Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-19 / 245. szám
íFolytatás az 1. oldalról) egészségügyének fejlesztésére irányuló törekvéseink egybeesnek az országos törekvésekkel, a kiegyenlítődést szorgalmazó egészségpolitikával. Lehetősége. Kommunista aktíva Békéscsabán ink vannak sok milliós nagyságrendben az egészségügyi ellátás feltételeinek minőségi és mennyiségi javítására. Az előttünk álló feladatok közül bár nem a legelsőnek, de leginkább kézenfekvőnek tartom egészségpolitkai szempontból az általános ellátottság fejlesztését. a fejlesztés során a megfele'ő sorrend kialakítását. A megyei tanács egészségügyi osztálya az ezzel kapcsolatos elemzést elvégezte. A vonzáskörzetek, valamint a településszerkezet és megfelelő ágyszámok alapján megfoga’- mázott 'következtetés: a fő feladat a IV. és V. ötéves tervben a csabai kórház 900 ágyas rekonstrukciójának megkezdése, folyamatának biztosítása, ugyanakkor Gyulán átfogó műszaki és szakmai rekonstrukció megva'ósítása. Ha csak ez lenne tennivalónk a következő években, már ez is nagy erőket kötne le. kiváló szervezőket, az egészségügy áldozatokra is kész munkásainak tömegét. Fontos politikai feladat is biztosítani, hogy a fenyegető veszélyt, mely szerint a rekonstrukció a betegellátás szívonalának átmeneti csökkenésével járhat, elkerüljük. Az alapellátás, de minden egészségügyi ellátás nélkülözhetetlen feltétele az orvos. az egészségügyi szakszemeiyzet és a kiegészítők létezése, munkája. Igen lényeges probléma a személyi ellátottság általában is. de az orvosi ellátásról szeretnék csak szólni két összefüggésben. Az egyik összefüggés, hogy nincs orvos, illetve kevés az or_ vos. Sok a hasznos kezdeményezés, hogy üres állásainkra megfelelő orvost biztosíthassunk. Â szeghalmi rendelőintézet rendelőintézeteinkhez viszonyítva" kedvezőbb orvosellátottságához a nagyközségi tanács vezetőinek magatartasa alapvetően hozzájárult. Az eiekj akció —, or,vos- tanhallgatók bekapcsolása a lakosság szűrővizsgálatainak lebonyolításába — nemcsak a megelőző gyógyító munkát te heti eredményesebbé, hanem a jövő orvosait is közelebb hozhatja hozzánk. Sajnos, ellenkező példákat is mondhatnánk. A törzsgárda kialakítására, erősítésére irányuló javasatokkal szívesen állítják szembe a szűk szakmai szempontokat. Beszélhetnénk orvosokról, akik jóval kevesebb ígéretre vártak, mint amit kaptak. de még az sem teljesült, amit jogosan. természetesen várhattak el. A másik összefüggés azzal kapcsolatos, ha van orvos. Igen gyakori az orvosok megítélésében jelzőként az anyagiasság. Kényes kérdés? Nekünk szembe kell néznünk vele és keresnünk kell a megoldást. A problémák mindig túlságosan általánosan, megfoghatatlanul. a pletyka szintjén jelennek meg a kívülálló előtt, de a szakmai berkekben is. Tudjuk, hoey nagyon sok orvosra igazak ezek az állítások. Egyesekre annyira, hogy ettől függ az ellátás minősége is. Ez ellen a magatartás ellen azonban csak prédikációval nem lehet felvenni a küzdelmet. Az anyagiasság elleni küzdelemben eszközök kellenek. És ezek az eszközök nem elsősorban technikaiak vagy adminisztratívak. De ha szükséges, akkor azok is. Ha a párt. és más társada’mi szervezetek kellő súllyal támogatják az intézményvezetést a szocialista etika elveinek érvényesítésében. a közszellem feltétlenül javul. Egy-egy egészségügyi probléma. valamely orvos etikai vagy fegyelmi ügye rendszerint nagy társada'mj hullámveréssel jár. Hogyan lehetne ezeket megelőz_ ni? Az lehet az egyetlen megoldás. hogy az adott intézmény vezetése, pártszervezete értékelje a helyzetet, ne várja, hogy más, kívülálló szervek állapítsák meg a hibát, vagy bűnt. s marasztaljanak el, kezdeményezzék a döntést, vagy nyújtsanak egyértelmű védelmet ott, ahol arra szükség van! Nagyon lényeges, hogy az egészségpolitika kérdéseiben a párttagság aktivitása fokozódjék. Nem általában, hiszen a pártközvélemény igen élénken reagál ezekre a kérdésekre, hanem az egészségügyben dolgozó kommunisták aktivitásának fokozódására gondolunk. Az egészségügy intézményei nem nélkülözhetik feladataik általános elvi és konkrét gyakorlati-politikai megközelítését. Az egyszemélyi felelősséget nem csökkenti, hanem erősiti intézményeinkben, ha a pártszervezetek és pártszervek döntéseikkel, a feladatok megvalósításának ellenőrzésével, a beszámolás és a beszámoltatás rendszerével biztosítják ezt. Olyan finom műszerről van szó, amelv kellő időben jelzést ad, orientál, megkímél a kapkodásoktól, segít az elvi hibák lehetőségeinek elhárításában. De nem mentesít a munkától, a felelősségtől. Esetenként tapasztalhatjuk, hogy egyik- másik pártszervezetünk túlságosan sokat magára vállal. Ell- vész a részletekben, apró-cseo- rő feladatok megoldására vállalkozik. A feladat pedig az, hogy biztosítsuk: mindenki végezze el a maga munkáját! Pártszervezeteinknek biztosítaniuk kell, hogy az egészségügy különböző területein dolgozó kommunisták aktivitása fokozódjék az egészségpolitikai feladatok megvalósítása érdekében. Minden szinten biztosítani kell, hogy az adott területen jelentkező egészségpolitikai feladatok helyi következtetéseit, konzekvenciáit levonják alapszervezeteink. Alapszervezeteinknek, ahol van, a csúcsbizottságnak vállalniuk kell a politikai következményeket hordozó egészség- ügyi feladatok elvi irányítását. Ezekben a kérdésekben biztosítaniuk kell, hogy az állami vezetés érvényesítse a megfogalmazott elveket. Pártszervezeteinknek ki kell munkálniuk területükön az I egészségpolitikai feladatok pártirányításának, végrehajtásuk ellenőrzésének, a visszakérdezésnek a rendszerét. Intézményeink állami vezetésének, az- egészségügy állami , irányításának szüntelenül, kö- j vetkezetesen érvényesíteniük kell egészségpolitikánk, az egészségügyi törvény alapelveit. Következetesebben, dinamikusabban kelil megoldani a tervezési és szervezési feladatokat, ahol kell és ahol lehetséges, elébe kell menni a feladatoknak! , Különös gonddal kell kezelniük a káder- és személyzeti feladatokat. Meg kell akadályozni. hogy súlyos fegyelmi problémák csak akkor oldódjanak, oldódhassanak meg, ha már kiléptek az intézmények kereteiből. Intézményeink vezetői, az J igazgatásban részt vevő egész- j ségügyi vezetők személyes fe- j lelössége az intézmények belső demokratizmusának erősítése. Olyan légkör kialakítása, erő- j sítése, melyben a gyógyító mun- j ka fegyelme, a szocialista erkölcs alapvető normáinak ér-; vényesítése érdekében tevékenykedő egészségügyi dolgo- j zók tekintélye szüntelenül fokozódik. Egészségpolitikánk megvalósításában, alapelveá ervényesítése. ben nagy szerepet kell vállalniuk tömegszervezeteinknek. Intézményeink dolgozóinak tömegszervezetei — a szakszervezet és a KISZ elsősorban — csak úgy dolgozhatnak jól, ha az egészségpolitika alapkérdéseiben kialakítják véleményüket, meghatározzák magatartásukat, ha nem kerülik meg a politikai kérdéseket, ha politizálnak. A pártszervezetekkel együttműködve ki kell alakítani egészségpolitikai programjukat. A Vöröskereszt tevékenységében is nagyobb hangsúlyt kell adnunk az egészségpoliti- ka kérdéseinek, erősítenünk kell a Vöröskereszt politikai jellegét. Ez nem ellentétes a szervezet alapelveivel, hanem következménye ezeknek az el- J veknek. A Vöröskereszt különösen sokat tehet más társadalmi szervezetekkel együtt a népesedés- politika ismertetésében, népszerűsítésében. megvalósításában. Befejezésül utalni szeretnék arra, hogy a népesedéspolitika időszerű feladatainak végrehajtásával kapcsolatos tennivalóinkról nem szóltam. Nem szóltam, de természetesnek tartjuk, hogy közvetlen egészségügyi vonatkozásait nemcsak figyelemmel kell kísérnünk, hanem elsősorban felelősek vagyunk megvalósításéért. Azért nem részletezzük ezzel kapcsolatos feladatainkat, mert egyrészt az országos népesedéspolitikai tanácskozás Gyulán nyilvánvalóan fontos kérdéseket tisztáz, másrészt a pártszerveknek ki kell dolgozniuk konkrét intézkedési programjaikat. flz aktívaülés vitája portosítással eljuttatni oda. ahol az emberek gyógyításának érdé. két jobban szolgálják: — Megyénk egészségügyi hálózatában dolgozó kommunisták tudják es mi is tudjuk, hogy sokszor az egyéni és a csoport- érdekek ütközése okoz cílyan feszültséget, amely a gyógyítás hatékonyságát gátolja. Többen említették, hogy kevés a kórházi ágy. Ez igaz. De vajon meg- tesznek-e mindent egészségügyi dolgozóink, hogy az ágykihasználás jobban alakuljon vagy ágyak számának fejlesztése gyorsabb legyen. Nem mindig gazdálkodunk megfelelően azok. ka' a szellemi kapacitásokkal sem. amelyek a rendelkezésünkre állnak. És ebben nemegyszer szerepe van a nem kielégítő munkahelyi légkörnek, a be nem váltott ígérgetéseknek, a személyeskedéseknek, az orvosi etika egyesek részéről történő felrúgásának. A társadalom általános véleménye, hogy az egészségügyi dolgozók dicséretet érdemelnek azért a munkáért, amit a szocialista egészségügy érdekében végeznek. Ha a munkahelyi lehetőségeket tovább javítják az egészségügy terén dolgozó kom. munisták. a jövőben a társada. lom még inkább elismeri az erőfeszítéseket. Azt is őszintén el kell mondani. hogy vannak olyan problémák is, amit a társadalomnak kell címezni. A lakosság többsége elismeri az orvosok, és az egészségügyi dolgozók munkáját. de vannak, akik felszínes vagy egyedi tapasztaltok alap. j ián ítélnek. A ^ negatív tapasztalatok je- ; lentős részben kapcsolódnak a : vezetés színvonalához; ugyanis 1 a végrehajtási fegyelem több helyen nem megfelelő. A szocialista demokratizmust gyakran helytelenül értelmezik. Vitának, konzultációnak helye van. de csak a döntés kialaki- j tásáig. Ezután a végrehajtás a fe’adat. és nem engedhető meg, hogy egyesek önös érdekeikhez tábort gyűjtve, késleltessék a végrehajtás ütemét. Az ilyenekkel szemben határozottabb fellépésre van szükség. Arról is szó esett, hogy meg kell védeni az orvosom becsületét. Ez így van ! De ezt csak az ott dolgozók vívhatják ki maguknak. Rosszul szolgálja az ügyet, ha takargatják a hibákat. Ha a társadalom azt látja, hogy az etikátlanságot kivetik maguk kőéül, eltávolítják soraikból azt, aki nem úgy dolgozik, ahogyan a szocialista egészség, ügy kívánja, növekszik a társadalom bizalma az egészségügyi dolgozók iránt. Az egészségügy terén dolgozó kommunisták feladata népet, szocializmusunk ügyét szolgáló szemlélet erősítése. En_ nek során sokkal határozottab- j ban kell fél’épni, mint eddig az ! ellenható erőkkel szemben. Itt elsősorban a kispolgári gondolkodásra. és magatartásra gondolok. A nevelő munka mellett — szükség szerint — szankciókat is alkalmazni lehet. Feladatunk az alapszervezetek kezdeményező szerepének, ellenőrző munkájának bővítése, amely szintén csak a párttagok A vitában 14-en szólaltak fel. Enyedi G. Sándor, a párt megyei bizottságának titkára többek között a következőket mondta : — Aktívánk céljául tűztük, hogy a párttagok, a kommunisták őszinte eszmecserét folytassanak megyénk egészségügyi kérdéseiről, keressék azokat a lehetőségeket, amelyek az előrelépéshez vezetnek. Békés megye különböző mutatói az egészségügy terén aat bizonyítják, hogy a tárgyi feltételek némelyikében úgymond sereghajtók vagyunk. Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy a három 1 évtized alatt végbe ment törté- I nelmi változás komoly eredmé- 1 nyékét hozott Békés megyében Is. Kétségtelen, ho^y van feszült, ség. és lesz is, hiszen az igények és a lehetöséeek nem mindig vannak összhangban. Az is igaz. hogy nem mindig élünk az adott lehetőségekkel. Az MSZMP X. kongresszusának és a Központi Bizottság 1972.es novemberi határozatának szellemében jobban ki kell használni azokat a lehetőségeket, amelyek adva vannak — mondta hozzászólásának bevezet őjé- beai a párt megyei titkára, majd arról beszélt, hogy amint a vitaindítóban es az eddig elhangzott felszólalásokban egyértelműen megfogalmazódott; az egészségügyi területen dolgozó kommunistáknak, megyénk orvosainak. egészségügyi dolgozóinak a meglevő lehetőségeken be'ül kell hatékonyabban dolgozniuk. — Mi az. ami nehezíti az egészségügyi munka hatékonyságát? Nem kívánok a teljesség igényével szólni ezekről. De egyetértünk azzal, hogy a meglevő műszerek nincsenek optimálisan kihasználva. Konkré- I tan fel kell tárni ezeknek he_ ! lyet és szükség szerinti áteső- I még fegyelmezettebb szakmai, politikai munkáján keresztül biztosítható. Felszólalásának befejező részében a párt megyei titkára arra kérte az egészségügy terűi, létén dolgozó kommunistákat, hogy példamutató módon és nagy következetességgel tárják fel a még rejtve levő objektív és szubjektív ’ehetőségeket, egészségügyi politikánk eredményesebb megvalósítása érdekében. A vitában felszólalók között sokan hangsúlyozták, hogy kevés a szakorvos. Ebből következik az is. hogy egy-egy betegre ! nem mindig tudnak annyi időt fordítani, mint amennyit a beteg elvárna. Dr. Ferletyák Gábor ezzel kapcsolatban elmondta: szervezettebben kell dolgozni, jobban ki kell használni a munkaidőt. A betegben elsősorban az embert kell látni. Ehhez a gondolatkörhöz kapcsolódott dr. Baly Hermina is. Hangsúlyozta, hogy a szocialista egészségügy alapvető követelménye a humanitás. A beteg joggal elvárja a maximális ellátást és ezen belül azt is, hogy hogyan beszélnek vele. Egy-egy oda nem illő hangsúly elriasztja a beteget, elrontja a hangulatát. Az etika területén mutatkozó, de nem általánosítható hibákat a felszólalók egyértelműen elítélték. Hangsúlyozták, hogy a kommunista orvosoknak, egésze ségügyi dolgozóknak, intézeti igazgatóknak kell elsősorban elítélni az etikátlan egészségügyi dolgozókat. Ha szükséges, alkalmazni kell az adminisztratív eszközöket is. Arról is szóltak, hogy több helyen az osztályos orvos úgy vélekedik: az osztály az övé. Elmondták, hogy az orvost nem névadónak, hanem gyógyítónak helyezték az intézetekbe. Arról is szóltak az aktíva résztvevői, hogy az elmúlt 30 évben az egészségügy területén jelentős fejlődést értünk- el a megyében. Éppen ezért szükséges, hogy a legmagasabb szintű ellátást adják a lakosságnak. Dr. Sonkoly Kálmán kórházi igazgató-főorvos arról szólt, hogy a kommunista orvosoknak reálisan kell megítélnie a lehetőségeket. Figyelembe kell venni, hogy a nemzeti jövedelemiből nemcsak az egészségügyi területre fordítanak. Arról is beszélt. van olyan gyógyászati intézmény, amelyet magánházakban alakítottak ki. Így például a békéscsabai gyermekosztály. Megállapította, jobb a meglevőt használni, mintha gz sem lenne. Több felszólaló hangsúlyozta, hogy az egyetemek a jelenleginél többet tehetnének a szocialista orvostípu« neveléséiben. Hangsúlyoztak: jó lenne, ha az egyetemek pártszervezetei jobban megnéznék mennyiben és hogyan oktatják az egészségügyi törvénynek az etikára vonatkozó részét. A felszólalók megállapították, hogy sok negatív vélemény hangzik el a gyógyító munkával kapcsolatban. A kommunista orvosoknak és egészségügyi dolgozóknak a feladata, hogy munkatársaikban erősítsék a szocialista tudatot, erősítsék annak a tőkének az érvényre jutását, amely az emberi értelemből adódik. Szó volt az aktíván arról, hogy a közeljövőben jelentős beruházással épül kórház Békéscsabán, Ugyanakkor folyik a gyulai kórház rekonstrukciója. Ezzel kapcsolatban dr. Çsikász József. a gyulai kórház párttitkára elmondta, hogy már most ki kell alakítani azt az orvosgárdát, amely az új kórház törzsgárdáját képezi majd. — Az ember számára sokat jelent, ha a X, kongresszus határozatainak szellemében járunk el, ha azt a célt követjük, hogy minél több embert vonjunk be az egészségügyi munkába. Ahhoz azonban, hogy orvosi törzsgárdákat ki tudjunk alakítani, alapvető szociális igényeket kell kielégíteni. Ezek közé tartozik a lakás is. Szükség van orvosi szálló, nővérszálló építésére — mondta többek között. Felszólalásában dr. Halmai Zoltán gyulai intézeti főorvos, a rejtett tartalékok felszínre hozásáról beszelt. Azokról a lehetőségekről, amelyek a tbc-in- tézetek elnéptelenedésével jöttek létre. Az aktíva résztvevői egyetértettek abban, hogy a gyógyítás az intézetekben, kórházakban attól a pillanattól kezdődik, amikor a beteg a portára belép. És mindaddig tart, amíg gyógyultan el nem hagyja az egészségügyi intézményt. Arról is szó esett, hogy a lakosság körében téves az a felfogás, amely szerint csak a hálapénz hozza meg a gyógyulást. Ennek (Folytatás a 3. oldalon)
