Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-04 / 232. szám
1973. OKTÓBER 4-, CSÜTÖRTÖK Ara: 8« fül ér XXVni. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM EriTKÜZDÜÜ ünnepélyes alapkőletétel nélkül Eier tonnával több BÉKÖT-termék Békéscsabáról Korábban többször hírt adtunk már arról, hogy a BË- KÖT-fcermékeiről nemzetközileg elismert Békéscsabai Kötöttárugyárat bővítik. A kényelmes, könnyen ' kezelhető kötöttáru és kötött kelme ugyanis világszerte hódít. A Békéscsabai Kötöttárugyár bébi, gyermek, bakfis, férfi és női kötöttáruival nemcsak a hazai, hanem a külföldi vevők tetszését is megnyerte. Érdemes tehát bővíteni az üzemet, hogy még több, minőségileg jobb, választékban gazdagabb terméket kínálhasson a világpiacon. A népgazdaság teherbíróképességének figyelembevételével — többszörös, alapos megfontolás, tárgyalás után — végre zöld utat kapott a beruházás megvalósítása. Az ünnepélyes alapkőletétel, a hagyományos első kapavágás ez alkalommal elmaradt. Szinte észrevétlenül, csendben indult az építkezés, s mire „odafigyelt” a környék, az új mo- tollázó üzemcsarnokba be is költöztek a munkások. — Köztudomású, hogy több mint 200 millió forintos beruházást valósítunk meg —> mondja erről Szajbély Mihály igazgató. — összesen mintegy 2 500 négyzetméter alapterületen épülnek korszerű üzemcsarnokok. A nagy beruházásnak a 31. Építőipari Vállalat lesz a kivitelezője, főként előregyártott elemekből szerelik I össze az üzemet. Saját erőfor- i rásból is kellett egy 800 négy- i zetméter alapterületű csarnokot építeni. Elsőnek ezzel indultunk. Saját kivitelezőrészlegünk látott munkához. Tóth bajos fejlesztési osztályvezető és Szekeres András részlegvezető aprólékosan kidolgozta a tennivalókat. A munkabért meghatározott feladatok elvégzése után kapják a dolgozók, ez rendkívül megnövelte a munkaintenzitást. Olyan jó érzés látni, hogy dolgozóink mennyire iparkodnak az építkezéssel. Gyulai Pál, a kőművesek csoportvezetője elérte a nyugdíjkorhatárt. Mivel ilyen nagy munkában vagyunk, vállalta, hogy még két évet dolgozik. — Az üzem egyik részébe egy vasárnapon beköltöztek a motollázók, a másik részét még most építjük — avatkozik a beszélgetésbe Szuhy László főmérnök. — Az új, nagy teljesítményű körkötő gépeket is úgy rendeljük, hogy mindjárt a végleges helyére szerelhessük fel. A 31. Építőipari Vállalat kivitelezésében készülő nagycsarnokban lesz a festő és a kikészítő részleg. Mivel új. nagy teljesítményű gépek, technológiai eljárások váltják fel a hagyományos munkát, gyorsabb, jobb minőségű lesz a festés, rugalmasabb, szín- és formatartóbb konfekcióárut, illetve kötött kelmét állíthatunk elő. Arról nem is szólva, hogy „ -v.„t>-:-'"rvlí«ának kiküsrttoolesevei tekintélyes hulla-! déftot takarítunk meg a festődében. Ez főként a drága műszálfonalnál jelentős. Elmondották a gyár vezetői azt is, hogy jelenleg — különböző alapanyagból, igen változatos mintával és fazonban — évente 1800 tonna áru készül a gyárban. A tervek szerint 1974 végére elkészülnek az új üzemcsarnokok, teljes kapacitással dolgoznak benne az új gépek. Ezután az éves termelés ezer tonnával gyarapszik. Ezer tonnánál több BÉ- KÖT-terméket ad hazai és külföldi értékesítésre Békéscsaba. Ary Róza November végéig tartják meg a vállalati újítási tanácskozásokat Az Országos Találmányi Hivatal elnökének és a SZOT titkárságának állásfoglalása alapján az újítók és feltalálók IV. országos tanácskozását 1974. tavaszán rendezik meg. Az erre való felkészülésről Lipcsei Imre, a Szövetkezetek Békés megyei Tanácsa Közgazdasági Munkabizottságának vezetője nemrég tájékoztatta a szakmai megyei bizottságok titkárait és azoknak a vállalatoknak, üzemeknek az szb-titkárait, amelyek nem rendelkeznek megyei bizottságokkal. Eszerint a vállalati újítási tanácskozásokat a IV. negyedévben — legkésőbb november végéig — kell megtartani. A tanácskozás előkészítése a vállalati gazdasági, műszaki vezetés és a szakszervezeti bizottság együttes feladata a KlSZ-szer- vezet bevonásával. Előadó a vállalati igazgató vagy a műszaki Tanácsi vezetők értekezlete a közművelődésről Járási hivatalok és városi tanácsok elnökhelyettesei, nagyközségi és községi tanácsok vb- titkárai voltak jelen kedden délelőtt Békéscsabán az 1973/74- es közművelődési évadot előkészítő értekezleten. Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese ismertette az egyéves köz- művelődési tervek előkészítésének feladatait, szólt a közoktatás és közművelődés szoros kapcsolatának fontosságáról, megyénk felszabadulása közelgő 30. évfordulójának tervezett ünnepi eseményeiről, a közművelődési intézmények személyi és tárgyi ellátottságáról, a tanácsok közművelődést irányító, ellenőrző tevékenységéről. A tanácskozáson megjelent Nagy Jenő, az MSZMP Békés megyei Bizottságának osztály- vezetője. igazgató — főmérnök — legyen. A tanácskozáson a legkiválóbb újítók, az újítások intézését végző gazdasági és műszaki vezetők, ügyintézők, társadalmi aktivisták vegyenek részt Célszerű, ha a vállalati tanácskozáson minél több újító elmondja véleményét, javaslatait. Fontos, hogy a szakszervezeti bizottság és a KlSZ-szerve- zet képviselője is kifejtse a véleményét az újítómozgalom vállalati tapasztalatairól. Gondoskodni kell arról, hogy az újítómozgalom 25. évfordulójának jegyében az újítókat, a feltalálókat és a legkiválóbb ügyintézőket, társadalmi aktívákat erkölcsi és a lehetőséghez mérten anyagi elismerésben is részesítsék. A vállalati tanácskozáson — a felső szervektől kapott keretszámoknak megfelelően — választják meg a küldötteket az ágazati szakmai tanácskozásra, melyet 1974. január végéig kell megtartani. Ezen választják majd meg a IV. országos újító és feltaláló tanácskozás küldötteit. Az újítómozgalom — mint a szocialista munkaverseny konkrét formája — fontos politikai, mozgalmi tényező. Tudatformáló, nevelő hatása mellett a demokratizmust is erősíti, mert lehetővé teszi a dolgozók beleszólását a vállalát fejlesztési, szervezési munkájába. Ezért is lényeges a tanácskozások jó előkészítése és eredményes lebonyolítása. P. B. Épül a Szovjet Tudomány és Kultúra Háza Budapesten, a Semmelweis u. 1—3. szám alatti épület, újjáépítését nemsokára befejezi a Köz- épiUe*építő Vállalat. November **-én itt nyílik meg a Szovjet Tudomány és Kultúra Háza. Az új intézményben színház-mozi, kiállítóterem, könyvtár és olvasó, zeneszalon, valamint orosz teázó kap helyet. Az épület árkádja alatt népművészét; és könyv üzlet nyílik. A tanácsok f Az új tanácstörvény alapján a tanácsok gazdálkodási hatásköre is számottevően bővült, így ők gondoskodnak a település- és területfejlesztésről, szer. vezik a lakosság szükségleteinek kielégítését. E szerteágazó gazdasági szervező tevékenységet jól szemlélteti az 1972. évi tanácsi költségvetés bevételeiről és kiadásairól elkészült statisztika. Az összes tanácsi bevétel csaknem 30 milliárd forint volt tavaly. Ennek nem egészen a fele a vállalatok, a szövetkezetek befizetése. Kereken egy ötödé pedig az állami hozzájárulás. l>ól adódott. (A többi a lakosság adói. a költségvetési szervek működési bevételei stb.) A bevételek négyötöde tehát saját tanácsi forrás. Az erősen iparosodott körzetek tanácsai az átlagosnál nagyobb állami hozzájárulást kapnák. Ez érthető, hi_ szén a gazdasági fejlettséggel arányosan növekednek az urba. nizációs, a kommunális fejlesztésre fordított kiadások. A tanácsok bevételeiknek mint. egy 70 százalékát beruházásokra költötték 1972-ben, ami 15 százalékkal voilt több az 1971. évinél. A tanácsok tavaly is a lakásépítésre adtak ki legtöbb pénzt, összesen 6 milliárd forintot. A lakásépítkezéseket az egészségügyi, a kulturális, majd szociális beruházások követik a rangsorban. A beruházások korlátozása néhány megyét hátrányosan érintett. így Békés, Haj- dú-Bihar, Komárom. Szolnok és Vas megyékben átlagosan 11 százalékkal csökkent a tanácsi beruházások értéke 1971-hez képest, A tanácsi ipar nemcsak a saját bevételek egyik fő forrása, hanem a helyi lehetőségek feltárásának, a munkaerő fogla’kqz- tatásának és a szükségletek kielégítésének is hathatós eszköze. Az átlagos fejlődési ütem tavaly mérséklődött, a tanácsi ipar ter. melése 5. az építőiparé 3 százalékkal növekedett. Az iparilag kevésbé fejlett körzetekben az átlagosnál erőteljesebb volt a fejlődés, az iparosított megyékben viszont a termelés némileg csökkent. A tanácsi építőipar 2 914 lakást épített 1972-ben, 23 százalékkal többet, mint az előző évben. A legtöbb lakas Csongrád, Győr-Sopron, Hajdú-Bihar, illetve Somogy és Veszprém megyékben épült. E megyékben száz, lakosra legalább egy új lakás jutott 1972_ben. Baranya megye, bár lakásépítési üteme fokozódott, változatlanul a sereghajtó. Egyébként Baranyában minden második lakás állami erőforrásból épült. Valamivel szerényebb éz az arány, de még mindig igen magas Borsod, Fejér és Komárom megyékben. A legalacsonyabb az állami erőforások aránya (10—15%) Békés. Bács-Kiskun, Pest és Somogy megyékben. A lakossági szolgáltatásokból változatlanul magas a magánkisipar részesedése (42,5%), bár aránya a vállalati és a szövetkezeti szolgáltatások bővülésével évről évre csökken. A város és a falu, a főváros és a vidék között a legnagyobb különbségek jelenleg a szolgáltatások színvonalában tapasztalhatók. Az eredmények értékét növeli, hogy a tanácsi apparátusban dolgozók létszáma az utóbbi két évben csaknem 1 200 fővel csökkent, annak ellenére, hogy a városok száma 82-re emelkedett Vagyis a tanácsok a növekvő hatáskörrel járó feladatokat ésszerűbb szervezettel, az igazgatási munka hatékonyságának javulásával oldották meg. &, J
