Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-02 / 230. szám
Pillanatkép as NDK iskoláiról Egy hónapot töltött a Nemit Demokratikus Köztársaságban, Drezdában, a német nyelvtanárok hatodik nemzetközi továbbképző tanfolyamán Furák György, a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola tanára. Ottani tapasztalatairól kérdeztük: — Milyen as NDK iskolarendszere? — Az alap a fO osztályos képzést adó politechnikai iskola. Utána tovább tanulhat a diák a kétévfolyamos szakmunkásképzőben, a háromévfolyamos szakmunkás-bizonyítványt és érettségi bizonyítványt adó középfokú iskolában, vagy két év alatt érettségi bizonyítványt szerezhet. Ez utóbbi két forma után jelentkezhet főiskolára, egyetemre. És még egy lehetőség: a nyolcadik osztály elvégzése után is tanulhat valaki szakmát három év alatt, de ezzel nem szerezhet érettségi bizonyítványt. Egy érdekesség: a főiskolára, egyetemre jelentkezőknek — s ez a fiatalok reális önértékeléséről is vall — több, mint kilencven százalékát veszik fel. — Milyen tárgyak vannak a tízosztályos iskolában? — Heti nyolc órában német nyelvet és irodalmat tanulnak a gyerekek, öt-hat órában matematikát, a felső hat osztályban heti három-hat órában oroszt, történelmet ötödiktől heti egy-két órában, hetediktől állampolgári ismereteket heti egy órában. Az első hat osztályban heti egy-két órát fordítanak műhelygyakorlatra, illetve az iskolákért ápolására, hetediktől pedig heti négy-öt óra a politechnika. Az első kilenc osztályban heti egy-két óra rajzot, minden osztályban Heti egy óra éneket tanulnak a diákok. A | testnevelés óraszám^ hetenként kettő vagy három. És természetesen szerepel a tantervben a kémia, a biológia, a fizika is. — Mi az eltérés ebben a nálunk megszokotthoz képest? — Több energiát fordítanak az NDK iskoláiban az anyanyelvre — ebben felülmúlják a magyar iskolákat. Nálunk viszont az idegen nyelvi Oktatás tűnik eredményesebbnek. Az első osztály heti huszonegy órájáról tizedikre heti harminchatra nő az óraszám. Ez több a nálunk szokásosnál. Azokban az iskolákban, amelyeknek környékén sok a korán reggel már dolgozó üzem, a tanítás reggel hétkor kezdődik — így a szülőknek nem jelent gondot, mi legyen a gyermekükkel az ő munkakezdésük és a tanítás megkezdése közötti időben. — Milyen az iskolások élete a tanítási órán kívül? — Az ifjúsági szervezeteik életébe nem volt alkalmunk bepillantást kapni, így is nagy hatással volt azonban ránk az a felelősség, amivel a gyerekek személyiségének formálását. politikai nevelését szervezik, végzik. Csaknem minden tanárnak van állandó megbízatása szakkörök vezetésére, irodalmi színpadok, szatirikus pódiumműsorok szervezésére, •énekkarok, zenekarok munkájának irányítására. A legtöbb iskolában működik énekkar és főként fúvószenekarok, a műsorokban gyakran szerepelnek a munkásmozgalom harcait idéző dalok, zeneszámok. Ugyancsak a személyiségformálásban fontos tényező, hogy a gyerekek legtöbbje táborban tölti a nyári szünidő néhány hetét — legnagyobbrészt az iskola tulajdonában levő sátortáborban. Arról talán felesleges is hosz- szabban szólni, milyen energiát fordítanak a gyerekek sporttevékenységére az iskolák: az NDK sportolók világra szóló eredményei bizonyítják ezt. Ami mégis figyelemre méltó: az iskolai sportlétesítmények kora estétől a környező üzemek, intézmények dolgozóinak rendelkezésére állnak. (d—öl unnuacmssitcHmnnntmBBatBSMt'MMikin’intMiiMtaMcttBaBissnasaMaafiBHiiBiBi Új könyv: Szövetkezeti mozgalmunk negyedszázados történetének kapcsán számos kisebb-nagyobb igényű tanulmány, dolgozat lát napvilágot országszerte. Egy újszerű műfaj kialakulásának vagyunk tanúi: a tsz-történetnek. Divat, vagy valóságos igényt betöltő feladatvállalás ez?! Ezekre a kérdésekre mindenesetben feleletet várunk, ha egy-egy ilyen könyv a kezünkbe kerül. Milyen funkció betöltésére vállalkozik az író, amikor egy-egy termelőszövetkezet életének krónikásává szegődik?! lagato kérdés ez annál is inkább, mivel e tanulmányok különböző kvalitású helytörténészek tollán születnek, szükségképpen különböző felfogások is jutnak kifejezésre bennük. Ügy gondolom, mindenki számára elfogadható, hogy ennek az új „műfajnak” nem lehet célja bármiféle tudományoskodás, de nem lehet az események száraz, szolgai regisztrálása sem. S különösen nem lehet célja az elvtelen ömlendezés, hiszen akkor torz tükröt tartanánk azok elé, akik számára íródnak e tanulmányok. Mi hát akkor a céljuk? Milyen kívánalmakat kell támasztanunk velük kapcsolatban?! „Amikor arra a feladatra vállalkoztam, hogy megírjam a nágyszénási Lenin TermelőszÖA vetkezet történetét, egy ismeretlen mikrovilág felfedezésé, nek lehetősége és kíváncsisága vonzott...” — írja mintegy kérdéseinkre is válaszolva Tóth le jós könyvének első soraiban. S e mikrovilág felfedezésének izgalma végigkísér bennünket, ha tanulmányát olvassuk. Huszonöt év buktatóinak, küzdelmeinek, kétségeskedéseinek és fényes hitének; egy paraszti kö_ zösség felnőtté érésének lehetünk szemlélői könyve révén. Egy történéseiben és jelentőségében nagyívű negyedszázad sajátos rajza Tóth lajos tanulmánya, aminek magyarázata az- hogy jól értette meg feladatát, amikor a tsz történetének megírására vállalkozott. A csepp- ben a tengert bemutatni nem könnyű, de érdemes vállalkozás, amely által a szűk közösség szájnára íródó tanulmány haSzociafisfa folyóiratok főszerkesztőinek találkozója A szocialista országok irodalmi folyóiratainak főszerkesztői évente tartják tanácskozásaikat A Magyar írószövetség székhazában október 10. é^ 15. között megrendezendő találkozóra 25 vendéget várnak a szocialista országokból. Október Idén Darvas József Kossuth-díjas író, aas írószövetség elnöke fogadja a delegátusokat, majd másnap megkezdődik a tanácskozás, amelynek fő napirendjeként a tudományos-technikai forradalomnak az irodalomra gyakorolt hatásáról tartanak eszmecserét. A témáról Miklós Pál, az Irodalomtudományi Intézet munkatársa tart vitaindító előadást. A vitában a külföldi vendégeken kívül részt vesznek a budapesti és vidéki irodalmi folyóiratok főszerkesztői, szerkesztői, valamint a kulturális sajtó vezető munkatársai. A folyóiratok közötti együttműködéssel kapcsolatos feladatokról Pán fii Pál irodalomtörténész, a Kritika főszerkesztője tart bevezető előadást, amelyet E. Fehér Pál részletes beszámolója követ. Város születik Tádzsikisztánban lerakták az új város — Regar — alapjait. Itt lesz a köztársaság színesfémkohászatának fellegvára. Az ipari üzemektől parkok és erdők választják el a lakótelepet. A váró« szárazsággal gyakran sújtott területein épül, de lakói nem szenvednek majd a vízhiánytól. A hegyek alatt fúrt alagúton keresztül vezetik ide a Vahs vizét. Regár a negyedik város, amely asz utóbbi években szüle_ tik Tádzsikisztánban. UlMlltMMtmt» IfnilMlUUlHlMtlM tárai kitolódnak; az egyedi jelenségek és történések mögött mindig felsejlenek a „nagy egésznek”, az össztársadalminak is a körvonalai, s éppen e társadalmi háttér állandó jelenléte az; ami Tóth tanulmányát kiemeli a szokványos tsz-kroni- kák világából. A tsz sajátos problémáinak tárgyalása során végig és következetesen el tudja kerülni azt, hogy elmerüljön a lényegtelen részletekben; csak azt ragadja ki a isz történetéből, ami alapvetően, befolyásolta annak negyedszázados útját. Éppen az átgondolt válogatás révén tudja ötvözni az egyedit és általánost, a tsz eseménytörténetének leg’ényegesebb pontjai az országos agrárpolitikához és társadalmunk általános fejlődéséhez kötődnek. Ezáltal válik a tanulmány- a tsz szűkebb közössége számára is értékesebbé, s a „kívülálló” olvasó számára is érdekessé. A tanulmány erénye, hogy kritikusan és elemző módon bonco'ßatja a huszonöt évet, egy ma immár érett közösség egykori tévelygéseit és’ botlásait sem hallgatja el, így sikerül valós atmoszférát teremtenie művével. S mindezt úgy tudja megoldani, hogy közben végig olvasmányos marad. A leírtak hitelét csak emeli azoknak a megszólaltatása is. akik az események során végig becsülettel állták meg helyüket, s akik — a szerzői aspektust dicséri! — nem merevedtek, hősi pózba az interjúk során sem. (Nagyszénás!' Lenin Tsz. kiadása.. 1973.) Fiiadéin Mihály Idegenforgalmi rehord Szarvason Megyénk egyik legjelentősebb idegenforgalmi központjává lépett elő a legutóbbi időkben Szarvas. A Körös-parti várost nemcsak hazánk minden tájáról, de külföldről is sok neves szakember, tudományos kutató és egyszerű természetbarát keresi fel. Igen sok vendéget fogad a nemzetközi hírnévnek örvendő Öntözési Kutató Intézet, a 22 ezer holdas á'lami gazdaság, az Öntözési és Meliorációs Főiskola, s valamennyi ipari szövetkezet. Megnőtt az érdeklődés a szarvasi arborétum iránt is. Különösen ősszel, amikor ezerszínű csodás „köntösbe” öltözik a természetvédelmi kert, kü_ lönjáratos autóbuszokkal, gépkocsi-karavánokkal érkeznek a vendégek. Nem kevésbé látogat tott azonban az Erzsébet-liget sem. Ruzicskay György alkotó- házát előre beje’entett és be nem jelentett vendégeik népes csoportjai keresik fél. A legutóbbi vasárnapon például ösz- szesen 150-en nézték meg az alkotóházat, a tágas műtermet, a néprajzi tárgyakból berendezett házi múzeumot. Lapunk 10 fordulós rejtvénypályázata szovjetunióbeli testvérmegy ónkról 8, Amikor 1970 nyarán a békéscsabai Balassi Együttes P enzában vendégszerepeit, búcsúelőadását a penzai Park | Színházban tartotta. Az estet -, a penzai televízió is közvetí- j tette. A műsort a közvetítő- j kocsiban a szovjet kollégák. humora, barátsága, jókedv« tette felejthetetlenné. Ök mondták el, hogy naponta önálló tévés-műsort adnak, különben a Moszkvai Televízió adását sugározzák. A képen látható hatalmas acélszerkezetről a rejtvény többet elárul. Vízszintes: 1. Mi ez a különös | acé'szerkezet? 8. Sír. 9. Szám- i tani műveletet végez. 10. E. O. j 11. Arzén vegyjele. 12. Üres tér! 13. Orosz helyeslés. 14. j Foghús. 17. Kiejtett betű. 18. Előd. 20. Egyszerű gép, 21. Téli sporteszköz. 24. Ludolf féle szám. 25. Indíték.. 27. Betűt vet. 28. Boldog Újév! 32. Szolmizá- cios hang. 33. Óceán, Függőleges: 1 . : : vértanúk. 2. Ferde tornyáról híres város. 3. Nógató szócska. 4. Kettős jaetű. 5. Névelő. 6 IT. 7. Meg..., nem becsüli. 15. Szín. 16. Családi állapot. 17. Szaggat. 19.... fok. 22. ... de Janeiro. 23. Régi görög stílus. 24. Kevert por. 26. Kerti növény. 28. Ki ellentéte. 29. Megelégel. 30. Lángol. 31. Kicsinyítő képző. Beküldendő a vízszintes 1» PENZAI KÉPEK
