzés mene­tének terveiről. a ..Trombita harsog. dob pereg” úttörő honvédelmi seregszemle órog- ramjairől. Az ünnepi gyűlés be­fejezéseként (az elmúlt évben legeredményesebben dolgozó szakaszok, századok. illetve ezek vezetői tárgyjutalmakat vetek át

Next

/
Thumbnails
Contents