Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-30 / 254. szám

Uj bécsi forduló Magyar felszólalások a békeerők világkongresszusán (Folytatás az 1. oldalról) ságnak és mint rendszer szol­gálná az eürópai országok bé­kés egymás mellett élését. Az európai kérdésekkel fog­lalkozó bizottságban szólalt fel dr. Bartha Tibor református püspök is. Az európai biztonság katonai és politikai összefüggé­seit elemezve kijelentette, hogy a politikai enyhülésnek elsőd­leges a szerepe, mert csakis a bizalom légkörében jöhet létre szélesebb körű megegyezés. A magyar delegáció kiegészí­tő javaslatot nyújtott be az európai biztonság állandó szer­vének létrehozásával kapcso­latosan. A javaslat a következő feladatokat tűzi az állandó eu­rópai szervek elé: 1. a vélemény- és eszmecse­rék állandósítása, 2. információ, 3. folyamatos sokoldali kon­zultációk, 4. ajánlások kidolgozása. 5. összeurópai értekezletek szükség szerinti összehívása, határozataik végrehajtásának ellenőrzése, 6. az európai biztonsági és együttműködési politika meg­valósításának állandó ösztön­zése, végső fokon az európai biztonsági és együttműködési rendszer megteremtésének elő­segítése. Az 5. számú bizottságban, amely az ázsiai béke és bizton­ság témájával foglalkozik, fel­szólalt dr. Hars István, az. OBT alelnöke. Dr. Bognár József akadémi­kust a fejlődéssel és gazdasági függetlenséggel foglalkozó bi­zottság alelnökévé választották. A 9. számú bizottságban, amely a környezetvédelmi együttműködéssel foglalkozik, felszólalt dr. Perényi Imre, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora. Hangsúlyozta, hogy az az irányzat, amely a környezet egyensúlyának helyreállítását pesszimisztikusan ítéli meg. tár­sadalmilag veszélyes. A helye­sen hangoztatott általános el­vek mellett sürgetni kell, hogy a kormányok regionális jellegű két- vagy többoldalú szerződése­ket kössenek a vizek, a leve­gő, a talaj védelme érdekében. Dr. Simái Mihály, az ENSZ- társaságok Világszövetsége dele­gációjának tagjaként a 11. szá­mú bizottságban szólalt fel. Ki­emelte a nemzetközi gazdasági kapcsolatok új normái kialakí­tásának szükségességét és a kelet-nyugati gazdasági együtt­működés nagy politikai fontos­ságát, majd elítélte azokat a törekvéseket, amelyek a gazda­sági kapcsolatok fejlesztését politikai feltételekhez kötik, esz­közül igyekezvén felhasználni más országok belügyeibe való beavatkozásra. Dr. Pál Lénárd akadémikus, a magyar delegáció helyettes vezetője a 11. számú bizottság ülésén elhangzott felszólalásá­ban a nemzetközi tudományos és technikai együttműködéssel foglalkozott. Bírálta azokat a nézeteket, amelyek minden ne­gatív következményt a műsza­ki és tudományos forradalom számlájára írnak. E nézet kép­viselői szerint a tudomány jö­vője — hangoztatta — nem vá­lasztható el annak társadalmi tartalmától. Nem lehet azt állí­tani, hogy a felgyorsult világ­méretű fejlődés minden követ­kezményét pontosan értjük, de az új tudományos eredmények segítségével el kell és el is tudjuk kerülni a tudományos­technikai forradalom nem kí­vánatos hatásait. A leszerelési bizottságban Réti Ervin, az OBT tagja szó­lalt fel. Hangsúlyozta, hogy a békemozgalom sokat tehet a le­szerelés érdekében. Az indokínai kérdésékkel fog­lalkozó bizottságban felszólalt dr. Kende István, az 0£T el­nökségének tagja. Elmondta, hogy az indokínai háborúknak rendkívüli befolyásuk volt és van a nemzetközi helyzetre. Ahogyan az 1954-es Dien Bien Phu-i győzelem is kihatott a világ alakulására, a jelenlegi — részben még tartó — indo­kínai háborúk és a szabadság- harcok győzelme is nemzetközi jelentőségű. Ha ma nemzetközi enyhülés­ről, a békés egymás mellett élés gondolatának fokozódó ér­vényesüléséről beszélhetünk, ez nem kis mértékben annak is köszönhető, hogy indokínai ba­rátaink hősiesen és győzelme­sen harcoltak és harcolnak az amerikai imperializmus és szö­vetségesei ellen. Ennek a gon­dolatnak megértetése a világköz­véleménnyel fontos kötelessége a haladó erőknek. A nevelés és kultúra terüle­tén való együttműködés kérdé­seit tárgyaló albizottságban dr. Pesta László, a budapesti nép­frontbizottság alelnöke szólalt fel. Elmondta: a magyar nép hagyományszerűen szereti a bé­két. a szocializmus építése köz­ben mondott le végképpen a sovinizmus, az önzés csődöt mondott fegyvereiről és ifja­kat, felnőtteket egyaránt a né­pek közötti barátság és együtt­működés, valamint a béke sze- retetére neveli. Államunk min­den szocialista, sok fejlődő és tőkésországgal élénk kulturális csereprogramokat bonyolít le. • • • A békeerők világkongresszu­sának nevelési és kulturális ügyekkel foglalkozó bizottságá­ban az utolsó felszólaló Boldi­zsár Iván. az Országos Béketa­nács alelnöke volt. összefogla­ló beszédében rámutatott, hogy a művészet, az irodalom és a nevelés ügyeiben elhangzott fontosabb javaslatok közös nemzetközi program alapjául szolgálnak. Visszatekintett az elmúlt 25 esztendő történetére, majd arról szólt, hogy a wroc­Kairó, Tel Aviv Az izraeli kormány a vasár­nap megtartót kabinetülésről kiadott közleményben jelentette be, hogy nem engedélyezi a 3. egyiptomi hadsereg kétezer se­besültjének hazaszállítását. Ezt azzal próbálta indokolni, hogy az egyiptomi és a szíriai ható­ságok „mindeddig nem adták át a Nemzetközi Vöröskereszt meg- bízottainak az általuk fogva tar­tott izraeli hadifoglyok névso­rát”. Azt is ürügyként hozta fel, hogy a Vöröskereszt Egyiptom­ban és Színiában tartózkodó megbízottai „nem kaptak enge­délyt az izraeli hadifoglyok meglátogatására”. (AFP) • « * A Szíriában állomásozó iraki csapatokat még nem vezényel­ték haza —, jelentette ki vasár­nap Irak damaszkuszi nagykö­vete. Ezzel azt a bejrúti értesü­lést cáfolta, amely szerint az iraki kontingens már megkezd­te a kivonulást. A nagykövet emlékeztetett arra, hogy Irak hivatalosan nem fogadta el a tűzszünetet. • • • Az osztrák légitársaság vasár­nap újból megindította Izraelbe lawi és párizsi békekonferen­ciákon a békemozgalom új nyelvet talált a háborúellenes harcban, most pedig a moszk­vai kongresszuson az írók, mű­vészek és nevelők legfőbb kö­zös feladata: új nyelvet talál­ni a békés együttélésben. Dr, Haraszti György egyete­mi tanár, az OBT elnökségének tagja a társadalmi problémák­kal és emberi jogokkal foglal­kozó 12. számú bizottságban szólalt fel. Többek között az emberi jogok és a béke közötti kettős összefüggésről beszélt Arról, hogy egyfelől az emberi jogok a háborúban nem érvé­nyesülnek, másfelől viszont ezeknek a jogoknak tömeges megsértése, például a dél-ame­rikai Apartheid politika súlyos veszélyt jelent a békére nézve. A béke erőinek feladata — mondotta dr. Haraszti György —, hogy figyelmüket az embe­ri jogok tömeges megsértése elleni küzdelemre koncentrál­ják. • * • A közel-keleti bizottság kivé­telével, amely még hétfőn dél. előtt is ülésezett, befejezték munkájukat a békeerők moszk­vai világkongresszusának bizott­ságai. Hétfőn már a bizottsági záróokmányok szerkesztése folyt szőkébb körben. Így a delegá­tusok többsége számára a ren­dezőség szakmai és rétegtalálko- zokat szervezhetett. A magyar küldöttség zöme délelőtt Kállai Gyulának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének a vezetésével Moszkva Kalinyin- kerületébe látogatott el. Hazánk kongresszusi küldötte­it az összszövetségi Elektrotech­nikai Intézet dolgozói látták vendégül. A mintegy harminc főből ál­ló magyar küldöttség nevében Kállai Gyula mondott köszönetét az intézet és a kerület jelenlevő vezetőinek a meghívásért, a rendkívül szívélyes fogadtatá­sért, é„ tolmácsolta a magyar de­legáció jókívánságait az intézet és a Kalinyin-kerület dolgozói­nak, lakosságának. Az intézet konferenciatermé­ben megtartott baráti találkozó után a magyar vendégek megte_ kintették az intézet laborató­riumait. irányuló forgalmát, amelyet a harcok miatt függesztett fel. A konfliktus kirobbantása óta el­sőnek a nyugatnémet Lufthansa indított gépet Tel-Avivba, szom­baton. (AP, REUTER) Te! Aviv Golda Medr izraeli miniszter- elnök vasárnap a CBS amerikai televízióhólózatnak adott inter­jújában azt ígérte, hogy országa „mindent megtesz” a közel-kele­ti béke helyreállításáért: kész bármikor és bárhol közvetlen tárgyalásokat folytatni a konf­liktus véglege;, rendezéséről Egyiptommal és Szíriával. A miniszterelnök azonban hozzá­fűzte, hogy addig is növelni kí­vánják a fegyvergyártást és a fegyvervásárlást, továbbá kije­lentette, hogy a palesztin mene­kültekkel Izrael nem tárgyal. • • • Accra Accráiban vasárnap nyilatko­zatban közölték, hogy Ghana megszakította a diplomáciai kapcsolatot Izraellel. (REUTER, AFF) A nemzetközi légkör enyhü­lésével és a békés egymás mellett élés politikájának mind szé'esebb érvényesülésé­vel párhuzamosan a felgyülem­lett problémák rendezésének módozatait a diplomaták sok sí­kon keresik. Egyik igen fontos lépésre ma, október 30-án kerül sor Bécsben: folytatódnak az európai haderőcsökkentési ta- nácskozások. Ez év január 31-én gyűltek össze első ízben az érdekeltek Bécsben az első konzultációra és bizony június vége volt, mi­re hosszú fejtörés, alkudozás és — amint az már lenni szokott — kö'csönösen elfogadható kompromisszumok árán meg­egyezésre jutották. A megegyezés természetesen nem a leszerelési intézkedések­re, hanem csak a most kezdődő érdemi tanácskozás legfontosabb eljárási kérdéseire vonatkozott. Mindenekelőtt megállapodtak, hogy mi lesz a címe — s ezzel nagy körvonalakban a tárgya — az értekezletnek. „A fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről Közép-Európá- ban és az azzal kapcsolatos in­tézkedésekről” — elnevezést fo­gadták el a részvevők. Ennek a meghatározásnak elvi, az egész további tárgyalási menetre ki­ható jelentősége van. n nyugati fél. a NATO-álla- mok mindenképpen azt erőltették, hogy a csapat­csökkentés — úgymond — „ki­egyensúlyozott” legyen és ez jusson kifejezésre a tárgyalás- sorozat elnevezésében is. A NATO azt állította, hogv a Var­sói Szerződés csapatai fölény­ben vannak, ezért tőlük na­gyobb arányú (aszimmetrikus) csökkentés követelhető meg. Fö’drajzi tényezőkre hivatkoz­tak: amíg az amerikai haderők­nek európai konfliktus esetén a tengeren túlról kell visszahoz­niuk csapataikat, addig a Szov­jetunió közelebb van Nyugat- Európához. A szocialista orszá­gok ezt nem fogadták el, s végül — legalábbis az előzetes kon­zultáció szakaszában — állás­pontjukat el tudták fogadtatni nyugati partnereikkel. A másik vitás kérdés a rész­vevők száma, köre volt. A szo­cialista országok abból indultak ki, hogy minden érdekelt ország Európából részt vehessen e tár­gyalásokon, s emellett az Egye­sült Államok és Kanada, mint Európában csapatokat állomá­soztató hatalmak uevancsak a bécsi tárgyalóasztalnál üljenek. Az amerikaiak azonban min­denképpen szűkíteni akarták a kört. Végül is januárban 19 ország jelent meg Bécsben az előzetes konzultáción : a szocialista ál­lamok közül a Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia, Lengyel- ország, Magyarország, Románia és Bulgária. a kapitalista orszá­gok sorából az Egyesült Álla­mok, Anglia, az NSZK, Ka­nada, Hollandia. Belgium. Lu­xemburg, Olaszország, Görög- ország, Törökország, Norvégia és Dánia. E zután nehéz és hosszan tartó tárgyalásokon ar­ról kezdtek vitatkozni Becsben, hogy a majdani tény­leges tárgyalásokon ki legyen teljes jogú, ki pedig csak kon­zultatív jellegű részvevő. A küzdelem itt azért folyt, hogy minél több szocialista országot vonjanak be a csapatcsökken­tési kötelezettségek körébe, vi­szont a NATO-államok közül lehető'eg kevés kényszerüljön leszerelési intézkedésre. Ma­gyarországot mindenképpen be akarták vonni a „teljesjogú”, vagyis intézkedésre kényszerü­lők közé. viszont a stratégiai fontosságú úgynevezett ,-szárny- állam”, Olaszország, NATO-hoz tartozó erői kimaradtak volna a csökkentési kötelezettség­ből. Végül aztán a nyugatiak en­gedték, s kompromisszumos megoldás született. E szerint Bécsben II ország — Szovjet­unió, Lengyelország, az NDK, Csehsa'ovákia, az Egyesült Ál­lamok, az NSZK, Anglia, Ka­nada, Belgium, Hollandia és Luxemburg a teljes jogú rész­vevő vagyis ők egyeznek meg a csökkentés alapvető kérdései­ben. Nyolc állam konzultatív módon vesz részt: Magyaror­szág, Bulgária, Románia, Olasz­ország, Törökország, Görögor­szág, Norvégia és Dánia. Ezek 0-7. országom nem tartoznak be­le a fegyverzet- és csapatcsök- kentési zónába. Ebnek ellenére a tárgyalásokon kifejthetik vé­leményüket és megfelelő doku­mentumokat is előterjeszthet­nek. Emellett megfigyelőként meghívható bármelyik európai ország. n ml az október 30-án kez­dődő tárgyalások lefolyá­sát illeti, erről ma még tulajdonképpen inkább általá­nosságokat lehetne csak mon­dani. A tanácskozás maga fogja kialakítani nemcsak módszereit. meghatározni a megtárgya­landó kérdéseket, azok sor­rendjét. S ez bizony — lévén az államok biztonsági érdekeiről szó — bosszú, bonyolult folya­matnak ígérkezik. A haderőcsökkentéssel foglal­kozó bécsi értekezlettel egy idő­ben Genfben ülésezik az euró­pai biztonsági tanácskozást elő. készítő testület, 35 európai kor­mány képviseletében. Ez a ta­nácskozás a kérdések sokkal szélesebb körét érinti, mint a bécsi és ennek megfelelően részvevőinek száma is sakkal nagyobb. A két tanácskozást az különbözteti meg, hogy Genf, ben mindenekelőtt az európai országok sokoldalú együttmű­ködése van napirenden, mint a szélesen értelmezett biztonság feltétele, míg Bécsben ennek csak katonai oldalát vizsgálják, még azt is területileg korláto­zott értelemben. De tagadha­tatlan, hogv mindkét eszmecse­re létrejöttének feltétele az európai országok közti viszony megváltozása, a bizalom légkö­rének erősödése s olyan fontos megállapodások voltak, mint amilyeneket a Szovjetunió és több szocialista ország minde­nekelőtt az NSZK-val kötött. D bécsi második forduló ilyen alapokon ég általá­ban a nemzetközi együtt­működés erősödő szellemének körülményei között biztató perspektívával indul. S bármi­lyen bonyolult tárgyalásokra is kell számítani, bármennyire nem lehet kizártnak tekinteni menet közben a buktatók., a nehéz akadályok jelentkezését, sőt a megtorpanást sem, rend­kívül pozitív jelenség, hogy Európában — a második világ­háború óta először — a lesze­relés tárgyában keresik az elő­rehaladás módját különböző társadalmi berendezkedésű ál­lamok Közel-keleti jelentés 1973. OKTOBER 30. Nemes Janos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents