Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-19 / 245. szám

Haladás Életünk sokféle. jő és kelle­metlen tapasztalatok láncolatá­val rakódik le. Az utcai járó­kelő ember igyekszik minél előbb elkerülni a meleg és kel­lemetlen szagú, fortyogó asztal, tot, de közben észreveszi, hogy az útburkoló munkás cigaretta­szünetet tart. Ég elhangzik a kritika: lám. útjaink ezért ké­szülnek oly lassan. Megtörténik, hogy kritikusunk ismerkedés közben megkérdezi, vajon miért olyan kérges pol­gártársának a tenyere. A vá­laszadó pedig elmondja: napi 10—20 mázsa aszfaltot terít fel. És az iménti bíráló szájából hallható az elismerő szó. Sok építkezést lehet látni. Nagy lakóépület, családi ház. is, kola, gyár és üzlet készítésekor üldögélő embereket is lehet ta­lálni. A jelenség oka lehet ebéd. szünet, anyaghiány, műszaki utasításra való várakozás, szer. vezetlenség. A vélemény leg­többször mindenképpen ugyanaz, íme. ez az óka annak, hogy az építkezés határidőre nem fe- 'eződifc be. Az üzletben csoportosan áMdo. gáló eladók és a pult másik ol­dalán a türelmetlen várakozó vásárlók. És megfogalmazódik a fogyasztói gondolat: ilyen is csak a mi országunkban lehet­séges. Ám a bosszankodó vá­sárló séta közben kereskedő is­merősével találkozik, aki beszél­getés közben elmondja: kfbírha. tatlanok a vásárlók. Százötven embert szolgáltam ki, húszezer forintot forgalmaztam, csuklóm, bokám bedagadt, a havi kere­setem mégis alig éri el a 2000 forintot. Nehéz abban dönteni, hogy mennyi az igazság a munkamo­rálról, emberi magatartásról el­hangzott észrevételekben. Bizo­nyos, hogy egyoldalúsággal semmiképpen sem lehet eéyetér. teni, A rossznak, a felületesnek, a selejtesnek elítélése akkor visz előre, ha a bíráló a jót is észre­veszi, és a rossz kijavításának módját igyekszik nevelő szóval, példás tettel megmutatni. Mindenképpen szükséges, hogy az emberi tevékenység dicsére­tes oldalát is vegyük észre és ismerjük éL. Ebben az esetben megmutatkozik, hogy a textil­ipari vállalatok dolgozóinak szervezettsége, munkájának in­tenzitása valószínűleg elérte a világszí nvonalat. A földből gyor­san kinövő sok ezer összkomfor­tos lakást magában foglaló vá­rosrészek semmiképpen sem a lógást, hanem a tervszerű épí­tést igazolják. Évente legalább 3 százaik­kal nő a lakosság életszínvo­nala, úgy, hogy közben az állam százmilliókat költ iskolák, kór­házak, kulturális intézmények létesítésére. Ez csakis úgy lehet, séges, ha a lakosság többsége keményen, fegyelmezetten dol­gozik. Nem lehet eléggé hangsúlyoz, ni. hogy nagy szükség van a hibák észrevételére, a kritikai szóra. Egészséges türelmetlen­séggel helyes ostorozni a lógást, az anyaghiányt. a selejtet, amelynek majdnem mindig a szervezetlenség az okozója. A szocialista valóságra való törek­véssel azonban érdemes és szük­séges is a sikert, a jó munkát, a társadalmi e’őrehaladást érté. kelni, és lelkesedni érte. A KB 1972. novemberi hatá­rozata a kritika módszerében is utat mutat. „A pártnak, a mun­kásosztálynak és a népnek — mondotta Kádár elvtárs — nem önmarcangoló értékelésre van szüksége, hanem az eredmények súlyának, jelentőségének megfe­lelő számvetésre és a hibák önkritikus elemzésére” Ha csak a rosszat emlegetjük, az leszerel, fékezi azt a lelke­sedést és derűt, amely az előre, haladásnak éltetője L. S. Ytíóg profét árján, egyesüljetek ! NtPUISAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPjA m3. OKTÓBER 19., PÉNTEK Ara,: 80 fillér XXVÏII. ÉVFOLÏAM, 245. SZÁM dések. Nyilvánvaló, hogy a párt- szervezetek. az egészségügyi in­tézményekben dolgozó kommu­nisták nem lehetnek közömbö­sek, hegy e kérdések hogyan kapnak választ, hogyan oldód­nak meg. Itt csupán azt szeret­ném hangsúlyozni, hogy e kér­dések megválaszolásában döntő, hogyan, milyen alapállásból kö­zelítünk ezekhez a kérdések­hez! Napjainkban igen gyakori szo­kás az egészségügy kérdéseit negatív oldalról megközelíteni. Egészségpolitika volt a felsza­badulás előtt is. Itt e fórumon nincs szükség arra, hogy a két- I féle egészségpolitika a’apvető különbségeiről, elvi különbsé­geiről, ellentétéről beszéljünk. De a szocialista egészségpoliti­ka érvényesítéséért, gyakorlati megvalósításáért végzett munka konkrét eredményeire legalább utalnunk kell! Eddigi, bár ex- tenzív fejlődésünk szemlélteté­sére talán elegendő arra utal­ni. hogy egész társadalmunk biztosított ma már. Napjaink, a közeljövő megyei egészségügyi terveinek, törek­véseinek megvalósulása lehető- 1 vé teszi, hogy gyors,, intenzív i mmaujvaros ”7" uzemel"ek tarn© garasa val több új lakótelepet szerelnek előregyártott elemek­ből. Közülük legnagyobb az egykori római katonai tábor romjainál, a Castrumnál épülő. E 1 rületen eddig összesen mintegy másfél ezer új lakás készült el. 1973-ban a 26 sz Állami Épí tőipari Vállalat szakemberei mintegy 773 lakást szerelnek össze. Képünkön: Befejező tetőszige­telői munkák egy nj lakóházon. -.MTI fotó-Jászai Csaba felt). Nagyobb felelősséggel megyéek egészségügyéért Kommunista aktíva Békéscsabán Tegnap, október TS-án Békéscsabán, a Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei Bizottsága székházában aktívaülésen vitatták meg megyénk egészségpolitikai helyzetét. Az ülésen je­len voltak: Enyedi G. Sándor, az MSZMP Békés megyei Bizottsá­gának titkára, Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese, Bocs­kai Mihályné, az SZMT titkára, valamint a megye kórházainak, szakrendelőinek, egészségügyi intézményeinek pártalapszervezetí titkárai és vezetői. Nagy Jenőnek, az MSZMP Békés megyei Bizott­sága osztályvezetőjének megnyitója után Marsi Gyula, a párt me­gyei bizottságának munkatársa tartott vitaindító előadást. Marsi Gyula vitaindító beszéde Tisztelt Aktivaülés! Kedves Elvtársnők, Elvtársaki E tanácskozás időszerűségét hangsúlyozza az is- hogy a párt X. kongresszusa, a Központi Bi­zottság 1972 novemberi állás- foglalása alapján — a közelgő XL kongresszus előtt — mind­inkább szükségesnek látszik a mérleg összeállítása. Ez áll te­vékenységünk középpontjában. Aktuális gyakorlati kérdések is késztetnek az eszmecserére. I Az 1972. évi II. törvény végre­hajtásának. a Pált egészségpoli­tikájának tapasztalatait feltárni, összegyűjteni. az előrehaladás fontos feltétele. Gondjaink, eredményeink számba vétele időszerű. Az aktíva jelentőségét, szere­pét abban látjuk, hogy segít­het előbbre lépni, segíthet mái' most megteremteni egy átfo­góbb elemzés feltételeit. Ügy vélem, nem túlzók, ha azt. mondom, hogy az egészség­ügy. az egészségpolitika kérdé­sei elevenen élnek a közvéle­ményben, ott vannak vagy leg­alábbis e kérdések közül ma már sok ott van az egyszerű embereket is foglalkoztató napi kérdések között. Közvetlen po­litikai tartalmat nyertek. Mindezek igen lényeges kér­fejlődés valósulhasson meg a megye lakosságának egészség- ügyi alapellátásában. Ezt a fej­lődést elősegíteni valamennyi egészségügyi dolgozó feladata és személyes érdeke. Ezért is rend­kívül nagy jelentőséget tulajdo­nítunk az egészségügy területén a hatékonyabb, tartalmasabb politikai tevékenységnek. Ez az egyik olyan feladatunk, melyet szükséges itt és most hangsúlyoznunk, melynek meg­valósításáért nekünk, kommu­nistáknak munkálkodnunk kell. A másik: Ügy érzékeljük, hogy az egészségügy és a társa­dalom kapcsolatában, e kapcso­lat javításában sok tennivalónk van. Nemcsak egyoldalú felada­tokról van szó, de hadd hang­súlyozzam most az egészségügy oldaláról je'entkező tennivalók egy részét. Lassan egy éve már, j hogy a Központi Bizottság j számba vette, hol tartunk a X. [ kongresszus határozatainak vég- i rehajtásában. hol van lemara­dás, mit kell tennünk azért, I hogy a szocialista építés mind ­magasabb szinten valósuljon meg országunkban. A harmadik feladatcsoport, melyet kiemelnék, az egészség- ügyi alapellátáshoz kapcsolódik, A párt egészségpolitikai határo­zatának megvalósítása erőfeszí­téseket követel az egészségügy minden dolgozójától, s minden­kitől. aki bármit is tehet az egészségügy feladatainak meg­oldásában, fejlesztésében. Azért hangsúlyoztam ezt, mert tény. hogy azok számára, akik Békés megyében oldják meg az egészségpolitika helyi, távlati & napi feladatait, az országos tennivalókhoz viszo­nyítva. nehezebb a dolguk, na­gyobbak. fökozottabbak a ten­nivalók. Ez megyénk egészség­ügyének sajátos helyzetéből — mondhatnám történelmi hátrá­nyából — következik. Ez nem azt jelenti, hogy restellkednünk kelj amiatt, amit az elmúlt év­tizedekben csináltunk, hanem azt jelenti, hogy van mit csi- ná’nunk még, nekünk talán még nagyobb, hangsúl yozoítabb fele­lősségtudattal kell dolgoznunk. Az országgyűlés egészségügyi csoportjának megyei tanácsko­zásán is megfogalmazódott, hogy a lényegében egyenlő fel­tételek biztosítása az egészség- ügyi ellátásban minden terület jogos igénye. A Békés megyei emberek is olyan polgárai a szocializmust építő hazának, mint a pestiek. a borsodiak vagy a szegediek. Ez a törekvéseinkkel egybe­eső központi szándék is alapja annak, hogy jelenlegi körülmé­nyeink biztatóak : megyénk (Folytatás a 2. oldalon) MA i BÁCS MEGYE UTAM BÉKÉS — A TANYAI LAKOSSÁG ÉLET- ÉS MUNKA­KÖRÜLMÉNYEIRŐL TANÁCSKOZTAK BÉKÉSCSABÁN <5. oldat) • CSALÁDI HÁZ — NÉHÁNY HÉT ALATT (5. oldal) MEGSÚGOM MAGANAK (4. oldal) Ülést tartott a Magyar Nők Országos Tanácsa Csütörtökön délelőtt a Parla­ment vadásztermében össze­ült a Magyar Nők Országos Ta­nácsa. Az értekezlet központi témája: hogyan segítheti a nő­mozgalom, s ezen belül az Or­szágos Nötanát* a kormány né­pesedéspolitikai határozatának végrehajtását. Dr. Zsögön Éva egészségügyi miniszterhelyettes részletesen beszámolt a határozat megszü­letésének előzményeiről és a rendelkezések végrehajtásával összefüggő teendőkről. Erdei Lásslóné, a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsának elnöke pedig a nőmozgalom feladatáról adott áttekintést. Hangot kapott a ta­nácskozáson, hogy a nőmozga­lomnak, de a többi társadal­mi és tömegszervezetnek is fon­tos feladata olyan társadalmi közszellem kialakítása, amely méltó megbecsüléssel övezi a kismamákat, a gyermekes anyá­kat, a szülőket, a népes csalá­dokat. (MTI). ........................................................................................................................................................................ E lőregyártott elemekből

Next

/
Thumbnails
Contents