Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-20 / 246. szám

Javult a zöldség-, gyümölcsellátás megyénkben A xöldségtermö terület 178 hektárral nőtt — Ármérséklést rendeltek el — Iáltostatni kell a kálórendxxeren Nyolcmillióért vízmű — Gond az óvodai férőhely — Új csúcstitkár a párt-vb élén Tanácskoztak a bucsai kommunisták I megyei tanács vb ke­eskedelmi osztálya megvizsgál­ta a közelmúltban megyénk zöldség-, gyümölcs- és burgo­nyaellátását. Mivel az áruellá­tás szinte függvénye a termelő, a felvásárló szervek és a keres­kedelem együttműködésének, éppen ezért a felmérés mind­három területre kiterjedt. Vizs­gálatot tartottak 22 termelő- i szövetkezetben, 34 ÁFÉSZ, 91 MÉK és 10 élelmiszer, vala- j mint öt magánkereskedő üzleté- ! ben. A vizsgálatba bevonták a városi tanácsok és a járási hi­vatalok kereskedelmi szakigaz­gatási szerveit is. A zöldség, és gyümölcsellátás javítása indokolttá tette a ter­mőterület növelését, a korszerű technika felhasználását. A me­gyei tanács vb mezőgazdasági és élelmiszeripari osztályának intézkedésére áz elmúlt évhez képest ebben az évben 178 hektárral nőtt a zöldségtermő terület megyénkben. A növeke­dés elsősorban a fólia alatti és a korai szabadföldi termesztés­re jellemző. A zöldségtermesztés azonban az ipar által felhasz­nálható termékek irányába to­lódott. Nőtt a vöröshagyma, a zöldborsó, a paradicsom vetés- területe, ugyanakkor a burgo­nyáé, a fejes káposztáé és az uborkáé csökkent. A kereske­delmi szervek és a termelőszö­vetkezetek szerződést kötötték, ho. r biztosítsák a folyamatos ellátást. így végeredményben az üzletek áruibősége a .helyi mezőgazdasági üzemek terme­lésének, illetve a MÉK szállí­tásainak a függvénye. Az idei nyáron a zöldség-, a gyümölcs-, s a burgonyaellátás a városok­ban kedvezőbb volt, mint a köz­ségekben. Különösen a gyulai, a mezökovácsházi és a szarvasi járásban voltak zökkenők. Az előző évhez képest elegendő paradicsom, vöröshagyma, bur­gonya. alma, szőlő volt az üz­letekben, kevés volt viszont a karfiol, kelkáposzta, karalábé és az uborka. ben a legtöbb boltban 15—25 százalékos árrést alkalmaztak. Az áru romlását is figyelembe véve az így kialakított ár el­fogadható — állapította meg a kereskedelmi osztály. A boltok 60—70 százaléka feltüntette az árakat. De legtöbb helyen meg­feledkeztek az árjelzésekről, különösen a MÉK, az ÁFÉSZ és a tsz üzleteiben volt hiányos a vásárló tájékoztatása. Az árak kialakításánál ! nem mindig veszik figyelembe j a minőséget. Az ÁFÉSZ-ek és a termelőszövetkezetek üzletei sem az áru átvételénél, sem a minősítésnél nem járnak el kel­lő gondossággal. A tapasztalat az, hogy a termékek többsége függetlenül attól, hogy milyen minőségű, azonos áron kerül I forgalomba. Megfeledkeznek az ! áru'k osztályozásáról. A megyei tanács kereskedelmi osztálya éppen emiatt rendelt el ármér­séklést Békéscsabán az élelmi- szerkiskeregkedelmi vállalat 58, 71, 80-as számú boltjaiban, mert a paradicsom, a zöldbab, az uborka, a karalábé első osz­tályú áron került forgalomba, noha csak másodosztályúnak felelt meg. Egyes üzletek azon­ban nagy súlyt fektetnek az áru átvételére. Szarvason, az élel­miszer ABC-áruház nem vette át a szállító vállalattól a paprikát és a szőlőt, mert nem felelt meg az előirt követelmények­nek. A kálókeret szinte bolton­ként eltérő. A zöldségboltokban 1,8—2,5 százalék, a termelőszö­vetkezeti boltokban a tárolási romlási veszteség keretét nem rögzítik. A kereskedelmi osz­tály vizsgálata szerint a káló­rendszer nem tölti be megfe­lelően a szerepét. Gyakran ugyanis azt eredményezi, hogy a bolt vezetője a selejtes árut is el akarja adni, s emiatt megkárosodik a vásárló. A MÉK 7-es és 17-es számú bolt­jában a friss zöldséget össze­I keverték a fonnyadttal. Az élel- j miszerkiskereskedelmi vállalat pedig a nyálkás levelű kelká­posztát teljes értékű áruként hozta forgalomba . Különösen tömegáru esetén a boltok nem mérik fel az igényeket, s emiatt visszamarad, majd elromlik. Az élelmiszeripari vállalat és a MÉK-boltok elvégzik a selejte­zést, a tsz-ek boltjaiktól viisz- szaveszilk a romlott árut. Az ÁFESZ-ek azonban a boltveze­tőkkel fizettetik ki a megrom­lott árut. A furcsa gyakorlat nyilván arra ösztönzi a boltve­zetőt, hogy a selejtet is elad­ja. A tanács kereskedelmi osztálya vizsgálatának tapasztalatai azt igazolják, hogy az előző évhez képest javult megyénkben a zöldség-, a gyümölcs- és a bur­gonyaellátás. Indokolt azonban, hogy n termelő gazdaságok, a felvásárló szervek és a keres­kedelmi vállalatok között ha­tékonyabb együttműködés jöj­jön létre. Pontosabban mérjék fel az igényeket, törekedjenék az áruválaszték biztosítására, az áru terítésére. De arra is, hogy minél több friss zöldség és gyümölcs legyen a boltokban. (Serédi) A Mezőberényí Építőipari Szövetkezet, nemiég adta át a község központjában levő épü­letet, melynek három emeletén 33 lakás, földszintjén üzletsor van. A Kossuth téren megkezd, te egy újabb 12 lakásos ház építését. Ennek földszintjén ugyancsak bolthelyiségek lesz­nek és itt kapnak majd helyet az ügyvédi munkaközösség iro­dái. Az idén több családi házat & tárolószínt épített még a szö­vetkezet. Sok munkája volt a szakipari részlegnek Mezőbe. A napokban összevont párt- i gyűlésen találkoztam Bucsa köz- : ség három alapszervezetének kommunistái a pártszékház nagy- termében, A taggyűlés első na- j pirendi pontjának értelmében Nyilas Péter tanácselnök tájé­koztatta a megjelenteket a köz­ség kommunális ellátásában je­lentkező fontosabb feladatiakról. Bevezetőben arról szólt az elő­adó, hogy a regionális besorolás | szerint a község az alsófokú i részleges kategóriába tartozik [ ami meghatározza a település egyszerűsített általános rendezé- ; si tervét is, mely magában fog­lalja a foglalkoztatás, az egész- j ségügyi és kulturális, a keres- j kedelmi, közlekedési és kom- j munális ellátás feladatait. Ezé- , két a feladatokat a köz­ségben működő gazdasági szer­vekkel koordinálva kell végre­hajtani. A feladatok megoldásá­ban a tanácsra hárul a fő sze­rep, de jelentős segítséget tud nyújtani a termelőszövetkezet, valamint az ÁFÉSZ. is. A felada­tok nagyságrendjét az határozza meg, hogy az 1972-es területi statisztika szerint 3150 a község lélekszáma. melyből 600—630 fő­re tehető az ingázó dolgozók szá­ma. Ez a viszonylag magas lét­szám annak ellenére alakult ki, hogy bedolgozói tevékenységgel rényben és a környékbeli köz­ségekben is. A bitumoperlit, va­lamint a cement, műkő és vas­betonelem üzem több mint 3 és fél millió értékű terméket állított elő. Különösen nőtt a kereslet a bitumoperlit lapok­ból és a műkőáruból. A termelőszövetkezet terme­lése értékben az idén várható­an eléri a 18 millió forintot, ami a tavalyinál csaknem 3 millióval lesz több. Ezt a nö­vekedést főként a gépesítés fo­kozása és a szervezettebb mun­ka segíti elő. három új munkahely alakult az elmúlt években, ahol 130 em­ber dolgozik. A kommunális ellátás terüle­tén jelenleg a legnagyobb gon­dot az ivóvízellátás megjavítása, valamint a gyermekintézmények férőhelybővítése jelenti. A vízművesítési munkálatok megkezdődtek. A beruházás költsége meghaladja a 8 millió forintot. Ebből az összegből kell létrehozni egy középmélyfúrású kutat, egy 50 köbméteres víz­tornyot, s közel 16 kilométer vízhálózatot, 28 közkifolyóval. A vízművesítéshez a lakosság tár­sadalmi munkával is hozzájá­rult. A vízművesítés mellett nem kis gond a gyermekintézmények bő­vítése. Új, százszemélyes napközi otthonos óvoda építésére lesz szükség az ötödik ötéves terv­ben. Az 1 millió 600 ezer forin­tos beruházáshoz, társadalmi összefogással, helyi erőforrásból 400 ezer forint körüli összeget tud a község biztosítani. Ahhoz tehát, hogy a tervből majd való­ság legyen, a felettes tanácsi szervek anyagi támogatását is kérni fogja a község. Az első napirend vitája után Tóth Sándor elvtárs, a szeghal­mi járási pártbizottság titkára emelkedett szólásra, s ismertette annak a pártvizsgálatnak a leg­fontosabb tényeit, mely a nyár folyamán zajlott le a község­ben. A pártvizsgálat tényeit fi­gyelembe véve, a járási pártbi­zottság úgy határozott, hogy helyt ad Kónya Sándor községi csúcstitkár felmentési kérelmé­nek. Ezt követően — titkos szavazás útján — Jelen János elvtársat választotta meg a tag­gyűlés a csúcsvezetőség új tit­kárává. Zárszóként ismét Tóth elvtárs szólt a község kommunistáihoz, annak a meggyőződésének adva kifejezést, hogy a község vezető testületének tagjai érzik és tud­ják, hogy a fejlődés mai szaka­szán milyen gazdasági és politi­kai feladatok várnak megoldás­ra. Szilárd Ádám Jobb a szervezés, eredményesebb a munka IIIHIIIIHIIIiniHHIIHIIIIHIHIIIiniltn* '8MSS*®MS*9*! Gerencsér Miklós ARADI NAPLÓ Az ÁFÉSZ-ek fő áru- : beszerzési forrása a MÉK. En­nek ellenére gyakran éltek a közvetlen vásárlás lehetőségé­vel is. A MÉK ugyanis a szö­vetkezetek igényét nem tudta mindig maradéktalanul kielé­gíteni. Mint nagykereskedelmi szerv tevékenysége, főleg saját kiskereskedelmi hálózatának el­látására korlátozódott. Ezekben az üzletekben bőven volt áru. A MÉK békéscsabai boltjainak forgalma augusztusban 34 szá­zalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának forgal­mát. A mezőgazdasági nagy­üzemek boltjaiban elsősorban a saját termékeiket árulják. A többcsatornás beszerzés lehető­ségével legjobban az élelmiszer­kereskedelmi vállalat élt. Ezzel magyarázható, hogy boltjaiban biztosítani tudta a folyamatos áruellátást. Az árakat azonban indokolatlanul emelte, állapítot­ta meg a kereskedelmi osztály a vizsgálat során. Az áruellátás területi egye­netlensége befolyásolta az árak alakulását. Viszonylag alacso­nyabbak voltak az árak Bé­késen, Sarkadon, Tótkomlóson. Gyomén, Mezőkovácsházán, Orosházán, Szeghalmon az árak meghaladták a megyei átlagot, A zöldség és gyümölcs szabad árformába tartozik. így elvileg megkötöttség nélkül haszon­kulcs alkalmazható. Megyénk­4 Bitís 1973. OKTOBER 2«. 12. Egyáltalán, válogatovtan jóm- cú férfiak léptek az udvarra a főőrségi épületből. Aljas lennék, ha szándékosan az ellenük valló jeleket kerestem volna vonása­ikban, ám az ilyen vizsgálódási hajlam sem lenne alaptalan. Any- nyi szörnyűséget írtak róluk össze az ausztriai és acsehorszá- gi újságok, hogy szentül hiszik birodalmunk milliói: csupa go­nosztevő, külsőre is rettenetes haramia lázadt fél a törvényes rend ellen. Ha láthatnák őket szemtől szembe! Knézich Károlyt példá­ul. Ügy hatott, amikor megje­lenít fogiára előtt, mint valami szultáni herceg. Olaj barna bőre, mélyfekete haja és szakálla csu­pa nemesség. De nem szelíd nemesség. Egyedül belőle éreztem kisugározni a büszke ragadozó elektromosságát. Félek metes látvány volt, lefegyverez­ve is. Az a hadvezér típus, amelyik elől csak szaladni le­het. vagy behódolni neki. Saját honfitársai, a horvát gramicsá- vok a megmondhatói, miit mű­veit velük ez az ember a tápió- bicskei csatában. Bátyja szintén tábornok, a mi oldalunkon. Őszintén remélem, legalább olyan eszményi katona, mint nagyvenegy éves öccse. A páncélozott arcú, kreol Knézich Károlynak merő ellen­téte volt a tizenegyediknek ér­kező gróf Leindngen-Weetenburg Károly. Megjelenése alapján sokkal inkább sorolható Apolló, mint Mars környezetébe. Fi­nom. poéitikus lényéhez sehogy nem illett az egyenruha. Mind­össze harmincegy éves. Az egész lázadás ideje alatt mást sem tett, csak egyfolytában megha­zudtolta külsejét, amelyhez sok_ kai inkább illett volna a szalo­nok enteriőrje, mint a lőporfiis- tcs csataterek vére. szennye, hősiessége. Örült, kiszámíthatat­lan, hazárd játékos élet: jött e-7 a német fi'>t?lember ez hesseni születésű gróf, angol ki­rályi hercegek rokona, és ide áll magyar tábornokként bírái elé, a7 aradi vár udvarára. Vonakodva, a helyzet és a környezet iránti egyszerű meg­vetéssel tűrte Dessewffy Arisz- tidesz a foglár nógatását. Mégis várni lehetett, hátha rászól kí­sérője a magas termetű, lomha aoaúj nemes: „Hé, foglár, is­merj illemet”. Nyolc évszázad öntudatát viselte magán ez a szuverén birtokos. Nem nagy úr de lír. A számunkra mindig iitokzatos. érthetetlen, kissé kü­lönc magyar nemesek közül való. Amolyan laza konoksággal állt be a sorba. Mint aki megtanulta, a görcsös ellenállásba hamarabb bele lehet pusztulni, mint a tar_ tózkodó, végveszély esetén kité­rő. vagi’ megalkuvó dacba. Lát- ! am Baj*«. ő gyűlöl benn ün ket a legmélyebben. Á sok szeszé­lye, hogy ennek ellenére előt­tünk kellett letennie a fegyvert. Lázár Vilmos, a tizenharmadik elővezetett délcegen mérte lép­teivel a rövid utat az épülettől a kijelölt helyéig. Mint a disz­koszvető. Feszes atillája alatt alig fért él a délceg katonater­met. S különös, ez a férfi-szo­bornak mintázott katona ártat­lan szelídségéi arcot viselt. Sza­kálla is, bajusza is lágy. Úgy hatott rám, mint aki cselekvés helyett szemlélődésre született. Pedig bizony kijutott neki a cselekvésből. Ö az egyetlen, aki nem tábornok a tizennégy vád­lott közül. Alezredes volt a lá­zadás utolsó előtti napjáig — az utolsó napon léptette elő ez­redessé a lengyel Bem. Egy dandárt vezényelt, tehát volt beosztása szerint dandártábor­noknak számít. Van-e. aki iri­gyelné tőle a tábornoki ran­got?... Utolsónak érkezett a sor jobb szélére Damjanich János. Két foglár támogatta törött lába mi­att. Majdnem összéroskadtak robusztus testének súlya alatt. De amikor a sor szélére ért, el­hessegette támogatóit, s nyugod­tan állt a lábán. Elkotródtak a foglárok, meg­szűnt mindenféle jövés-menés, mocorgás. Bár nem vezényeltek vigyázz-t, önkéntelenül megme­revedett az alakzati rend. Az egészben volt valami nyomasztó álomszeruseg Olyan képtelen hiedelem támadt egy pillanatra, hogy kitüntetésre, vagy dicsé­retre sorakozott fel a tiziefnínégy kék atillás katona. Valamennyi­en kihúzták magukat, szabályo­sabb már nem Is lehetett volna rajvonaluk. A didergésre inger­lő nyirkos reggelről mindenki megfeledkezett. Ernst törzshadibíró előrelépett. Nyomában írnoka, aki egy kö- teg pálcát szorongatott jobbja, bain. Mint másekönyvét a pap, ki­nyitotta fénylő fekete mappáját a törzshadibíró. Kissé vékony hangján, majdnem énekelve ki­áltotta bele a hűvös reggelbe —őfelsége a császár nevében ! Ítélet, melyet a magas hadsereg- főparancsnokság parancsa foly­tán összeállított és megesketett hadbíróság az alább nevezett urakkal, mint a magyar lázadó hadsereg vezéreivel szemben egyhangúlag hozott meg.. Hosszú-hosszú monoton in­doklás, nevek, rendfokozatok, dátumok felsorolása. Azt hittem, a törzshadbíró imahanghoz hasonló beszéde az idők végeze­téig fog tartani. ...miáltal bűnösnek mondat, nak ki hazaárulás bűntettében az ötödik hadicikk és a katonai büntetőtörvénykönyv hatvan- egyedik szakasza, a7 1848. ok­tóber harmadikai, húszadikai, november hatodikai, tigenkette. dikeí és az 1849. július elsejei legfelsőbb manifesztum és prok. lamációk alapján... vádlott ura­kat az osztrák hadseregben vi­selt rendfokozatuk és nyugdíj- igényük megfosztása mellett, miközben kimondatok összes eiő. találhato és élő nem található vagyonuk elkobzása, golyo altalj halálra... kötél általi halálra... kötél általi halálra... golyó álta­li halálra... ( Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents