Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-07 / 235. szám
Szavalóverseny Martfűn 'Â martfűi Tisza Cipőgyár szakszervezeti bizottsága és művelődési központja, valamint a Népszava „Szép szó” kulturális mellékletének szerkesztői a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére a forradalomról szóló, a forradalmi vívmányokat és a munkásemberek életét bemutató versek kategóriájában az idén harmadik alkalommal rendezi meg szaval overeeny et. A verseny célja olyan forradalmi és munkásmozgalmi versek felkutatása és magas szintű bemutatása, amelyek meggyőző erővel ábrázolják a forradalmi osztályok életét, harcát, dolgos hétköznapját, a munka szerete- tét, emberformáló erejét. A szavalóversenyt november 4-én rendezik meg a martfűi cipőgyár művelődési központjában, jelentkezni október 24-ig lehet. A legjobbak a három tagú zsűri értékelése alapján jutalmakat és emléklapokat fognak kapni, de a Népszava szerkesztősége és az üzemi KISZ-bizottság különdí- jakat is adományoz. Villámféit ynél Évadnyítás a Jókai Színházban Pénteken este 7 órakor nagy sikerű előadással nyitotta évadját a békéscsabai színház. Lovas Edit rendezésében Németh László Villámfénynél című drámáját mutatták be. Képeink a dráma két jelenetét idézik. Első felvonás: Bakos Béla Jegy tő (Ats Gyula), Anna, Nagy [ Imre körorvos felesége (Dévai Kamilla) és Bakosne (Dénes ■ Piroska) Sata (Agárdi Ilona), Nagy Imre kőrorvos (Bieskey Károly Já- szai-díjas) és a háttérben Határvári (Kovács Lajos) (Demény fel*.) Asszonyok, lányok a varrógépnél Egyszer valaki szóvá tette, hogy kapcsolódjanak be a szocialista brigádmozgalomba. Napokig beszélgettek róla. Ellen- vélemények is elhangzottak, a többség azonban amellett érvelt, hogy képes a brigád ilyen célkitűzés megvalósítására. Több szocialista brigádról olvastak már az újságokban és hallottak a rádióban is. Olyan vállalások teljesítésével, melyre a dolgozók nem kötelezettek, de amelyekkel a társadalom javát szolgálják, hírnevet, megbecsülést szereztek maguknak. Miért maradjanak ők az ismeretlenség homályában? A Békéscsabai Textilfeldolgozó Szövetkezet varrórészlege egyik szalagjának a dolgozóiról van szó. Huszonnégy asszonyról és lányról, akik között 16 éves a legfiatalabb és negyvenegyné- hány éves a legidősebb. Még tavaly tűzték célul a szocialista cím elnyerését. Felvették a Béke brigád nevet és brigádvezetőül Guliga Juditét választották meg. Jutka tanyai lány. Varrodában akkor volt először, amikor első éves szakmunkástanuló korában osztálytársaival együtt kötelező látogatást tett a Férfi Fehérneműgyár békéscsabai gyáregységében. Ügy látta, nehéz és zajos is a varrás így szalagban, de — gondolta — majd megszokja éppen úgy, mint mások. Amikor 1971-ben megkapta a szakmunkás-bizonyítványt, a szövetkezet varrórészlegébe kérte a felvételét. De hiába volt női szabó, a szalagmunka kezdetben elég nehezen r^ent. Szerencsére Ormándi Pálné, a szalag vezetője nagyon kedves volt hozzá és segített neki. Az első benyomások maradandó hatást gyakoroltak rá. Megszerette a szövetkezetei és jó munkával megbecsülést igyekezett kiérdemelni. Ilyen előzmények után lett brigádvezető, amivel a szövetkezet vezetői is egyetértettek. Megismerték. Tudták róla, hogy állhatatosságával képes lesz a brigádot összetartani. Mert volt már előzőleg is olyan brigád, amely a szocialista cím elnyerését tűzte céljául, de a törekvés abbamaradt. Benne azonban nem csalódtak. A lendület egy éve nem hagyott alább, sőt most, a november 7-i értékeléshez közeledve még fokozódott. És hogy példát mutasson másoknak, meg jobban is értsen ahhoz, amit csinál, beiratkozott a ruhaipari szakközépiskola levelező tagozatának 1. osztályába. S jólesett neki, amikor Tóth Gyula elnök azért külön is megdicsérte és a szövetkezet támogatásáról biztosította. Dolgozni és tanulni egyszerre nem könnyű dolog. A brigádvezetői teendők is sok elfoglaltságot jelentenek számára. Mert hiába, a versenyszellemet elsősorban mégiscsak neki kell ápolnia. A munkában és olyan élmények keresésében is, amelyek az összetartozás érzését váltják ki. Hogy ez mennyire sikerül, hadd beszéljenek róla mások. Simon Annuska egyike a leg- fiatalabbaknak. Előzőleg másutt is dolgozott, de itt jobban érzi magát. — És ha valahol többet tudna keresni, elmenne? — kérdezem. — Van, akinek csak a pénz számít, nekem azonban a környezet is fontos. Nálunk nagyon jó a hangulat. Ha van is vita, az nem megy ökölre. Bohus Judit egy tízéves bat- tonyai nevelőintézeti kisfiúra gondol, akit Rákóczi Gyurikának hívnak. — Ö a mi pártfogoltunk. Egyszeregyszer elhozzuk és levelezünk is vele. Megpróbáljuk a szülői szeretet hiányát pótolni — mondja. Szívesen emlékszik vissza arra is, amikor a nevelőintézetből egy vasárnap mind a 37 negyedik osztályos fiút elhozták Békéscsabára. — A Lenin Tsz Bánki Danát brigádja révén kaptuk meg az autóbuszt. S a gyerekeknek egész napos programot szerveztünk. Voltunk velük moziban, a múzeumban, a strandon, ebéden láttuk őket vendégül. Azt látni kellett volna, hogy milyen jól érezték magukat. A Lenin Tsz-szel való kapcsolat pedig abból ered, hogy Guliga Jutka édesanyja a tsz tagja. Sok az ismerőse is ott. így sikerült egy egri kirándulásra is megszerezni a buszt. Igaz, nem egészen ingyen kérték. Cserébe a szövetkezet vezetőségének beleegyezésével a hulladékból törlőrongyot válogattak és adtak a tsz gépkocsivezetőinek és szerelőinek. Segítettek a mezőgazdasági munkában is. Az egri kirándulásra a tsz-ből 9 fiatalember is elkísérte a brigádot és nagyon jó volt a lányok hangulata. Szívesen emlékeznék vissza a sok szép élményre és persze a finom borokra is. Patronálnak idős embereket, akiknek néha-néha ajándékot is visznek. Nem a rászorultságuk miatt keresik fel őket, hanem, hogy ne érezzék magukat elhagyatottnak. — Egy kézszorítás, egy mosoly, vagy egy könnycsepp... Mi is meghatódunk. Ennyi az egész — mondja költői kifejezéssel Kovács Ilonka. • Molnár Viktóriát semmi pénzért nem lehetne más munkahelyre elcsalni innen. — A kialakult emberi kapcsolatokat nem hagyhatjuk magunk mögött — vélekedik. Uhrin Mátyásné a brigád vezetőt dicséri: — Nagyon rátermett erre a feladatra. Az a légkör, ami kialakult, elsősorban neki köszönhető. S elmondja azt is, hogy szokták értékelni az újságok egy- egy cikkét, valamelyik filmet, tv-műsorszámot és egymást is. A legérdekesebbnek tartom az utóbbit s mindjárt meg is kérdezem. — Egymást hogyan értékelik? — Senkit nem a háta mögött. Ez a lényeg. Bírálatra pedig főként akkor van szükség, ha új cikk gyártását kezdik meg és egyesek már előre elkeserednek, hogy „abból nem lesz pénz”. Lehangolódnának a többiek is. Ezt akarják elkerülni. Mert a versenyben mégiscsak a munka az első. Sok szép sikerről lehet már olvasni a brigádnaplóban, amit Jelenka Györgyné és Salát Márta vezet nagy gonddal, ízléssel: S úgy hírlik, hogy a Béke brigád első éve igen eredményes volt, és november 7-én már biztosan lesz a szövetkezetnek szocialista brigádja. Pásztor Béla ■«■WW,,, Gerencséri Miklós ARADI NAPIÓ 2. Legelfogláltabb emberünk a törzshadbíró. Képtelenség megközelíteni. Amellett cseppeit sem tanácsos megemlíteni előtte óhajomat Vagy önként hozza szóba a jegyzőkönyvet Howiger tábornok úr ösztönzésére, vagy soha nem fogok bepillantani Len- key János vallomáséba. A túlbuzgóság legkisebb jele is gyanút kelthet ellenem, márpedig semmi kedvem felhívni a biztonságomra káros figyelmet. Ügy intéztem hát, hogy a töras- »hadbíró közelében foglalok asztalt a tiszti étkezdében. Mindig egyfajta ünnepélyes előzékenységgel köszöntöm, hadd érezze, mennyire méltányolom súlyos kötelességét. Mások is így tesznek. feltűnően alábbhagy a tiszti étterem zsongása, ha Ernst őrnagy átlépi az étkezde küszöbét és zárkózottam érzelemmentes arckifejezéssel elhelyezkedik asztalánál. Ha nem tudnánk, kicsoda, nyugodtan élvezhetné a teljes észrevétlen Réget. Érdektelen jelenség. Szürke hivatalnok, egyenruhában. Két szem, kerek- ded arc, sima homloka felett pelyhesen kopaszodik. Nyakának puha zsírpárnájához feszesen preselődik a zubbonygallér. Sok. kai inkább tűnne jámbornak, mint rettegettnek, ha a beosztása nem vetítené rá mintegy kívülről a fontosságtudat kemény árnyékát. Kétségtelen, a fontosságtudat több, mint indokolt. Realitása napról napra súlyosabban nehezedik az aradi várra. Mindenki igyekszik leplezni növekvő ideg- feszültségét ebben a? óriási hatágú csillagban, a nyílhegyű básu tyákkal védelmezett erődben. Ez a castrum valóban erős. Ágyúkkal, rohamokkal bevenni lehetetlen. De mi, akik sáncai mögött élvezzük a biztonságot, a lelkünk mélyén nem vagyunk képesek örülni a győzelemnek. Velem együtt mindenki tudja, a harctereken kellett volna legyőzni a lázadókat, nem pedig az akasztófán. Mert semmi kétség: akasztani fogunk. Hiába tartozik közénk Ernst törzshadbíró, hiába esett rá ifjú császárunk birodalma nevében a büntető tisztség, érzelmeinkben idegenkedünk tőle. Aki személyében hordozza a bíró baljóslatát, az mindenki számára fullasztóvá teszi a levegőt, bárki lélegezzen is körülötte. Ha önként szólítana, hogy „főorvos úr, szíveskedjék hozzám fáradni, átadom önnek Lemkey niflMIIHfHHMHI János vallomását” — akkor is riadtan összerámdulnek bensőmben. De az önuralom látszatára kínosan ügyelnem kellene. Fur. csa összefüggésekre bukkanok. Lehet, hogy önkéntelen emberi reakcióm révén jobban hasonlítok a vádlottra, mint Emst törzs, hadbíróra? • t * Lenkey Jánosban szemlátomást roskad az életerő. Délelőtt van, ilyenkor kevésbé kínozzák a képzelt szörnyek. Rövid időre nyugton is hagyják. De a beteg nem hisz nekik. Ügy ül a cella lócáján, mintha a következő pillanatban már menekülnie kellene előlük. Hiába nézem, semmit nem számítok a jelenlétemmel. Számomra követhetetlen látomásokra figyel, barna szeme tágra mered, hogy jobban lássa a veszedelmet. Felfokozott izzás parázslik tekintetén, ré- senléte nem egyéb, mint a* állandósult riadalom. Kelletlenül eszegeti kenyerét, egy-egy kanállal szürcsöl a reggeli levesből. de eközben pillanatnyi idő. re sem feledkezik meg az önvédelemről. A szesme, a szeme: az félelmetes. Függetlenítette magát roncs testétől, önálló személyként éli a halálra hajszoltak életét. Teste többi része csupa közöny. — Szeretnék önnek segíteni, kapitány úr_. — szólítom olyan gyengéden, ahogy csak telik tőlem. • összerezzen, csodálkozva néz rám. Firtatja, én is a démonok közé tartozom-e. Bajuszának két
