Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-05 / 233. szám
tffTS OKTOBER 5., PÉNTEK Ära; 8« filler XXVIII. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM MA ; SZEGHALMI GYULÄrA EMLÉKEZIK SZEGHALOM (X oldal) ® SPORT (9. oldal) Ülésezett az országgyűlés A képviselők több fontos törvényjavaslatot vitattak meg és emeltek törvénnyé Csütörtökön délelőtt ti órakor megkezdte tanácskozását az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának Elnöke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Fock Jenő, a Miniszter- tanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyelettel emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt llku Pál művelődésügyi miniszterről, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom régi harcosáról; Z. Papp Sándor Veszprém megyei képviselőről, dr. Beresztóczy Miklós c. prépostról, az országgyűlés alelnö- kéről és Vályi Péterről, a Minisztertanács elnökhelyetteséről. Az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg llku Pál, Z. Papp Sándor, Beresztóczy Miklós és Vályi Péter emlékét; a képviselők néma felállással adóztak emléküknek. Apró Antal ezután bejelentette, hogy az Elnöki Tanács az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről a jelentést — az alkotmány rendelkezésének megfelelően — az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők kézhez kapták. Bejelentette Apró Antal, hogy a Minisztertanács megbízásából dr. Korom Mihály igazságügy- miniszter a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségétől, valamint a Magyar Népköztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslatokat, Bálint József államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke pedig a statisztikáról szóló törvényjavaslatot benyújtotta az országgyűlésnek. A három törvényjavaslatot az illetékes állandó bizottságok előzetesen megtárgyalták és az országgyűlés tagjai kézhez kapták. Bejelentette továbbá, hogy dr. CsBiwídi György közlekedés- és postaügyi miniszter, aki a legutóbbi ülésszakon nem vett részt — az országgyűlés ügyrendjének megfelelően — írásban közölte válaszát Kovács Sándor Győr megyei képviselő interpellációjára. Az interpellációt és az arra adott miniszteri választ az országgyűlés tagjai írásban megkapták. Dr. Pesta László, az ország- gyűlés jegyzője ismertette ezután az országgyűlés ülésszakára interpellációt benyújtott képviselők nevét és az interpellációk tárgyát. Ezt követően az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: O A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa tagjainak és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvényjavaslat. O A Magyar Népköztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat. O A statisztikáról szóló törvényjavaslat. Ezután napirend szerint Cse- terki Lajos, az Elnöki Tanács titkára emelkedett szólásra Cseterki Lajos: Közéletünket alkotó légkör, fejlődés jellemzi Cseterki Lajos bevezetőből rámutatott. hogy az Elnöki Tanács tevékenységét az újjáválasztás óta eltelt több mint két esztendőben az országgyűlés által ráruházott felelősség tudatában végezte. A hatáskörébe tartozó feladatok elvégzésével, egész munkájával, nagy társadalmi céljainkat, a szocializmus építésében előttünk álló feladatokat igyekezett és igyekszik szolgálni. —1 A közel két és fél esztendő alatt, amelyet az Elnöki Tanács beszámolója átfog, a X; kongresszus által megjelölt feladatok megvalósításával társadalmunk tovább fejlődött. Dolgozó népünk szorgalmas és alkotó munkája nyomán előrehaladt a szocialista gazdaság építése, emelkedett az életszínvonal, erősödtek és szilárdabbak lettek a szocialista viszonyok. A múlt év novemberében pártunk Központi Bizottsága mérlegre tette céljainkat és munkánkat, az eredményeket és a fogyatékosságokat, megjelölte a teendőket és feladatokat. Ma elmondhatjuk, hogy hazánk társadalmi, politikai és gazdasági életét alkotó légkör, fejlődés jellemzi. Az Elnöki Tanács véleménye szerint népköz- társaságunk alkotmányos élete, törvényes rendje tovább szilárdult. visszatükröződik benne a munkáshatalom ereje, a szocialista állam fejlődése. — Az Elnöki Tanács üjjává- lasztása óta az országgyűlésnek bemutatott törvényerejű rendeletek kifejezik a fő társadalmi és politikai törekvéseket. Egyik közös jellemvonásuk, hogy a jogok és kötelességek egységet, az állampolgári fegyelmet, a munkahelyek, üzemek és intézmények demokratizmusának erősítését szolgálják. — Az országgyűlés törvényhozó, és az Elnöki Tanács jogalkotó munkáját úgy tekintjük, hogy ezekben az években tovább fejlődött és szélesedett a szocialista társadalom alkotmányos kerete, kikristályosodtak és tökéletesedtek a gazdasági és kulturális építés jogi normái, megfogalmazódtak az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztésének új feladatai. — Néhány éve még erős kritikai éllel merült fel, hogy túl sok a jogszabály, közte nem kevés számú törvényerejű rendeletet alkot az Elnöki Tanács. A bíráló megjegyzések akkor és ma is abból a jogos és követendő elvnek a sürgetéséből fakadnak, hogy a kevesebb számú, de átfogóbb jogszabály hatékonyabban szolgálja az életet, könnyebbé és jobbá teszi az állam intézményeinek és apparátusának munkáját, az áttekinthető és ismert rendelkezések növelik az állampolgárok biztonságát, törvénytiszteletét. — Társadalmi fejlődésünknek olyan szakaszába értünk, hogy lehetőségünk van életünk alapvető viszonyait hosszabb időre szólóan szabályozni. Az alkotmánymódosítás önmaga is erősíti ezt a tendenciát, jó alapul szolgál a társadalmi és állam- polgári viszonyok átfogóbb, általánosabb szabályozásához., Életbe lépése óta az országgyűlés törvényalkotó munkája szé- j , lesedett, —sa korábbi beszámolási időszakokhoz viszonyítva — évről évre csökken az Elnöki Tanács által alkotott, az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit érintő törvényerejű rendeletek száma. A helyzettel azonban nem lehetünk elégedettek. Igazat kell adnunk azoknak a kritikai megjegyzéseknek, amelyek változatlanul sokallják a rendeleteket, a végrehajtási utasításokat; a helyi végrehajtó szervek maguk is panaszolják, hogy gyakran nem tudnak eligazodni a rendeletek sokaságában. A szocialista viszonyok szilárdsága. alkotmányos rendünk fejlettsége lehetővé teszi, hogy fokozottabban törekedjünk a hosszabb időre szóló szabályozásra. Ezt követően vázolta a legutóbbi tanácstagi választások tapasztalatait. majd beszámolt az Elnöki Tanácsnak a hivatásos bírák megválasztásával kapcsolatos tevékenységéről. A továbbiakban hangsúlyozta: az alkotmány és rendelkezéseinek betartása minden állami és társadalmi szerv feladata. Az Elnöki Tanácsra azonban ennél több feladat hárul, mert alkotmányunk az Elnöki Tanács hatáskörébe utalja az alkotmányos- sági felügyeleti jogkört. Az alkotmány — híven jellegéhez és lényegéhez — elvben fogalmazza meg ezt a fontos államhatalmi feladatot; gyakorlati érvényesítése alkotmányos életünk újabb garanciáit teremti meg. Az Elnöki Tanács hozzákezdett már e. fontos elv gyakorlati kimunkálásához. A szeptemberi I ülésen elfogadott ügyrendje <Folytatás a 2 oldalon) Módosította a működési és szervezeti szabályzatát a megyei tanács Jelentés a negyedik ötéves terv időarányos teljesítéséről — Interpellációk A megyei tanács október 4-én tartotta ülését Békéscsabán, Nagy János elnökhelyettes elnökletével. A testületi ülésen részt vett és felszólalt dr. Szabó Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei Bizottságának titkára. Az elnöki megnyitót követően a tanácsülés résztvevői egyperces néma felállással emlékeztek meg a közelmúltban tragikus hirtelenséggel elhunyt Heszler Józsefről, Battonya nagyközség megyei tanács, és vb-tagjáról. A végrehajtó bizottság által javasolt hét napirendi pont közül egyet — az elnöklő Nagy János indítványozására — a megyei tanácstagok járási, városi csoportjainak előzetes véleménye álapján; — a megyében működő sütőipari vállalatok összevonásáról szóló előterjesztést, három ellenszavazat ellenében a tanácsülés levette a napirendről. Annak megtárgyalását egy később meghatározandó időpontban tűzi majd napirendre. A megyei tanácsülés alkotó odafigyelését, mélyreható felelősségérzetét tükrözi az is, hogy az ügyrendi bizottság elnökének, dr. Jakucs Tamásnak előterjesztését a szervezeti és működési szabályzat módosításáról nyolc ellenszavazattal fogadta el a tanács. A legnagyobb vitát mégis a közoktatás helyzetéről, feladatairól szóló előterjesztés váltotta ki. Kilenc megyei tanácstag mondta el véleményét és kérte, hogy a megyei tanács a többlet bevételéből nyújtson folyamatos segítséget az egyes általános iskolák felújításához, szemléltetőeszközök ellátottságának javításához. Az ötödik ötéves terv tervezésének időszakában segítse a helyi tanácsok ilyen irányú munkáját. A tanácsülés az előterjesztést egyhangúlag elfogadta, s egyben azt az általános iskolák távlati fejlesztési programjának tekinti. Felkéri a helyi tanácsokat, hogy koncentrálják erőiket az általános iskolák fejlesztésére. A költségvetés évi készítésénél úgy tervezzenek, hogy fokozatosan javuljanak az iskolák személyi, tárgyi feltételei — ezzel is segítve az oktató-nevelő munkát Az olajbányászat és a szén- hidrogén hasznosításának helyzetéről szóló jelentést Csatári Béla, általános elnökhelyettes terjesztette elő, melyet a tanácsülés elfogadott. Továbbá jóváhagyólag tudomásul vette Nyári Sándornak, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára által beterjesztett jelentést a tanács és a népfront együttműkö- désének tapasztalatairól. Ezután a tanácsülés egyhangúlag elfogadta Csepregi Pál tanácselnökhelyettes beszámolóját a megye negyedik ötéves tervének időarányos teljesítéséről. (A tárgyalt anyagok ismertetésére későbbi lapszámainkban visszatérünk.) Az öt napirendi pont vitájában felszólaltak : Kátai Jánosné Gyula, Siklósi Ferenc Mezőbe- rény, dr. Sós Sándor Békés., dr. Pintér Miklós Gyula, Pribeiysz- ki Jánosné Pusztaföldvár, Győrt Imre Mezőkovácsháza, Fehér Pálné Békéscsaba, Csepregi Mi- hályné Orosháza, Tóth Zoltánne Lökösháza, Jámbor Ernöné Vésztő, Zsotér József Dombegyház, dr. Vendég Sándor Budapest, Novák Mátyás Gyulavári, Körösfalvi Pál Szarvas. Borka Sándor Battonya, Bándi József Budapest, dr. Haraszti János Bé. késcsaba és dr. Varga János Szeged megyei tanácstagok, illetve meghívottak. A következőkben a megyei tanács jóváhagyta a művelődés- ügyi osztály előterjesztését, miszerint Sarkad nagyközségben a két különálló intézményként működő középiskolai fiú- çs leánydiákotthont 1973. október 4-i hatállyal összevonják. Majd Nyári Sándor, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára bejelentette, hogy Csatári Bélát, a megyei tanács általános elnökhelyettesét a Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei Bizottságának szeptember 28-i ülésén a megyei pártbizottság végrehajtó bizottsága tagjává, s annak titkárává megválasztották. Javasolta, hogy a tanácsülés Csatári Bélát 1973. oíktóber 15-i hatállyal érdemed elismerése mellett mentse fel a megyei tanács általános elnökhelyettesi tisztségéből, a megyei tanács végrehajtó bizottságának tagságából, és a termelési és előállítási állandó bizottság elnöki tisztségéből. A tanácsülés a népfront megyei bizottság javaslatát egyhangúlag elfogadta és Csatári Béla elvtárs eredményes munkáját jegyzőkönyvben megörökítette. Ezt követően Házi Albert,'megyei tanácstag interpellációt jelentett be Okány község palackosgáz ellátásának hiányosságáról. Az interpellációra Steigerwald György osztályvezető válaszolt, miszerint ez év október végén 90 palackot befogadó alumínium tároló épül a községben Ez megoldja az okányiak eddigi gondját. A választ mind az interpelláló tanácstag, mind a testület egyhangúlag elfogadta. A tanácsülés az elnöki zárszóval ért véget. Tudományos tanácskozás Héken j A Magyar Tudományos Aka- j démia mezőgazdasági műszaki bizottsága csütörtökön tudomá- i nyos ülést tartott a Héki Állami Gazdaságban. Dr. Gergely István, a bizottság elnöke, a Szolnok megyei pártbizottság első titkára vezetésével a cukorrépa- I termelés gépesítésének helyzete. és jövőjét vitatták meg. A résztvevő tudósok, kutatók, gyakorlati szakemberek, a cukoripar képviselői megtekintették a gazdaságban folyó répabetakarítás gépesítését, az üzemszerűen' és kísérletképpen alkalmazott géltek munkáját, (MTI)
