Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-07 / 235. szám
Felszabadulási ünnepség Békéscsabán tfäyldMs sa 1. oldalról) #* a felszabadulás előtt nens Volt példa, S ezen fejlődés lehetősége elsőnek itt, a Viharsarokban adatott meg, hiszen 1944-nek, a magyar történelem eddigi legnagyobb fordulatát hozó őszén a Vörös Hadsereg az ország megyéi közül elsőnek Békést szabadította fék Azt a területét az országnak, ahol annak ellenére, hogy a leggazdagabb búzatáblákat ringatták a földek, mégis a Horthy-korszak jellemző tünetei vad kegyetlenséggel éltek; ahol „sápadt, éhező gyermekek, munkalehetőségért házról- házra kilincselő családanyák, a dobra verés révületében életüket tengető kisparaszti tömegek, kisiparosok, s a munkanélküliség rémével az utcára számkivetett és üldözött éhes proletárok sóhajtották József Attilával együtt: ,Mondd, mit érlel annak a sorsa...” S e sóhaj 1944. október elején lelkes kiáltássá erősödhetett: »Világ proletárjai egyesüljetek!” Ez a szabadító szózat zeng most Magyarország dolgozó társadalmához, mint élő valóság. Hosszú éveken át, mint pusztába kiáltó szó hangzott kelet felől a szabadító kiáltás az egész világ rabjai felé... S addig gyötrelmekben sínylődtünk, az arisztokrata kapitalizmus bilincseiben, nem volt egyebünk, csak az élni akarás. Az élet valósága elérhetetlen álomként lebegett előttünk. A jobb és igaz jövőről álmodoztunk. Titokban hallgattuk Moszkva szabadító harsonáját, az emberbarátság szózatát, hogy „Világ proletárjai egyesüljetek!” „És fordult a sorskerék, egyet és nagyot... Most itt a pir- kadó hajnal!... Értsük meg a felhívó szózat nagy jelentőségét, lényegét, amely a szabadságot, igazságot, az emberiség életét jelenti”. — hangzott a Békéscsabán megalakult kommunista párt első felhívása. Amikor Békéscsaba 1944. október 6-án harc nélkül felszabadult, a munkásság legjobbjai, a kommunisták álltak legelőször az új élet megszervezésének élére. Október 8-án a Munkásotthonban összegyűlt baloldali munkások megalakították a kommunista párt békéscsabai szervezetét. Egy nappal később, október 9-én a kommunisták, kisgazdapártiak és a polgárság képviselőinek részvételével megalakult az Ideiglenes Városi Tanács. A munkásság szervezett mozgalma ekkor már négy évtizedes múltra tekintett vissza városunkban. Ez a több évti*- zedes hagyomány — a háború alatt egyre fokozódó terror következtében — nem torkollott ellenállási mozgalomba, de mint az emberek gondolkodását, cselekedeteit meghatározó tényező a felszabadulás pillanatától egyre erőteljesebben éreztette ha- c tását. így Békéscsabán is a tár- S sadalmi, politikai életben bekö- ■ vetkezett fordulatnak döntő 5 mozzanata volt a proletariátus Ï fellépése. az Öntudatos szervezett mun-, kásság, tehát a kommunisták kezében is..." Ez olyan világos program volt, amely egységes cselekvést határozott meg. A felszabadulást követő első pillanatokban azonban el kellett oszlatni azokat a félelmeket, mélyeket a Horthy reakciós propagandagépezet az emberekbe oltott. Ebben nagy segítséget jelentett a Vörös Hadsereg felhívása a német fasiszta elnyomás alól felszabadított magyar lakossághoz. PrA hitlerista rablók és magyar bérenceik rémítgetnek benneteket a. Vörös Hadsereg bevonulásával Magyarországba. Semmi okotok a félelemre! A Vörös Hadsereg nem mint hódító jött Magyarországba, hanem mint a magyar nép felszabadítója a német fasiszta iga alól.” A Vörös Hadsereg helyi parancsnokai és a katonák magatartása csakhamar meggyőzte a lakosságot a reakció hamis propagandájáról, s így lehetővé vált az élet megindítása, s egy új élet kezdő lépéseinek megtétele. A kommunisták ebben a munkában kezdeményező szerepet játszottak, hiszen tevékenységük nemcsak a párt- szervezési munkára terjed ki. hanem az élet minden területére. A súlyos problémák megoldásában — mint a közszükségleti cikkek biztosítása és elosztása, az ellátatlanok élelmezésének, a tüzelő ellátásának a megoldása, a termelőmunka megindítása, az elmaradt betakarítási munkák befejezése, az igaerő és vetőmag előteremtése az őszi munkákhoz — jártak élen a munkásság legjobb- jaiA Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére 1944. december 2-án Szegeden megalakult a Szociáldemokrata Párt, a Kisgazdapárt, a Nemzeti Parasztpárt, a Polgári Demokrata Párt, valamint a Szabad Szakszervezetek közreműködésével, a pártok szövetsége, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, amely tevékenysége alapjául a Kommunista Párt javaslatát, Magyarország demokratikus újjáépítésének és felemelkedésének programját fogadta el. A program antifasiszta, demokratikus célkitűzése a munkásosztály, a parasztság, a demokratikus értelmiség és a burzsoázia németellenes, a fasizmussal szembeforduló részének összefogására teremtett alapot. A megyében és Békéscsabán megalakult pártszervezetek is tevékenységüket a demokratikus erők összefogására és a népképviseleti szervek működésére alapozták. A kedvező külső körülmények közepette, az ország jelentős részének felszabadulásával egyre jobban érlelődtek a forradalmi átalakulás objektív és szubjektív feltételei. S a megszervezett új hatalom túllépett a polgári demokrácia keretein — és népi demokráciává alakult. Az új népi hatalom előtt hatalmas történelmi feladatok megoldása állott: az újjáépítés, földosztás, a töke elleni általános támadás, a szocializmus építése alapjainak, egy virágzó, szebb magyar jövőnek a megteremtése. A feszabadulás időpontjában Békés megyét, fl Békéscsabát elmaradott és megmerevedett gazdasági és társadalmi szerkezet jellemezte. Békéscsabán az 1930. és 1949. közötti, csaknem két évtized alatt az ipar- ból élők száma 12 867-ről mindössze 13 352-re emelkedett. Mivel az 1930-as adatok szerint a mezőgazdasági népesség az összlakosság 42,9 százalékát alkotta, ez azt jelenti, hogy Békéscsaba társadalma a fel- szabadulás pillanatában még mindig alapvetően agrártársadalom volt. Az újjáépítés programja a kifosztott, romba dőlt ország újjáépítését úgy kívánta elérni, hogy az egyben megerősítse a munkásosztály és az állam pozícióit az ipari termelés vezetésében, a hagyományos kapitalista termelésbe való beavatkozás útján, amely végső soron az államosítással megteremtette a legfontosabb termelőeszközök társadalmi tulajdonba vételét. Ezzel megkezdődhetett hazánkban a szocializmus alapjainak lerakása. Megyénk a legsúlyosabb örökséggel küszködött, ipara fejletlen volt, egyedül a textil-, az élelmiszer-, az építőanyag- és a nyomdaipar ért el komolyabb színvonalat. A szorosabb értelemben vett ipari munkásság létszáma alig érte el a megye területén a 3—4000 főt A megye viszonylag fejlettebb településeinek iparosodottsága sem ért el jelentősebb szintet. Ez alapvetően meghatározta városaink urbanizáltsági szintjét is. Jól jellemzi ezt az állapotot az, hogy a felszabadulás előtt az egész megyében a szellemi foglalkozásúak számát mindössze 6 ezerre becsülhetjük. A városban a mezőgazdálkodásból élő mintegy 21000 főnyi lakosságnak a fele teljesen föld nélküli volt, de ezen agrárproletár réteg mellett erős volt a kis- és középparaszti réteg is. A földosztás során így csak részben lehetett az igényeket kielégíteni. Elzárt volt az, hogy oly radikális módon történt városunkban a földosztás megszervezése, amely következtében csökkent a földnélküliek száma, s tovább emelkedett a kis- és közép- paraszti birtokoké és alapvetően megváltoztak az osztályviszonyok. A földreformmal komoly gazdasági alapot nyert a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége. Továbbá a népi demokratikus forradalom részeként végrehajtott földreform forradalmi módon, a földreform ún. „első rohamában”, jelentős antikapitalista vonásokkal, a népi tömegek aktív részvételével ment végbe, és gyökeresen új alapokat teremtett a parasztság fejlődéséhez. A földreform a mezőgazda- sági termelés fokozatos helyreállításában is kiállta a próbát Egyben azonban kezdték éreztetni hatásukat azok a gazdasági és társadalmi tényezők is. amelyek a kisáruterme- lés korlátozott lehetőségeit mutatták a hagyományos termelési technika túllépésében és à mezőgazdasági termelés növelésében. A mutatkozó mezőgazdasági munkanélküliség megszüntetésének és a modem mezőgazdasági termelés megvalósításának, továbbá egy alapvetően új társadalmi struktúra létrehozásának .feltételeit csak az iparosítás és a termelőszövetkezeti mozgalom teremthette meg. Ilyen előzmények és történelmi hagyaték alapján nem csoda tehát, ha a felszabadulás első pillanatától nyugtalanul kereste városunk, s megyénk azokat az utakat, lehetőségeket, amelyek minél gyorsabb ütemben tudják az itt élő emberek életét kulturáltságát olyan magasra emelni, hogy joggal tudjon felsorakozni hazánk más területei és városai mellé. A Magyar Szocialista Munkáspárt helyes programja alapján megvalósult a mezőgazdaság kollektivizálása; a 60-as évek elején meginduló iparosítás alapvetően megváltoztatta a megye és különösen Békéscsaba megmozdult társadalmát Osztályok, rétegek tagjai tömegesen változtatták meg a fel- szabadulás előtti helyüket A parasztság kettős társadalmi mozgást végzett. Egyrészt a tulajdonviszonyok átalakulása révén önnön társadalma alakult át szövetkezeti parasztosztállyá. Cukorrépahegyek A kommunista párt a pofit!- ; kailag legaktívabb, legtudato- > sabb társadalmi réteg szerve- : zett fellépését jelentette. So- ; raikban ott voltak az Illegális ; kommunista párt tagjai, nagy ! számmal a szociáldemokrata • párt kommunista érzelmű, a ! kommunistákkal kapcsolatot : tartó harcos elemei, a szakszer- ; vezeti mozgalom aktív részt- ! vevői, az építőmunkások moz- S galmának legjobbjai, valamint : a 19-es harcosok. A különböző ; indítású párttagokat a közös ; cél, a felelős politikai munka, s ; a kibontakozó propaganda- és ! agitációs munka egységbe ko- ; vácsolta. E közös célt pedig 5 Révai József 1944. november ; 19-én így1 fogalmazta meg: „Mi, ! ha azt mondjuk, hogy demok- * ratikus, független Magyarorszá- \ got akarunk. nem burzsoá- ; kapitalista demokráciát aka- ; rank, hanem népi demokráciát, • olyan demokráciát, ahol a nép ! szabadsagjogai valóság, nem S pedig fügefalevél a kizsákmá- g nyolás számára, ahol a föld a % paraszté, ahol meg van sem- | misítve a magyar nagybirtokos I osztály, ahol az államhatalom S tservei a nép kezében vannak, i A Mezőhegyes! Cukorgyár átvevő telepein gyűjtik a betakarított cukorrépát. Képünk a me- zőkováeshází határban létesített eukorrépa-átve. íóhelyen készült, ahol korszerű untőremleaeres keresztül gyűjtik prizmába a cukorrépát. Felvételünk pillanatában a nagykamarás! Ságvári Tsz-bői hordják a termést, ahol Holdanként 189-—190 mázsa cukorrépa, termett. Bemén??) Másrészt a mezőgazdasági technika fejlődése és az ipar munkaerő-szükséglete révén nagyarányú átrétegződés zajlott le, amely csökkentette a parasztság létszámát, s növelte a munkásosztályét Örömmel szemlélhetjük azt hogyan alakul át Békéscsaba földszintes főútja és központja impozáns megjelenésű többszintes városi úttá, hogyan születnek meg és terjeszkednek szinte napról napra az új lakótelepek, hogyan válik egyre pezsgőbbé az északi és déli ipartelep, hogyan készülnek el az új óvodák; mikor készül el egy-egy felbontott útszakaszon a vízvezeték és a szennyvíz- csatorna. mikor vezetik ide vagy oda be a gázt A mai közvéleményben a városban történő dolgok elsősorban mint alkotások jelennek meg, pedig a lényeg az, hogy milyen társadalmi élet valósul meg benne. Éppen ezért az a feladatunk, hogy a város élő. cselekvő testületté egyesítse, munkaképes közösséggé szervezze a benne éló embereket A cselekvőképes városszellem kifejlesztéséhez vezető út a városkultúra teszi képessé és alkalmassá a várost arra. hogy azt a magasabb szerepet is teljesítse, amely rá, mint kultúrát sugárzó központra vár. Most, amikor a felszabadulástól eltelt idő néhány történelmi jelentőségű átalakulásáról szóltam, akkor derűlátó előrepillantásom ebből a forrásból is táplálkozott. Városunk lakói jogos büszkeséggel vallják magukénak e kort, s ennek minden alkotását, mert ami itt és most születik, az általuk és értük történik. Tudjuk és érezzük, népünk történelme megtanít rá, hogy szabadságunk kivívásában, jogaink megszerzéséiben és gyakorlásában milyen segítséget kaptunk a Szovjetuniótól, miközben „.. .a második világháború füzében hallatlan áldozatokat hozva szétzúzta a fasizmus fő erőit, s ezzel megmentette az emberiséget egy új középkor fenyegető rémétől. A Szovjetunióhoz való viszony mindig választóvíz volt a politikában, a haladás és a reakció erőinek megkülönböztetésében. Mozgalmunkban a Szovjetunióhoz való helyes, elvi viszony az internacionalizmus fokmérője. Pártunk elutasítja a szovjetellenes- ség minden formáját, mert a szovjetellenességnek tett legkisebb engedmény is rombolja a haladás, a szocializmus erőit, és az osztály ellenség, az imperializmus kezére játszik. A Szovjetunió felszabadítónk, szövetségesünk, igaz barátunk és legjobb segítőnk az élet minden területén. A Szovjetunióhoz való viszonyunk nyílt és megingathatatlan, szilárd elvi. internacionalista alapokon nyugszik és teljes összhangban van nemzeti érdekeinkkel.” — ahogy azt Kádár elvtárs megfogalmazta a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresz szusán. Városunk lakói számára öröm a szovjet emberekkel való találkozás, a személyes barátság. Ezt az igényt minden lehetőséget felhasználva igyekszünk kielégíteni. így született meg Békéscsaba és Penza testvéri kapcsolata; így alakulnak egymás után az MSZBT- tagcsoportok. És most örömmel tölt el bennünket, hogy a Béke Termelőszövetkezet tagsága elhatározása és döntése alapján felveszi a „Magyar—Szovjet Barátság” nevet. Ez a név hű kifejezője annak, hogy városunk dolgozói magukénak vallják pártunk internacionalista politikáját, hű kifejezője annak, hogy átérzik azt, milyen alapvető jelentőségű volt népünk történetében a szovjet emberek véráldozatának, és a nap, mint nap megnyilvánuló internacionalista segítségnek, Legyen e név hű kifejezője a két nép közötti internacionalista szolidaritásnak, az emberek kölcsönös megértésének és barátságának Az ünnepség az tntemac ionálé hangjaival ért véget
