Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-20 / 246. szám
ÖRÖK KÉRDÉS: Mi leszek, ha nagy leszek? Társadalmi érdek az őszi forgalom eredményes teljesítése A megyei pályaválasztási hetek egyik legnépszerűbb, remélhetően kézzelfogható, közvetlen eredményeket is „teremtő” eseménye a békéscsabai 635. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet három emeleti termében és folyosóján megrendezett pályaválasztási kiállítás. A megye helységeinek idei tanévben végző általános iskolás tanulói előzetesen egyeztetett terv szerint folyamatosan látogatják az ízlésesen, s talán túlzott bőséggel is rendezett, figyelemfelkeltő kiállítást. Alkalmanként a látogató osztályok a kínálkozó lehetőségek szerint üzemlátogatásra is indulnak: több csabai vállalat fogadia-várja a Pályaválasztás korántsem kis gondja előtt álló fiatalokat. ★ Ott-jártunkkor a gyulai román tannyelvű iskola nyolcadikosai kíváncsisággal, érdeklődéssel szemlélték a kiállított munkadarabokat, maketteket, olvasták az ismertetőket. Jova Mihály, Kiss László és Seres János ta- nu'ók elmondták, nagyon tetszett nekik is a kiállítás, sok olyan szakmával ismerkedtek meg. amiről még eddig nem is hallattak. A lányok közül Pepescu Aranka majd csak a gimnázium elvégzése után szeretne szakmát tanulni, figyelmét a hegesztő szakma ragadta meg. Szülei fizikai dolgozók, testvérei is a termelésben dolgoznak. déseire felvilágosítással, válasz- szal szo'gálnak. A csabai Férfi Fehérneműgyár részéről Tur_ bucz Erzsébet látta el napokig ezt a feladatot. Kívánatosnak tartja, hogy a pedagógusok is minél több szakmát ismerjenek meg, tudják a jelentkezések módját, a továbbtanulási lehetőségeket. Hiszen csak így segíthetnek a tanulók pályaválasztási gondjaiban ☆ Már az első héten sok száz nyolcadikos látta a kiállítást. A segítségadás e formájának eredményességét még nem lehet egyértelműen leszűrni. Majd csak évek múltán, ha kevesebb szakmában lesz szakmunkáshiány. a társadalom igényeit, a szakmák követelményeit és a személyiségben rejtőző lehetőségeket kézzelfoghatóan is összeegyeztetjük. Reméljük, mihamarább! fi magyar vasútnál ha- j gyományosan az augusztustól decemberig tartó szállításokat „őszi forgaloménak nevezik. Ez az elnevezés addig helytálló volt, amíg csak az őszi idényben emelkedtek a mezőgazdasági termények elszállításával a vasút árufuvarozási tennivalói. Ma azonban, amikor az ipar egész évben a korábbi átlagot messze meghaladó fuvarozási igénnyel lép fel, gyakorlatilag május közepe óta, a korábbi évek őszi forgalmi szintjén dolgozik a vasút áruszállítási apparátusa. Ezt bizonyítja, hogy ez év I—IX. hónapjában 4 millió tonnával több árut szállított el a vasút, mint a megelőző év azonos időszakában. A fontosabb áruféleségek között januártól októberig kőből 150 ezer, cementből 450 ezer, műtrágyából 60 ezer, cukorrépából pedig 200 ezer tonnával szállított többet a vasút, mint az elmúlt évben. A többletszállításban közrejátszik, hogy mind a könnyű, mind a nehézipar év közben is határidőre telje(nemesi) Megőrzi nemzetközileg is elismert jó hírnevét a békési kosárgyár wA szarvasi 1. sz. általános iskola utolsó éves diákjainak túlnyomó része már évek óta tud válaszolni arra a kérdésre: mi leszel, ha nagy leszel? Kepe- nyes András szülei a mezőgazdaságban dolgoznak, nem véletlen hát, hogy ő is ott akar a későbbiekben dolgozni : gépszerelő szeretne lenni. Osípai Gábor és Medvegy József is a motorokat.' gépeket, autókat kedve1 i a legjobban. Ha a félévi bizonyítvány is jó lesz, megvalósulhat régi elképzelésük: T utászé relő-tanú lónak jelentkezhetnek. Borbulya Mártont édesanyja is elkísérte, a pályaválasztás gond.ia mgg az ő esetében nem oldódott meg. A kiállítás láttán az édesanya úgy gondolja, a 'egalkalmasabb szakmát az élelmiszeriparban találja meg a fiú. ★ A kiállító vállalatok. üzemek és a PTI ügyeletet tartanak a kiállításon, a diákok kérAz Erdőgazdasági Fűz- és Kosáripari Vállalat a napokban Békésen tartotta a műszakiak, valamint a szocialista brigádvezetők és az újítók kétnapos tanácskozását. Kovács Imre igazgató ez alkalommal tájékoztatást adott a vállalat jelenlegi helyzetéről és a jövő terveiről. Elmondta többek között, hogy a vállalat hat üzemvezetősége 2200 hektáron (33 te'epen) termeszt füzet, amit 17 telepen (10 megyében) dolgoznak fel. A fűzvessző innen kerül a békési ko_ sárgyár kilenc üzemébe. A fűzvessző igen jó minőségű, ezért külföldön is keresett cikk. A kosár és más fonott termék a békési gyáregységben készül. Az idén a termelés értékben meghaladja majd a 8° millió forintot. A termékek 95 százaléka nyugati exportra kerül és ebből mintegy másíél millió dollár bevétel származik. A vállalat elsősorban a vesszőtermelés gépesítésének fokozásával törekszik a gazdaságosság növelésére. A kosár és más fonott termékeknél pedig a külföldi igényeknek megfelelő gyártmányfejlesztést tartja elsőrendű feladatának. A tanácskozáson, amelyen üzemszervezési, műszaki és gyártmányfejlesztési, valamint értékesítési kérdéseket beszéltek meg. több mint ötvenen szólaltak fel és tettek hasznos javaslatokat. Kovács Imre elmondta azt is, hogy az elmúlt három évben — prefrenciával — 16 százalékkal növekedett a dolgozók bérein tje és az idén az egy főre jutó átlagbér eléri majd a 23 ezer 600 forintot Jövőre az idei eredmény alapján 10 nap nyereségrészesedésre is számítani lehet. A törzsgárda- tagok jutalomban részesülnek. Békésen a városi óvoda fejlesztéséhez 1974-ben 5 ezer forinttal járul hozzá a válla1 at, amit a dolgozók jelentős értékű társadalmi munkája egészít ki. A vállalat lakásépítési alapot képez, melyből a békési gyáregység dolgozóinak 1976- ban 200 ezer forintot bocsát rendelkezésre. A munkakörülményeit évről évre javulnak. A vállalat a termelés fokozására törekszik, amit Békés megyében létszám- emeléssel akar elérni. Elősegíti, hogy a dolgozók kosárfonó-szakmunkás képesítést szerezzenek. Nyugati exportra, főleg Amerikába szállítják a békési kosárfonó üzem békéscsabai egységében a kutyák'»sarakat. Átlagosan egy műszak alatt 6—” darab készüli a fürge női kezek munká-'ából a, Nyugaton közkedvelt kutyapihenőből. Képünkön előtérben Balatoni Györgync Mami» közben. (Fotó: Demépy) siti szállítási kötelezettségeit és egész nyáron az építőipar is — amely közismerten anyagigényes — teljes erővel folytatta lakásépítési és útépítési programját A vasútnak egyrészt a nyersanyagot, másrészt a készterméket kell a fuvaroztatókhoz elszállítania. Az év utolsó három hónapjában összesen 32 millió tonna áru elszállítása vár a vasútra, amiből várhatóan 20 millió tonna a belforgalomban, 3 millió tonna az export-forgalomban, 4,5—4,5 millió tonna pedig az import illetve a tranzit- forgalomban kerül elszállításra. A mezőgazdasági termékeken kívül nagy mennyiségű műtrágyát és építőanyagot kell a vasútnak ebben az évben rendeltetési helyére juttatnia. A műtrágyára a jövő évi mezőgazdasági termés megalapozásához van szükség, a nagyarányú építkezések pedig egyre több építőanyagot igényelnek. Műtrágyából például várhatóan 1 millió, kőből 1,3 millió, kavicsból 1,5 millió, cementből és cementgyártmányból pedig mintegy 1,4 millió tonnát kell ez évben a vasútnak elszállítania, a hátralevő időben. Ezen túl, hogy csak a legfontosabbakat említsük — cukorrépából 2 millió, szénből pedig mintegy 4,2 millió tonna vár ugyancsak év végéig elfuvaro- zásra. n vasút dolgozói hosszú hónapok óta áldozatkészen, erejük megfeszítésével dolgoznak, hogy minden feladott árut ren- i deltetésd helyére tobábbítsanak. Ezt az erőfeszítést és áldozat- készséget elismerik a fuvaroztatók is. Kialakult a fuvaroztatók és a vasút között egy korrekt, egymást kölcsönösen segítő és sok vonatkozásban az anyagi érdekeltségre alapozott, ösztönző célú együttműködés. Kétségtelen azonban, hogy a dolgozók emberi erőkifejtése, akarata és lelkesedése csak akkor lehet teljességgel célravezető, ha emellett megfelelő számú gépek, mindenekelőtt vasúti vonóerő és kocsipark, közúti fuvarkapacitás, daruk és rakodóeszközök állnak rendelkezésre. Az őszi forgalom idején átmenetileg kapacitáshiány léphet fel, amely átcsoportosításokkal. a munka racionálisabb megszervezésével, a munkaerő és a gépek jobb kihasználásával ellensúlyozható. Természetesen még így is előfordulhat, hogy a szállítási igények csak kisebb-nagyobb időeltolódással elégíthetők ki. Három évvel ezelőtt a Gazdasági Bizottság határozatot hozott a vasúti kocsiálláspénzek felmérésére. Ennek lényege az volt, hogy bírság jellegű kocsiálláspénz fizetés kötelezettsége terheli azokat a vállalatokat, melyek nem tartják be a vasúti kocsik ki- és berakására előírt határidőket, melyek fölöslegesen kötötték le a vasúti fuvarkapacitást. Az így befolyt összeget a rakodás gépesítésére fordították. Az intézkedés nyomán a rakodás intenzitása nagymértékben javult és a késett kirakások száma a 3 évvel ezelőttinek a felére csökkent. Ugyanakkor a beérkezett bírságokból „rakodás- fejlesztési alap”-ot képeztek. Ezzel sikerült kimozdítani a rakodásgépesítést a holtpontról és különböző vállalatok részére 530 millió forintot juttattak ebből az alapból és összesen másfél év alatt több, mint 1 milliárd forint értékű rakodásgépesítést valósítottak meg. A vasút a fuvaroztatókkal közösen egy sor átgondolt operatív intézkedést tett az idei Ő8Zá forgalom érdekében. Min\ denekelőtt szorgalmazza a nagy tömegű árut egy helyre i feladó vállalatoknál, hogy in- i ditsanak irány vonatokat. Az i ilyen vonat a rendezőpályaudvarokon áthalad, a legrövidebb idő alatt céljához ér, érkezésére az átvevő rendszeresen számíthat, a vonat kirakására élőmunkát és gépi erőt koncentrálhat, stb. A vasút számára ez a fuvarozási módszer a kocsiforduló meggyorsítását eredményezi. B fuvaroztatók egy része az áruk zömét kedd és pén- téki napok között adja fel szállításra és ezek az áruk szombat—vasárnap érkeznek rendeltetési helyükre. Ha az átvevő nincsen felkészülve munkaerővel és gépekkel az érkezett áru kirakására, akkor a következő hét elejéig az áru kocsikban marad, a kocsikért álláspénzt kell fizetni, de ami ennél is nagyobb baj, hogy mivel a hét elején csak a kirakás kezdődik, ezeket a kocsikat a vasút csak a hét közepén tudja újból berakásra felhasználni. Ez a probléma az őszi forgalom ideje alatt sokkal égetőbb, mint máskor. Ezért a vasút azt kéri a fuvaroztatóktól, hogy az árukat egyenletesen, a hét minden napján, tehát szombaton és vasárnap is adják fel szállításra, ne csak kedd és péntek között, mert így az érkezés is egyenletes lesz. A kocsik kirakásánál is ugyanez a tendencia érvényesül, berakáshoz pedig szintén egyenletes ütemben bocsáthatja a vasúti kocsikat a MÁV a fuvaroztatók rendelkezésére. Ezt a célt anyagi jellegű ösztönzéssel is elősegítik. A jövő év első negyedévére jelentős kocsiálláspénz-kedvezményt biztosít a vasút azoknak a fuvaroztatóknak, akik az őszi forgalom alatt vasárnapi berakásra vállalkoznak é$ a kirakásokat határidő előtt elvér gezve a vasút munkáját segítik. A Központi Szállítási Tanács által indított rakodási verseny feltételei szerint jutalmat kapnak azok a fuvarozók, akik kiemelkedő eredményeket érnék ei a vasárnapi berakásban és az érkezett áruk többségét is késedelem nélkül rakják ki. Bz irányvonalok szervezésében részt vevő feladó vállalatok dolgozóit prémiumban részesítik, ugyanakkor a kirakó vállalat dolgozói jutalmat kapnak akkor, ha egyidejűleg 20. vagy ennél több átadott kocsit késedelem nélkül raknak ki. Munkaszüneti napokon a prémiumot es a jutalmat a vasút 100 százalékkal felemelten folyósítja. Kocsiálláspénzt nem számít fel a vasút aikkor, ha szombaton 12 óra után vállalnak kocsiberakást és ezt hétfőn reggel 6 óráig befejezik. Azok a fuvaroztatók pedig nem fizetnek bírság jellegű kocsiállás- pénzt, akik 10 naponként legalább 50 kocsit ki-, vagy beraknak és a rakodást a kocsik 85 százaléka esetén határidő alatt végzik el. Ilyen és hasonló kedvezményeket nyújt a vasút a fuvaroztatóknak és cserébe azt kéri. hogy a rakodások meggyorsításával segítsék az őszi forgalom lebonyolítását. Bz őszi forgalom sikere politikai és társadalmi érdek, az ipar, a mezőgazdaság, a vasút széles körű együttműködésén, kooperációján alapul. Nem kétséges, hogy ennek az összefogásnak eredményeként, kedvezőtlen időjárási körülmények között is. a vasút dolgozói teljesíteni akarják kötelességüket. 1973. OKTÓBER 20. 3