Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-31 / 255. szám
Miért változtatták meg az illetéket? Arányos teherviselés — Csökken az akták száma — Több idő jut a jogos ügyek intézésére Bővítik a dé va vány ai szociális otthont A pénzügyminiszter a közel, múltban újólag szabályozta az egyes államigazgatási eljárások illetékeit, a fizetés módját. Mi. ért volt erre szükség? Sokan egyszerűen pénzügyi kérdésnek tekintik az intézkedést: nagyobb az illeték, nagyobb a bevétel. Mások szerint az új rendelkezés lényegében korlátozza a fellebbezési jogot, megnehezíti a panaszos dolgát Miről is van valójában szó? Az eljárási illetékekről 1965-ben jelent meg utoljára rendelkezés. Azóta természetszerűleg a bér-, a jövedelemviszonyok jelentősen megváltoztak, a többi között emelkedett az államigazgatási eljárások költségé is. önmagában er azonban nem indokolta volna a rendelkezés megváltoztatását, hiszen az illetékek azelőtt sem fedezték és most is csak egy töredékét teszik ki a tényleges eljárási költségeknek. Egy példa: ha valaki valamilyen eljárás megindítását igénylő beadványt nyújt be az államigazgatási szervekhez, az eddigi tí7 helyett általában húsz forintos illetéket kérnek. Ez az össreg legfeljebb az iktatási költségeket fedezi. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a-r. államigazgatási tevékenység szélesedett, mind több döntés vagyoni ügyekben születik Mint más területeken is arányos teherviselésre kell törekednünk. mert ez nem hivatali, hanem össztársadalmi érdek. Ha például pénzben megállapítható érték ügyében kezdeményeznek államigazgatási eljárást, minden 10 ezer forint után '50 forintot kell fizetni. ez az illeték pedig mindenképpen arányban áll a kért, a vitatott összeggel, nem nevezhető méltánytalannak. Az illetékek emelkednek olyan ügyeknél is, amikor valaki nem halaszthatatlan, mindennapi ügyével fordul a tanácsokhoz, hivatalokhoz, hanem azért, mert újabb jövedelemhez akar jutni. így az iparigazolványok — ipari vagy kiskereskedői — kiadásának 200 forintról 500 forintra emelték az illetékét. Ez í® igazságos. Ugyanakkor ezen a területen is differenciál a rendelkezés, hiszen az illetéknél kedvezményt kapnak azok, akik nyugdíjazásuknál visszaadták iparigazolványukat, de később az ipar folytatására kémek engedélyt. vagy azok, akit özvegyi , árva-, vagy szülői jogon folytatják a7 ipart. A tanácsok évente országosan körülbelül 20 millió üggyel foglalkoznak, a különböző államigazgatási szervek további több százezerrel. A statisztikák azt bizonyítják hogy a döntések négy százalékát megfellebbezik, de ezeknek csak egyharmada bizonyul jogosnak a másodfokú eljárás során, s akiket itt is elutasítanak. élnek panaszjcguk. kal Senkit sem szabad állampolgárt jogaiban korlátozni, arra kell törekedni, hogy min. denki ismerje jogait s ha kell kérjen és kérhessen orvoslást. De a oanaszkodók jelentős lösze notórius panaszkodó s mivel eddig olcsó volt, írták a fellebbezéseket — részben azért, hogy időt nyerjenek a határosatok elodázására, végrehajtásá. ra — s ezzel munkát adtak, mégpedig felesleges munkát, elvonva az ügyintézőket, a vezetőket az érdemi, fontos tevékenységtől. Ez nemcsak a hivatal, hanem valamennyiünk közös érdekét sérti. , Éppen ezérj. emelték fel a fellebbezés illetéket, sőt a panaszilleték háromszoros Felvetődik a kérdés: vissza- szorítjá-e ez a jogos panaszkodást? A válasz egyértelmű: nem. Azelőtt, ha másodfokon beigazolódott, hogy megalapozatlan az elsőfokú határozat, a jogorvoslatról gondoskodtak, a-* illetéket viszont nem fizették vissza Most a hivatalnak vissza kell utalnia az ügyfélnek az illetéket ha törvénysértő volt a határozat, vagy ha löszben törvénysértő volt, sőt ha ez a panaszeljárásnál bizonyosodik be, akkor a másodfokú és a panaszilletéket is visz- szafizetik. Tehát akinek igaza van. az nem rosszabbul, hanem jobban jár. Változatlanul illetékmentesek az oktatási, a gyám-, a szociális ügyek, nem kell fizetni a közérdekű panaszok benyújtásánál sem. S mi lesz azokkal, akik kis nyugdíjból vagy nehéz szociális körülmények között élnek? A miniszteri rendelet kimondja, hogy a kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyokat figyelembe véve az államigazgatási szerveknek az erre rászorulóknak illetékmentességet kell biztosítani. Az állami hivatalok ajtaja, a jogorvoslás lehetősége tehát mindenki előtt nyitva áll. de a rendelettől remélhető, hogy az akták száma csökken, kevesebb felesleges munkát adnak az ügyintézőknek, több idő jut a jogos ügyek intézésére. Az asszony kerékpárt tolt, hátul a csomagtartón egy láda sörrel. Mellette bandukolt a hidegtől pirosló arccal a kis- unoka. Akkor érkeztünk oda, amikor megálltak a ház előtt, a kerékpárt a kerítésnek támasztotta. — Kovács Imrééket keressük. — Az időst, vagy a fiatalt? — Az idősebbiket. — Az az uram, de nincs itthon. Dolgozik a tsz-ben. De azért jöjjenek beljebb. Milyen ügyben keresik? Mondjuk, hogy tíz évvel ezelőtt egy cikk jelent meg a Békés megyei Népújságban Kovácsék négy lányáról. „Egy apának négy leánya” címmel. — Ja, igen, el is tettük azt az újságot. Hellyel kínál a konyhában. Invitálna beljebb is a szobába, de hát ott még nem gyújtottak be, hideg van. Az asztalon meg- kopasztott csirkék. — Névnapra készülünk. Arra hoztam ezt a sört is, jó előre, nehogy majd ne legyen! * * * 1963. „Kovács Imre Kunago- táról, az alföldi kis faluból a Dunántúl távoli városába. Győrbe járt éveken át. S havonként, kéthetenként utazgatni 500 kilo. métereket, bizony keserves kenyér volt. És jöttek a gyerekek is. Az első négy leány, ez még jobban elkedvetlenítette az apát, mert hát ugye a fiú, az „mégis csak férfi a háznál”. Lehet rá számítani idővel, hogy megosztja a kenyérkereset gondját. Amikor egyszer hazajött a távoli városból, 1960-ban ,ő is itthon maradt, s belépett a Bercsényi Tsz-be. S egy év múlva megválasztották a 60 tagú brigád vezetőjévé.” * * * 1973. Kovács Imréné: Megunta azt a se itt, se ott életet. Hamar beilleszkedett a tsz kollektívájába. Nem bánta meg, hogy hazajött. Brigádvezető lett. S most? — kérdi vissza — lóápoló! Bár egészségileg hálistennek bíria még, de egyre terhesebb már az éjszakai felkelés, hajnali 3-ra kell járni dolgozni, ha esik, ha fúj. Koros már ehhez a munkához. * * * 1963 „Magdi a legkisebb. Elevensége derűt árasztott maga körüL Amikor meghallotta miről beszélgetünk, gyorsan közbe, vágott. A dévaványai szociális otthon lakóinak kényelmét szolgálja, hogy nemrég az egész épületet újonnan átrendezték, s a szolbók többsége új berendezést kapott. Az egyik hálóban könyvtárat alakítottak ki, és a folyosót is úgy rendezték be, hogy egy— A, én megelőzöm őket, hamarabb férjhez megyek. Általános derültség követte szavait és maga is jót kacagott rajta. Arcán egyszeriben gödröcskék jelentek meg. barna szeme ragyogott a jókedvtől. 1973. Kovácsné nagyot kacag: — Egyik se vált be. Nem ő ment férjhez leghamarabb, és fodrász sem lett belőle. Amikor kijárta a nyolcat, a Bercsényibe ment dolgozni. Ott hamar mégismerkedett Tanrier Bélával. Most Dombiratoson laknak egy tanyán. A férje fejőgulyás. Jól vannak. Két fia van, az egyik elsős, a kisebbik óvodás. A nagy viszi mindennap biciklivel az oviba. Jól elboldogulnak, sok jószáguk is van. * * * 1963. „Bori, csendes, álmodo-. zó, hallk szavú lány. Alig 16 éves. A könyvek szerelmese, ezekből is a romantikus, mesevilág érdekli. Szórakozás, tánc, művelődés? A mozi és a kisvendéglő, ahová eljár. Ritkán.” 1973. Az álmodozás a lányok veleszületett tulajdonsága. Asz- szonyokhoz már nem „illő”. Különösen ahhoz nem, akinek máikét ennivalóan édes gyereke van. — Bori — Kereszti Istvánné, — még 1963-ban itthagyta a falut. Szegedre ment a szövőgyárba. Ott megismerkedett Pistával, aki akkor a Volánnál dolgozott gépkocsivezetőként. Az ismerkedésből szerelem, majd házasság lett. Amikor meg esküdtek, hazajöttek, de csak egy évig voltak itthon. Mindketten a tsz-ben helyezkedtek el, de mivel gépkocsivezető állást nem kapott, rakodóként dolgozott, azt meg nem szerette. így aztán a Nyíregyháza melletti Császár- szállásra költöztek. Ott vettek egy kis tanyát. A vejem a nyíregyházi Volánnál dolgozik már nekik is van egy fiúk meg egy lányuk. * * * 1963. „Klári, ez a fekete hajú, modem gondolkodású lány is eljárna klubdélutánokra, ifjúsági estekre, csak hát... Nem, ő nem lázadozik. Talál magának elfoglaltságot a hosszú téli estéken. Rajzol, kézimunkázik, s érdekes mintákat, faldíszeket készít gipszből. Ezeket aztán a saját ízlése szerint ki Is színezi. Ám azért neki is van vágya, kívánsága. — Ha lenne televíziónk és lemezjátszónk, itthon is elszóra- kozaánk.” ben olvasóterem lehessen. A hálószobákba kényelmes fekvőhelyeket raktak, és korszerű berendezéssel látták el a betegszobát is. A megyei tanács végrehajtó bizottsága hozzájárult az otthon további fejlesztéséhez. Megváleánya” * * * 1973. — Klári? Azok aztán különösen jól elhaladtak. Még 1963- ban férjhez ment Fülöp Sándorhoz, aki a Bercsényiben volt ze- toros. Most az ÁFÉSZ-nál gépkocsivezető. Szép házuk van. Most szerelik be a fürdőszobát, 36 ezer forintért. A két szoba szépen be van rendezve kombinált bútorral. A tv-t most is nagyon szereti, amikor összeházasodtak. azt vettek először. Persze nem mindig, akkor nézi, amikor kedve lenne, hiszen a két kislánnyal van éppen elég elfoglaltság. Nem, most már nem rajzol, kézimunkára se igen van ideje., * * * 1963. „Margit, a legidősebb a télen sem pihent. Már évek óta a helyi ciroküzem törzsgárdájának tagja”. 1973. Margiték — Kis Kálmánná — Kláriék után egy évvel esküdtek össze. Mindketten a Bercsényiben dolgoztak és dolgoznak még most is. Vettek egy házat, két fiuk van, jószágot tartanak, nem panaszkodnak ők sem. * * * 1963. „A lányokon kívül még két fiú is van. ök a legkisebbek.” 1973. Imre, a legöregebb fiú. Hol is dolgozhatna, mint a Bercsényi Tsz-ben. Traktoros. Már három éve. hogy megnősült. Van egy kislányuk, most várják januárban a másikat. A felesége is ott dolgozik a növénytermelésben. Károly a legkisebb. Már csak 6 van egyedül itthon a hat gyerek közül. A tsz-ben besegítő tagként dolgozik. Januárban a közgyűlésen veszik fel állandó tagnak. Nagyon jó gyerek. Ha beteg vagyok, megfőz, kitakarít, ellátja a jószágot. Nem tudom mi lesz velünk, ha elkerül a háztól. Remélem ez még arrébb lesz * * * Ügy illenék, hogy valami hatásos összehasonlítással zárjuk az írást. Ügy érezzük azonban, hogy erre nincs semmi szükség. A ..gyerekek” élete ugyanúgy alakult mint bármely más fiatal élete, sorsa, bárhol az országban. Dolgoznak, s ennek meg Is van az eredménye. Ahogy Kovácsné is mondta: „szépen elhaladtak mindannyian.” S kell-e ennél hatásosabb összegezés? (Seres) «■•••■••■■•■•••aaaaaaBaBaaaaaaaaBaaaaBMaaaaaaaaaaaaMvaaaaaBaaaaaaaKaaBaaaaMar»«** aaaaa » Egy apának négy : ■ ■ ■ : ■ m ■ ■ : m : * * : « : : « sárolta a helyi Lenin Termelőszövetkezettől a szociális otthon közvetlen szomszédságában levő épületet 337 ezer forintért, hogy ezzel bővíthessék az öregek lakóhelyét. A terv az, hogy az új épületrészbe helyezik el a férfi lakókat. Az átalakítási munkákat már megkezdték a dévaványai tanács költségvetési üzemének dolgozói. Az új épületrészt még ez évben átadják rendeltetésének. Világjárók klubja a gyulai húsiparnál A vállalatoknál és üzemeknél egyre inkább népszerűvé válnak a különböző társasutazások, országjárások. Több helyen alakulnak meg a világjáró klubok is. Nemrég a Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál alakult meg ilyen. A vállalat vezetői és a szakszervezeti bizottság sov segítséget adott a klub megalakulásához és nagy gondot fordít arra is, hogy a dolgozók szabad idejüket kellemes üdüléssel, szórakozással tölthessék és ki-ki megtalálja ízlésének és igényének a legjobban megfelelőt Üdültetés céljára béreinek a Balaton mellett és a Római-parton is egy- egy épületet Természetesen a különböző országjáró túrákat is szervezik. E célból alakult meg a Világjárók Klubja is, melyet nagy érdeklődés előzött meg. Bizonyítja ezt az is, hogy 44-en jelentkeztek tagjai sorába. Az alakuló ülésen meghatározták a klub szabályait. A tagok minden hónapban bizonyos összeget helyeznek el a klub pénztárában és így egy-egy túrára szinte apránként összejön a szükséges részvételi díj. Ugyanis ezzel az összeggel természetesen a klubtag maga rendelkezik, s így úgynevezett előtakarékossággal teremti meg saját maga számára az utazás lehetőségét. Az első úticél kiválasztására közvéleménykutató űrlapot bocsátottak ki, így kívánják összehangolni az igényeket. Tervezik, hogy a klubfoglalkozásokon az IBUSZ, a TIT, valamint más előadók felkérésével előadásokat szerveznek a különböző országokról, városokról. Az alakuló ülésen Petrovszki Pál, az IBUSZ gyulai irodájának vezetője tájékoztatást adott az utazási lehetőségekről, s hasznos tanácsokkal látta el a résztvevőket. Ezen kívül különböző prospektusokat is eljuttat a klubhoz. A vállalat pedig útikönyveket vásárol a klubkönyvtár számára. Pályázat tájegységi családi házak tervezésére Az Építésügyi- és Városfejlesztési Minisztérium éj, a Borsod megyei Tanács pályázatot hirdet családi házáig tervezésére A pályázat feltételei szerint a tervezőknek igazodniuk kell a megye dolgozóinak — mezőgazdasági, ipari és bányászati dolgozók életformájához, foglalkozásával összefüggő igényeihez és a megye tájjellegéhez. Többek között figyelembe kell venni, hogy Borsodban gyakori a lejtős terület. A pályázati kiírást az érdeklődők az Építésügyi- és Város- fejlesztési Minisztérium gazdasági hivatalában (Bp. V. kerület Beloiannisz utca 2—4.) vehetik át, «. a kész terveket legkésőbb jövő év február 4-ig kell elküldeni a minisztériumnak. A legjobb tervek díjazására és megvásárlására összesen 220 ezer forintoit irányoztak elő. Béla Ottó
