Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-31 / 255. szám
Lehet 5 mázsával több? Lányok az esztergapadnál A békési Szegedi Kis István Gépgyártástechnológiai Szakközépiskola tanműhelyében készült felvételünk. A lV/a osztály forgácsoló gyakorlatát láttuk, az előtérben Verbes Margit és Patai Edit dolgoznak gépükön. A lányok érettségi után lakatos, esztergályos, marós, köszörűs és automata szerszámgépkczelőí szakmában helyezkedhetnek el, de igen kiváló alapismereteket szerezhetnek, hogy műszaki adminisztrációs munkaköröket is be tölthessenek. (Fotó: Demény) A termelik és a pincegazdaságok is elégedettek az idei szőlőterméssel Befejezés előtt a szüret Országszerte befejezés előtt all a szüret, a termés 95 százalékát szedték le eddig a gazdaságok és az egyéni, háztáji termelők; — tájékoztatták az MTI munkatársát a borgazdasági vállalatok trösztjének illetékesei. A pincegazdaságokkal szerződéses kapcsolatban levő termelők eddig az elmúlt év azonos időszakához képest 50 százalékkal több szőlőt és mustot ajánlottak felvásárlásra; Ez is azt jelzi, hogy az idei szüret jól sikerült. A termelők nemcsak a mennyiséggel, hanem a minőséggel is elégedettek; az országos adatok szerint a must cukortartalma 1,5—2 fokkal nagyobb a tavaly mértnél. A pincegazdaságok borászai örvendetesnek tartják, hogy a feldolgozásra beérkezett szőlő igen egészséges volt, létartalma megfelelően alakult, a zamatanyagok is jól feldúsultak a szőlőszemekben, s így illatos, nem túlságosan „kemény” borokra lehet számítani az idei termésből. Az elmúlt évben a lengyel tajógyárakat közel 700000 tonna együttes hordképességű nyílttengeri hajó hagyta el. A lengyel hajógyárak. 1975-ben több mint Í00 hajót építenek, «melyek együttes teherbírása első ízben lépi túl az 1 millió tonnát. A világ hajógyártásában Lengyelország a ranglista 12 helyén áll. Míg az elmúlt évben Japánban a gyártott hajók több mint 07 százalékát, Jugoszláviában több mint 90 százalékát. Svédországban pedig 95 százalékát a tömegáruszállító hajók és tartályhajók — azaz az aránylag egyszerű egységek alkották —, Lengyelországban a gyártott hajóv összességének csak 51,1 százaléka volt tömegáruszállító hajó. tartályhajók pedig egyáltalán nem épültek A halászha- jó-gyártásában viszont Lengyel- ország a világranglista második í helyén áll Japán után, meg- j A kedvező terméseredmények kialakulásában a jó anyagi-műszaki ellátás mellett nagy szerepet játszott — a jó terméskilátásokat szinte „megerősítette” — a szeptember első napjában lehullott eső. A következő hetek napsütéses időjárása a minőséget befolyásolta igen kedvezően. Az idei szüret egyik érdekessége, hogy kitűnő terméseredményeket hoztak a későn érő fajták. A vörösborok hozama szintén megfelelően alakult és színük is szép. A szüreti tapasztalatokból máris bizonyosra vehető, hogy a pincegazdaságok és a szőlőtermelő gazdaságok kapcsolata még inkább elmélyül a következő időszakban. A pincegazdaságok ugyanis a nagy termés idején is biztosították a korábban megállapított védőárak kifizetését. A gazdaságok árbevétele növekedett; különösen jól jártak azok a termelőüzemek, amelyek hektáronként 80—100 mázsás terméseredményeket értek el. előzve a Német Demokratikus Köztársaságot. Az utóbbi években lényegesen növekedett a tömegáruszállítá hajók gyártása is. Megkezdődött az 55 000 tonnás hajók és az első lengyel 105 000 tonnás hajó építése. Az elmúlt évben a tömegáruszállító hajók gyártásában Lengyelország a világlista ötödik helyét foglalta d. A gdyniai Párizsi Kommün Hajógyárban épülő újabb szárazdokk amelynek átadását 1976-ra tervezik, még nagyobb hajóegységek építését teszi majd lehetővé. Az elkövetkező ötéves tervben azonban a lengyel hajótermés zömét továbbra is a műszakilag bonyolult és munkaigényes egységek alkotják. A lengyel hajóépítő ipar távlati fejlesztési terve szerint 1990-ig a hajóipari termelés az 1970-es szinthez viszonyítva több mint nyolcszorosára emelkedik. A Magyar Kereskedelmi Kamara Védjegy- és Csomagolási Bizottsága november 26-án véd- jegykiállítást rendez az Építők Rózsa Ferenc Székházában. Nyolcvan vállalat 600 védjegygyei szerepel az első, ilyen jellegű hazai kiállításon. A kiállítással egyidőben a védjegyek kereskedelmi jelentőségéről és jogi vonatkozásairól előadásokat is tartanak. A kiállítást megelőzően jelenik meg a Reklám. Kiskönyvtár sorozat első köteteként „A védjegy” című kiadvány, amely részletesen taglalja a témát, gyakorlati tanácsokkal látja el az érdeklődőket Tulajdonképpen mit is jelent a védjegy az előállítónak, a forgalmazónak és a fogyasztónak? A Magyar Értelmező Szótár szerint „olyan törvényesen védett jegy, jel. jelvény (alak, ábra. betű, szám stb.). amely az árunak a kereskedelmi forgalomban való megkülönböztetésére, valódiságának bizonyítására alkalmas; bejegyzett márka, jogi oltalommal”. A védjegy minőségjelző, de önmagában nem jelen* meghatározott minőséget. Mindamellett bizalmat kelthet az árú iránt, ha azt a védjegy jogosultja állandóan azonos jó minőségben hozza forgalomba. A gyártók a bevezetett, ismertté vált védjegy révén szerezhetik meg a vásárlók bizalmát, kedveltethetik meg termékeiket. Még jó árucikket sem lehet védjegy nélkül kellően propagálni. A vásárlókat a védjegy védi és tájékoztatja. Garanciát nyújt a fogyasztónak áz- által, hogy kötelezi az előállítót a megfelelő minőségre. A védjegy a termék minőségének állandóságához, a színvonal tartásához kötött, ezért műszaki és fejlesztési ösztönzőnek tekinthető. Magyarországon az Országos Találmányi Hivatalnál 7903 védjegyet jelentettek be (ebből 4716 külföldi és 3187 magyar bejelentés). Nemzetközileg 225 652 védjegy-bejelentést tartunk számon. Az utóbbi években jelentősen nőtt a védjegyek népszerűsége. Érthető, hiszen a védjegy a fogyasztónak megbízható minőséget, a gyártónak és a forgalmazónak pedig jó propagandát jelent, M. Ë. H ála agrárpolitikánknak, a búza ma már hazánkban nem „politikai növény”, termesztése nem igényel társadalmi segítséget; nem kell országos kampányokat szervezni azért, hogy minél több gazdaságban vessenek Bezosztája búzát. Búzaföldjeinken az idén hektáronként átlag 34,7 mázsa termett. ami pillanatnyilag a világranglista elején biztosít számunkra helyet Csupán egy-két szocialista és néhány kapitalista állam előz meg bennünket termésátlagok tekintetében. Tavalyról idénre kelve négy mázsával fokoztuk a hektáronkénti hozamot. (Nem teszem hozzá, hogy „az aszály ellenére”, mert ez az esztendő a búzára nem volt roaszj Ebből az alkatomból kerültem isimét kapcsolatba a búzatermesztés gondolatával. Megkérdeztem a legjobb szakembereket, •hogy érdemes-e, lehet-e még ezeket a hozamokat fokozni ? Nemcsak a minisztériumi fő- osztályvezető-helyettes, de a többiek is a leghatározottabban igennel válaszolta!!;. Speciális helyzetben vagyunk ugyanis, számos ponton tánhatunk fel tartalékokat. A közel 35 mázsás hektáronkénti búzatermésünk húsz és 55 mázsa közötti hozamok átlagából adódik. Egyforma persze nem lesz soha, Borsodból 50 esztendő múlva se várhatunk annyi búzát, mint Fejér megyéből. De mozdulni azért lehet. Hol vannak a tartalékok? K ezdjük talán a Bezoszta- jával. Ez a szovjet fajta megfizethetetlen szolgálatokat tett nekünk. Hozzásegített, hogy több évtizedes egy helyben topogás ütán az élvonalba lendüljünk. Azonbap eljárt felette az idő, a minisztérium már 1970- ben új, jobb fajtákat ajánlott. A Bezosztája el is vesztette hegemóniáját, nagy területen termelik ma már az ugyancsak szovjet Auróra,- Kavkáz, Jubi- lejnaja fajtákat és ezek többre képesek. (Sajnos a magyar fajták csak kicsi területen lelhetők fel, mert alig versenyképesek). A legjobb gazdaságok ügyesen válogatnak a fajták között, hogy széthúzzák az érési időt, megosszák a kockázatot, kihasználják talajuk adottságait. Lenne válogatnivalójuk a gyengébb gazdaságoknak is. Másik „titok” a műtrágya. Ma 233 kilót használunk hektáronként, hatóanyagban számolva. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt még nyerssúlyban se használtunk ennyit. Az igazi titok azonban talán nem is ez, hanem, hogy a legjobb gazdaságokban laboratóriumi vizsgálatok alapján állítják össze az adagokat. A sereghajtók sajnos nem használnak sok műtrágyát, nem is nagyon jut rá pénzük, de amit kiszórnak. azt is csak úgy találomra. K émia. A gyomirtó és talaj fertőtlenítő szerek arzenálja áll már az agronó- mus rendelkezésére. Nem mindenki él a lehetőségekkel. Technika. A kép vegyes. Annyi traktorunk, ekénk é, vetőgépünk már van, hogy jó talaj munkát végezzünk, a legkedvezőbb pillanatban tegyük talajba a magot. Sajnos az aratás, ami régebben egy hónap volt! még mindiig 16—18 napig tart, mert a mai termésátlagokhoz nincsenek megfelelő teljesítőképességű kombájnjaink. Tíz-tizenkét nap lenne az eszményi, mert akkor az időjáráshoz is alkalmazkodni tudnánk. Néhány éven belül tálán megoldjuk. A már kicsé- pelt magot esetleg szárítani, de mindenképpen tárolni kell. Szárítónk sajnos inkább csak a gazdagabb vidékeken van, a magtár-kapaciitás pedig mindenütt kevés. Sok mindent tehetünk tehát azért, hogy több búza teremjen (fajta, műtrágya stb.) és még többet azért, hogy ami megtermett, az meg is maradjon (növényvédelem. betakarítás, szárítás tárolás stb.) Adott lehetőségeiket a kiváló gazdaságok már ma is csaknem teljes mértékben •kihasználják. A mostohább adottságú, vagy gyengébb szakértőkkel rendelkező gazdaságoktól az úgynevezett optimumot nem kívánhatjuk. De ha ezeken a helyeken is több figyelmet fordítanak a lehetőségek felhasználására és főleg a tökéletesebb összehangolásra, akkor már a jövőben sem kell húszmázsás termésekről beszélnünk. Mert a harminc mázsa búzát hektáronként a Nagykunságban is meg lehet termél- ni azon a technikai színvonalon, ahová már felkapaszkodtunk. a kukoricatermesztésben csodákat művelő Tárt rendszereket végeredményben a búzaföldekre is át lehet telepíteni. Olcsóbb és gyorsabb megoldás azonban, ha a zárt rendszerek tudományos logikáját és szigorú fegyelmét általánosítjuk a búzatermesztésben. Szakemberek óvatos becslése szerint az átlag alatt termelő gazdaságok felzárkózásával néhány év alatt — persze nem tegyen — hektáronként akár öt mázsával is fokozhatjuk az országos átlagokat. 1% a felső sávban? Ott, ahol már most is 55 mázsa búza terem, van-e még lehetőség? Van. mert nálunk nagyobb mezőgazdaság is létezik a világon, ahol az országos átlag 50 mázsa búza. Csakhogy az már más kategória. Ha egy gazdaság 50 helyett 70 mázsát akar termelni hektáronként, akkor újra végig kell zongoráznia az egész skálát. Olyan fajtát találni, amely többre képes, ehhez kiszámítani a műtrágya adagot, megkeresni, megvásárolni azt a gépet, amely ezt a hatalmas mennyiséget időben le is tudja hozni a földről. N yilván napirendre kerül előbb-utóbb ez a fajta útkeresés is. Egyelőre azonban úgy tűnik, járhatóbb út a most még alacsonyabb hozamok felemelése. És ez nem „politikai kérdés”, mert a gazdaságoknak érdemes búzát termeszteniük. Saját érdekében cselekszik az a gazdaság, amely kihasználja az adottságokat Azt, hogy ráfizetéssel termeljen búzát, senkitől nem kívánja az állam, és bár ebben a cikkben óhatatlanul politizáltunk, nem kívánunk ilyesmire buzdítani mi sem. senkit. F. B. Termel a ífeovjet tervdokumentáció ! alapján, szovjet és csehszlovák I szakemberek részvételével el- ! készült a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nyersolaj- feldolgozó iparának első üzeme. a „Szdnro”, valamint az új gyár termelőberendezéseit energiával ellátó erőmű. Az első szakaszban a-/ új gyár 2 millió tonna nyersolajat fog1 feldolgozni Nemcsak benzint. petróleumot és diesel-olajat, hanem bizonyos i 99Ssinro99 fajta kenőolajokat és fűtőola jókat is szállítanak majd a fogyasztóknak. A szükséges nyersanyagot a szovjet kőolaj szállítmányok biztosítják A koreai vállatdkhoz már eljutottak a „Szinro’’ első termékei. 1973. OKTOBER U. ** A lengyel hajóípar a világ élvonalában Vigyázat, utánozni tilos! Novemberben védjegykiállítás
