Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-30 / 254. szám
Eredményes országjáró túrák — Népszerű a hévízi téli üdülés ötven százalékkal teljesítette túl éves tervét a Cooptourist A termelékenység a isz-ekben 1967-től 1971-ig több mint 35 százalékkal nőtt — országosan Alig másfél éve működik Békéscsabán a Cooptourist Békés megyei kirendeltsége. Ez idő alatt viszont jelentős eredményeket ért el. Már az 1972- es év forgalma úgy ala- > kult, hogy augusztus 31-ére teljesítette az éves tervét. Év végére pedig 31 százalékos túlteljesítés volt. Az idén még nagyobbak voltak a követelmények s az évi tervszámok, azonban az iroda programjai olyan népszerűek megyénk szövetkezetei körében, hogy az idei tervet is jelentősen túlteljesítette. Október 31-ig ugyanis 50 százalékkal teljesítette túl a kirendeltség az 1973- as évi előirányzatot. A kirendeltség két fő üzletága a bel- és külföldi társasutazások szervezése. Az idén összesen 32 csoportot szerveztek külföldi társasutazásra, ebből hetet a Szovjetunióba. A második helyen Románia áll, hiszen megyénk- hez ez van a legközelebb és viszonylag olcsók ezek a társasutazások. Különösen kedveltek voltak az erdélyi utak. Ezenkívül sokakat vonzott a jugoszláviai kirándulás, elsősorban a tengerpart, összesen hét csoportot indítottak az idén, 248 résztvevővel A nyugati országokba öt csoport ment. A kirándulók részére szakmai tapasztalatcseréket is szerveztek, így például a Münchenbe utazó csoport részt vett a bőrdíszmű kiállításon, ezenkívül voltak, akik Burgenlandba utaztak, ahol a tojótyúk- és csirkenevelést tanulmányozták s természetesen megismerkedtek Bécs nevezetességeivel is. Szerveztek Riminibe tengerparti nyaralást, ezenkívül spanyolországi utazást is. A legjelentősebb a kirendeltség munkájában a belföldi kirándulások szervezése, hiszen ezek aránylag olcsók és egy-két naposak. De szép számmal vettek részt az utasok a több napos kirándulásokon is. össszesen 47 különjáratot indítottak az idén 2270 résztvevővel. Ez annál is inkább dicséretes, mivel a fő cél az „Ismerd meg hazádat”. mozgalom szélesítése, Magyarország tájainak, szépséges vidékeinek megismertetése. A belföldi társasutazásokon résztvevők 85 százaléka szövetkezeti tag. Ettől függetlenül természetesen szerveztek vállalatok és üzemek dolgozóinak is hasonló kirándulásokat. A legnépszerűbbek az úgynevezett hévízi téli üdültetések, amelyeken 9 napos turnusokban vesznek részt a termelőszövetkezeti tagok. Ezeket elsősorban tsz-nyugdíja- soknak szervezték, rendkívül kedvezményes áron, gyógy- üdültetés címen. A téli hónapokban a központi irodával közösen kedvezményes külföldi társasutazásokat is szerveznek a szocialista országokba. így ötnapos moszkvai, ötnapos leningrádi, ezenkívül lengyelországi, berlini, drezdai és szófiai látogatást. Érdekesnek ígérkeznek a Moszkva—Ki j ev—Kisinyov—Minszk tizenegy napos, és a Moszkva —Tbiliszi—Jereván—Baku *— Kijev, valamint a Moszkva— Riga—Tallin—Leningrád 12 napos repülőgépes utazások. Kasnyik Judit Jő termés biztosítja a jövőt Megelégedéssel hallgatták a békéscsabai Lenin Tsz idős tagjai az elnök beszámolóját A kihajtott gallérokhoz szokott nyakakat gombok mögé szorították. Volt, aki nyakkendőt is kötött. A csizmához edzett lábakra fénves félcipőket húztak. Aki bírta még, egyenes derékkal, aki már nem, botra támaszkodva foglalta el helyét vasárnap. október 28-án délelőtt a békéscsabai Körös Hotel éttermében. Itt rendezte meg ugyanis a békéscsabai Lenin Tsz a 428 nyugdíjas és járadékos részvételével az immár hagyományos idős tsz-tagok találkozóját. Az ünnepeiteket a közös gazdaság pártszervezete és a vezetőség nevében Unyatyinszki Pál párttitkár köszöntötte, felkérve a termelőszövetkezet elnökét, hogy tájékoztassa a jelenlevőket, a gazdaság ez évi eredményeiről. Hankó Mihály tsz-élnöík tájékoztatójában elmondta, hogy a jelenlegi taglétszámnak több mint 37 százalékát teszik ki a nyugdíjasok és járadékosok, akik kögmjjmss 1973. OKTÓBER 30. ztil ebben az esztendőben még 83-an járnak el rendszeresen a közösbe dolgozná. Az elnök a továbbiakban arról szólt, hogy az idei jó terméssel ismét sikerült valamennyiük jövőjét biztosítani. Az idős tsz-tagok megelégedéssel hallgatták, hogy a búza az idén 850 hektáron 43,6 mázsát, a kukorica pedig ugyancsak 850 hektáron 70 mázsát termett átlagban. De nem kell szégyenkezni a paradicsomtermés 350 mázsás hektáronkénti átlagával és a tsz tojásgyárának ez évi várhatóan 30 millió darabos teljesítményével sem Befejezésül a termelőszövetkezet elnöke ismertette a közös gazdaság beruházási terveit, valamint az idős tagoknav az idén biztosított kedvezményeket. Az utóbbiak közül külön kiemelte, hogy a kis nyugdíj ú tagok, illetve a háztájiban még gazdálkodók segítése mellett az öregek közül 47 jogosult kapta meg a törzsgárda jelvényt és a vele járó pénzjutalmat. A termelőszövetkezet szociális bizottságának tevékenységéről a bizottság elnöke. Tóth Mihály- né számolt be, majd az ünneplők és ünnepeltek zeneszó mellett jó hangulatban költötték el a közös ebédet. ...és Békés megyében? Az MSZMP X. kongresszusa azt a feladatot tűzte a mező- gazdaság elé, hogy a termelés növelését a dolgozók csökkenő létszámával valósítsák meg — idézi gazdaságpolitikai hetilapunk, a Figyelő cikkírója a lap október 24-i számában. Írásában részletesen elemzi a tsz-ekben és állami gazdaságokban az egy teljesített munkaóra alatt előállított termelési érték alakulását 1967-től 1971-ig. Megállapítása szerint mindent egybevetve a magyar népgazdaság valamennyi szektora közül a szocialista mező- gazdaság volt az, amely az utóbbi időben a munkatermelékenység növekedésének leggyorsabb ütemét megvalósította. Legalábbis országos átlagban. És Békés megyében? Szégyenkezésre nincs ok! Rövid számolgatás után a megyei statisztikai évkönyv 1987- es adataiból az tűnik ki, hogy nálunk a termelőszövetkezeti foglalkoztatottak 27, az állami gazdaság dolgozói pedig 34,5 forintot termeltek egy óra alatt Érdekes módon mindkét megyei eredmény mintegy 7—7 forinttal maradt el az országostól. Ez a közös gazdaságokban 22, az állami gazdaságokban pedig 16 százalékos lemaradást jelent a munka termelékenységének 1967-es alakulásában az országos átlaghoz viszonyítva. Szégyenkezésre mégsincs ok. Ugyanis a vizsgált időszakban a megye mezőgazdaságában dolgozók munkájuk termelékenységét az országos átlag növekedésénél is jóval nagyobb ütemben emelték. Termelőszövetkezeteinkben 14 forinttal, ** vagyis több, mint 50 százalék- S /kai nőtt az egy órai munka át- ! lageredménye, miközben or- | szágosan csak 35, 8 százalékkal, | ami legfeljebb 7 forintot jelent Ugyanígy az állami gazdaságokban az országos 50 százalékos növekedéshez képest több, mint 66 százalékos javulást ér- ! tek el megyénkben, igaz, hogy ezzel is csak egy forinttal sikerült csökkenteni a korábbi 7 forintos különbséget az országos és a megyei átlag között. Végeredményben azzal, hogy a termelőszövetkezeti foglalkoztatottak egyenként több, mint ; másfélszer annyit termeltek j 1971-ben, mint 1967-ben, azt az j országos átlagtól való korábbi ! 22 százalékos lemaradásukat, 1 amçly a kifejtett munka ered- | ményességében mutatkozott, si- | került egy százalék alá „húz- ! niuk”. Azonos idő alatt me- j gyénk állami gazdaságainak 16 j százalékos hátránya is kilenc- | százalékosra mérséklődött. Ahol több gép segíti Az eddigiekből az is kiolvas- : ható, hogy bár a közös gazda- j Ságok azok, amelyek összessé- { gükben sokkal jobban megköze- • lítik „saját” országos átlagukat, ' az állami gazdaságok dolgozói g még így is mindig 16 forinttal g több, azaz egy- és egynegyed- ! szer akkora értékű terméket ál- S litottak elő 1971-ben egy mun- | kaóra alatt, mint a termelőszö- * vetkezeti foglalkoztatottak. A munka termelékenységé- I nek országosan ilyen nagy — g 52 százalékos — különbségét az j állami gazdaságok és tsz-ek kö- • zött az okozza, hogy míg az • állami gazdaságokban 320 ezer, ! addig a tsz-ekben csak 109 ezer 1 forint értékű eszköz jut egy í dolgozóra. ! Az pedig, hogy Békés megyében a munka termelékenységének e két szektorbeli különbsége nem 52, hanem csak 38 százalékos, egyrészt következménye annak, hogy állami gazdaságainkban több, mint öt százalékkal kevesebb, illetve eredménye annak, hogy termelőszövetkezeteinkben viszont majdnem négy százalékkal több értékű eszköz segíti egy-egy foglalkoztatott munkáját az országos átlaghoz képest Mindkét szektorban sikerült egyébként teljesíteni az MSZMP X. kongresszusán célul szabottakat: a termelőszövetkezeti foglalkoztatottak száma megyénkben az 1969. évi nyolcvan- ezerről 1972-ig 66,5 ezerre, az állami gazdasági dolgozók száma pedig az 1967. évi 11,5 ezerről 10 ezerre csökkent. Tehát a négy év alatt 47, valamint 40 százalékkal nagyobbá lett termelési értéket a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok a négy évvel korábbihoz viszonyítva Békés megyében húsz. illetve tizennégy százalékkal kisebb létszámmal érték el. De hogyan? Iparszerűen termelnek Az igazság az, hogy itt nem valami eget-földet rengető titokról. hanem sokkal inkább a korszerű technika, a közgazda- sági szemlélet és nem utolsósorban a munkamegtakarító szervezés térhódításáról van szó. Tulajdonképpen a termelés szerkezetét egyszerűsítő és méginkább az emellett a zárt rendszerű, iparszerű termelésre áttérő gazdaságok nem tesznek egyebet, mint hogy a felsorolt három tényezőt egyesítik a termelékenység és ezáltal a termelésnövekedés fokozására. Nem is véletlen, hogy a különböző iparszerűen termelő zárt rendszerekbe bekapcsolódó üzemek minden eddigit felülmúló eredményeket érnek eL Gondoljunk csak a nádudvari rendszerhez társult újkígyósa Aranykalász Tsz idei, hektáronkénti 70 mázsás kukoricás termésátlagára. Az ilyen és ehhez hasonló ugrásszerűen javuló eredményeknek köszönhető az, hogy országunk, amely búzából nemrég még behozatalra szorult, ma már gabonaexportőr lehet. És ezeknek köszönhető az is. hogy megyénk közös gazdaságai az elmúlt évben az országosan elért hárommillió 341 ezer tonnás búzatermésnek több, mint 12 százalékát adták, az egy évvel korábbi kilenc százalékkal szemben. Illetve az is, hogy ugyancsak az elmúlt évben már több, mint három százalékkal túl is szárnyalták közös gazdaságaink a munkatermelékenység országos átlagát. • * • Az ismertetett Békés megyei eredmények jelentősége annál is inkább fontos, mivel a munka termelékenységének növekedése az, amely elsősorban teremti meg napjainkban és viszonyaink között az életszínvonal emelkedésének lehetőségét. — És éppen ezért alakulása a gazdasági fejlődés egyik olyan fontos mércéje, amelynek átlagos magasságát a szövetkezeti mezőgazdaságban — ha egyelőre szerényen is —, de most már megyénk közös gazdaságai is emelik. Kőváry EL Péter Az ötszázéves magyar könyv ünnepe Gyomán Gyönyörű, az alkalomhoz és készítőikhez méltó meghívók tucatjait kézbesítette a posta az elmúlt héten a megye városaiba, községeibe. S amilyen szép a meghívó formája, olyan értékes a tartalma is: Az első magyarországi nyomtatott könyv, a Chronica Hungarorum megjelenése ötszázadik évfordulója alkalmából 1973. október 3f-én délelőtt 11 órakor ünnepi megemlékezés keretében tiszteleg a Kner Nyomda kollektívája a magyar könyv nagy alkotóinak szelleme előtt Gyoma nagyközség Tanácsának üléstermében. A nagy évforduló jelentőségét Haiman György kandidátus, a Magyar Iparművészeti Főiskola Tipografikai Tanszékének vezetője méltatja. Ez alkalomból a Kner Nyomda Múzeumban délután 3 órakor Az ötszázéves magyar könyv és Békés megye címmel könyvkiállítás nyílik. A kiállítást dr. Soltész Zoltánné, az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tára vezetője nyitja meg. Szepesi Sándor múzeumőr. a régi Kner-könyvek és a Nyomd;' Múzeum egyik legjobb ismerője a gyomai bemutató ritka ér dékességű dokumentumai közút. (Fotó: Demény Gyula)
