Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-02 / 230. szám
Jó minőség, gyors siker őszi szemle a Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat építkezésein Elsősorban az öntözéses gazdálkodásra berendezkedett mezőgazdasági üzemek ismerték meg 1971. év elején a Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat nevét. A szolnoki központtal létrehozott válla'atnak Gyulán is alakult egy kirendeltsége, s elsősorban az öntözés megszervezése, kiszolgálása és a belvízelvezetésben való besegítés volt a fő feladat. A Körös vidéki Vízügyi Igazgatósággal kiválóan együttműködő vállalat ez irányú tevékenységét hamarosan megismerték a Körösök völgyében. Megvolt a bizalom, sorra benyújtották igényüket a mező- gazdasági üzemek az öntözővízre. A másik fő tevékenység, az építés-szerelés jóval később bontakozott ki. Most erről szeretnénk tájékoztatni az olvasót, ezért tartottunk őszi szemlét a kirendeltség szakembereinek társaságában az építkezéseken. A gyulai kirendeltség építési üzeme 1971 nyarán jött létre. Már az első évben négymillió forint értékű, főként mélyépítő munkát végzett. Az elmúlt évben tízmilliót meghaladta az építőipari tevékenység, 1973-ban pedig húszmillió forint feletti termelésre számolnak. Jó’ képzett szakembergárda, modern géppark alakult ki Gyulán. Amint kísérőink elmondották: a jól dolgozó „öreg” építőipari vállalatokkal csak úfó vehetik fel a versenyt, ha minőségileg kifogástalan munkát ad_ nak át, ráadásul határidő előtt. Csakis így formálódik róluk jó vélemény, s jelentkeznek a megrendelők egymás után. Nemcsak Békés megyében, de a szomszédos megyék területén is vállal tak munkát. Mindenekelőtt a gyulai központ Irodaházának, műhelycsarnokainak megépítése keltette fel a megrendelők figyelmét. Megteremtették a gép. javítás feltételeit is, így a folya_ mates munkát biztosítani tudják. Az OVH az építési üzem feladatait az öntöző-ipari és ivó- vízellátással, illètve a szennyvízelvezetéssel kacsolatos építmények létrehozásában határozta meg. A fő profilon kívül természetesen rokon szakmában is vál'alhatnak munkát, ha a ka pacitás engedi. A gyulai építési üzem egyik legjelentősebb munkája pillanatnyilag Békéscsabán a szik- víz. és szeszipari vállalat rekonstrukciója. Mintegy 2300 négyzetméter alapterületen épül az új csarnok, ahol hűsítő italt gyártanak majd. Kunszentmár- tonban az Európa-hírű Pannónia F’őrmekonfekcióipari Vállalat szennyvíztisztító telepét építik több millió forintos kö't_ séggei. Gyulán az új művelődési központ gerendarács alapját, Szabadkígyóson a szakmunkásképző intézet vízellátásának rekonstrukcióját, Kétsopronyban a több milliós beruházást igénylő területi vízrendezést, Sarkadon és másutt rizstelep építését vállalták. Az őszi szemle azt igazolja: a fiatal építési üzem kollektívája valóban kiváló, minőségi munkával szerez jó hírnevet és megbecsülést magának. A határidőket inkább előre hozzák, mint kitolják. Már az 1974. évi munkavállalás foglalkoztatja az építésvezetőket. Jó hírnevük garancia arra. hogy nem maradnak munka nélkül. A. R. Intézkedések, tervek a kiskertek eszközellátásának javítására Évről évre szélesedik a ker- tészkedök tábora, ám a háztáji gazdaságok, zárt kertek, házi kertek, hétvégi telkek tulajdonosai még gyakran bosz- szankodnak azon, hogy a boltok kínálata nem tud lépést tartani a fejlődéssel; szegényes a kerti szerszámok és a kis területen jól hasznosítható kisgépek választéka. A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa mellett működő kertészeti szakbizottság nemrégiben vizsgálta az ellátás helyzetét. Többek között megállapította, hogy olyan területeken, ahol ma már tömegével találhatók hétvégi telkek, nincs megfelelő szaiküzlet- hálózat. Nem kielégítő a szaküzletek telepítése a háztáji gyümölcs- és szőlőtermelés szempontjából nagy jelentőséggel bíró területeken. A kiskertek ellátását szolgáló cikkek forgalmazásával napjainkban az AGROTRÖSZT, a VASÉRT és a SZÖVÄRU, valamint az ÁFÉSZ foglalkozik. Nem kevés gondot jelent az árualap biztosítása Számtalan olyan egyszerű kerti szerszám is hiányzik a piacról, mint például a gereblye, a kapa, a különféle szerszámnyel vök. Még nagyobb gond a hagyományostól eltérő korszerű eszközök beszerzése. Jelentős részüket ugyanis a hazai ipar eddig nem gyártotta, sőt számos cikket még ma sem gyárt. Ilyenek a motoros kapák, permetezőgépek, a motoros és kézi fű\mMmm ** 1813. OKTÓBER 2. nyírók, kísérleti öntözőgépek. 1 az importcikkek beszerzését a devizakeretek korlátozzák. A szakbizottság helyeslésével találkozik, hogy egyre több ÁFÉSZ ismeri fel a kiskertek műszaki cikkekkel való ellátásának jelentőségét. Ilyen a kecskeméti UNIVER ÁFÉSZ, amely « MÉSZÖV anyagi támogatásával kertészeti kisáru- ház létesítéséhez fogott, a balatonmáriai ÁFÉSZ árusítással egybekötött kiállítást rendezett, s kertészeti bolt nyitását tervezi. A kibontakozás felé mutat az állam hatékony támogatása, s az is, hogy az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság külön munkabizottságot hozott létre, s megbízta a korszerű kertészeti nagyáruház létesítésére vonatkozó elképzelések kidolgozásával. Állami és OTP- támogatással, előreláthatólag 1975. végére felépül a Hermes ÁFÉSZ-nek a kiskertek anyag- és műszaki ellátását szolgáló telepe, ami enyhíthet a raktárgondokon is. A Hermes egyébként helyi ipari vállalatokká! és szövetkezetekkel tárgyalásokat kezdett különféle szerszámok, eszközök gyártásáról ; készül a magyar gyártmányú hordozható motoros permetezőgép prototípusa, s előreláthatólag jövőre forgalomba kerül a hazai gyártású kézi fűnyíró, a „Zengő”. Szó van a szovjet gyártmányú magasnyomású permetezőgépek importjáról, szivattyúkat, oltó- és szemzőkéseket az NDK-ból, illetve Jugoszláviából terveznek behozni. A kiskert-mozgalom hazánkban több mint kétmillió családot érint, élelmiszergazdasági, szociológiai, és környezetvédelmi jelentősége indokolja a fokozott törődést. (MTI). Magyarul és szlovákul beszélünk, de egyet akarunkl Kongresszusi küldötteket választottak a békéscsabai szlovákok Alig maradt ür*éS azon a KÜldóttvalasztó gyűlésen, amelyet szeptember 27-én, Bé- késcsaoán, a városi tanács ’dísztermeden rendezett meg a Ma- ! gyarországi SzlováKok Demokra- j tíkus Szövetsége. Az értekezlet I célja volt, hogy a szövetség veze- 1 toi tájékoztassák Békéscsaba j szlovák nyelvű lakóit a négy év- ! vei ezelőtt megtartott negyedik j kongresszus óta történt esemé- ! nyeKról gondokról és megvá- ! lasszák a november 31—32-én I Budapesten megrendezendő ötödik kongresszus városi küldötteit. Érthetően ünnepélyes volt a hangulat, hiszen a nemzetiségi- j ek ilyen jelentős politikai, társadalmi kérdésekben nem minden_ nap döntenek. Ezután nyitotta meg Mázán Mátyás, a Hazafias Népfront békéscsabai városi titkára a küldöttválasztó gyűlést. Köszöntötte annak minden résztvevőjét, majd szlovák nyelvre fordítva a szót, felkérte Knyihár János j nyugalmazott gimnáziumi igazgatót, a szövetség elnökét, hogy tartsa meg beszédét. — Jó alkalom ez az értekezlet arra, hogy visszatekintsünk a megtett útra, számvetést készítsünk es készüljünk ötödik kongresszusunkra. amelynek ' számot kell adnia az elmúlt I négy év eredményeiről és gond- | iáiról. Jó alkalom arra is ez a találkozásunk, hogy tájékoztassuk szövetségünk munkájáról a Békéscsabán élő szlovákokat és megválasszuk azokat a küldötteket, akik méltóképpen képviselik városunk szlovák ajkú állampolgárainak érdekeit soron, következő országos tanácskozásunkon. Ezen a kongresszuson meg kell vitatnunk sikereinket, gondjainkat és országunk nemzetiségi politikájából fakadó feladatainkat. Önöktől azt várjuk, hogy elmondják gondolataikat, kéréseiket — kezdte szlovák nyelvű ünnepi beszédét a szövetség elnöke, majd így folytatta: — Ismeretes, hogy a Magyarországon élő nemzetiségiek egyenlő jogokat élveznek minden tekintetben a magyar nyelvű állampolgárokkal. Politikai, gazdasági, kulturális területen nincs megkülönböztetés a nem- zetiségiek és a magyar lakosok között. És ez a gyakorlat így felel meg a szocialista nemzetiségi elvnek. Mi szlovák nyelvű magyar állampolgárok, • szocializmust építő hazánkban, az alkotmány értelmében teljes jogot élvezünk. Lehetőségünk van anyanyelvűnkön tanulni, művelődni és minden fórumon szólni Lehetőségünk van nemzetiségi népi kultúránkat művelni. Azok, akik jelén vannak és azok is] akik nincsenek itt, jól tudják, hogy pártunkban, államigazgatásunk területén, a társadalmi és tömegszervezetekben százával és százával vannak vezető emberek, akik a szlovák nyelvet is beszélik. Ezután a szónok visszaemlékezett azokra az évekre, amikor ebben a hazában a nemzetiségiék jogtalanok voltak, majd így folytatta : — Ma már senkinek sem kell szégyellnie szlovák származását; anyanyelvét, Városunkban járva az utcán, az üzemekben mindenütt hallunk szlovák szót. És í ez természetes. A dolgozó, alko- ! tó embernek ugyanis mindegy, hogy milyen nyelven beszél, nem ez határozza meg az értékét, Hanem a.z, amit csinál, ahogyan dolgozik. És ebben, függetlenül anyanyelvűnkre, egyek vagyunk. Magyarul és szlovákul beszélünk, de egyet akarunk. Munkálkodunk szocialista hazánk jövőjén, közös erővel igyekszünk azon hogy életünk mind szebb és boldogabb légy ép, I Knyihár János ünnepi beszédét mondja — Pártunk és kormányunk biztosítja, hogy az óvodától a főiskoláig anyanyelvűnkön tanulhassunk — folytatta az előadó —, de sajnos nem élünk kellően ezzel a lehetőséggel. Mint ahogyan azzal sem, hogy az anyanyelven megjelenő sajtótermékeket olvassuk. Kultúránk megőrzését is biztosítják országunk törvényei. Népi együtteseket tart fenn az állam és ezek száma napról napra emelkedik — állapította meg a szövetség elnöke, majd arról szólt, megnyugtató a tudat, hogy a nemzetiségek gondjaiban országunk minden fórumán segítenek. Méltatta annak jelentőségét., hogy négyévenként lehetősége van a magyarországi nemzetiségeknek összehívni kongresszusaikat. Beszédének végén kérte a gyűlés résztvevőit, hogy olyan küldötteket válasszanak, akik jó szószólói lesznek a békéscsabaiaknak. A vitában SíZÔMmÎcÏ Márton, a VII. kerületi kultúr- j ház igazgatója arról beszélt, hogy a békéscsabai szlovákság nem használja ki azt a lehetőséget, hogy anya- nyelvén olvasson, pedig soha nem jelent meg olyan nagy mennyiségű szlovák nyelvű irodalom hazánkban, mint az utóbbi években. A nemzetiségi politikát méltatva pedig elmondta, hogy a magyar nyelvű iskolákban is tanítják a szlovák nyelvet országunkban és Békéscsabán is — Vannak közöttünk, akik nosztalgiával tekintenek a távoli múltba. Ez lehet. De az ilyen visszatekintés nem vezet el a célhoz, ugyanis a jövőt kell építeni — mondta többek között. Zahorán Mátyás békéscsabai kisiparos szlovák nyelVjen mondta él hozzászólását. Megköszönte a Hazafias Népfront városi bizottságának, a város vezetőinek, hogy a kongresszusi küldöttválasztó gyűlést a városi tanács reprezentatív dísztermében rendezték meg. — Igaz, hogy mindenütt vannak barátaink, akik segítenek bennünket, köszönjük nekik és államunknak, hogy mindent megtesznek a szlovák nyelven beszélő magyarok érdekében — mondta többek közt és arra kérte a megválasztandó kongresszusi küldötteket, képviseljék a csabai szlovákok érdekeity mondják el az országos tanácskozáson, hogy életük szép és mindinkább szebb lesz. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének titkára, Majnek Attila felszólalásában köszöntötte a küldött- választó értekezletet, tolmácsolta a szövetség jókívánságait, majd arról beszélt hogy « marxi—lenini nemzetiségi politika Magyarországon hiánytalanul megvalósul, a nemzetiségek együttélésének jó példáját mutatja. Ezután Kovács Pál országgyűlési képviselő, a szövetség álelnöke javaslatot tett a küldöttek személyére. Még mielőtt szavazásra került volna sor, a gyűlés résztvevői tapssal fejezték ki egyetértésüket a békéscsabai küldöttség összeállításával. S amikor a gyűlés elnöke szavazásra bocsátotta a jelölteket. a gyűlés résztvevői egy- emberként megválasztották és jóváhagyták a szövetség negyedik kongresszusa által az országos választmány tagjainak; dr. Rusznák Jánosnak, az MSZMP Békés megyei Bizottsága osztályvezetőjének, Knyihár Jánosnak, a szövetség elnökének, Gécs Jenő nyugdíjasnak,. Mekis Márton kultúrház-igazga- tónak és Kovács Pálnak, a szövetség alelnökének kongresszusra való küldését. Elfogadták Andó György építőmunkásnak, Chlebniczki János iskolaigazgatónak, dr. Haraszti János városi tanácselnöknek. Gyebnár Mihály nyugdíjasnak. Gyulavári Pálnak, az BftSZMP békéscsabai városi Bizottsága első titkárának Kendra János vállalatigazgatónak, Mázán Mátyásnak, a Hazafias Népfront városi titkárának, Petrovszki' P&lnénak, a Kötöttárugyár dolgozójának, ifjú Pribojszki János tsz-tagnak, Vraukó Andrásáé tsz-tagnak kongresszusi küldetését A megválasztott szusi küldötteket Csicsely János arra kérte, hogy miután visszatérnek küldetésükből, találkozzanak Békéscsaba szlovák nyelvű lakosaival és mondják el, mit végeztek. A gyűlés bizalmát a küldöttek nevében Chlebniczki János köszönte meg, ígérve, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek. hogy feladatukat becsülettel teljesítsék. , Botyánszki János A gyűlés résztvevőinek egy csoportja