Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-31 / 255. szám

Miért változtatták meg az illetéket? Arányos teherviselés — Csökken az akták száma — Több idő jut a jogos ügyek intézésére Bővítik a dé va vány ai szociális otthont A pénzügyminiszter a közel, múltban újólag szabályozta az egyes államigazgatási eljárások illetékeit, a fizetés módját. Mi. ért volt erre szükség? Sokan egyszerűen pénzügyi kérdésnek tekintik az intézkedést: na­gyobb az illeték, nagyobb a be­vétel. Mások szerint az új ren­delkezés lényegében korlátozza a fellebbezési jogot, megnehe­zíti a panaszos dolgát Miről is van valójában szó? Az eljárási illetékekről 1965-ben jelent meg utoljára rendelkezés. Azóta ter­mészetszerűleg a bér-, a jövede­lemviszonyok jelentősen meg­változtak, a többi között emel­kedett az államigazgatási eljá­rások költségé is. önmagában er azonban nem indokolta volna a rendelkezés megváltoztatását, hiszen az il­letékek azelőtt sem fedezték és most is csak egy töredékét te­szik ki a tényleges eljárási költségeknek. Egy példa: ha va­laki valamilyen eljárás megin­dítását igénylő beadványt nyújt be az államigazgatási szervek­hez, az eddigi tí7 helyett álta­lában húsz forintos illetéket kérnek. Ez az össreg legfeljebb az iktatási költségeket fedezi. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a-r. államigazgatási tevé­kenység szélesedett, mind több döntés vagyoni ügyekben szü­letik Mint más területeken is arányos teherviselésre kell tö­rekednünk. mert ez nem hiva­tali, hanem össztársadalmi ér­dek. Ha például pénzben meg­állapítható érték ügyében kez­deményeznek államigazga­tási eljárást, minden 10 ezer forint után '50 forintot kell fi­zetni. ez az illeték pedig min­denképpen arányban áll a kért, a vitatott összeggel, nem ne­vezhető méltánytalannak. Az illetékek emelkednek olyan ügyeknél is, amikor valaki nem halaszthatatlan, mindennapi ügyével fordul a tanácsokhoz, hivatalokhoz, hanem azért, mert újabb jövedelemhez akar jutni. így az iparigazolványok — ipari vagy kiskereskedői — kiadásának 200 forintról 500 forintra emel­ték az illetékét. Ez í® igazságos. Ugyanakkor ezen a területen is differenciál a rendelkezés, hiszen az illetéknél kedvez­ményt kapnak azok, akik nyugdíjazásuknál visszaadták iparigazolványukat, de később az ipar folytatására kémek en­gedélyt. vagy azok, akit özve­gyi , árva-, vagy szülői jogon folytatják a7 ipart. A tanácsok évente országosan körülbelül 20 millió üggyel foglalkoznak, a különböző államigazgatási szervek további több százezer­rel. A statisztikák azt bizo­nyítják hogy a döntések négy százalékát megfellebbezik, de ezeknek csak egyharmada bizo­nyul jogosnak a másodfokú el­járás során, s akiket itt is el­utasítanak. élnek panaszjcguk. kal Senkit sem szabad állam­polgárt jogaiban korlátozni, arra kell törekedni, hogy min. denki ismerje jogait s ha kell kérjen és kérhessen orvoslást. De a oanaszkodók jelentős lö­sze notórius panaszkodó s mi­vel eddig olcsó volt, írták a fellebbezéseket — részben azért, hogy időt nyerjenek a határo­satok elodázására, végrehajtásá. ra — s ezzel munkát adtak, mégpedig felesleges munkát, elvonva az ügyintézőket, a ve­zetőket az érdemi, fontos tevé­kenységtől. Ez nemcsak a hi­vatal, hanem valamennyiünk közös érdekét sérti. , Éppen ezérj. emelték fel a fellebbezés illetéket, sőt a panaszilleték há­romszoros Felvetődik a kérdés: vissza- szorítjá-e ez a jogos panaszko­dást? A válasz egyértelmű: nem. Azelőtt, ha másodfokon beigazolódott, hogy megalapo­zatlan az elsőfokú határozat, a jogorvoslatról gondoskodtak, a-* illetéket viszont nem fizet­ték vissza Most a hivatalnak vissza kell utalnia az ügyfél­nek az illetéket ha törvénysér­tő volt a határozat, vagy ha löszben törvénysértő volt, sőt ha ez a panaszeljárásnál bizo­nyosodik be, akkor a másodfo­kú és a panaszilletéket is visz- szafizetik. Tehát akinek igaza van. az nem rosszabbul, hanem jobban jár. Változatlanul ille­tékmentesek az oktatási, a gyám-, a szociális ügyek, nem kell fizetni a közérdekű pana­szok benyújtásánál sem. S mi lesz azokkal, akik kis nyugdíjból vagy nehéz szoci­ális körülmények között élnek? A miniszteri rendelet kimondja, hogy a kereseti, jövedelmi, va­gyoni viszonyokat figyelembe véve az államigazgatási szer­veknek az erre rászorulóknak illetékmentességet kell biztosí­tani. Az állami hivatalok ajtaja, a jogorvoslás lehetősége tehát mindenki előtt nyitva áll. de a rendelettől remélhető, hogy az akták száma csökken, kevesebb felesleges munkát adnak az ügyintézőknek, több idő jut a jogos ügyek intézésére. Az asszony kerékpárt tolt, há­tul a csomagtartón egy láda sörrel. Mellette bandukolt a hidegtől pirosló arccal a kis- unoka. Akkor érkeztünk oda, amikor megálltak a ház előtt, a kerékpárt a kerítésnek tá­masztotta. — Kovács Imrééket keressük. — Az időst, vagy a fiatalt? — Az idősebbiket. — Az az uram, de nincs itt­hon. Dolgozik a tsz-ben. De azért jöjjenek beljebb. Milyen ügy­ben keresik? Mondjuk, hogy tíz évvel ez­előtt egy cikk jelent meg a Bé­kés megyei Népújságban Ková­csék négy lányáról. „Egy apának négy leánya” címmel. — Ja, igen, el is tettük azt az újságot. Hellyel kínál a konyhában. Invitálna beljebb is a szobába, de hát ott még nem gyújtottak be, hideg van. Az asztalon meg- kopasztott csirkék. — Névnapra készülünk. Arra hoztam ezt a sört is, jó előre, nehogy majd ne legyen! * * * 1963. „Kovács Imre Kunago- táról, az alföldi kis faluból a Dunántúl távoli városába. Győr­be járt éveken át. S havonként, kéthetenként utazgatni 500 kilo. métereket, bizony keserves ke­nyér volt. És jöttek a gyerekek is. Az első négy leány, ez még jobban elkedvetlenítette az apát, mert hát ugye a fiú, az „mégis csak férfi a háznál”. Lehet rá számítani idővel, hogy megoszt­ja a kenyérkereset gondját. Amikor egyszer hazajött a tá­voli városból, 1960-ban ,ő is itthon maradt, s belépett a Ber­csényi Tsz-be. S egy év múlva megválasztották a 60 tagú bri­gád vezetőjévé.” * * * 1973. Kovács Imréné: Megunta azt a se itt, se ott életet. Hamar beilleszkedett a tsz kollektívá­jába. Nem bánta meg, hogy ha­zajött. Brigádvezető lett. S most? — kérdi vissza — lóápoló! Bár egészségileg hálistennek bíria még, de egyre terhesebb már az éjszakai felkelés, hajnali 3-ra kell járni dolgozni, ha esik, ha fúj. Koros már ehhez a munká­hoz. * * * 1963 „Magdi a legkisebb. Ele­vensége derűt árasztott maga körüL Amikor meghallotta mi­ről beszélgetünk, gyorsan közbe, vágott. A dévaványai szociális otthon lakóinak kényelmét szolgálja, hogy nemrég az egész épületet újonnan átrendezték, s a szolbók többsége új berendezést kapott. Az egyik hálóban könyvtárat alakítottak ki, és a folyosót is úgy rendezték be, hogy egy­— A, én megelőzöm őket, ha­marabb férjhez megyek. Általános derültség követte szavait és maga is jót kaca­gott rajta. Arcán egyszeriben gödröcskék jelentek meg. barna szeme ragyogott a jókedvtől. 1973. Kovácsné nagyot kacag: — Egyik se vált be. Nem ő ment férjhez leghamarabb, és fodrász sem lett belőle. Amikor kijárta a nyolcat, a Bercsényibe ment dolgozni. Ott hamar még­ismerkedett Tanrier Bélával. Most Dombiratoson laknak egy tanyán. A férje fejőgulyás. Jól vannak. Két fia van, az egyik elsős, a kisebbik óvodás. A nagy viszi mindennap biciklivel az oviba. Jól elboldogulnak, sok jó­száguk is van. * * * 1963. „Bori, csendes, álmodo-. zó, hallk szavú lány. Alig 16 éves. A könyvek szerelmese, ezekből is a romantikus, mesevilág ér­dekli. Szórakozás, tánc, műve­lődés? A mozi és a kisvendéglő, ahová eljár. Ritkán.” 1973. Az álmodozás a lányok veleszületett tulajdonsága. Asz- szonyokhoz már nem „illő”. Kü­lönösen ahhoz nem, akinek mái­két ennivalóan édes gyereke van. — Bori — Kereszti Istvánné, — még 1963-ban itthagyta a falut. Szegedre ment a szövő­gyárba. Ott megismerkedett Pistával, aki akkor a Volánnál dolgozott gépkocsivezetőként. Az ismerkedésből szerelem, majd házasság lett. Amikor meg es­küdtek, hazajöttek, de csak egy évig voltak itthon. Mindketten a tsz-ben helyezkedtek el, de mi­vel gépkocsivezető állást nem kapott, rakodóként dolgozott, azt meg nem szerette. így aztán a Nyíregyháza melletti Császár- szállásra költöztek. Ott vettek egy kis tanyát. A vejem a nyír­egyházi Volánnál dolgozik már nekik is van egy fiúk meg egy lányuk. * * * 1963. „Klári, ez a fekete hajú, modem gondolkodású lány is eljárna klubdélutánokra, ifjú­sági estekre, csak hát... Nem, ő nem lázadozik. Talál ma­gának elfoglaltságot a hosszú té­li estéken. Rajzol, kézimunká­zik, s érdekes mintákat, faldí­szeket készít gipszből. Ezeket az­tán a saját ízlése szerint ki Is színezi. Ám azért neki is van vágya, kívánsága. — Ha lenne televíziónk és le­mezjátszónk, itthon is elszóra- kozaánk.” ben olvasóterem lehessen. A há­lószobákba kényelmes fekvőhe­lyeket raktak, és korszerű be­rendezéssel látták el a beteg­szobát is. A megyei tanács végrehajtó bizottsága hozzájárult az otthon további fejlesztéséhez. Megvá­leánya” * * * 1973. — Klári? Azok aztán kü­lönösen jól elhaladtak. Még 1963- ban férjhez ment Fülöp Sándor­hoz, aki a Bercsényiben volt ze- toros. Most az ÁFÉSZ-nál gép­kocsivezető. Szép házuk van. Most szerelik be a fürdőszobát, 36 ezer forintért. A két szoba szépen be van rendezve kom­binált bútorral. A tv-t most is nagyon szereti, amikor össze­házasodtak. azt vettek először. Persze nem mindig, akkor né­zi, amikor kedve lenne, hiszen a két kislánnyal van éppen elég elfoglaltság. Nem, most már nem rajzol, kézimunkára se igen van ideje., * * * 1963. „Margit, a legidősebb a télen sem pihent. Már évek óta a helyi ciroküzem törzsgárdá­jának tagja”. 1973. Margiték — Kis Kál­mánná — Kláriék után egy év­vel esküdtek össze. Mindketten a Bercsényiben dolgoztak és dolgoznak még most is. Vettek egy házat, két fiuk van, jószá­got tartanak, nem panaszkod­nak ők sem. * * * 1963. „A lányokon kívül még két fiú is van. ök a legkiseb­bek.” 1973. Imre, a legöregebb fiú. Hol is dolgozhatna, mint a Ber­csényi Tsz-ben. Traktoros. Már három éve. hogy megnősült. Van egy kislányuk, most várják januárban a másikat. A felesé­ge is ott dolgozik a növényter­melésben. Károly a legkisebb. Már csak 6 van egyedül itthon a hat gye­rek közül. A tsz-ben besegítő tagként dolgozik. Januárban a közgyűlésen veszik fel állandó tagnak. Nagyon jó gyerek. Ha beteg vagyok, megfőz, kitaka­rít, ellátja a jószágot. Nem tu­dom mi lesz velünk, ha elkerül a háztól. Remélem ez még ar­rébb lesz * * * Ügy illenék, hogy valami ha­tásos összehasonlítással zárjuk az írást. Ügy érezzük azonban, hogy erre nincs semmi szükség. A ..gye­rekek” élete ugyanúgy alakult mint bármely más fiatal élete, sorsa, bárhol az országban. Dol­goznak, s ennek meg Is van az eredménye. Ahogy Kovácsné is mondta: „szépen elhaladtak mindannyian.” S kell-e ennél hatásosabb összegezés? (Seres) «■•••■••■■•■•••aaaaaaBaBaaaaaaaaBaaaaBMaaaaaaaaaaaaMvaaaaaBaaaaaaaKaaBaaaaMar»«** aaaaa » Egy apának négy : ■ ■ ■ : ■ m ■ ■ : m : * * : « : : « sárolta a helyi Lenin Termelő­szövetkezettől a szociális otthon közvetlen szomszédságában levő épületet 337 ezer forintért, hogy ezzel bővíthessék az öregek la­kóhelyét. A terv az, hogy az új épületrészbe helyezik el a férfi lakókat. Az átalakítási munká­kat már megkezdték a dévavá­nyai tanács költségvetési üze­mének dolgozói. Az új épület­részt még ez évben átadják ren­deltetésének. Világjárók klubja a gyulai húsiparnál A vállalatoknál és üzemeknél egyre inkább népszerűvé válnak a különböző társasutazások, or­szágjárások. Több helyen ala­kulnak meg a világjáró klubok is. Nemrég a Békés megyei Ál­latforgalmi és Húsipari Vállalat­nál alakult meg ilyen. A válla­lat vezetői és a szakszervezeti bizottság sov segítséget adott a klub megalakulásához és nagy gondot fordít arra is, hogy a dolgozók szabad idejüket kelle­mes üdüléssel, szórakozással tölthessék és ki-ki megtalálja ízlésének és igényének a leg­jobban megfelelőt Üdültetés céljára béreinek a Balaton mel­lett és a Római-parton is egy- egy épületet Természetesen a különböző országjáró túrákat is szervezik. E célból alakult meg a Világjárók Klubja is, melyet nagy érdeklődés előzött meg. Bizonyítja ezt az is, hogy 44-en jelentkeztek tagjai sorába. Az alakuló ülésen meghatá­rozták a klub szabályait. A ta­gok minden hónapban bizonyos összeget helyeznek el a klub pénztárában és így egy-egy tú­rára szinte apránként összejön a szükséges részvételi díj. Ugyanis ezzel az összeggel ter­mészetesen a klubtag maga rendelkezik, s így úgynevezett előtakarékossággal teremti meg saját maga számára az utazás le­hetőségét. Az első úticél kivá­lasztására közvéleménykutató űrlapot bocsátottak ki, így kí­vánják összehangolni az igénye­ket. Tervezik, hogy a klubfog­lalkozásokon az IBUSZ, a TIT, va­lamint más előadók felkérésével előadásokat szerveznek a külön­böző országokról, városokról. Az alakuló ülésen Petrovszki Pál, az IBUSZ gyulai irodájának veze­tője tájékoztatást adott az uta­zási lehetőségekről, s hasznos tanácsokkal látta el a résztvevő­ket. Ezen kívül különböző pros­pektusokat is eljuttat a klub­hoz. A vállalat pedig útikönyve­ket vásárol a klubkönyvtár szá­mára. Pályázat tájegységi családi házak tervezésére Az Építésügyi- és Városfej­lesztési Minisztérium éj, a Bor­sod megyei Tanács pályázatot hirdet családi házáig tervezésére A pályázat feltételei szerint a tervezőknek igazodniuk kell a megye dolgozóinak — mezőgaz­dasági, ipari és bányászati dol­gozók életformájához, foglalko­zásával összefüggő igényeihez és a megye tájjellegéhez. Többek között figyelembe kell venni, hogy Borsodban gyakori a lejtős terület. A pályázati kiírást az érdek­lődők az Építésügyi- és Város- fejlesztési Minisztérium gazda­sági hivatalában (Bp. V. kerü­let Beloiannisz utca 2—4.) ve­hetik át, «. a kész terveket leg­később jövő év február 4-ig kell elküldeni a minisztériumnak. A legjobb tervek díjazására és megvásárlására összesen 220 ezer forintoit irányoztak elő. Béla Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents