Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-05 / 233. szám

előrelépést jelent az alkotmányossági felügyeleti jogkör gyakorlati érvényesítésében. E jogkörének megfelelően a jövőben, ha a kormány, az igazságügyi szervek, valamint a tömegszervezetek, tömegmozgalmak vezető testületéi az alkotmány végrehajtásával összefüggő bejelentést tesznek, az Elnöki Tanács azokat megvizsgálhatja, elbírálhatja és az alkotmány végrehajtására az állami szerveknél intézkedéseket kezdeményezhet.

— Az utóbbi években sokat

foglalkoztatott bennünket a szocialista erkölcs és közgondolkodás formálása, a munkahelyi légkör javítása. Tudjuk, hogy a szocialista állam ilyen irányú tevékenységét hatékonyabbá kell lennünk, munkáját javítanunk kell. Társadalmunk törvényes rendjét, építőmunkárikat gyengítik az olyan tünetek, amikor egyesek megfeledkeznek kötelességükről, visszaélnek azokkal a jogokkal, amelyeket alkotmá_ nyunk minden állampolgárnak biztosít.

— Az utóbbi években az álla. mi ellenőrzés fokozódása, a társadalmi ellenőrzés szélesedése egyes vállalatoknál vagy szövetkezeteknél olyan visszaéléseket tárt fel, amelyek egyes vezetők ellen törvényes eljárást, bírói Ítéletet vontak maguk után. Amikor a kegyelmi kérés kaprosán az üggyel az Elnöki Tanács is kénytelen foglalkozni, az érvek között mindig ott szerepel, hogy „a csoport érdekében tették”; „nekik ebből semmi egyéni hasznuk nem volt”. Egyes esetekben ez szó szerint így igaz, de az esetek döntő többségé, ben, magyarán szólva, munka nélkül szerzett anyagi előnyről van szó. Sem törvényeink, sem szocialista erkölcsi normáink nem szentesítenek a társadalmi érdekekkel szemben álló csoportérdeket vagy egyéni érdeket. Egyesek nem riadnak vissza attól sem, hogy kijátsszák a törvényeket, áthágják a törvényes kereteket, kihasználják a lazaságokat, és meg nem engedett eszközökkel, kevés munkával — vagy éppen munka nélkül — több iövedelemhez jussanak. A tapasztalatok arról is tanúskodnak, hogy eredményesek és hatásosak a hatalom eszközei, a jogszabályok: a kormány intézkedései segítenek abban, hogy útját áiljuk a társadalom fejlődésével, a törvényekkel, a szo_ cialista erkölcsi normákkal ösz_ sze nem egyeztethető törekvéseknek.

Az E'.nöki Tanács ez év nyarán határozatot hozott a jogalkalmazás jogpolitikai Irányelveiről. Az Elnöki Tanácsnak ez a határozata szervesen illeszkedik a X. kongresszuson megha(Folytatás az Î. oldalról)

tározott feladatok végrehajtásához, segíti az államé1 et és a szocialista demokrácia fejlesztését, a társadalom szocialista normáinak erősítését. Teszi ezt azzal is, hogy a törvényekben és rendeletekben megfogalmazott helyes állami akarat egységes értelmezését adja. Elősegíti annak hatékonyabb betartásét és betartatását.

— A szocializmus gazdasági fejlődése, a szocialista viszonyok erősödése mellett jelentkeznek olyan jelenségek is, amelyek fékező, fejlődést akadályozó hatásúak. Nemegyszer csorba esik a tisztességes gazdálkodáson, a szerződéses kapcsolatok becsületén; az indokolatlan áremelések és a tisztességtelen haszon körül is vannak gondjaink. Az élet követelménye szülte a jogpolitikai irányelvek újrafogalmazását, benne tükröződik tevékenységünk lényege: a tervszerű gazdasági építőmunka segítése, társadalmunk jogi, erkölcsi normáinak egyöntetű, egységes értelmezése, mércéjének fokozott emelése. A jog- politikai irányelveket, a korábbi gyakorlattal ellentétben, most hivatalosan nyilvánosságra hoztuk. Ezzel is lehetővé tettük, hogy az állampolgárok is megfelelő módon tájékozódhassanak arról, hogy milyen eligazítást kapnak azok, akik mindennapos ügyeikben eljárnak és döntenek.

A kitüntetések adományozásával kapcsolatban az Elnöki Tanács titkára külön kitért arra, hogy hazánkban a szocialista brigádok, amelyek vállalták, hogy szocialista módon é’nek és dolgoznak, milliónál jóval több dolgozót mozgósítanak. Az Elnöki Tanács által elbírált kitüntetési javaslatokban még mindig nem tükröződik megfelelően ez a társadalmi teljesítmény. A kitüntetettek között, a tényleges teljesítményt mérve, jóval kisebb számban vannak a termelő- munkában dolgozók.

A termelőmunka kiemelkedő eredményeinek elismerésére az Elnöki Tanács újabb lehetőséget teremtett: a beszámolási időszakban a Munka Vörös Zászló Érdemrendjének adományozását kiterjesztette a kollektívákra és a szocialista brigádokra is.

— Az Elnöki Tanács munkája kapcsolódik hazánk nemzetközi tevékenységéhez — folytatta. — A Magyar Népköztársaság — a maga szerény lehetőségeivel — igyekszik aktívan kivenni részét a szocialista közösség országainak közös erőfeszítéseiből. Igyekszik elősegíteni, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű országok békés egymás mellett élésének gyakorlata erősödjék, az enyhülés folyamata tartóssá váljék. Tovább erősítettük kapcsolatainkat, együttműködésünket, testvéri szövetségünket a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés országaival, és a KGST többi tagállamával. Mélyítettük kapcsolatainkat a szocializmust építő népekkel. A békés egymás meLlett ólés elvének megfelelően szélesedtek kapcsolataink a más társadalmi rendszerű országokkal, körtük azokkal Is, amelyek nemrég vívták ki függetlenségüket. Tovább bővültek diplomáciai kapcsolataink. 1971 májusa óta újabb nyolc országgal teremtettünk diplomáciai kapcsolatot. Je- 'enleg 96 országgal vagyunk dip. lomáciai viszonyban. A Magyar Népköztársaság tekintélye tovább nőtt a világban.

A nemzetközi kapcsolatok kiszélesedésével, mélyülésével együtt mind nagyobb szerepet játszik az államférfiak, vezetők személyes találkozása. A beszámolási időszakban szaporodtak a legmagasabb szinten történő nemzetközi tárgyalások. Az Elnöki Tanács is fokozottabb aktivitással igyekezett kivenni részét abból a közös erőfeszítésből, amely arra irányul, hogy megteremtsük hazánk és népünk számára a szocializmus építésének zavartalan külső feltételeit, és nemzetközi kapcsolatainkat felhasználva védjük és erősítsük a társadalmi haladás, a béke erőit.

— Eredményeinket nem ho_ mályosíthatják el azoknak az erőknek a mesterkedései, amelyek az enyhülés folyamatát akarják fe'tartóztatni; amelyek az emberiséget a békés egymás mellett élés gyakorlati megvalósításának útjáról szeretnék visszafordítani. A chilei nép tragédiája nemcsak tiltakozásra, hanem fokozott éberségre is int bennünket. Arra js figyelmeztet, hogy a reakció a fasiszta eszközöktől sem riad vissza, nem tisztel sem alkotmányt, sem vá. lasztást, lábbal tiporja az emberi jogokat. Rendületlenül, elvi alapokon állva folytatjuk erőfeszítéseinket a béke, a haladás, a szocializmus érdekében — mondta Cseterki Lajos, majd kérte az országgyűlést, hogy fogadja el és hagyja jóvá az Elnöki Tanács beszámolóját.

Cseterki Lajos beszámolóját az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette.

Napii-end szerint ezután a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa tagjainak és az államtitkároknak jogállásáról és felelősségéről, valamint a Magyar Népköztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására került sor. Apró Antal indítványára az országgyűlés úgy határozott, hogy e két törvényjavaslatot együttesen tárgyalja meg.

Dr Korom Mihály igazságügy-miniszter emelkedett szólásra.

Dr. Korom Mihály;

A kormányzati munka rendszeres fejlesztésére nagy figyelmet fordítunk

Bevezetőben dr. Korom Mi-.

hály hangsúlyozta, hogy a Mi-1 nisztertanács tagjai és az államtitkárok jogállását és felelősségét, valamint a minisztériumok felsorolását tartalmazó törvényjavaslatok előterjesztése alkotmányunk rendelkezésein alapul. Benyújtásukkal a Minisztertanács alaptörvényünk előírásainak tesz eleget.

Hangsúlyozta. hogy az MSZMP X. kongresszusának határozatai a szocialista építőmunka feladatainak sikeres megvalósítása érdekében, kötelességünkké tették az állami vezető testületek működésének hatékonyabbá tételét. Az elmúlt években jelentős intézkedéseket tettünk az államélet, a szocialista demokrácia fejlesztésére. A mostani törvényjavaslatok célja is az, hogy elősegítsék az állami, kormányzati munka erősítését.

A miniszteri felelősség rendszerét. régóta ismeri a magyar államjog — mondotta dr. Korom Mihály, majd így folytatta:

— Szocialista államhatalmunk egységes. Az állam vezetésére létrehozott szervezetek közötti különbség az alkotmány által szabályozott munkamegosztásból ered. Országgyűlésünk a Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti testületé, a Minisztertanács pedig az állam legfőbb végrehajtó-rendel- | kező testületi szerve. Az állami irányítás legmagasabb fórumainak egymáshoz kapcsolódása, a közöttük meglevő és jogilag szabályozott alá- és fölérendeltség az alkotmányos államélet fontos követelménye. Ennek mindig különös jelentősége volt és van jelenleg is az országgyűlés és a kormány kört levő kapcsolatokban.

— A törvényjavaslat alkotmányunk rendelkezéseinek !

megfelelően szabályozza a mi-1 nisztertanácsi tagság és az ál- j lamtitkári tisztség keletkezését és megszűnését. Ennek meg- j felelően a kormány elnökét, I

elnökhelyetteseit és tagjait az országgyűlés választja, és dönt megbízatásuk megszüntetéséről, amelynek esetei lehetnek: a lemondás, a felmentés vagy a visszahívás. Az államtitkárok kinevezése és felmentése a Népköztársaság Elnöki Tanácsának hatáskörébe tartozik.

— A törvényjavaslat megfogalmazza a Minisztertanács tagjai ég az államtitkárok jogait és felelősségük szabályait, valamint a felelősség érvényesítésének biztosítékait.

Azonban hangsúlyozni kell, hogy az állam végrehajtó és rendelkező szervei vezető tisztségviselőinek politikai és jogi felelőssége — közvetett és közvetlen módon — eddig Is érvényesült. Alkotmányunk rendelkezése értelmében a kormányt az országgyűlés választotta és mentette fel, számoltatta be, döntött előterjesztéseiről, meghatározta a kormányzás szervezetét, irányát, feltételeit. A Minisztertanács tagiainak felelőssége, munkájuk elbírálása a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Hazafias ' Népfront kezdeményezései alapján a országgyűlés, illetőleg a Népköztársaság Elnöki Tanácsa által érvényesült. A most benyújtott törvényjavaslat ar- : ra irányul, hogy az országgyü- | lés az alaptörvényünk rendelkezései és az alkotmányos el- j vek alapján eddig kialakult és a gyakorlatban jól bevált szabályokat egységes törvényben foglalja össze.

— A Minisztertanács elnö- I ke, elnökhelyettesei és a mi- | niszterek — a kormánynak va- ló felelősségen kívül — testű- | letileg és egyénileg is felel- nek az országgyűlésnek, ille- ! tőleg az azt helyettesítő Elnö- ; ki Tanácsnak. E felelősségük : snegválasztásuktól megbízata- suk végéig tart.

— A törvényjavakat a kor- ! mány tagjainak testületi és egyéni felelősségét egymással összhangban és szoros kapcsolatban fogalmazza meg. A Minisztertanács testületi munkájában annak minden tagja egyenlő, a feladatkörükbe tartozó államigazgatási ágak és az alájuk rendelt szervek irányításában pedig — a törvényekben szabályozott módon — az. egyszemélyi felelős vezetés elve érvényesül.

— A miniszteri felelősség tartalma' többirányú. Elsősorban i* politikai természetű, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt előtt érvényesül. Ez következik abból, hogy a munkásosztály pártja társadalmunk vezető ereje. De a politikai felelősséget abban az értelemben is hangsúlyozzuk, hogy a kormány tagjainak tevékenysége következményeiben politikai kihatású. Ugyanakkor a felelősséget az államszervezet tevékenységének alkotmányos rendjéből eredően törvényben is meg kell fogalmazni. A törvényjavaslat az államjogi felelősséget tartalmazza. A kormány tagjai azonban a minden állampolgárra ; egyformán vonatkozó egyéb j törvényeknek is alá vannak j vetve. Valamely jogszabály 1 megsértése az állampolgárok 1 részéről esetleg egyszerű szabálysértés, de ha a miniszter hivatali tevékenysége során sérti meg a jogszabályokat vagy azokkal ellentétes intézkedéseket tesz: az általánosan érvényesülő szankciók mellett előtérbe lép a sokkal szigorúbb politikai és államjogi felelősség is. Érvényesítésének legfontosabb biztosítéka pedig a visszahívás joga, ami korlátlanul megilleti azokat a testületeket, amelyek a megválasztásról döntöttek.

— A Minisztertanács tagjai megtisztelő megbízatásukkal, magas tisztségükben a dolgozó nép hatalmát képviselik. Közéletünk állandó reflektorfényében élnek és dolgoznak. Tevékenységük, emberi magatartásuk jelentősen befolyásolja az állampolgároknak a szocialista államhatalomról alkotott álláspontját. A minisztereket ezért nemcsak a hivatali fegyelem köti, hanem a fokozott társadalmi, politikai é* erkölcsi felelősség is. Mindennapos munkájukat úgy kell végezniük, hogy soha ne feledjék: a dolgozó nép bizalmából kerültek magas beosztásukba és csak addig maradhatlak ott, ameddig élvezik e bizalmat.

— A Minisztertanács tagjai és az államtitkárok jogállását szabályozó törvényjavaslat egyaránt tartalmazza a jogokat és kötelezettségeket. A jogok más oldalról kötelességeket jelölnek. Ezzel összefügeésben — mondta dr. Korom Mihály — csak arra a rendelkezésre hivatkozom, hogy a 'miniszterek a vezetésük alatt álló területet, valamint az összkormányzati tevékenységet érintő kérdésekben javasatokat terjesztenek a kormány elé, és részt vesznek a döntések meghozatalában, a hozott határozatok végrehajtásában. A kormányzati munka rendszeres fejlesztésében jelenleg nálunk e kettős feladat összehangolt érDr. Korom Mihály.

vényesítésére kell a fő figyelmet fordítanunk. A miniszter nem egyszerűen minisztériumának « kormányban tevékenykedő képviselője, hanem a kormány össztársadalmi érdekeket kifejező tevékenységét is elősegíti és képviseli a minisztériumban és az alárendelt szervekben. A miniszter az összkormányzati, az ágazati Vagy funkcionális jogkörének gyakorlása során szerzett szakismeretének és tapasztalatának felhasználásával segíti elő a kormány döntéseinek kialakítását. A kormány tagja jogosult, s egyben köteles is megtenni minden olyan észrevételt, amely elősegítheti a legjobb döntések meghozatalát, a határozatok eredményes végrehajtását.

— Az államtitkári intézmény régi, államjogi, kormányzati in. tézményeink közé tartozik. Más országokban is sok helyütt van ilyen tisztség. 1949 és 1968 között nálunk államtitkárok nem működtek. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1968-ban alkotott törvényerejű rendeletet az államtitkári tisztségről. Így került sor az országos hatáskörű á'lami szerveket vezető elnökök államtitkári kinevezésére. A törvényerejű rendelet lehetővé tette minisztériumi államtitkárok kinevezését is, ezzel azonban az utóbbi időkig nem éltünk. Jelenleg — mint ismeretes — az Országos Tervhivatalban, a Külügyminisztériumban, a Művelődésügyi Minisztériumban és az Igazságügyi Minisztériumban működnek államtitkárok, akik egyben a miniszterek első helyettesei. Fokozatosan a többi minisztériumokban is javasoljuk majd államtitkárok kinevezését. Az, hogy az első ily- államtitkári kinevezések az említett mi. nisztériumokban történtek, nem_ zetközi kapcsolataink bővülésével, a törvényhozással való szorosabb kapcsolatokkal és a kormányzati munka iránt megnövekedett igényekkel indokolhatók.

— Alkotmányunk — módosítása óta — az állami szervezet részeként szabályozza az állam_ titkári intézményt. A most előterjesztett törvényjavaslat az országos hatáskörű szervek vezetésével megbízott és a minisztériumi államtitkárok jogállását azonos elvek szerint szabályozza, Ez kifejezésre jut a kinevezésükben, a tisztségük megszüntetésében, a jogaikban és köte_ 'ezettségeikben egyaránt. Különbség csak ott van, ahol az feltétlenül indokolt. Ezt leginkább az a rendelkezés fejezi ki, hogy a minisztériumi államtitkárok felelősséggel tartoznak a saját miniszterüknek is, sőt ez az elsődleges. Fele'ősségük a Minisztertanács, a Népköztársaság EL nöki Tanácsa és az országgyűlés előtt akkor kerül előtérbe. ami_ kor a minisztert helyettesítő jogkörükben tevékenykednek ezen állami vezető testületek munkájában.

— A minisztériumi államtit- (Folytatás a 3. oldaUml