Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-30 / 254. szám
MA : GYORSLISTA A LOTTÓ. TARGYNYEREMÊNY SORSOLÁSÁRÓL («. oldal) HÉTVÉGI SPORTEREDMÉNYEK (1—8—9. oldal) Miért gazdaságos - miért nem? Magyar felszólalások a békeerők világkongresszusán Érvek és ellenérvek sorakae- tathatók fel amellett, hogy egy-egy termék gyártása kiíize- tődik-e vagy sem, s ha nem, akkor vajon miért, milyen okok miatt kellett gazdaságtalannak minősíteni —■, hogy konkrét példát mondjunk —, a hazai traktorgyártást? S éppen, a traktorgyártás példája — s az e körül dúló sok éves vita — bizonyítja, hogy az esetek többségében felesleges, hosszan tartó és aprólékos elméleti fejtegetésekbe bocsátkozni: a felhasználók, a vásárlók viszonylag gyorsan és bizony kíméletlenül közük az ítéletet. Ez történt többek között a magyar magnetofon-gyártással is, amelynek termékei nem tudták felvenni a versenyt a Grundig-ücenc alapján gyártott lengyel készülékekkel és sorolhatnánk tucatnyi más példát is annak illusztrálására, hogy van amit nem szabad gyártani, mert nem éri meg. Vagy mert nem tudjuk gyártani, s itt nem annyira a műszaki felkészületlenségre, a tapasztalatlanságból adódó hozzá nem értésre, hanem inkább a szervezetlen termelési körülményekre gondolunk. Ebből a szempontból éles különbséget kell tenni gazdaságtalan és gazdaságtalan termékek között Az ipari tárcák a közelmúltban alapos vizsgálatot végeztek a kihasználatlan gyártási kapacitások körül, s ennek során többé-kevésbé megbízható kép alakult ki a gazdaságos termékekről, illetve azokról, amelyek gazdaságtalanok ugyan, de műszaki, beruházási, s főleg üzem- és munkaszervezési intézkedésekkel gazdaságossá tehetők. Ez az utóbbi termékcsoport jelenti ma az egyik legnagyobb gondot. Itt nem kivédhetetlen külső tényezők ■— például a csökkenő piaci kereslet, vagy a magas világpiaci árak stb. — miatt kell veszteségesen dolgozni, hanem túlnyomórészt a vállalati gazdálkodás belső problémái miatt. Mert igaz ugyan, hogy a gazdaságos termékstruktúra kialakítását esetenként megnehezítik a szűkös beruházási lehetőségek, a soványka fejlesztési alapok, az ezeknek is csak sok-sok kötöttséggel való felhasználása, de az is igaz, hogy az esetek nagy részében már elemi munka- szervezési feladatok elvégzésével is jelentős gazdaságossági eredményeket lehetne produkálni. S ez nem annyira idő- és pénzigényes munka, csupán elhatározás, hozzáértés és némi gondolkodás kérdése. A gazdaságtalan termékek visszaszorítása központi program. Kormányhatározat s az ennek nyomán kidolgozott végrehajtási utasítások írják elő a tennivalókat, am a gyakorlati munka még a kezdet kezdetén tart csak. A Könnyűipari Minisztériumban ezzel kapcsolatban megjegyzik: „szervezés-fej- leattési programot dolgoztunk M iB megindítottuk annak végrehajtását. Az előkészületi szakasz feladatainak a könnyűipar eleget tett, de az eltelt egy év alatt jelentős fordulat még nem volt elérhető”. Nemcsak a könnyűiparban, másutt sem! A gazdaságosság javítását célzó vállalati programok, ahol egyáltalán készítettek ilyeneket — bár „helyes irányúak”, de sokszor túl általánosak, nélkülözik a konkret intézkedéseket, a követelményeknek csaK részben felelnek meg. Arra persze nincs külön határozat, hogy az úgynevezett „előkészületi szakaszban” mit kell tenni. Csak éppen felötlik az emberben, hogy az előkészületi szakasz általában a konkrét munkára való felkészülést jelentené. Ez pedig nehezen képzelhető el a tennivalók reális felmérése, s az ehhez kapcsolódó intézkedések nagyon is konkrét meghatározása nélkül. Igaz: nem könnyű a vállalatok dolga, hiszen hosszú évekig elhanyagolt, sőt, gyakran ismeretlen gazdasági feladatokat kell megoldaniuk a gazdaságosabb termelés érdekében, íme egy rövid kis lista a nehézipari vállalatoknál tervezett — az üzem- és munkaszervezéssel szorosan összefüggő — programok általánosítható elemeiből: a termelőgépek kihasználásának rendszeres ellenőrzése; a teljesítőképesség és az üzemeltetési költségek összefüggésének elemzése, a gépi állásidők csökkentése és napra kész nyilvántartása: az üzemek közötti kooperáció javítása; az ütemesebb alapanyag- és csomagolóanyag-ellátás; kísérleti üzem létrehozása az alkalmazkodóképesség növelése érdekében; a létszámigényes termelés korlátozása: tervszerű piackutatás és propaganda. Megannyi szervezési feladat s közöttük sok olyan is, amely- lyel bizony a vállalatok többsége egyedül nem birkózhat meg. Mert hiába határozzák el például az ütemesebb termelést, és ennek érdekében az alkatrészellátás javítását, ha közben krónikus anyaghiánnyal bajlódnak. Vagy hiába fáradoznak a munkaerőgazdálkodás reformján, ha közben — éppen az állandósult létszámhiány miatt — minduntalan szükségmegoldásokhoz kell folyamodniuk. A termelés gazdaságossága tehát nemcsak vállalati belügy. Sok múlik a gazdasági környezeten, a vállalati gazdálkodás feltételein is. Nagyon jó lenne azonban, ha már csak ezeknek a feltételeknek a javításában kellene a további tennivalókat megjelölni. Egyelőre sajnos, ott tartunk, hogy a gazdaságosság javítását szolgáló belső tartalékok jószerével még mindig ismeretlenek, s a vállalatok meglehetősen ködös programokkal próbálják letudni mindazt, amit a gazdaságos termékszerkezet kialakítását szorgalmazó határozatok előírnak a számukra. Ye Cb. Moszkva A békeerők világkongresszusának egyes számú munkabizottságában, amely a békés egymás mellett élés és a nemzetközi biztonság témájával foglalkozik Pethő Tibor, az Országos Béketanács elnökhelyettese fejtette ki a magyar delegáció álláspontját. Felszólalásában többek között hangsúlyozta : — A világ űj, csakis világAz ágazati minisztériumok, az érintett , kutatóintézetek szakembereinek háromnapos, munka- és üzemszervezési tapasztalatcseréje kezdődött meg hétfőn reggel — a Munkaügyi Minisztérium rendezésében — a MTESZ székhazában. A nagy jelentőségű tanácskozáson tegnap részt vett dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese is. Az eszmecserét Karakas László munkaügyi miniszternek a témára vonatkozó párt- és kormányhatározatok végrehajtását, és az irányító szervek további feladatait elemző előadása vezette be, amelyhez dr. Bakos Zsigmondi könnyűipari, Ka- zareczki Kálmán, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, dr. Szabó János, az épíméretekben megoldható problé-1 mákkal került szembe. A kör- ! nyezetvédelem, az éhezés, a | fejlesztés, a szociális igazság ( és egyenlőség, a demográfiai robbanás és a növekedéssel járó problémák, az űrkutatás, az energiaválság csakis átfogó módon oldhatók meg. A békés egymás mellett élés politikájának továbbfejlesztése a különböző rendszerű országoktól megköveteli a közös cétésügyi és városfejlesztési miniszter első helyettese, valamint dr. Trethon Ferenc, a NIM főosztályvezetője tart ezen a munkanapon korreferátumot. A tanácskozás keddi programját dr. Kiss Ernő KGM miniszterhelyettes korreferátuma nyitja, amelyet az Országos Tervhivatal, a Központi Statisztikai Hivatal, az érintett szervezési intézetek, továbbá a különböző nagyvállalatok vezetőinek kiegészítő tanulmányai, illetve előadásai követnek. Kedden tovább folytatódik az előadások sora, az elhangzottakat vita, filmve-' títés követi, s az esemény alkalmából kiállítás is nyílik fő témával, továbbá a vezetőképzéssel kapcsolatos hazai és külföldi irodalomból. (MTI) lóik, a közös érdekek és a közös megközelítések állandó kutatását. Mindent meg kell tennünk az enyhülés intézményesítésére. Ez korunk dialektikus logikája. A 3. számú, a Közel-Kelettel foglalkozó bizottságban felszólalt D. Káldy Zoltán evangélikus püspök, az OBT elnökségi tagja. Elítélte az ismételt izraeli agressziót és a tűzszü- neti felhívás semmibe vételét. Ezzel Izrael megcsúfolta annak az ENSZ-nek az alapelveit, amelynek létrejöttét köszönheti. Ugyanakkor szembehelyezkedett a nemzetközi joggal is. El kell ítélni nemzetközi síkon Izrael hitszegő magatartását és minden úton el kell szigetelni. Rá kell kényszeríteni, hogy a tűzszünetet tartsa be és a Biztonsági Tanács határozatának megfelelően ürítse ki a megszállt területeket. Izrael nemzeti létét nem az biztosít-, ja, hogy arab területeket rabol el, hanem az, ha békés úton rendezik a helyzetet a Közel- Keleten élő többi néppel együtt. A 4. számú — az európai biztonság és együttműködés témájával foglalkozó — bizottságban felszólalt dr. Berecz János, az Európai Biztonság ég Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának titkára. Felszólalásában sürgette egy állandó európai konzultatív szerv megalakítását, amely intézményes keretet adna' az európai bizton(Folytatás a 2. oldalon.) Szedik a salátái Méhkeréken Méhkeréken országos hírnévre tettek szert a fólia alatti uborka termesztésben. A kertekben felállított fóliasátrak alatt mostanában egyre többen foglalkoznak salátatermeléssel, mint a képünkön látható Mihucz Lászlóéknál. ahol lányuk, Marika segít leszedni » már primőrnek sxá rí tó fejes salátát Háromnapos tapasztalatcsere kezdődött a munka- és üzemszervezés időszerű kérdéseiről
