Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-04 / 232. szám

Harminc ornsagből háromszáz résztvevő Nemzetközi szövetkezeti tanácskozás hazánkban A kukoricatermés nagy része, amelyet kombájnnal takarítottak be, már biztonságos helyen van. Ősz a bánkúti határban Szélvihar és aszály — Hörcsögínvázíó — Jó ütemben halad a betakarítás Október 7—I7-e között ha­zánkban tartják tanácskozásukat a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének vezető testületéi. A nevezetes találkozóra harminc országból, háromszáz résztvevő érkezik Budapestre A nemzet­közi szövetség választott testü­letéi több mint 280 millió szö­vetkező életéről adnak sízámot. Ebből csaknem százmillió a szo­cialista országokban élő szövet­kezeti tag. A nemzetközi tanácskozásit megelőzően Rév Lajos. a,z OKISZ elnöke sajtótájékoztatót tartott a Parlamentben, a hazai és külföldi újságírók előtt. Töb­bek között vázolta, hogy a ta­nácskozással kapcsolatban miért esett most hazánkra a választás. Az .utóbbi években mind több figyelem fordul a magyar szö­vetkezeti mozgalom felé. Ennek Oka nemcsak aiz a dinamikus fejlődés, melyet a magyar szö­vetkezetek a termelés frontján mutathatnak fel, hanem az a gyakorlat is, amit a szövetkezeti elvek és jogalkotás fejlesztésé­ben elérték szövetkezeteink. Ezek tanulmányozására sok de­legáció érkezik a világ minden tájáról Magyarországra. Egyszó­val: a magyar szövetkezeti mozga­lom kivívta az elismerést a nemzetközi porondon. A továbbiakban Rév Lajos el­mondotta, hogy a tanácskozáson alkalom nyílik majd mindenek­előtt a szocialista országok szö­vetkezeti mozgalmaival, de a tökésországokéval is tovább fej­leszteni az együttműködés for­máit. Szólt arról, hogy az eddi­giek során is számottevő a ko­operáció, mind a szocialista, mind a tőkésországoklkal. A fejlődő országok kormányai pe­dig egyenesen kérik a segítséget, a szövetkezeteinkkel való együttműködés szélesítését. Ez számunkra politikai feladat is. eBSaBSBBBlSBBBBBBIIIBeaBBUIIlHUHmillHR A marxizmus—leninlzmus el­mélete a kibontakozóban levő tudományos-technikai forradal­mat lényegében a társadalom termelőerőinek forradalmi meg­változásaként fogja fel. A tech­nika a termelőerők egyik alap­vető fontosságú alkotórésze; de elválaszthatat’an a technika al­kalmazására képes, megfelelő tudományos ismeretekkel és szakmai készségekkel rendelkező emberektől. A tudományos- technikai forradalmat ezért csak mint komplex társadalmi-törté­nelmi folyamatot lehet megér­teni. Ez a pusztán technikai változásokra nem redukálható, nagy jelentőségű folyamat azon­ban automatikusan nem vezet­het el a társadalom gyökeres átalakulásához, s így egyáltalán nem 'teszi fölöslegessé vagy le­hetetlenné a társadalmi forra­dalmat. Sőt, a szocialista forra­dalom és a tudományos-tech­nikai forradalom között egészen másféle összefüggés van: ez utóbbi teljes kibontakozása, az emberek érdekében való fel- használása feltételezi a tőkés társadalmi, gazdasági viszonyok forradalmi átalakítását. A tudo­mányos-technikai forradalom folyamatának előrehaladásával ugyanis a technika tárgyi felté­telei mellett szükségszerűen egyre inkább megnő az ember szerepe. Ez a körülmény viszont olyan társada’mi viszonyokat '•igényel, amelyek lehetővé teszik egyrészt a termelés szubjektív tényezőinek, az embereknek a sokoldalú fejlődését, másrészt — az előbbivel összefüggésben — a közöttük levő kapcsolatok átalakulását. Nem lehet kétsé­ges. hogv mindehhez csak a szo­cializmus biztosíthatja a felté­teléket. Ennél a kérdésnél időzve elmon­dotta Rév Lajos, hogy a szocia­lista országok részéről néhány javaslattal fordulnak majd a ta­nácskozáshoz, melynek célja a Szövetkezetek Nemzetközi Szö­vetsége vezető testületéinek bi­zonyos strukturális változtatása, A szocialista országok szövet­kezeti mozgalmának súlya na­gyobb részvételt követet ezek­ben a vezető testületekben, valamint az SZNSZ tájirodái­ban. Továbbá a csaknem háromszáz- milliós szövetkezeti tagságnak nemzetközi szervezetén keresz­tül, véleményünk szerint, na­gyobb hangsúlyt kell kapnia a nemzetközi életben, politikában is. Ebből a célból szorosabban együtt kell működnie más nem­zetközi szervezetekkel, a nők világszövetségével, a szakszer­vezeti világszövetséggel stb., hogy határozottabban állást tud­jon foglalni a világpolitika kü­lönböző kérdéseiben. Ügy vél­jük. javaslataink meghallgatásra és elfogadásra találnak majd a tíznapos tanácskozáson. Ezt követően az OKISZ elnö­ke a7 SZNSZ Központi Bizott­ságának, valamint albizottságai­nak rendezvényeiről szólt, is­mertette a programot. Az érde­mi tanácskozásokon túl — mon­dotta — alkalmat teremtünk arra, hogy a külföldi szövetkezetek képviselői jobban beletekint­hessenek a magyar szövetke­zetek életébe. Különböző konferenciákon!, ta­pasztalatcseréken. gazdasági és mozgalmi kapcsolatok tovább­fejlesztésének megbeszélésein igyekszünk majd elmélyíteni a barátságot, s az együttműködés szellemét a nemzetközi szövet­kezeti mozgalomban. Végezetül az újságírók kérdéseire vála­szolt Rév Lajos. (v. d.) ÍGY VAN ez akkor is, ha aj tudományos-technikai forrada_ : lom első mozzanatai, mindenek. ; előtt technikai elemei először az ; iparilag fejlett tőkés országok- J ban jelentek meg. Bár ezek az J első változások esetenként való. : ban eszközül szolgálhatnak a ; tőkés termelés egyes működési ■ zavarainak kijavításához, ősz- J szességükben viszont nemhogy J megszüntetnék a kapitalizmus : ellentmondásait, hanem éppen ■ hozzájárulnak azok kiéleződésé. J hez. Szó sincs tehát arról, amit J egyes polgári ideológusok állí- J tanak. hogy a technikai változá- : sok önmagukban elvezetnek a ; tőkés társadalom gyökeres át- ; alakulásához. Nem jelenthet kiutat, a tőkés J társadalom válságából a techni. ■ kával való szembefordulás, a ; civilizációból való kivonulás ; sem. Ezt ma már a polgári és J kispolgári ideológusok közül is J egyre többen felismerik. Még • egy évtizeddel ezelőtt a polgári ï szociológusok között az volt az ; uralkodó álláspont, hogy a tech. ; nikai fejlődés valamiféle csoda. J szerként minden problémát ké- J pes megoldani, ma viszont már : egyre többen csalódnak a tech- : nikához fűződő korábbi rémé- ; nyeikben, illetve a technika el- ; leni lázadás lehetőségeiben, és J újfajta e’gondolási módokat pró. : bálnak keresni. : A MEGOLDÁSNAK azonban J csupán egyetlen reális útja van: J a munkásosztály által vezetett : szocialista forrada'om Csak a : szocialista társadalom biztosít- ; hatja a tudományos-technikai J forradalom teljes kibontákozá- ! sához szükséges feltételeket, a ; technikának a társadalom egésze : érdekében való felhasználását. ; Józsa György ’ Október elején különösen mozgalmas mindenfelé a ha­tár. Ilyenkor tetőzik a mező­gazdaságban a betakarítási munka. Szedik a cukorrépát, törik a kukoricát, szüretelik a szőlőt, és mindezzel egyidő- ben hozzá kell kezdeni a jövő évi jó termés előkészítéséhez. Bánkúton, az állami gazda­ság földjein is serény munka folyik. Az amerikai John Deere és a francia Herriau répabeta­karító gépsorokkal már több mint 540 hektáron szedték fel a termést. Még 180 hektár ma­rad későbbre, mert a gépeket egy hétre átcsoportosították a Gyulai Állami Tangazdaságba. Ott segítenek a cukorrépa­betakarításban. Bánkúton is sokat kivett a gazdaság „zsebéből” az aszály, ami miatt „csak” 320 mázsa cukorrépa lesz hektáronként az átlagtermés, Sökáig emléke­zetes marad a bánkútiaknak is a, tavaszi szélvihar, ami végig­söpört a földeken. A kedve­zőtlen időjárás miatt a cukor­répaterület 35 százalékán kel­lett újravetni a magot. Az már csak „ráadás” völt, hogy a jú­lius, augusztus és a «szeptem­ber hónapok szinte csapadék- mentesek voltak. Jövőre a Bánkúti Állami Gazdaságban — itt már a cukorrépában kialakult a zárt rendszer — 520 hektáron termelnek répát és a könnyebb, gazdaságosabb mun­ka érdekében most az idei őszön már a táblásított terü­Budapesti kiemelt lakótelep­építkezésre keresünk; kőműveseket, ácso­kat, kubikosokat, se­gédmunkásokat (16 eves kortól), építő- ivari gépkezelőket, vasbetonszerelőket, burkolókat. „Április 4” Építőipari Szövetkezet Munkaügyi Osztály Budapest VIII., Auróra n. 23. x leteken kezdték meg a mag­ágyat előkészíteni. A gazdaság növénytermelésé­ben másik nagy profil a kuko­ricatermesztés. Az idén 1055 hektáron termelnek kukoricát. Ebből 350 hektár termése már biztonságos helyen van. Az előzetes becslések szerint a ku­korica hektáronként 58 mázsás átlagtermést ad. A CPS zárt rendszerű kukoricatermesztést jövőre alakítják ki, 900 hek­táron. A cukorrépánál az aszály, a kukoricánál a hör­csöginvázió okoz rendkívüli károkat. Emberemlékezet óta nem volt még ennyi rágcsáló, mint most, különösen a gazda­ság lökösházi kerületében Ezek a kártékony állatok nem­csak a termést pusztítják, de tavasszal a vetést is alaposan megdézsmálták. Ezért kellett i 120 hektáron másod vetésben j újra földbe tenni a magot. Év végére betelepítik a sza­kosított sertéstelepet. A tervek szerint egyelőre 520 holland laoálv kocát állítanak be és évente 10 ezer hízott sertést adnak a népgazdaságnak. A szakosított telep mellett még tovább üzemeltetik a 250 ko- cás hagyományos telepet is, amíg az gazdaságosnak bizo­nyul. Szarvasmarha-tenyésztésiben a tejtermelést helyezik előtérbe a gazdaság vezetői. Fajtaátala­kító keresztezéssel igyekeznek 480 tehénből álló törzsállo­mányt kialakítani és tovább­növelni a mostani jó közepes istállófejési átlagot. Távlati terveik szerint az állományt 600-ra fejlesztik. A nemrég felépített takar­mánykeverő üzemben két mű­szakban dolgoznak, így évente 2400 vagon tápot állítanak elő. Jelenleg havi 100 vagon telje­sítménnyel működik az üzem és a saját, valamint a háztáji gazdaságok ellátásán kívül az üzem termelésének felét a ga­bonafelvásárló és feldolgozó vállalatnak értékesítik kooperá­cióban. A bánkúti földeken beváltak a Hernau irancia gyártmányú cukorrépa-betakarító gépsorok. A nagymágocsi ÁFÉSZ vas-műszaki boltja vesz fel előrendelést alu. légvezetékre. Továbbá raktár- készletből azonnal ki tudja szolgálni a t. Vevőket: MBA-kábel 2x2.5, 3x2,5, 4x2,5. MA-vezeték 1, 2.5-ből. Érdeklődni: Nagymágocsi ÁFÉSZ vas-műszaki boltja. Lenin u. 52. sz. Telefon : 6. Ügyintéző: Balogh Antal ______________________________________________ 165772 I IIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIiniIBBHIIIUl

Next

/
Thumbnails
Contents