Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-04 / 232. szám

El a kezekkel a haladás chilei híveitől! Szabadságot Corvalan elvtársnak! Szolidaritási nagygyűlés a Sportcsarnokban Szerdán délután tiltakozó nagygyűlést tartottak Budapes­ten a Sportcsarnokban, a chilei néppel 'való szolidaritás jegyé­ben. A nagygyűlés szónoka Né­meth Károly, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára volt. Németh Károly bevezetőjében vázolta azokat a szörnyűségeket, melyeket a haladó erők ellen el­követnek a fehér terror vézetői. Ezekben az órákban mindenek­előtt harcos szolidaritással for­dulunk Chile sokat szenvedő népe felé. Követeljük, hogy ma­radéktalanul vessenek véget a haladás hívei ellen folytatott embertelen hajtóvadászatnak, törvénytelenségnek és követel­jük a letartóztatottak szabadon bocsátását — mondotta a nagy­gyűlés viharos egyetértése mel­lett Németh Károly, majd így folytatta : A reakció újabb gaztettekre készül. Letartóztatták és ka­tonai bíróság elé állították Corvalan elvtársat, a Chilei Kommunista Párt fő­titkárát, a törvénytelenül fel­oszlatott szenátus tagját, a nem­zetközi munkásmozgalom ki_ emelkedő személyiségét. Azt az embert vádolják hazaárulással, aki hazafiként, kommunista meggyőződéssel mindig hazája, népe felemelkedéséért, nemzete érdekeiért és boldogulásáért dol­gozott, harcolt. Annak az ember­nek élete forog veszélyben, akit a világ minden táján mint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom a haladás és a béke kiemelkedő harcosát is­mernek és tisztelnek. Pártunk, kormányunk, népünk messze­menően szolidáris Corvalan elvtárs, az üldözött és fenyege­tett chilei kommunisták, szo­cialisták, radikálisok, szakszer­vezeti tagok, békemozgalmi ve­zetők, a népi egység hívei iránt, akik most a legnagyobb megpró­báltatások idején is hűségesek Chile igaz nemzeti ügyéhez Kö­veteljük. hogy helyezzék azon­nal szabadlábra Corvalan elv­társat, az összes bebörtönzött, hazafiakat. Állítsák . helyre az alkotmányos szabadságjogokat! Ezekben a napokban párt- és állami testületek, nemzetközi szervezetek és tanácskozások hallatják tiltakozásukat, fejezik ki szolidaritásukat, s ebben a nagy világmozgalomban ott van a mi dolgozó népünk is. Népünk egyetért a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának nyilatko­zatával, amelyben megbélye­gezte az ellenforradalmi terrort és felsorakozott a Népi Egység hívei életének és szabadságának védelmében. A Központi Bizott­ság állásfoglalása kifejezte dol­gozó népünknek röpgyűlések ha­tározataiban, táviratok és leve­lek tízezreiben megfogalmazott véleményét. Egyértelmű helyeslés fogadta a kormány állásfoglalását a diplomáciai kapcsolatok felfüg­gesztéséről. A diplomáciai kap­csolatok megszakadtak Chilével, de baráti kapcsolataink a chilei néppel, a chilei dolgozókkal még erősebbek és szilárdabbak lesznek, mint bármikor Chile felett most elsötétült az égbolt. A történelem kerekét azonban nem lehet tartósan visz. szafelé forgatni. Az új világ- helyzet, a megváltozott erővi­szonyok, a nemzetközi életben bekövetkezett biztató fejlemé­nyek is azt mutatják, hogy ami a dél-amerikai országban tör­tént, ellentétes azokkal a fejlő­dési folyamatokkal, amelyek ma alapjában a világot jellemzik. Chile népének ügye igaz ügy. Az átmeneti vereség ellenére végül is győzedelmeskedni fog. Erősítse ebben a meggyőződés­ben a chilei munkásosztályt, a chilei haladó erőket, hogy a vi­lág jobbik felének szolidaritása mellettük van. Követeljük egységesen, hogy szűrnék meg q reakció véres tobzódása. El a kezekkel a ha­ladás chilei híveitől! Szabadság a bebörtönzött chi­lei hazafiaknak! Szabadság Corvalan elvtárs­nak! Brezsnyev látogatásának indiai visszhangja Delhi Leonyid Brezsnyev indiai ba­ráti látogatásának híre nagy figyelmet keltett az indiai köz­véleményben és a sajtóban. A Times of India című befo­lyásos láp hangsúlyozza: a látogatás teljes mértékben megfelel az 1971 augusztusá­ban aláírt szovjet—indiai szer­ződés szellemének. Ez a szer­ződés a két nép tartós baráti kapcsolatainak megíbízható alapjává vált. A Patriot, az ország demok­ratikus közvéleményének orgá­numa úgy véli, hogy ez a lá­togatás India és a Szovjet­unió . szoros baráti kapcsolata­inak további fejlődését fogja előmozdítani. Az SZKP és a szovjet kormánv erőfeszítése­inek, Leonyid Brezsnyev ame­rikai, nyugat-németországi és Nyolc szputnyik — egy hordozó­rakéta Moszkva A Szovjetunióban szerdán egyetlen hordozórakétával Föld körüli pályára bocsátottak nyolc mesterséges holdat: a Kozmosz 588-at, a Kozmosz 589-et. a Kozmosz 590-et, a Kozmosz 591-et, a Kozmosz 592-t, a Kozmosz 593-at, a Kozmosz 594-et és a Kozmosz 595-öt. A szputnyikok pályája közel van a kiszámítotthoz. Főbb ada­taik a következők: kezdeti ke­ringési idő 115 perc; a Föld felszínétől való legnagyobb tá­volságuk 1512 kilométer, leg­kisebb távolságuk 1397 kilomé­ter: a pálya síkjának az egyen­lítő síkjával bezárt szöge 74 fok. A mesterséges holdakon mű­ködő tudományos berendezé­sek segítségével folvtatiák a kozmikus térség kutatását. francig látogatásának eredmé­nyeképpen — írja a lap —, Eu­rópában és az egész világon beköszöntött a feszültség eny­hülésének korszaka, és annak most ki keld terjednie Ázsiára is. Az Indian Express annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy Brezsnyev látogatása nemcsak a két ország nemzeti érdekeit, hanem Ázsia és az egész világ békéjének ügyét is szolgálja. (MTI). Péter János Waldheimnél New York Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kár október 2-án hivatalában fogadta Péter János külügymi­nisztert és Szarka Károly nagy­követet, hazánk állandó ENSZ- képviselőjét. A szívélyes, ba­ráti légkörű megbeszélés köz­pontjában a főtitkár közelmúlt­ban tett magyarországi látoga­tása. a közgyűlés időszerű kér­dései, a főtitkár Közel-Keleten folytatott megbeszélésed és az európai biztonság kérdései áll­tak. FOGADÁS MOSZKVÁBAN Leonyid Brezsnyev (balról) az SZKP főtitkára Moszkvában fogadta George Shultz amerikai pénzügyminisztert, Nixon elnök gazdasági külön tanácsadó iát, a szovjet—amerikai keres­kedelmi vegyesbizottság harmadik ülésszakára érkezett delegá­ció vezetőjét. (T elefotó—T ASZSZ—MTI—KS) Tovább tart a terror A chilei katonai junta kedden a késő esti órákban közölte, hogy további ellenállókat lőttek agyon az ország különböző ré­szein, mert nem hagyták, hogy a katonák letartóztassák őket. Valdivia tartományban a biz­tonsági erők két személyt lőttek agyon, mert — a junta tájékoz­tatása szerint — el akartak me­nekülni a letartóztatásukra ki­vezényelt katonák elől Mások életét akkor oltották ki, amikor koncentrációs táborokból pró­báltak megszökni. A junta hi- talalosan is elismerte, hogy a fővárosban hétfőre virradóra — egy razzia során — 9 emberrel végeztek. A Reuter értesülése szerint legkevesebb 2000 ember kért menedékjogot a Santiagóban működő külföldi nagykövetsége­ken. A fővárosban továbbra is érvényben van a 8 órás kijárási tilalom, a katonai járőrök szün­telenül elrejtett fegyverek után kutatnak Az Egyesült Államok hala­dóbb gondolkodású politikusai­nak körében egyre erősebb el­lenérzést vált ki a chilei katonai junta terrorja. Legutóbb Ed­ward Kennedy demokrata párti szenátor, a szenátus menekült­ügyi albizottságának elnöke kö­vetelte, hogy az amerikai kor­mány csökkentse a Chilének nyújtott katonai és gazdasági  tudományos- technikai forradalom és az ideológiai harc segélyt, mindaddig, amíg a chi­lei katonai junta nem tartja tiszteletben a foglyokra és a menekültekre vonatkozó leg­alapvetőbb emberi jogokat. A szenátusi albizottság azt indít­ványozta. hogy Nixon kormánya biztosítson menedékjogot a po­litikai okokból száműzőtteknek és tegyen lépéseket annak érde­kében, hogy az emberi jogokkal foglalkozó Amerika-közi bízott- ■ ság delegációt küldjön ki a Chi- ! lében lezajlott események ki- : vizsgálására. • Az ENSZ menekültügyi főbi- : zottsága Chilében 26 központot ] hozott létre azért, hogy meg- ! könnyítse azoknak az emberek- ■ nek a külföldre utazását, aki­ket a katonai hatóságok nem • foglaltak az üldözendők listá- ! jára. ; ■ ■ Corvalan életének j megmentéséért Párizs : m Georges Marchais a Francia à Kommunista Párt főtitkára ked- j den táviratban kérte Kurt ; Waldheim EÍNTSZ-főtítkárt, ha- ; ladéktalanul vesse latba tekin- ; télyét annak érdekében, hogy ! megmentsék . Luis Corvalan éle- ; tét S KORUNK egyik fontos jel­legzetessége, hogy minden új (vagy legalábbis újnak látszó) történelmi esemény, társadalmi, politikai, avagy kulturális vál­tozás azonnal a nemzetközi mé­retekben folyó ideológiai harc ütközőpontjává válik. Ez történt a tudományos-technikai forra- da'om első jeleinek felbukkaná­sakor is. Jelenleg pedig, amikor e komplex társadalmi folyamat a kibontakozás szakaszába lép, tartalmának és történelmi pers­pektívájának megítélésében he­ves eszmei harcok dúlnak a leg­különbözőbb ideológiák között. Természetesen a tudományos­technikai forradalom kérdése kö­rül ideológiai küzde’emben. mi­ként más elméleti kérdésekben is, elsősorban a polgári és a marxista álláspont áll szemben egymással. A polgári szociológusok és fi­lozófusok jelentős része — köz­tük R. Aron, D. Bel’, W. Rostow — a tudományos-technikai for­radalomban olyan folyamatot lát, amely megoldja a kapitaliz­mus ellentmondásait. W. Rostow amerikai gondolkodó például felvázolta a világ fej’ődésének olyan sémáját, mely szerint az iparosodás, a technikai haladás során minden ország átmegy a fejlődés átmeneti szakaszából a fellendülés, majd az érettség ál­lapotába, s végül elérkezik a „tömegfogyasztás” szakaszába. Ez utóbbihoz szerinte már több iparilag fejlett tőkés ország el­érkezett, s ez a többi ország (tehát köztük a szocialista or­szágok) fejlődési perspektívája is. A társadalmi változások me­netéről alkotott felfogásnak ezek az elvei, ha eltérő megfogalma­zásban is, a polgári szociológia más művelőinél ugyancsak fe!_ ismerhetők. Közös vonása ezeknek az el­méleteknek, hogy a technikai fejlettséget, az iparosodottság és a fogyasztás szintjét a társadal. mi fejlettség döntő jellemzőjé- nék tekintik. Elvonatkoztatnak tehát azoktól a társadalmi-ter­melési viszonyoktól, amelyek között a technikai és tudomá­nyos változások végbemennek. Ezá'tal, közvetve vagy közvetle­nül a tudományos-technikai for­radalmat szembeállítják a kapi­talista gazdasági, társadalmi viszonyokat megszüntető szocia­lista forradalommal. A POLGÁRI szociológusok e részének teóriái a technikának, a természet- és műszaki tudo­mányok felfedezéseinek olyan erőt tulajdonítanak, ame’y ön­magában képes a kapitalizmus feszültségeit, társadalmi és o6z_ tálykonfliktusait feloldani. Sze­rintük az iparilag fejlett tőkés országok már úton vannak a burzsoázia és a munkásosztály antagonizmusának kiküszöbölé­séhez. a „posztinduBztriális” tárw saóalom megteremtéséhez. Ál­láspontjuk szerint ebben a fo­lyamatban a tőke gazdasági, po­litikai hatalma zökkenőmente­sen átmegy a szakértelmet meg­testesítő „technokrácia” kezé­be. , A konvergenciaelmélet, ugyan­csak ezekhez a feltevésekhez kapcsolódott, illetve ezekre a gondolatokra alapozott. Hiszen hirdetői szerint a’technikai fej­lődés, a szakérte'em növekvő fontossága — Rostow elméleté­hez hasonlóan — nemcsak a mai kapitalizmus fejlődési irányát szabja meg. hanem ezen az „egységes útvonalon” haladnak a szocialista országok is. a ka­pitalizmus és a szocializmus a termelés fejlődésével — úgy­mond — „közeledik” egymás­hoz. Az ÖNMAGÁBAN vett és a társadalmi összefüggéseitől elsza­kított technika jelentőségét nemcsak az „ipari társadalom” teóriája és a konvergenciaelmé­let abszolutizálja, hanem — másfé’e módon, másféle követ­keztetéseket levonva — a kapi­talizmus kispolgári, romantikus kritikájából kiinduló ideológiák is. Amíg azonban a „posztin- dusztriális társadalom” hirdetői a technikának pozitfv, a kapita­lizmus bajaira orvoslást nyújtó erőt tulajdonítanak, addig egyes kispolgári elméletek, például az „újbalo’dal” elképzelései, a viharosan fejlődő technikát olyan romboló hatalomnak te­kintik, amely a társadalom min­den emberi értékét veszélyez­teti. Ebből a gondolatból azután eljutnak ahhoz a következtetés­hez, hogy az „igazi” elnyomó hatalom maga az ipari terme­lés, a technikai civilizáció.

Next

/
Thumbnails
Contents