Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-30 / 254. szám
I Hárommillió forint nyereség várható — Távlati terv; évi 200 ezer pár cipó Eredmények Medgyesegyházán MÉG 1945 májusában tizenhét dpészmestej- és segéd alapította Medgyesegyházán a kisipari szövetkezetét. Kezdetben dpöjavítással és kisebb mértékben méretes cipők készítésével foglalkoztak. Majd 1939-ben öt szabó is Lelépett a szövetkezetbe és létrehozták a textilkonfekció részleget egy eldugott, szűk helyiségben A szalagtermelés 1965-ben kezdődött, amely már jóval nagyobb szakértelmet követelt meg. A szövetkezet létszáma már ekkor 122 fő volt és a szakmunkások mellett megjelentek a női betanított munkások is. Ez lehetővé tette a nagyobb arányú termelést, I960-ban a termelés értékben 3,5 millió forint volt, 1965-ben már 6,8 millióra ugrott és 1970-re elérte a 15 millió forintot. Ennék ellenére nehéz; küzdelmes évek vártak még a szövetkezetre. A termelés növekedett de a vezetésben fellelhető, elsősorban szemléletbeli problémák miatt, éveken át veszteséges volt a szövetkezet A nemrég még zömében mezőgazdasági munkát végző betanított munkások jól dolgoztak, mégis húsz százalékkal kevesebbet keresték, mint a szakmunkások. A férfiakkal egyenlő munkát végző nők szintén ennyivel kaptak kevesebbet. A textilkonfekció- részlegük meg is szűnt. Az asz- szonyok 600—700 forintot keres, tek és sorra kiléptek. A TAN ÁCS 250 ezer forint támogatást adott. Jellemző az akkori vezetés szemléletére, hogy ezt az összeget nem használta fel. A helytelen koncepció következtében 1964-ben már 3 millió forint hitelt nem tudtuk visszafizetni az államnak. Végül megértették, hogy a hagyományos termelésre nem lehet alapozni többé, s így 1970- ben a 248 fő, javarészt segéd- és betanított munkások átmeneti időszakra elkezdték a gyermekcipők és a mechanikai férficipők gyártását. Tizenegyezer gyermekcipő előállítására kötöttek szerződést, amelyből azonban csak ötezret vett á-t a kereskedelem — minőségi kifogás miatt. Mivel forgóalap nem állt rendelkezésükre, 970 ezer forint hitelt vettek fiel. Ugyanakkor nem tudták teljesíteni vállalt kötelezettségüket a férfi- cipőkből. 1971 márciusában, amikor végérvényesen bebizonyosodott. hogy a régi vezetés képtelen ellátni a feladatát, új vezetők kerültek a gazdasági és a pártvezetés élére NEM VOGT könnyű dolga az elnöknek, amikor ilyen örökséggel átvette a szövetkezet irányítását. Az akkori Délmagyarországi Cipőkereskedelmi Vállalat 25 ezer pár cipőre adott megrendelésit, de még- így is csak 50 százalékos veszteséggel sikerült értékesíteni. Üj szakembereket kerestek, új technológiát dolgoztak ki. emelték a béreket és az eddig 13 főre hagyatkozott textilrészleget 50 főre növelték, amely ebben aiz évben már nyereséges volt. Nagy energiával és elszántsággal vetette bele magát a vezetőség a munkába és ebben a harcban a pártszervezet is igye. Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgépgyár felvételre keres anyagmozgatókat öltözőőr-takarítónőket. Jelentkezni, lehet a gyár munkaügyi csoportjánál. Békéscsaba, Kisrét. 200007 kezeit a munkások lelkiismeretére, szakmai büszkeségére apellálni. Meg kellett győzni őket arról, hogy tőlük függ a szövetkezet sorsa, a gépek melletti helytállással, a minőségi előírások gondos betartásával megmenthetik a szövetkezetek Hogy ez sikerült, példa rá az 1972. évi eredményük. A termelés színvonala emelkedett, 60 ezer pár cipő gyártásává! és értékesítésével a termelési értékben elérte a 26 millió forintot, a minőségi kifogás pedig 3 százalékra csökkent. Jól szervezett munka mellett az egy főre jutó termelési érték csaknem 95 ezer forint volt és a szövetkezet életében először nem veszteséggél hanem 1 millió 243 ezer forint nyereséggel zárt Ma már komoly alap van arra, hogy célul tűzzék ki a százezer párás termelést. Ami az értékesítést illeti, ebben az évben 90 ezer párat adnak el elsősorban a Budapesti és Tiszántúli Cipőkereskedelmi Vállalatnak, J Nyíri László szerint a munkások havi keresete évről évre ja_ ] vul, ami nagyban hozzájárul a , termelés gyors növekedéséhez. j Tavaly 1770 forint volt az átlagos havi kereset, az idén ez meghaladja a tervezet* ötszázalékos emelkedést. A nyereség mértéke várhatóan megközelíti a 3 millió forintot. Az 1972-73. évi eredményeik alapján a Könnyűipari Minisztérium a kiemelt szövetkezetek sorába emelte őket. NEM ELÉGEDNEK meg azonban a? eddig elért eredmények, kel. Elkészítették az üzem- és munkaszervezési tervet és 1980_ ig a fejlesztési programot. Eszerint a szövetkezetnek 1975-ig a középárfekvésű mechanikai cipőkből el kell érni az évi 200 ezer párás termelést. Két év alatt a 12 millió forintos beruházással ez a cél is elérhetőnek tűnik. A textilkonfekció-részle, get száz főre növelik és húsz százalékkal emelik a javítószolgáltató tevékenységüket. Seress Sándor Honvédségi tabló előtt a pályaválasztási kiállításon Több ezer fiatal tekintette meg a békéscsabai 635-ös Szakmunkásképző Intézet első emeletén megrendezett pályaválasztási kiállítást. Képünkön V asa^ László és Gőzön Mihály szakmunkástanuló^ — honvédség életét bemutató tabló előtt a katonai pályát latolgatják. (Fotó: Demény) Szervezési intézkedések a gázrobbanások megelőzésére Vízműveknél többször fordult elő gázrobbanás, amelyek halálos baleseteket és igen nagy anyagi károkat is előidéztek. Ezek megelőzésére a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa Munkavédelmi Bizottságának felhívására a vízműveket üzemeltető vállalatok műszaki szervezési intézkedéseket dolgoztak lei. A gyakorlatban bevált módszereket a munkavédelmi bizottság a Békés megyei Víz_ és Csatornamű Vállalat néhány vízmüvénél november 13-án bemutatja a SZOT és az OVH képviselőinek, valamint öt alföldi megye SZMT munkavédelmi felügyelőinek és más szakembereknek. 2130: A Tv Zenei Klubja Közvetítés a Vörösmarty téri Művészetek Házából. A téma a kamarazene, amely jellegzetesen a polgári korszak terméke; az egyházi zene egyeduralmát szüntette meg, s a nagy kórusokra és orgonára írt művek mellé, mint „szobazene”, voltaképpen otthoni zene csatlakozott. Érdekessége, hogy a négy vagy maximum nyolc zenész mindegyikének külön — bár egybeötvözött — szólójátéka van, s senki sem játszik azonos zenét, mint a zenekaroknál, ahol sokszoj- háromnégy hegedű is ugyanazt a hang- j egy sort játssza. A műsor kérdése, amit Mihály András zeneszerzőnek tesz fel a műsorvezető, Antal Imre. hogy vajon népszerű-e a kamarazene? Kiderül, hogy az emberek többsége naponta több óra kamarazenét hallgat, s sokuk nem is tud erről. Arról van ugyanis szó, hogy a ma hallható legtöbb zenei forma — felépítését tekintve — kamarazene-technikával készül! Ennek bizonyítására hallhatunk! az adásban cigányzenét és beatet, dáxilendet és klasszikus vonósnégyest, amelyek igazolják az állítást. Már Schubert korában gazdagodott a műfaj néhány olyan hangszerrel, amelyek eredetileg nem szerepeltek ebben a formában. A zongorát — az egyik ilyen hangszert —■ Banki György szólaltatja meg, a cimbalmot pedig Fábián Márta. A műsorban fellép a Ko- dály-vonósnégyes, Berki László és cigányzenekara, a Tomsits du, xilend-együttes és a Gemini beat-együttes. Végül hallhatjuk a Moszkvai Filharmonikusok vonósnégyesét, akik egy hónappal ezelőtt megnyerték a Weiner Leó emlékére kiírt budapesti zenei versenyt. IftíliSílllllillHIHIIIIMNIMIIIimillMnN Gerencsér Miklós ARADI NAPLÓ 2». — Ezt a győzelmet már Komáromnál is megkaphattuk volna, kár volt ilyen hosszú utat megtenni érte. Tudván, hogy irgalmat nem remélhet, Kossuthék után akart emigrálni. Előbb azonban búcsút kívánt venni a világosi mezőn megadásra felsorakozó katonáitól. Mire visszatért övéi közé. a kozák lovasság már köz. refogta a fegyverletétel négyszögét. Némi bonyodalom támadt tavaly augusztus elején a bécsi negyedik huszárezred körül. Amikor az új törvények értelmében haza kellett volna térnie Magyarországra, gróf Appo- nyi ezredparancsnok nem volt hajlandó új állomáshelyére vezetni az alakulatot. Pedig az ezred — legénysége színmagyar — jönni akart. Felsorakozott legtekintélyesebb őrnagya, Schweidel József mögé és augusztus tizenharmadikán elhagyta Bécset. Minden látszat szerint joggal hihette Schweidel, hogy vállalkozását a legfelsőbb parancsoló is szívesen látja, míg Appo- nyí gróf magatartását a katonai esküvel összeegyeztethetetlennek minősíti A fordítottja történt. Apponyí gróf megdi- csőült, a tenyerünkön hordozzuk, Schweidel Józsefre pedig kimondtuk a halálos ítéletet felség- és hazaárulásért. Ötvenhárom éves. Zomborban született, öt gyermek atyja. Legidősebb fia honvédszázados volt. Már említettem, hogy szintén itt raboskodik Aradon és ma délután meglátogathatta végső búcsúra édesapját. Schweidel Józsefre kötél általi halált mondott ki a hadbíróság, de felesége kétségbeesett könyörgésére Haynau kegyelemből agvonlövetésre változtatta az ítéletet. Miért kell meghalnia mindenáron Schweidel Józsefnek? A magyar király és a magyar kormány közös rendelkezésére, az osztrák hadügyminisztérium hivatalos bejegyezésével Verbászt jelölték ki a volt bécsi negyedik huszárezred új körletéül. Mivel azonban aggasztó jelekkel hívta fel magára a figyelmet Jellasics, menetközben érkezett az ellenparancs, hogy Verbász helyett a Drávához vonuljanak a négyes huszárok és foglaljanak kordont a folyó bal partján. Schweidel Józsefet megerősítették ezredparancsnoki posztján, előléptették alezredessé. Óvatos volt, nem akart harcba bocsátkozni. Éop elég furcsa tünettel találkozott ahhoz, hogy kerüljön mindenféle elhamarkodottságot. Inkább visszavonult, amikor a bán átkelt seregével a Dráván. Szemmel tartották a Magyarországra özönlő horvát csapatokat, gondoskodtak az állandó harci készültségről, hogy adott esetben — vagy felsőbb parancsra; vagy a kikerülhetetlen helyzet miatt — fölvehes- sék a harcot. Schweidel ezredparancsnok parlamentereket küldött a bánhoz: ne nyomuljanak tovább, mert a magyarok kénytelenek felhagyni a hátrálással. Jellasics mosolygott az üzeneten és folytatta útját Pest- Buda felé. Pákozdnál megelégelték köny- nyű diadalmenetét. Schweidel már a Drávától megfigyelés alatt tartotta a horvátokat, részletes ismereteket szerzett létszámukról, tagozódásukról, felszereltségükről, érthető hát, ha a magyar hadvezetőség fontos szerepet szánt neki egy esetleges összecsapásban. Jellasics kikényszerítette az alkalmat. Tétlenséget parancsolt a király, mégis támadott. Schweidel Józsefre egy hadosztályt bíztak és a magyar jobbszámv vezére lett. Csapatai élén súlyos vereséget mért a bán hadrendjére. Ez a győzelem — az egész magyar honvédsereg pá- kozdi diadalának részeként — több volt. mint katonai fegyvertény. Önbizalmat adott Kos- suthéknak a rebellió kiterjesztéséhez. A győzelem jelentőségéhez mérten sietve elküldték a tábornoki kinevezést a oákozdi csata egyik hősének, Schweidel Józsefnek. Ám az újdonsült tábornoknak nem szállt fejébe a dicsőség. Továbbra is óvatos maradt. Ellentétben Nagysándor Józseffel, aki illúziómentesen leszámolt magában az osztrákokhoz fűződő mindenféle nosztalgiával, ő nem tudott ilyen gyökeresen szakítani azzal a harmincnégy esztendővel, amelyet közöttünk töltött, a birodalom fővárosában. A vérében voll hogy engedelmeskedjék az uralkodónak — az uralkodónak, akiben ilyen hosszú bécsi katonáskodás után önkéntelenül is elsősorban az osztrák császári s csak azután a magyar királyt tiszteld a hadsereg tagja. Mindez igaz, de az is igaz, hogy Schweidel József szereti (majdnem azt írtam: szerette —, de hiszen még él!) ezt az országot. Úgy, ahogy a szülőhazát illik szeretni. Ha nem élne benne egész a gyökerök aljáig ez az érzés, ugyan miért vezette volna Magyarországra — háza — a négyes huszárokat? Ez a kettőség, a haza parancsa és Bécs beléje nevelt tekintélye ráncigálta ide-oda a pákozdi csata után. Közelebb állna a szívemhez, ha az utóbbira hallgatott volna. A bajtársam lenne, ha a győztes osztrák tisztet ünnepelhetném benne. De gyászolnom kell, anélkül, hogy szeretném, tisztelnem kell annak ellenére, hogy szabadna. S meg is értem, noha Krédónk szerint részemről több az, mint célszerűtlen. (Folytatjuk)
