Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-05 / 233. szám
fl térítésmentes véradásról tanácskozott a Vöröskereszt megyei vezetősége  Magyar Vöröskereszt megyei vezetősége október 3-án tartotta ülését a békéscsabai ifjúsági és úttörőház tanácstermében. Megnyitót Öz Ferenc, a Magyar Vöröskereszt megyei titkára mondott, majd átadta a szót dr. Rvcz Lászlónak, a Békés megyei vértranszfúziós állomás vezető főorvosának, aki a térítésmentes véradómozgalom jelenlegi helyzetéről adott tájékoztatást. Elmondta, hogy a megye éves térítésmentes véradási tervének (hatezer liter) 61,5 százalékát teljesítették az első félévben. Ehhez a túlteljesítéshez hozzájárult az év elején meghirdetett vietnami véradás. Ekkor 306 liter vért adtak a véradók. Sajnos, mint eddig minden évben, a nyári hónapok most sem voltak elég eredményesek, ezért a hátralévő időben még több energiát kell arra fordítaniuk, hogy iaz éves tervet teljesíteni tudják. Dicséretes, hogy > megyénkben a véradók megtartása, folyamatos visszatérése, az országos átlagnál 12 százalékkal magasabb. A tervet megyénkben Szarvas város, valamint a szeghalmi és az orosházi járás túlteljesítette. Rucz László arról is beszélt, hogy az állomásoknak nemcsak a vér levételéről kell gondoskodni, nagyon lényeges a véradás szervezése és a lakosság meggyőzése is — s ez a nehezebb. Segítséget nyújtanak ebben a munkában a szakszervezetek és a tanácsok. Sajnos nem minden munkahelyen becsülik meg a véradók önfeláldozását, ezért ennek népszerűsítésére a jövő évben meg- ünneplik a véradó mozgalom 30 éves jubileumát. A kétnapos ünnepségsorozatban a szakmai | előadásokon kívül, országos szintű véradó találkozót is terveznek. Sor kerül a sokszoros véradóik és a transzfúziós állomások működésében régóta részt vevő aktivisták kitüntetésére. Dr. Jakubecz Sándor ezután tájékoztatta a résztvevőket a családvédelmi munkáról, amit külön munkabizottság végez Ezen belül — mint elmondta, — négy fő feladatot kell szem- előtt tartani az anya- és csecsemővédelmet, a gyermek- és ifjúságvédelmet, az idős emberek támogatását és az elmaradottabb cigányrétegek szociális körülményeinek javítását. Beszélt arról is, hogy nagy gondot fordítanak a családi életre való felkészítésre. Megyénkben, egy hónapban 160—180 a születések száma, míg a terhesség-megszakításoké 80—00. Az országos szinthez képest ez az arány kedvező. A felvilágosító munkába nemcsak az egészségügyi dolgozókat, hanem a pedagógusokat és a szülői munkaközösségeket is bevonták, s a cigány lakosság számára külön előadásokat szerveztek. Az értekezlet végén öz Ferenc elmondta, hogy a Megyei Hon védelmi Bizottság elismerően nyilatkozik a Vöröskereszt pol gárvédelmi munkájáról Nagy Agnes Néprajzi és történelmi kincsestár fotográfiák ezrein Szeghalmi Gyulára emlékezik Szeghalom Emlékműsor a szeghalmi irodalmi színpad programjában Négy esztendeje alakult a szeghalmi művelődési ház irodalmi színpada. Az elsósoroan középiskolásokból szervezett együttes műsorait dr. Hraskó Péter vésztői jogász állítja össze. Jelenleg a Szeghalom nagyjairól készült emlékműsort próbálják, melyben Dapsy Gizella, Sebes György és Szeghalmi Gyula életének, munkásságának eseményeit mutatják be október 6-án Szeghalmon. Az együttes legközelebbi tervei között Villon-est, Szabó Pál emlékműsor és egy sárréti népi játék színpadra állítása szerepel. Ez utóbbi 1789-ben Csökmőn játszódik. Eredeti címe „Csökmői sárkányhúzás”. Bemutatóját májusban tartják. kétszáz éve épített református templom tornyából látni az egész községet. Szomorú már az idő, de ha néhány órára kisüt a nap. az egész világ vidámabb itt is, csillognak az új lakótelep ablakai, csillog a Berettyó, ahogy átballag a híd teste alatt. A főutcán építkeznek, az új áruház kocka-tömbje kiemelkedik a távolból. A torony lábánál kezdődik a. ladányi út. A helytörténeti gyűjtemény bén. őriznek egy, fényképet, még. Szeghalmi Gyula itteni régen- volt népiskolai igazgató készítette a századfordulón. Nád- fedeles házak sorjáznak itt, végig. Hírmondójuk sincs már. Szemben az iskolaépület, ahol Szeghalmi Gyula tanított. Látni Ifjúsági klub a nyomdában Szeptember 22-én alakult meg a békéscsabai Kmer Nyomdában az ifjúsági klub. Az üzem klubhelyiségében eddig nem folyt szervezett klubélet. Most a szakszervezet, a KISZ és a vállalat segítségével érdekes, változatos programú klubot akarnak létrehozni a fiatalok. A szervezést Hajdú László, a vállalat kultúrfelei] őse és Bagdi László klubvezető irányította. Már 22-én Réthy István újságíró tartott beszámolót VIT-éL menyeiről, s ezzel elkezdődött a rendezvények sora, 24-én este a rendkívül népszerű író, Moldova György látogatott el a klubba ahol munkájáról, tapasztalatairól beszélt, majd kérdéseikre válaszolt. Szombaton este zenés-táncos összejövetel volt a Ságma együttes részvételével. Akik a játékban találják a kikapcsolódást, azok részére játéktermet akarnak berendezni, ugyanis a klub működésének céljául azt tűzte ki, hogv az üzemben együtt dolgozók jobban megismerjék egymást és ’ hasznosan, kellemesen töltsék el szabad idejüket. Azt szeretnék ha nemcsak a KISZ- korúak, hanem a- idősebbek is otthon éreznék magukat a klub ban A klub rendezvényein kívülál 16 fiatalokat is szívesen látnak. (Medovarszky) Réthy István VIT-éiményeiröi beszél Moldova György könyveit dedikálja. (Fotó- Nagy László* a tanítói lakot is, amelynek falán ma délután emléktáblát leplez le az emlékező község. Miklya Jenő, a szeghalmi művelődési központ munkatársa, a szeghalmi, lassan múzeummá alakuló helytörténeti gyűjtemény őre és gyarapítója sokat tud Szeghalmi Gyuláról. Erről a sokat emlegetett emberről, aki hosszú életében annyiképpen felírta nevét a szeghalmiak emlékezetébe. és akire távoli külföldön is figyeltek, számon tartották munkásságát. Miklya Jenő szíves kalauz, és amikot bent, a gyűjtemény egyik szobájában Szeghalmi Gyula íróasztalához ül. elmondja e kiváló ember életének iga* történetét. A szoba Szeghalmi Gyula bútorait, könyveit, több ezer fény- képfelvételét. színes képlemezét, háromlábú fotografáló masináját és írógépét őrzi. Emlékszoba lesz, de még nem jutottak odáig, hogy legyen is belőle. Ki volt hát Szeghalmi Gyula? Miért beszélnek róla újra any- nvit ebben a Berettyó-parti községben? — Tanító volt. A szó legnemesebb értelmében. Az iskola levegője éltette. Történelemtudós is volt. Jóformán az egész Kárpát-medence történelmét feldolgozta. Földrajztudós volt, kitűnő tankönyveket írt. Régész volt, ásatásait külföldön is publikálták. író volt, a Gárdonyi Irodalmi Társaság alelnöke. Politikus: a Tanácsköztársaság idején Gömör-Kishont vármegyék művelődési biztosa. Fotográfus: százezer fényképfelvételt és diapozitívet készített Szeghalom környékéről hazánk más tájairól, a népéletről, külföldi városokról, az első világháborúban pedig mint haditudósító a háború borzalmairól. Az Isonzó menti harcokat bemutató képeinek vetítését betiltották, amikor a község mozijában tervezett vetítéssorozatot! A fehérterror félnyugdíjjal ítélte állásvesztésre, évek múltak, míg újra katedrát kapott. A harmincas években tagja á Magyar Tudományos Akadémia és a Nemzeti Múzeum etiópiai expedíciójának, ez azonban csak Fiúméig jut, mert közben kitört az olasz—abesszin háború— Képek, emlékek. Az egyik polcon aranycsillagos kitüntetést rejt egy bordó fedelű doboz. A 80 esztendős Szeghalmi Gyulát az Elnöki Tanács a Szocialista Munkáért Érdemérem arany fokozatával tüntette ki, 1956-ban. Gazdag, nagy életének elismerése ez a kitüntetés volt. Órákig nézegetjük, a megőrzött kincseket A második viwíIb-m» -feiUnJ* : fényképfelvétele és üvegképe pusztult el, de a? a néhány ezer, ami megmaradt, döbbenetes tudósítás a századfordulóról, az első világégésről. Halott katonák tavaszi fényű erdőben, ké> zitusák időtlenné dermedt végakkordjai, az ember pusztulását sirató ember éles szemével vetíti vissza a képeket félévszázad távlatából. Könyvei. Útikönyvek, saját fényképfelvételeivel illusztrálva. Nem nyomatok, minden kötetbe eredeti fényképet ragasztott a szertó, egyben-egyben több tucat kép Három ujjnyi vastag szakkönyv 1908-ból, az „Amatőrt én y ké pészek : könyvé”. A korabeli francia sajtó a Bulletin de la Société írja: „Végre a magyar fényképetóknek is van egy minden tekintetben kitűnő szakkönyvük, s ez Szeghalmi könyve.” — Nehéz eldönteni, mit szeretett jobban. Mi vonzotta jobban, mire áldozta legszívesebben idejét — mondja Miklya Jenő. Talán a régészet, a nép- élet tárgyainak gyűjtése? A terv, hogy egyszer Szeghalmon' múzeumot alapít? így történt, hogy már 1906-ban roppant szervezőerővel megalakította a „Szeghalomvidéki Régészeti és Közművelődési Társulatot.” A társulat elsősorban ásatásokat kezdeményezett és ismeretterjesztő előadásokat tartott Erről az egykori közművelőd dési társulatról beszélnék ma egyre többet a Berettyó-parti községben, és ezért esik annyi szó Szeghalmi Gyuláról is. — Nyomdokaiba szeretnénk lépni. Az egyetértés adott, és ha egyetértés, közös akarat van; megalakulhat a „Sárréti Honismereti és Közművelődési Társaság”, Szeghalmi Gyula álmainak folytatója. Amit a század- fordulón elkezdett, szeretnénk mi, a kétezredik évet megelőző esztendőkben visszavon ha tatlar nul megvalósítani... Október végén lesz az alakuló ülés. Szeghalom így hallat magáröl egyre többet. A Sárrét valamikori embert emésztő, szegény- ség-lakta vidékén mindet) megváltozott. Szeghalmi Gyula tíz éve halott, de ha élne, mast ig ott lenne a jövőt álmodó szeghalmiak között ...Az öreg toronyból messzire láttunk. Azzal, amit most kezdtek ebben a Be-ettyó-parti községben, még messzibbre igazítják az emberek tekintetét. Sass Ervin » * • Képünk Szeghalmi Gyula ereded felvételé :, Kubikosok- Hiúnkéba indulnak. Feltehető idő- nontja az 1930-as évek közepe. \
